Gyengén kezdték a 2011-es idényt a Colorado Mammoth lacrosse-osai, és a csapatunk jelenleg 1-5-ös győzelem-vereség mutatóval a sereghajtó helyen szerénykedik a tíz csapatos bajnokságban. Ez a hétvége azonban komoly lehetőséget biztosít a felzárkózásra, lévén pénteken és vasárnap egyaránt mérkőzést fogunk játszani egy-egy közvetlen rivális ellen, ahol minden esélyünk meg lehet rá, hogy javítsunk a jelenlegi lehangoló helyzetünkön.



















Mivel ezidáig az állandó meccsösszefoglalók mellett nem jelentkeztünk egyéb helyzetjelentéssel a Mammoth szerepléséről, most, az alapszakasz fele magasságában, elérkezettnek látjuk rá az időt, hogy idén első alkalommal globálisan is értékeljük a csapat eddigi teljesítményét.

A Mammoth eredményei az alapszakaszban:

Január 9., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Washington Stealth 10-11 (OT)
Január 16., vasárnap, 03:30 Calgary Roughnecks - Colorado Mammoth 7-8
Január 23., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Philadelphia Wings 10-11
Január 30., vasárnap, 01:00 Philadelphia Wings - Colorado Mammoth 12-11
Február 6., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Washington Stealth 8-10
Február 13., vasárnap, 01:30 Boston Blazers - Colorado Mammoth 11-6

Gyakorlatilag folytatódik a tavalyi trend: sokszor versenyben tudunk lenni az ellenfelekkel, de az esetek nagy többségében rendre szoros különbségű vereségeket szenvedünk a hajrában, így jó úton haladunk a 2010-es utolsó helyünk megismétléséhez, amikor 4-12-es mutatóval tudtuk le a szezont, és lettünk a nyugati divízió rájátszásról egyetlen lemaradó csapata. A bajnok Stealth elleni mindkét hazai meccsünkön végig kíméletlenül szorongattuk, sokáig vezettünk is, ám képtelenek voltunk befejezni a meccseket, a hajrá az ellenfélnek sikerült jobban, mindkétszer nüansznyi különbség döntött Rabil-ék javára. Az egyetlen győzelmünket Calgary-ban arattuk, amikor a 'Necks ellen egy irdatlanul nehéz mérkőzésen döntetlen állásnál, az utolsó támadásunkat góllal tudtuk befejezni, mellyel megnyertük az összecsapást. A verhető Wings ellen mindkét alkalommal joggal bíztunk a sikerben, azonban az igyekezetünk ellenére voltak olyan rövidzárlataink ezeken a találkozókon, amelyek végleg megpecsételték a sorsunkat, így a leggyengébbnek vélt keleti együttes is oda-vissza egy-egy gólos különbséggel lerakott bennünket. A legutóbbi fordulóban pedig az eddigi legsimább mérkőzésünket játszottuk, a sztárcsapat Blazers nem adott esélyt a sok hibával játszó csapatunknak, a játék képe alapján talán még az öt gólos különbség is ránk nézve volt hízelgő.

A várakozásoknak megfelelően az offszezonban szerzett új hadvezér, John Grant Jr igyekszik vállára venni a csapatot, valamennyi meccsen a legjobb pontszerzőink közt van, s hat fellépést követő 33 pontjával (14+19) masszívan tagja az NLL-pontlista élmezőnyének - jelenleg a nyolcadik, de az előtte lévők jelentős része már 7-8 mérkőzésen van túl. Az ős-mammut Brian Langtry is úgy fest, megrázta magát a tavalyi krízist követően, 23 ponttal követi JGJR-t, bár tőle a hat meccs alatti nyolc találat nem számít annyira komoly számadatnak, kétségtelenül a Grant Jr mögött másodhegedűs lett belőle, de mindent megtesz ő is a csapatért. Öt meccs után elcseréltük a Shewchuk-ot a Swarm-hoz, aki új csapatában rögtön két góllal mutatkozott be a múlt hétvégén, fájdalmas érvágás a Mammoth-ot hosszú ideje erősítő játékos távozása, de a vezetőség így látta jónak. A két nagyágyú mögött még három ember maradt, akik várakozáshoz méltóan termelik a pontokat: a legifjabb fivér, Alex Gajic 12 egységgel rendelkezik négy pályára lépést követően; az új igazolás Mike McLellan öt gólt és 11 pontot hozott eddig; a másodéves Cliff Smith pedig hét gólos hat meccsről, beleértve a gárda egyetlen győzelmét érő pimasz találatát.

Ezalatt a védelemből a legmegbízhatóbb teljesítményt a Grant Jr mellett a Knighthawks-tól hozott Mac Allen nyújtja, aki kíméletlen munkát végzett eddig minden meccsen, átlagban 7.6 labdát szerzett összecsapásonként, és még négy assziszt is jutott neki. A legeredményesebb hátvédünk mégis az utolsó pillanatban szerződtetett Steve Toll, miután a veterán bekk 1+5-tel rendelkezik, és a LB-ok terén sincs sokkal lemaradva az éllovastól, hiszen a maga 30 darabjával a negyedik a csapaton belül. A kapuban Chris Levis olyan formában kezdte a szezont, hogy az All-Star gálára is besorolást nyert, az első néhány találkozón kiválóan dolgozott, azóta kicsit visszaesett, legutóbb már le is kellett cserélni, de összességében a 9.45-ös kapott gól átlagával és a 79.4 %-os védési hatékonyságával egyaránt a liga legjobbjai közé tartozik, ami a sereghajtó csapat kapujából nézve elismerésre méltó cselekedetnek számít.

Az árnyoldalt tekintve elmondhatjuk, hogy Nick Carlson nevét idén is az elsők között kell megemlítenünk, sokan már a tavalyi pokoljárása után sem értették, miért tartottunk rá igényt, aztán a 2011-es első hat meccs alatt mindössze egy assziszt és 16 darab szerzett labda volt a mérlege, sajnos nem igazán lenne már helye a keretben. Ilija Gajic teljesítménye is visszaesett tavalyhoz képest, bár ez leginkább annak köszönhető, hogy más szerepkörben játszatjuk, visszaszorult a középpályára, ahol viszont szorgalmasan végzi a dolgát, 36 szerzett labdával a klub második legjobbja, és három ellentámadásos gólt is szerzett már. A védelemben is akadnak gyengébb produkciók: a rutinos Tom Ethington teljesítménye igencsak megkopóban van; az újonc Ben Davies azon kívül, hogy megszerezte a szezonbeli első gólunkat, semmit nem tudott hozzátenni a csapat játékához; Steve Forsythe tavalyhoz hasonlóan a hátsó alakzat leggyengébb pontja; és a nagy visszatérő Matt Leveque sem igazán váltotta be a hozzáfűzött reményeket, szinte csak a faceoffoknál használjuk, de a 43.9 %-es hatékonyságát nem teheti ki az ablakba.

Ugyanakkor érdemes lehet bíznunk a másfél éves kihagyás után az elmúlt két meccsre visszatérő Dan Carey-ben, aki az első fellépésén még csak egy meg nem adott gólra volt képes, de a legutóbbi alkalommal már a csapat egyik húzóembereként 2+2-t regisztrált a Blazers ellen, s ha tudja folytatni ezt a formáját, egyértelműen a legjobbjaink közé léphet elő. Óriási szükségünk lenne a csupaszív vezéregyéniségére, hogy végre kijöjjön a csapat a tavaly megkezdett hullámvölgyből. Jed Prossner ugyancsak az utolsó két mérkőzésen léphetett pályára egy offszezonbeli sérülés miatt, és a nehéztüzér egyelőre nem találta meg a formáját, a lövései tompák, mindössze egy gólpassz jutott neki, de bízunk benne, hogy rövidesen rátalálhat a régi formájára, amely által tavaly 25-ször volt eredményes. Egy másik szezon közbeni erősítés az Outlaws-os csodabogár, Connor Martin volt, aki a bő keret tagjaként kezdte az évet, majd két fordulóval ezelőtt emeltük fel az aktív névsorba, és bár pontot még nem szerzett, mindkét alkalommal elképesztően lelkesen küzdött, reményeink szerint előbb-utóbb siker is koronázhatja az újonc csatár erőfeszítéseit.

A Mammoth hátralévő mérkőzései az alapszakaszban:

Február 19., szombat, 05:00 Washington Stealth - Colorado Mammoth
Február 21., hétfő, 02:00 Colorado Mammoth - Minnesota Swarm
Március 5., szombat, 03:00 Colorado Mammoth - Minnesota Swarm
Március 27., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Boston Blazers
Április 2., szombat, 03:00 Edmonton Rush - Colorado Mammoth
Április 3., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Edmonton Rush
Április 9., szombat, 03:30 Calgary Roughnecks - Colorado Mammoth
Április 10., vasárnap, 03:00 Edmonton Rush - Colorado Mammoth
Április 16., szombat, 03:00 Colorado Mammoth - Calgary Roughnecks
Április 24., vasárnap, 02:30 Minnesota Swarm - Colorado Mammoth

A hétvégi első ellenfelünk tehát a címvédő Washington Stealth együttese lesz, akik nyolc meccs alatt ötször, éppen annyiszor veszítettek, mint tavaly az egész alapszakaszban összesen. A Mammoth denveri legyőzései mellett csupán a Calgary otthonában tudtak diadalmaskodni, és az everetti oroszlánbarlangban még nyeretlenek, mindhárom hazai meccsüket elbukták a másik három nyugati riválissal szemben, beleértve a Swarm elleni 16-8-as megalázó fiaskót. A gyengélkedés legfőbb oka a csapat jóllakottsága mellett a sérülésekben keresendő, már az első fordulóban elvesztették a négy szezon óta mindig legalább 30 gólos Zywicki-t, de kidőlt már a veterán támadó Morgan, és a stabil faceoff-ember Koesterer is. A sztárkapus Richards ugyancsak sérülten kezdte az évet, majd kissé hullámzó formában tért vissza, nélkülözése alatt pedig a helyettes Roik igencsak változatosan védett. A brit lacrosse-legenda Ratcliff nem zavartatta magát ezalatt sem, nyolc meccset követően 48 pontjával gőzerővel halad a felé, hogy átlépje a százas határt az év végére, a tavalyi 97 pontos szezon után. Mellette még a két évvel ezelőtti kiírás legjobb újonca, Duch és a másodvirágzását élő Wiles tekinthető kifejezetten hatékonynak. A középpályán Rabil már 24 pontot és közel száz szerzett labdát szorgoskodott össze, a nagyágyú idén is a tőle megszokott teljesítményt hozza, miközben a szabadtéren Outlaws-hátvéd, Eric Martin is stabil produkcióval állt elő. Nem tűnik verhetetlennek a Stealth, hullámzóan kezdték az évet, de a tavalyi szezont megelőző székhelyváltásuk óta még egyszer sem tudtuk megverni őket, és kétségtelenül házon kívül sem mi számítunk az esélyesnek, alighanem piros-feketék ezen az összecsapáson meg fogják szerezni idénybeli első hazai sikerüket, ám reméljük ismét szoros meccsre leszünk képesek ellenük.

Két nappal később a Minnesota Swarm csapata látogat a Pepsi Centerbe, akikkel ebben a szezonban még nem találkoztunk, de tavaly oda-vissza vertek minket, azok után, hogy előtte éveken át pofozógépnek használtuk őket. Idénre végleg kinőttek ebből a szerepkörből a Darazsak, és a sok éves vegetálást követően kifejezetten jó rajtot vettek. Az első négy fordulón belül három győzelmet arattak, beleértve a Stealth kétszeri legyőzését, de a legutóbbi két meccsüket egyaránt elvesztették keleti ellenfelekkel szemben. Sőt, úgy bírnak 3-3-as mérleggel, hogy a saját divízión belül veretlenek, a másik csoport ellenfeleivel szemben nyeretlenek. A fiatal Benesch bombaformában kezdte az évet, a hat meccs alatt 20-szor zörgette meg a riválisok hálóját, és összesen 38 pontot jegyzett. Őt követi a 2010-es házi pontkirály Crawford 10+17-tel, szintén remek passzban kapta el a rajtot. Kettejük kiváló játékát egyébiránt majd a hó végi All-Star gálán is megcsodálhatjuk, előbbit egyenesen a nyugati kezdő ötösbe szavazták be. A közelmúltban csatlakozott hozzájuk a denveri klubot 2007 óta hűségesen szolgáló Shewchuk, aki az előző körben 2+1-es teljesítménnyel debütált a kék-sárgák szerelésében, miatta különösen érdekes lesz a vasárnapi összecsapás, hiszen életében először léphet pályára Denverben ellenfélként, miközben nagy eséllyel a Swarm egykori harcosa, Campeau pedig éppen a coloradói oldalon juthat szóhoz a volt csapata ellen. A minnesotai gárdában nincs egyetlen igazi sztárhátvéd sem, a megbízható defenzív teljesítmény sikerkovácsa gyakorlatilag egy személyben a kezdő kapus Patterson lehet, aki az All-Star-on is a nyugati együttes első számú hálóőre lesz a denveri Levis előtt. A Swarm portása az első néhány mérkőzésén alkotott nagyot, 79.7 %-os védési hatékonyságát és 10.19-es kapott gól átlagát leginkább a rajtbeli parádéinak köszönheti, azóta romlott a teljesítménye, bár így sincsenek sokkal gyengébb számai, mint Levis-nek. Házon kívül zavarba hozhatónak tűnnek, hiszen a Stealth elleni, már említett kiütéses sikerük mellett Buffalo-ban és Rochester-ben is elvéreztek az elmúlt két fordulóban. Talán reménykedhetünk benne, hogy a tavalyi hazai vereségünk után idén visszatérve a régi idők hagyományához, el tudjuk őket páholni a vasárnap esti rangadón.

A nyugati divízió állása (W-L):

1. Calgary Roughnecks 4-3
2. Minnesota Swarm 3-3
3. Washington Stealth 3-5
4. Edmonton Rush 2-5
5. Colorado Mammoth 1-5

A hétvégén első alkalommal szombat reggel 05:00-kor a Washington Stealth otthonában próbálunk szerencsét, majd magyar idő szerint vasárnapról hétfőre virradóra, hajnali 02:00-es kezdettel a Minnesota Swarm gárdáját látjuk vendégül. A mérkőzések alatt természetesen minden érdeklődőt várunk a kommentek közé a közös élő szurkolásra! Buzdítsuk együtt a csapatot, hogy legalább az egyik mérkőzést sikerrel tudjuk megvívni!