Közeleg a 2011. évi NFL draft, amit, mint minden évben, idén is hatalmas felhajtás vesz körül. Természetesen a DSB szerkesztői is igyekeznek megadni a módját, ezért a nagy napig, április 28-ig, több cikkel tervezünk jelentkezni Denver Broncos draft történelem rovatunkban. Először tekintsük azt, ami a legkellemesebbnek ígérkezik, kicsiny csapatunk nagy választásait. /*Minthogy draft történelem, a legutóbbi 10 év választottai nem indulhattak, közülük egyébként D.J. Williamsnek lett volna a legnagyobb esélye bekerülni a listára*/

A rangsorolásnál figyelembe vettem a draft pozíciót, hogy milyen globális elismeréseket kapott (HOF, All-Pro, All Decade Team), milyen sikereket ért el (SB), milyen rekordokat állított fel, mennyit játszott a csapatban és mennyit tett a csapatért az egyes játékos. Így a lista nem feltétlen a legjobbak sorrendje, mert lehet, hogy egy 1. körös választás összességében valamivel jobb játékos volt, mint egy 7. körös, de ~200 hellyel később majdnem olyan jó játékost húzni nagyobb dolog, úgy érzem. Őszintén szólva, komoly gondot jelentett a névsor szűkítése, hisz' ahogy egy ilyen nagy múltú csapatnál az lenni szokott, jutott a jóból bőven, rengeteg játékos érdemelné meg, hogy szerepeljen a cikkemben. Valahol azonban határt kellett szabni, az pedig végül 15 fő lett. Legelőször azonban mégis meg kell emlékezni a 'runnerup'-okról. Közülük mindegyik remek játékos lett, óriási sikereket ért el a csapattal, és ha csak fele olyan játékosokat hozunk a jövőben, mint ők, már akkor is elégedettek lehetünk.

Lássuk őket kronológiai sorrendben!

Riley Odoms: TE, Houston, 1972 1/5 (1972-83, 12év). 4× Pro Bowler, 2×All-Pro, 1SB lost, 50th year anniversary team: 2nd team tight end.

Billy Brian: C, Duke, 1977 4/101 (1977-88, 12év). 3SB lost, 50th year anniversary team: 2nd team center.

Keith Bishop: G, Baylor, 1980, 6/157, (1980,1982-1989, 9év). 2× Pro bowl, 3× SB lost, 50th year anniversary team: 1st team guard.

Ken Lanier: OT, Florida State 1981 5/125 (1981-92,94, 13év). 3SB lost, 50th year anniversary team: 2nd team offensive tackle.

Trevor Pryce: DT, Clemson, 1997 (1997-2005, 9év). 4× Pro Bowler, 2× All-Pro, 2SB Win,
50th anniversary team: 1st team DT. /*Minden sikerét Bronco-ként*/

Erős névsor, akár nézőkkel kiegészülve is felvehetnék a versenyt a jelenlegi kerettel, de a krém még hátra van. Jöjjenek a legjobbak a legjobbak közül, a Denver Broncos történetének szerény, és nem tévedhetetlen megítélésem szerinti 15 legjobb választása.



















15. Jason Elam: K, Hawaii, 1993 3/70 (1993-2007, 15év).
Az 1993-as draft 3. körében csatlakozott hozzánk és egészen 2007-ig ő volt a rúgónk. Összesen 236 meccsen lépett pályára Bronco mezben, 3× Pro Bowler, 3× All-Pro. 2× SuperBowl győztes, és övé a rekord holtversenyben, ami a leghosszabb field goalt illeti, 63 yarddal. A Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapat első számú kickerje. Kapcsolódó cikk: http://denversports.blog.hu/2010/08/06/tisztelges_egy_kevesse_ertekelt_poszt_denveri_hosenek

14. Rick Upchurch: WR/returner, Minesota, 1975 4/95 (1975-83, 9év).
Az 1975-ös draft 4. körében, összességében 95. választottként érkezett hozzánk Richard Upchurch, és 9 évig az egyik meghatározó WR-ünk volt. Mégse így emlékezünk rá. Ennek oka pedig az, hogy returnerként az egész ligában kiemelkedő volt, sőt egyenesen a legjobb. Több mint 2000 yard kickoff visszahordásból, és több mint 3000 yard punt visszahordásból, közülük ráadásul 8 TD. Két különböző évben is ő volt a liga legjobb returnere, 4× Pro Bowler, 5×All-Pro, köztük 3× az első csapatban, kétszer a másodikban. Valamint tagja volt az 1977-es Super Bowl vesztes csapatnak. A Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapat első számú visszahordója.

13. Tom Nalen: C, Boston College, 1994, 7/218, (1994-2008, 15év).
Ahogy egy-két védőnél nagyon jól hangzik az Orange Crushra való hivatkozás, úgy nála elég annyit mondani, hogy a híres Denveri ZBS egyik vezére. Talán meglepő egy centert ennyire elöl látni, és természetesen valóban lehetett volna más sorrendet is alkotni, sőt más nevekkel is. Ami az értékét ebben az összevetésben legjobban növelte, az az hogy a 7. körben jött, a 218. helyen és, hogy 15 évig játszott, összesen 194 meccsen, köztük 188-on kezdőként, természetesen csak a Broncosban. A harmadik nagy generáció tagja, ennek megfelelően 2 Super Bowl győzelme van. Ezek mellett 5× Pro Bowler. Továbbá tagja a Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All Star csapatnak, ahol is ő a kezdő center.

12. Dennis Smith: S, USC, 1981 1/15 (1981-94, 14év).
Az 1981-es draft 1. körének 15. választottja. 1994-ig zsinórban 14 éven keresztül a Broncos secondary-jének meghatározó alakja volt. Karrierje során 184 meccsen játszott, ami a 4. legtöbb az összes Bronco közül, 3× jutott el a Super Bowlig, 6 alkalommal szerepelhetett Pro Bowlon és 30 interceptiont szerzett. A Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapat egyik kezdő safetyje és a Broncos Ring of Fame tagja. 1992-ben megválasztották a klub leginspirálóbb játékosának.

11. Louis Wright: CB, San José State 1975 1/17 (1975-86, 12év).
Az 1975-ös draft 1. körének 17. választottja. Tagja az első igazán erős Broncosnak, a '77-es Super Bowlt játszó csapatnak, és a második aranygenerációnak is, az Elway vezette '80-as évek végi denveri együttesnek. 12 évvel ajándékozott meg minket, szurkolókat, ezalatt 5× Pro Bowler, 3× All-Pro, a hetvenes évek All-Decade 2nd teamjének tagja és 1977-ben a liga legjobb DB-je. A Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapat egyik kezdő corner backje és a Broncos Ring of Fame tagja.

10. Tom Jackson: LB, Louisville 1973, 4/88 (1973-86, 14év).
Az 1975-ös draft 88. választottja a 4. körben került hozzánk, majd egészen 1986-ig, vagyis 14 éven keresztül nálunk is maradt. Tagja az Orange Crush védelemnek (WOLB), 3× Pro Bowler 2× All-Pro és 2× Super Bowl vesztes. 13 sack és 20 Int fűződik a nevéhez a 191 meccs alatt, amin játszott. Ez utóbbi a 3. legtöbb a csapat történetében, nála többször csak Jason Elam és John Elway lépett pályára a klub színeiben. A Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapat egyik kezdő line backerje és szintén a Broncos Ring of Fame tagja.

9. Bill Thompson: S, Maryland East. Shore, S, 1969 3/61 (1969-81, 13év).
Az 1969-es draft 3. körében sikerült megszerezni, összességében a 61. választással. Bár Floyd Little kapta a 'The Franchise' becenevet, ő is megérdemelhetne valami hasonlót. Az első játékos, aki 13 szezonon keresztül játszott a csapatban. A mai napig második legtöbbször lépett pályára kezdőként (178), ugyancsak második a megszakítás nélküli kezdéseket tekintve (142), minden meccset egybe véve pedig a hatodik (179). Karrierje során 61 turnover fűződik a nevéhez, ami franchise record, ezekből 40 interception formájában. A maga idejében az egyetlen játékos volt, aki mind kickoff, mind punt returnökben is a legjobb tudott lenni, illetve ugyanezt elmondhatta 4 fumble utáni TDjével. 3× Pro Bowler,  4×All-AFC, 2×All-Pro. A Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapat csere visszahordója és a Broncos Ring of Fame tagja.

8. Simon Fletcher: DE/LB, Houston, 1985, 2/54 (1985-95, 11év).
Az 1985-ös drafton a csapat 3. választottja volt, összességében pedig az 54 pozícióban kelt el. A Broncos történelmének egyik legkiválóbb passrusherje. Zsinórban lejátszott 172 meccsén (Bronco rekord) 97,5 sacket jegyez, amivel természetesen szintén a csapat legeredményesebbje, 16 sackes szezonját két éve döntötte meg Elvis Dumervil, a sorozatban 10 lejátszott meccs, szerzett sackkel pedig NFL-rekord (Demarcus Ware-rel együtt tartják). Három Super Bowlon vett részt, ám egyet se nyert meg. Természetesen tagja a Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapatnak, mint az egyik kezdő defensive end, azonban hiába volt éveken át stabilan kiemelkedő a statisztikákban és a játékban is, a Pro Bowl szavazáson elkerülte a plebs figyelmét, ami még nagyobb szégyen, hogy még a Broncos Ring of Fame-nek sem a tagja. Nos, ha más nem ismerte el eredményeit, majd meg teszem én, egy top10-es helyezéssel.

7. Randy Gradishar: LB, Ohio State, 1974 1/14 (1974-83, 10év).
A '77-es nagy menetelés a tudatos csapatépítésnek volt köszönhetően, remekül sikerül mind a '73-mas, mind a '75-ös draft. Ugyanez nem mondható el a '74-esről. Viszont a 3 év alatt kiválasztott legjobb játékos mégis abból az évből érkezett, az 1. kör 14. választottjaként, Randy Gradishar személyében. Az Orange Crush védelem szíve-lelke 10 éven és 145 meccsen keresztül tartotta rettegésben az ellenfél játékosait. Ezalatt 7× Pro Bowler, 6× All-Pro, 7×All-AFC, 2× Denver Broncos MVP, 1978-ban pedig az egész NFL legjobb védője volt. Sajnos '82 előtt még a sackekről sincs információ, ám a linebackerként szerzett 20INT-je sokat elárul kvalitásairól. Mindenképp ő a Denver Broncos valaha volt egyik legjobb játékosa, és ha a Hall of Fame-be gyalázatos módon nem is került be, a Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapatban viszont ő az egyik kezdő linebacker és a Broncos Ring of Fame-nek is a tagja.

6. Steve Atwater: S, Arkansas, 1989, 1/20, (1989-98, 10év).
Ismét egy nagyon jól sikerült 1. körös választás. A 20. helyen kelt el, méghozzá a legjobb helyre. Egy évtizeden keresztül erősített minket a '90-es évek legjobb safetyje. Már első évében a védelem vezéregyénisége lett, felrázta a két vesztett Super Bowl után kicsit visszaeső csapatot, a futás elleni védelmünk 20 helyezést javult érkeztével és visszajuttatta őket oda, ahol a '80-s évek végén a helyük volt, a SB vesztesek közé. Az Atwater-show java azonban csak ezután jött, és 1038 tackleben, 8 Pro Bowlban, 3 All-Pro-ban és 2 Super Bowl győzelemben teljesedett ki. A '90-es évek All-Decade csapatának kezdő safetyje, ahogy a Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapatnak is. A hírességek csarnokának azonban, megmagyarázhatatlan módon, nem tagja.

5. Steve Foley: S, Tulane, 1975, 8/199, (1976-86, 11év).
Nem az első a listán, aki az 1975-ös drafton érkezett. És ha nem is feltétlen ő a legjobb játékos lett közülük, mégis csak a 8. körben, a 199. helyen került kiválasztásra, és hasonlóan nagy és sikeres pályafutást futott be, mint Louis Wright. És safetyk is szerepeltek előtte szép számmal /*úgy tűnik ehhez a poszthoz értünk a legjobban*/, és akad köztük, aki talán jobb játékos volt mint Foley. De újra csak azt tudom mondani, hogy a hely is számít, hogy hol választottuk, hisz' egy 1/20-astól többet is vár el az ember, mint egy 8/199-estől. Steve Foley sikerében amellett, hogy csak ilyen későn kelt el, természetesen az is szerepet játszott, hogy '86-ig 11 éven keresztül a csapattal volt, 2 Super Bowlt játszott, tagja az Orange Crush védelemnek, '78-ban tagja az All-Pro csapatnak, a Denver Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapatban pedig ő az egyik csere safety. Karrierje során 150 meccsen 44 interceptiont szerzett, ami klubrekord, és hacsak Champ Baileynek nem lesz még 3-4 nagyon jó éve, akkor sokáig meg is marad ez a csúcs.

4. Tyrone Braxton: S, North Dakota State,1987, 12/334 (1987-93,1995-99, 12év).
Hihetetlen, de még mindig maradt safety. Braxton az 5. a sorban, és ő foglalja el itt a legelőkelőbb helyet. Nem azért, mert ő volt a legjobb, hanem mert hasonlóan jó volt a többiekhez, azonban messze a legértéktelenebb draftcetlivel sikerült megszereznünk a 334-ik helyen, az idei drafton nem is lesz ennyi választás. 1987-99-ig egy év miami-i kirándulást leszámítva, 12 évig volt Bronco. Ezalatt 165 meccsen 34 interceptiont szerzett, közülük 9-et '96ban, aminek köszönhetően a Pro Bowlra is bekerült. Pályafutása során 4 Super Bowl-t játszott, amiből 2-t meg is nyert, ilyen tekintetben csak John Elway sikeresebb nála. Ráadásul a '97-es döntőben kulcsszituációban sikerült megszereznie Brett Favre labdáját.

3. Terrell Davis: RB, Georgia, 1995 6/196 (1995-2002, 8év).
Hosszú idő után újra támadó a sorban. TD-t aligha kell valakinek is bemutatni. Már rookie évében átlépte az 1000 yardos álomhatárt, második évében pedig már az 1500 yardot is elérte. A fejlődés nem maradt abba, '97-ben 1750 yardot hozott össze és a rájátszásban is elemében volt. A Green Bay Packers elleni döntőben 30 kísérletből 157 yardot hozott össze és 3 TD-t, amire megkapta a Super Bowl MVP-címet, és megtörte az átkot, négy vesztes SB után végre nyerhettünk. A következő évben pedig az alapszakaszban lett MVP 2008 futott yardjának és 21 TD-jének köszönhetően. A valaha volt legsikeresebb Bronco-alapszakasz után újra Super Bowlt nyert a csapat, ahol ezúttal ugyan Elway volt a főszereplő utolsó meccsén, ám TD 25 futásból elért 102 yardja is kellett a sikerhez. Sajnos Elway visszavonulásával szétesett és visszaesett a csapat, Terrell Davis-t pedig utolérték a sérülések, így a folytatás elmaradt. 2002-ig a csapatnál maradt ugyan, de soha többé nem tudott egy teljes szezont végig játszani. Azonban ami sikereket elért, azokat senki nem veheti már el tőle, és bár a 8 év úgy tűnik, nem lesz elég neki, hogy a HOF-ba is bejusson, a Broncos Ring of Fame-nek már a tagja, és természetesen ő a kezdő futó a Broncos 50. születésnapjára készült álomcsapatnak. 7607 futott yardja a legtöbb a csapat történelmében, és bár a sérülése utáni 3 évében alaposan lerontotta, meccsenként 97,5-ös átlaga, még így is az egyik legjobb a ligában.

2. Shannon Sharpe: TE, Savannah State, 1990 7/192 (1990-99,2002-03).
1990-ben a 7. körben, összességében a 192. helyen jött a csapathoz a három elvesztett Super Bowl után. Pár éven belül Elway kedvenc célpontjává nőtte ki magát, évről-évre tudott fejlődni, így a 2 Super Bowl-győztes évben már a csapat egyik legjobbja volt. 14 évéből 12-t adott nekünk, mialatt 172 meccsen 675 elkapásból 8435 yarddal járult hozzá sikereinkhez. 7× Pro Bowler, 5× All-Pro és 2× Super Bowl győztes a mi színeikben, emellett a két éves baltimore-i kitérője is sikeres volt, de az itt most nem számít. Az 1990-es évek All-Decade csapatának kezdő TE-je, ahogy az 50 éves Broncos csapatnak és a Broncos Ring of Fame-nek is, és ha a vártnál jóval nehezebben is, meglepően göröngyös úton, de idén végre a Hírességek Csarnokában is elfoglalhatta méltó helyét. Kapcsolódó cikk: http://denversports.blog.hu/2011/02/26/shannon_sharpe_a_hiressegek_csarnokaban

1. Karl Mecklenburg: LB, Minesota, 1983 12/310 (1983-94, 12év).
Talán meglepő lehet, hogy ő nyert. Nyilván sokan mások is megérdemelték volna az első helyet, elsősorban talán Shannon Sharpe. Jómagam is nagyon sokat cserélgettem a sorrendet, mielőtt kialakult volna a végleges. Mindketten nagyon hátul keltek el, ám Mecklenburg még Sharpe-hoz képest is jóval hátrébb. Végül úgy döntöttem, hogy az 'ismeretlenebb'-nek adom a díjat, hiszen ahogy a legtöbb Bronco, ő is sok elismerésről marad méltánytalanul le, legalább itt jöjjön össze neki a siker. És senki nem mondhatja, hogy nem érdemli meg, 12 év alatt 180 meccsen 1104 solo tacklelel, 16 kikényszerített fumble-lel, 5 szerzett interceptionnel, 79 sackkel és 3 Super Bowl részvétellel rászolgált az elismerésre. A szakértők szeme előtt se maradt azért teljesen észrevétlen, 6× Pro Bowler és 4× All-Pro, ezt azért nem mondhatja el magáról mindenki aki a 300+. helyen kelt el a drafton. Természetesen a Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapatban ő az egyik kezdő linebacker és a Broncos Ring of Fame-nek is tagja. Továbbá a DSB szerint ő a Denver Broncos valaha volt legjobb választása a drafton. Alighanem erre a legutolsóra lenne a legbüszkébb, ha tudna róla. Ő Karl Mecklenburg.

Külön díj: Floyd Little, RB, Syracuse 1967 1/6 (1967-75, 9év).
'Mr. Franchise'-t az 1967 évi draft 1. körében, összességében a 6. helyen választottuk. Az addig leginkább a pofozógép szerepét betöltő csapathoz, mely komoly pénzügyi nehézségekkel is küzdött, nagy meglepetésre aláírt a Syracuse tehetséges futója. Puszta jelenlétével sikerült támogatókat csalogatni a csapathoz, így elkészülhetett az új stadion, és maradhatott Denverben a csapat. Emiatt, ha soha nem is lépett volna pályára, akkor is helye lenne ebben a cikkben. 1967-75-ig, 9 éven át erősítette a csapatot, mely vezérlete alatt évről évre közelebb zárkózott fel az NFL színvonalához. 3× szerepelt Pro Bowlon és 2× annak elődjében az AFL All-Staron. Elindította abba az irányba a csapatot, ami a '77-es Super Bowlba vezetett, noha ő annak a sikernek már nem lehetett részese. A Broncos 50. évfordulója alkalmából összeállított All-Star csapat egyik kezdő futója és a Broncos Ring of Fame tagja. Mezszámát a csapat visszavonultatta. Pár éve pedig a liga elismerve nagyságát, a College Football Hall of Fame után beválasztotta a Nemzeti Football Liga Hírességek Csarnokába is. Bár a listán joggal foglalhatna el nagyon előkelő helyet, mivel 'csak' 9 évig volt nálunk, nem nyert semmit a csapattal, és nagyon magas pozícióban draftoltuk, ezért talán igazságtalan lenne a többiekkel szemben, ha ő nyerne, viszont mindaz, amit a csapatért tett, előrébb rangsorolná őt. Így se a középmezőnybe se az első helyek valamelyikére, nem lehet őt tenni. Végül is talán a legméltóbb díj számára, és a legigazságosabb a többi versenyzővel szemben, ha egy nagyon értékes különdíjban részesül. Kapcsolódó cikk: http://denversports.blog.hu/2010/02/10/egy_regi_harcos_nagy_napja

Ők lennének tehát a Denver Broncos történetének valaha volt legjobb választásai. A lista természetesen teljesen szubjektív, nem kell egyetérteni vele, magam sem tartom feltétlen tökéletesnek, sőt kíváncsian várom, hogy ti nálatok mi lenne a sorrend, illetve kik szerepelnének a legjobbak között.

Legközelebb egy kevésbé vidám témával, a legrosszabb választásokkal jelentkezünk, ha minden jól megy. És azon kívül is, igyekszünk április 28-ig minél részletesebben felvezetni a közelgő draftot. Addig is Hajrá Broncos!