- Tóth Milán írása -

Az Észak-amerikai profi labdarúgóliga (MLS) legutóbbi fordulójában a Colorado Rapids a Csendes-óceán partjára látogatott, ahol a Seattle Sounders látta vendégül Oscar Pareja együttesét a szombati játéknapon. Számunkra azonban cseppet sem volt örömteli a találkozó, mivel a csapat 2-1 arányban kikapott, és így a Nyugati-konferenciában visszaesett a tabella hatodik helyére.



Bekerült a kezdőbe a hosszú kihagyás után visszatérő skót Jamie Smith a támadó Cummings helyett, így gyakorlatilag egy csatárral álltunk ki. A Pickens – Freeman, Moor, Wynne, Zapata – Mullan, Larentowicz, Smith, Rivero – Castrillón – Casey tizenegy alkotta a kezdőt.

Kiváló hangulatot teremtett a telt házas seattle-i közönség, van is bőven ok az örömre Washington államban, a helyi csapat eddig kiválóan szerepel a szezonban. A kilencedik percben Pickens hárított egy közelről leadott lövést, ami egy Rapids-védő lábán kicsit meg is pattant, így még látványosabbra sikerült kapusunk úszása a levegőben. A szögletből nem lett semmi, és a coloradóiak vezethettek volna támadást, azonban Wynne eladott labdájából kis híján a Sounders megszerezte a vezetést, de a portás ekkor is a helyén volt.

A Rapids nem nagyon tudott helyzetbe kerülni, a hazaiak sokkal veszélyesebben játszottak, és a játék képe a második félidőben sem változott. Az 50. percben a balról végezhetett el szabadrúgást a Seattle, ám a beívelt labdába senki sem ért bele, Pickens az utolsó pillanatban piszkálta ki azt a bal alsóból. Szöglet következhetett, és a remek beívelésre Alvaro Fernandez érkezett a legjobb ütemben – az uruguayi játékos senkitől sem zavartatva helyezkedhetett a játékszer alá, és közvetlen közelről nem is hibázott, 1-0.

Tíz perccel később Moorék nem tudtak felszabadítani, ami megbosszulta magát, mert egy bal oldali beívelést követően Eddie Johnson is a kapunkba fejelt, 2-0. Mindkét gólnál érdemes megjegyezni, hogy a találatot szerző játékosokra nem nagyon figyelt a védelem.

A második hazai gólt követően pályára lépett Omar Cummings, és a 79. percben eredményes is volt a jamaicai labdarúgás egyik büszkesége. Zapata tökéletesen ívelt középre a balösszekötő helyéről, a hosszún érkező támadónak pedig már nem volt nehéz dolga, 2-1.

Az eredmény azonban többször nem változott, a Rapids ismét vereséget szenvedett.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



Akik már a tavalyi évben is nyomon követték a Rapids mérkőzéseit, azok emlékezhetnek, hogy a két csapat tavaly áprilisi mérkőzésén Mullan brutális belépőjét követően Steve Zakuani kettős lábtörést szenvedett. A Seattle játékosa a 86. percben lépett pályára, majd a lefújást követően összeölelkezett Mullannel, és mezt is cseréltek. Zakuani szerint innentől kezdve mind a ketten elfelejthetik a múltat, és csak a jövőjükre kell koncentrálniuk.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. San Jose Earthquakes 11-4-4, 37 pont (19 meccs)
2. Real Salt Lake 11-6-3, 36 pont (20 meccs)
3. Seattle Sounders FC 8-5-6, 30 pont (19 meccs)
4. Vancouver Whitecaps 8-4-6, 30 pont (18 meccs)
5. Los Angeles Galaxy 7-10-2, 23 pont (19 meccs)
6. Colorado Rapids 7-10-1, 22 pont (18 meccs)
7. Chivas USA 5-7-5, 20 pont (17 meccs)
8. Portland Timbers 5-8-4, 19 pont (17 meccs)
9. FC Dallas 3-9-7, 16 pont (19 meccs)

A Rapids következő mérkőzésére vasárnap hajnali 03:00-tól kerül sor a Dick's Sporting Goods Park-ban, melyen az ellenfél a 2010-es döntőben legyőzött FC Dallas lesz. A vendégek egészen pocsék szezont futnak – bár ezt a mieinkről is el lehet mondani –, az utolsó helyen állnak a konferenciában 16 megszerzett pontjukkal, és az egész ligában csak egyetlen csapatot előznek meg.

A sportfogadás piacain fellelhető szorzók alapján a Pareja-csapat a találkozó esélyese, gyakorlatilag az összes iroda hazai győzelmet vár, reméljük nem kell csalódnunk a srácokban!

A közelmúltban bonyolították le a 2012-es All-Star gálát az MLL-ben, melyen szokás szerint szép számmal képviselték legjobbjaink a Denver Outlaws együttesét, s azóta a coloradói csapat is lejátszotta a soron következő mérkőzését, amely több okból is emlékezetessé vált.



Június 30-án, szombaton bonyolították le az idei All-Star mérkőzést Floridában, a résztvevő csillagokat két csapatba osztották: a rutinos veterán sztárok az 'Old School All-Stars' formációt alkották, míg a fiatalabb tehetségek a 'Young Gun All-Stars' csapatot tették ki. Az Outlaws szereplői közül a kapus Jesse Schwartzman, a hátvéd Lee Zink, illetve a támadó Brendan Mundorf a régi motorosok színeiben léptek pályára, míg a fiataloknál Jeremy Sieverts és Peet Poiilon szereplését követhettük hatványozott figyelemmel.
A mérkőzést egyértelműen a veteránok kezdték jobban, alig több mint egy perc alatt máris 3-0-s előnyre tettek szert, de a fiatalok hamar visszazárkóztak, köszönhetően Sieverts két pontosának és Poillon találatának, miközben még Mundorf is beköszönt, így az első negyed végeztével az Old School csapat őrizte az 5-4-es vezetést.
A folytatás elején újabb két találattal stabilizálták a fórt Rabil-ék, ám a játékrész derekánál zsinórban három villanással kiegyenlített a Young Gun, és onnantól kezdve sokáig fej-fej mellett haladtak a csapatok. Sőt, a denveri középpályás Poillon napi második találatával az est folyamán először vezetett a zöldfülűek gárdája, de fél perccel a nagy szünet előtt Berger jóvoltából egalizáltak a veteránok, így féltávnál 9-9-re állt a küzdelem.
Nem sokáig maradt remi az állás, mintegy fél perccel a folytatást követően Rabil távoli bombája tolta újra kettővel előrébb az Old School gárdát, de a fiatalok Farrell és DeNapoli vezérletével szívósan tartották magukat. Az öreg rókák mégis folyamatosan előnyben voltak, noha egy-két gólnál nagyobb különbséggel nem nagyon tudtak elszakadni, köszönhetően Sieverts találatának az utolsó percben, mellyel 15-13-ra visszakapaszkodtak a feltörekvő tehetségek, és rendkívül szoros végjátékot harcoltak ki.
Ezután mintha csak lefagyasztották volna az állást, majdnem fél negyeden keresztül egyetlen találat sem esett, majd Seibald hatalmas távoli bombája törte meg a csendet, egy villanással egyenlített a Young Gun csapat. Néhány perccel később két apró találattal újra lépéselőnybe kerültek az "öregek", azonban az utolsó öt minutumon belülre fordulva Farrell duplájával ismét egyenlő volt az állás. Nem mindennapi izgalmak között telt a finis, ám végül mégis az Old School csapat került ki győztesen a gálameccsből, 56 másodperccel a vége előtt ugyanis Brooks bevitte a mindent eldöntő találatot, így a végeredmény 18-17 lett.
Az Outlaws-szereplők névsorából Sieverts volt a legeredményesebb, négy ponttal zárta a mérkőzést, két góljából az egyik kettőt ért, és még egy asszisztot is vállalt. Poillon ugyancsak duplázott; Mundorf egy góllal és két gólpasszal vétette észre magát; Zink három labdaszerzést könyvelt el; Schwartzman kapus pedig egy félidő alatt 18 lövésből tíz hárítást hajtott végre.



Néhány nappal később került sor az évad talán legjobban várt alapszakasz-mérkőzésére, amikor az Outlaws a Függetlenség Napján lépett pályára a Sports Authority Field at Mile High Stadium-ben. A lacrosse-ért élő-haló denveri közönség pedig soha nem látott mennyiségben özönlött ki a helyi futballstadion lelátóira, melynek eredménye sportág történeti nézőcsúcs lett 30 128 fővel, így saját magunk egy évvel ezelőtti rekordját javítottuk meg.
A július 4-i összecsapáson a sereghajtó Ohio Machine volt a mieink vendége, akik ellen természetesen esélyesek voltunk. Az Outlaws favorithoz méltóan kezdte a mérkőzést, bár a korai vezető gól után hosszú percekig nem estek újabb találatok, mígnem a nyitó negyed hajrájában újabb három alkalommal vettük be a vendégek ketrecét, és végül hárommal vezettünk 15 perc után. A folytatásban tovább nőtt a differencia, Mundorf, Matthews és a többiek megállíthatatlanul játszottak, egy nyolc perces periódusban hat gólt szereztünk, miközben egyetlen egyet sem kaptunk, ezzel 10-1-re is vezettünk már. A félidő előtti utolsó percekben kicsit kiengedtünk, 10-5-ig visszaengedtük az Ohio-t, de a magabiztos denveri vezetést nem tudták veszélyeztetni. A meccs második felében is jobbára takaréklángon égtünk, amikor kellett, elhelyeztünk néhány találatot az ellenfél ketrecében, de hagytunk is területet a Machine-nak az érvényesülésre, nem küldtük őket teljesen padlóra, ugyanakkor a vezetésünk megléte egy pillanatig sem forgott veszélyben, 17-13-as győzelmet arattunk. A hazai találatok közül az újonc Chris Bocklet négyet szórt, rövid pályafutása eddigi legeredményesebb mérkőzésén van túl, miközben Peet Poillon középpályás létére ismét mesterhármast regisztrált, Jeremy Sieverts és Terry Kimener pedig ugyancsak két alkalommal voltak eredményesek, míg sokan mások alkották az egy gólosok táborát. A 11/23-as hatékonysággal végző Schwartzman mögött a kapuban lehetőséghez jutott a nagy visszatérő Fullerton is, aki a közelmúltban Afganisztánban szolgált az amerikai seregben, és július 4-e révén külön megünnepelte őt a coloradói publikum.

Az MLL jelenlegi állása (W-L):

1. Chesapeake Bayhawks 7-2
2. Boston Cannons 6-3
3. Denver Outlaws 6-3
4. Rochester Rattlers 5-4
5. Long Island Lizards 5-4
6. Charlotte Hounds 3-6
7. Hamilton Nationals 2-6
8. Ohio Machine 1-7

A közeljövő programja:

Július 15., vasárnap, 01:00 Denver Outlaws - Charlotte Hounds
Július 20., péntek, 01:00 Boston Cannons - Denver Outlaws
Július 29., vasárnap, 01:00 Hamilton Nationals - Denver Outlaws

Az élmezőnyben egyre szorosabb az állás, a csapat jó formában van, így minden esélyünk megvan rá, hogy minél előrébb kerüljünk, de a következő hetekben kőkemény meccsek várnak az Outlaws legénységére.

Ezen a hétvégén a Colorado Rockies hosszú idő után újra megnyert egy párharcot, három meccsből kettőt is behúztunk a Washington Nationals ellen, így kellemes szájízzel mehetünk a pár napos All Star pihenőre.
























1. meccs, péntek: Nationals-Rockies 1-5
A series első meccsén a két csapat fiatal dobó tehetségei csaptak össze egymással, Pomeranz és Strasburg. A denveri mezőnycsapatban belül Colvin, Scut, Herrera, Pacheco lépett pályára, az outfieldet a CarGo-Fowler-Cuddy trió alkotta, az elkapó Nieves volt. A nyitó játékrész pályára kerülés nélkül zajlott le, aztán a második tetején egy kieső után Colvin hazafutása adta meg az alaphangot, közben Pomeranz újra kiszórta a fővárosi triót. A harmadik menet alatt Herrera leadoff single után sorban három kiesés következett, odaát egyetlen futót engedtünk fel Colvin missed catch errorból. A negyedik tetején CarGo sétált, majd újra lecsapott a legjobb formában lévő Rockies ütő, Colvin második hazafutása két pontot hozott a konyhára és 3-0ra léptünk meg. A következő részben egyetlen singlet kaptunk, aztán két single ellenére 2in-1out után Scut ellen double playel fejezték be, míg az ötödik dobó játékot egyetlen séta ellenére abszolváltuk. A hatodik támadásban CarGo, Colvin, Pacheco single ütései révén töltöttük fel a bázisokat, de Nieves ellen double play által védekeztek, aztán újra csak egy walkot engedélyeztünk. A hetedikben két kieső után Fowler rakétájával növeltük tovább a vezetést, majd egy kieső után dobót cseréltünk, Belisle fejezte be az inninget. A nyolcadik tetején CarGo doublet hintett és elrabolta a hármast, ahonnan Cuddy küldte haza egy sac flyal, közben Belisle és Brothers együttes erővel hozta a három kiejtést. Az utolsó akcióban eredménytelenek voltunk, ezzel szemben Zimmerman HR révén szépített a Nats, további két ütés után Brothers távozott, Betancourtra is szükségünk volt a befejezéshez, de baj nem történt, 5-1re győztünk.
- 10-5 arányban ütöttük túl a házigazdákat, köszönhetően Colvin újabb parádés estjének. Az 1B poszton játszó játékos 3/4es hatékonysággal két HRból három pontot szórt, elképesztő szárnyalása tovább tart. Cuddyer a végén sac flyal volt eredményes, az volt az 50. RBI tőle a szezonban, Fowler 36nál tart a 11. hazafutással. Pomeranz végre megszerezte az idei első győzelmet, 6.1 inninget hibátlanul hozott le, egyetlen ütés és két séta csúszott be. Brothers kapta a hazaiak egyetlen pontját, ellenben Belisle és Betancourt hibátlanok voltak.

2. meccs, szombat: Nationals-Rockies 4-1
A második meccsre Colvin ment a jobb szélre és Cuddy játszott az egyesen, Rosario visszakapta az elkapó helyét, Helton megint pihent és az aktuális dobó Francis lehetett. Fowler leadoff singlelel kezdteük a meccset, utána sorban hárman búcsúztak, a másik oldalt is csak egy séta történt. A második részben egy séta után kiestünk mindannyian, ellenben Desmond solo hazafutásával előnybe került a Nats. Válaszként megint csupán egy walkot tudtunk felmutatni Scut révén, de Francis is kiszórta a fővárosi triót. A negyedik támadást Cuddy double indította, egy groundouttal a hármasra küldtünk, Pacheco pedig sac flyból kiegyenlített, közben egy single után Scut-Herrera-Cuddy dupla játékot hajtottunk végre. Ezt követően Fowler jegyzett egy doublet, melyet nem követett folytatás, majd két singlet beszedtünk és egy újabb DP által sikerült hárítani a szorult helyzetet, a dobó ellen lezártuk a Nats akcióját. Maradt az 1-1es döntetlen és legközelebb megint csak egy walk következett, sajnos a Nats megint két ütéssel kezdett, le is vittük Francist és Roenicke ellen Zimmerman küldte haza az első embert egy singlelel, egy wild pitch révén a második is beért, illetve pickoff közben Roenicke errort vétett és újabb pontot kaptunk, 1-4. A hetedik támadásban nem jártunk bázison, ehelyett két újabb hibával két futót engedtünk fel, de egy DPvel mentettünk. Ezután Fowler járt pályán, a hármasnál tovább nem jutott, közben Ottavino három strikeoutot szórt, viszont az utolsó akcióban a két single nem ért semmit, 4-1es vereséget szenvedtünk.
- A csapat hat ütéséből hármat a leadoff hitter Fowler jegyzett egy double és két single jóvoltából, így tartja magát .300 környékén. Az egyetlen RBIt Pacheco postázta egy sac fly playből, jelenleg 17 pontos az évben. Francis a jó kezdés ellenére fejre állt a hatodik inningben, ami a vereséget jelentette, egyébként öt teljes játék alatt három futást szenvedett el, kettőt a hatodik elején. Roenicke ellen is született egy futás. A védekezés kicsit hullámzó volt, négy errort csináltunk, viszont véghez vittünk három double playt a meccsen.


















3. meccs, vasárnap: Nationals-Rockies 3-4
Az utolsó meccsre Helton megkapta az egyes bázist, elkapóként újra Nieves tűnt fel, akinek Guthrie dobhatott. Az első inningben a denveri hármas simán kiesett, közben a Nats egyetlen doublet ért el. A másodikban két single és egy séta által kieső nélkül töltöttük fel a bázisokat, Herrera még kiesett, de Nieves beküldött egy sac flyt az előnyért, többet nem hoztunk ki az akcióból. Ezalatt hazai oldalon egyetlen double esett, majd a sétáló Fowlert a hármason hagytuk fent, Guthrie két out után két embert engedett fel gond nékül. A negyedik tetején mindhárom ütőnk flyouttal végezte, aztán viszont találtak egy doublet és Desmond 2run hazafutásával 2-1re fordítottak a hazaiak. A következő támadásban egyedül Fowler ért el egy singlet, Guthrie kiosztott három outot, ahogyan a mieink triója is búcsúzott a hatodikban. Eközben beszedtünk egy singlet, azonban egy Helton-Herrera-Helton dupla játékkal mentettünk, majd újfent kiesett mindhárom denveri ütő. A hetedik dobórészre Belisle érkezett és két kieső után kapott két ütést, Lombardozzi single találattal tudott eredményes lenni. Ezt követően rögtön az első ütő EYJR lőtt ki egy hazafutást, utána Fowler és Scut jegyzett egy-egy singlet, a cseredobó wild pitchből pedig Fowler vágtázott be, mellyel 3-3ra kiegyenlítettünk. Aztán Brothers egy single ellenére megoldotta a menetet, a kilencediket Pacheco nyitotta egy doublelal és a hármasról egy wild pitch révén szerzett pontot, amivel átvettük a vezetést. Átvettük a vezetést és már csak Betancourt feladata volt hátra, aki egy single és egy walk ellenére teljesítette a kötelezőt, így egy ponttal győztünk.
- Hihetetlen hajrában fordítottunk a Nats hibáiból, végig kevesebb ütésünk volt, mint a hazaiaknak. Young Jr az első hazafutását lőtte a szezonban, ő a negyedik, Nieves is csak az ötödik RBIt érte el. Pacheco és Fowler két-két ütéssel, egy-egy futással járultak hozzá a győzelemhez. Guthrie jól dolgozott, az első hat játékban csupán két pontot szereztek ellene hat ütés mellett. Belisle egy futást szenvedett el, Brothers negyedszer jegyzett győzelmet, Betancourt 15. alkalommal savet.

A NL West állása:

1. Los Angeles Dodgers 47-40 (87 meccs)
2. San Francisco Giants 46-40 (86 meccs, 0.5 GB)
3. Arizona Diamondbacks 42-43 (85 meccs, 4.0 GB)
4. San Diego Padres 34-53 (87 meccs, 13.0 GB)
5. Colorado Rockies 33-52 (85 meccs, 13.0 GB)

A győzelmek ellenére utolsók vagyunk a csoportban, de továbbra is szoros az állás NL Westben. A Dodgers a napokban söpréssel bukott Arizonában, ahogyan a SD is a Cincy vendégeként, miközben a SF is alul maradt a Pirates ellen, így egy kivételével minden riválison hoztunk egy kicsit. Következik a négy napos szünet az All Star miatt, utána LAD-SD párharcot rendeznek péntektől, míg a Giants az Astrost fogadja, a D'backs a Cubshoz megy, a mieink pedig majd a Phils ellen folytatják a Coors Fielden.

A következő napokban végre lehetőségünk van rendezni a sorokat, reménykedjünk abban, hogy még nincs késő a feltámadáshoz és a szünet után megkezdjük az igazi felzárkózást! GO ROCKIES!!!

Július 1től megnyílt az átigazolási piac az NHLben és az elmúlt egy hétben a Colorado Avalanche csapata körül szép számmal történtek új szerződések, ill. a meglévő játékosok közül többel hosszabbítottunk, többen pedig búcsút intettek a denveri egyesületnek.



Mindenek előtt nézzük a hosszabbításokat! Június utolsó napjaiban állapodtunk meg az RFA hátvéd Ryan Wilson új szerződéséről, amely három évre szól és eddigi fizetésének közel a dupláját fogja kapni 2.25 milliós cap hittel. A 25 esztendős bekk tavaly megbízható tagja volt a védelemnek, 59 mérkőzésen 21 pontot regisztrált, abból húszat assziszt formájában és a csapat harmadik legeredményesebb védője volt, várható volt, hogy számítunk rá a jövőben is, de engem meglepett a hosszú szerződés.

Hozzá hasonlóan hosszabbítottunk Shane O'Briennel is, kisebb meglepetés volt. A rutinos védő korlátozatlan szabadügynök lett volna júliustól és nem úgy tűnt, hogy marasztalni fogjuk a fiatalok miatt, de nagyon hasznos volt tavaly, mégis úgy gondoltuk, hogy meg kell tartani a rutinos játékost. A 28 éves bekk 76 mérkőzésen lépett pályára az elmúlt szezonban, ezalatt 20 pontot és 105 perc büntetést szorgoskodott össze. Hozzáállása és az elhivatottsága miatt helye van a csapatban, három éves szerződéssel dobtuk meg, 2015ig évi átlagban két millát kereshet.

Maradva a hátvédeknél Erik Johnsont is sikerült a csapathoz kötni, az RFA hátvédet 4 évre írattuk alá 15 millióért ($3.75M cap hit), miután a 2011/12es évadban a csapat legeredményesebb védője volt 26 ponttal és közben 155 kapura lövéssel, meccsenkénti 20:50 perces jégidővel is házi listavezető volt a bekkek közt. EJ a 2006os draft 1/1es választása volt, azóta talán nem igazolta maradéktalanul a tehetségét, de az első teljes denveri szezonja jól sikerült és mindenképpen rászolgált a maradásra, sikeres folytatást remélünk tőle, hiszen neki kellene az Avs kék vonalát vezetnie.

A korlátozott szabadügynök Steve Downieval is egyezséget kötöttünk, a legutóbbi deadlinekor megszerzett támadó 20 meccsen 13 pontot szedett össze a csapat színeiben, most pedig újabb két évre írt alá hozzánk. A fenegyerek az első négy meccsén 7 pontot szórt, utána kicsit visszaesett a formája és sérült is volt, de összességében hasznos igazolás volt, nem volt meglepő, hogy marasztaltunk. Harcos játékának a 2-3. sor szélsőjeként sok hasznát tudjuk venni.

Két RFA játékos nem kapott előzetes ajánlatot a csapattól, Peter Mueller és Kevin Porter mindketten UFAk lettek, utóbbi már alá is írt azóta a Buffalohoz és PM távozása is biztosra vehető.

Múlt vasárnap megnyílt az UFA piac és az Avs hamar belevetette magát az igazolásokba. A hírek szerint a két legnagyobb név, Parise és Suter iránt is érdeklődtünk, ők végül nem jöttek össze, de hasznos játékosokkal erősítettünk. Például leigazoltuk P.A. Parenteaut a New York Islandersből, négy éves 16 milliós szerződést kötöttünk vele, éppúgy mint pár héttel ezelőtt Jones esetében. A 29 esztendős szélső tavaly nagyszerű évet futott az Islesben, 80 meccsen 67 pontot (18+49) termelt, Tavares sorában kifejezetten veszélyes volt, karrierje legeredményesebb idényén van túl, ezért próbálhatta ki magát a piacon. Kiváló képességekkel rendelkező, dinamikus szélső hírében áll, a tervek szerint Duchene oldalán játszhat, akinek a tavalyi gyengébb idényt követően nagy szüksége van egy eredményes szélső segítségére. Bízunk benne, hogy ketten jól meg fogják érteni egymást és kiválóan működhetnek együtt.

Ugyanúgy az első napon a csatársorba is érkezett egy erősítés John Mitchell leigazolásával. A 27 éves játékos néhány éve a Toronto meghatározó alsó soros játékosa volt, tavaly 65 meccsen lépett pályára a Rangersben és 16 pontot szerzett. Első sorban nem a pontszerzés a feladata, a 4. sorban a fizikai erejének kamatoztatását várjuk tőle, valószínűleg a távozó McClement helyét veheti át a csapatnál, centert és szélsőt is képes játszani. Mitchell két éves szerződést írt alá összesen 2.2 millióért, baráti áron.

Ezen kívül újdonság még a veterán Greg Zanon leigazolása, aki a védelem mélyítése érdekében került a csapathoz. A 32 éves defenzív hátvéd tavaly a Minnesotat és a Bostont erősítette, hozzánk valószínűleg az utolsó párba férhet be. Rutinos játékos, a fiatalos védelemnek tartást adhat a sok tapasztalatával, de kicsit kétkedve fogadtam a leigazolását és hogy minden lejáró szerződésű bekket megtartottunk, mert így Elliott, Barrie, Gaunce tovább várhat a kerettagságra.

A csapattal kapcsolatos információ, hogy a Lake Erie Monsters két rutinos harcosa, Patrick Bordeleau és David van der Gulik újra szerződést kötött a clevalandi farm csapattal, míg a piacról a hátvéd Thomas Pock és a támadó Bill Thomas érkezett a Szörnyekhez, mindketten az AHLben rutinosnak számítanak.

A fentebb említetteken kívül biztosan távozott az UFA Jay McClement, aki a piacról a Torontohoz kötelezte el magát, illetve Ryan Stoat szerződtette a Washington farmcsapata.

Az első csapatból már csak két RFA játékos maradt szerződés nélkül, bizonyára Ryan O'Reilly és Jamie McGinn aláírására is lehet számítani a következő hetekben, elképzelhetetlen, hogy ne velük közösen képzeljük el a jövőt.

- Tóth Milán írása -

Az Észak-amerikai profi labdarúgóligában (MLS) szereplő Colorado Rapids együttese a szerdai játéknapon hazai pályán egygólos vereséget szenvedett a Vancouver Whitecaps ellen. A július 4-i mérkőzés egyetlen találata az első félidő utolsó perceiben született, sajnos megint nem tudtunk egymás után több meccsen pontot szerezni.



Az előző fordulóban valósággal gálázott a Rapids, Oscar Pareja legénysége 3-0-ra verte a Portland Timbers együttesét, így joggal bizakodhatott a hazai publikum, hogy ismét győzelmet láthat majd a Dick’s Sporting Goods Parkban. Az oregoniak elleni kezdőn semmit nem változtatott Pareja, a Pickens – Freeman, Moor, Wynne, Zapata – Mullan, Larentowicz, Rivero, Castrillon – Cummings, Casey tizenegynek szavazott ismét bizalmat az edző. Ugyan nem volt telt ház, de azért szépen megtelt a stadion, ez részben a Függetlenség Napjának is köszönhető volt, a meccs végén tartották meg a hagyományos évi tűzijátékot Commerce Cityben.

Nagyon barátságosan folydogált a mérkőzés, az első félórában gyakorlatilag alig-alig alakult ki említésre méltó helyzet. A 36. percben aztán a hátvéd Freemanhez került a játékszer a jobb oldalon, aki egy jó 23-25 méterről rá is küldte azt. Nem volt rossz próbálkozás, a kellemetlenül pattogó labdát azonban a vendégek portása biztos kézzel fogta.

Három perccel később Casey indult meg a ’Caps kapuja felé, majd a bal szélen érkező Zapatához passzolt. A kolumbiai bekk kiválóan ívelte középre a labdát Cummings fejére, aki szépen le is fejelte Casey-nek, ám a rutinos csatár nem tudott élni a lehetőséggel, a vancouverieknek sikerült felszabadítaniuk.

Hiába nyomta meg az első játékrész végét a Rapids, a vendégek szereztek végül gólt. Egy ártalmatlannak tűnő beívelés közeledett a hazaiak 16-osa felé, ám Moor felszabadítás helyett lyukat rúgott, a fiatal Mattocks – akit a két csapat három héttel ezelőtti mérkőzésén kiállítottak – pedig lecsapott a labdára, és Pickens mellett könnyedén helyezte azt a kapuba, 0-1.

A hosszabbítás végén Casey előtt adódott ismét lehetőség, ám ezúttal sem tudott a kapuba fejelni a coloradói labdarúgás egyik nagy öregje.

A fordulást követően a Rapidsnek kellett volna egyre élénkebben támadnia, ám nem nagyon tudtuk nyomás alá helyezni ellenfelét. Inkább rögzített szituációkból alakultak ki lehetőségek mindkét oldalon. A 60. és a 70. perc között mindhárom cserelehetőségét kihasználta Pareja, melyekkel Cascio, Edu és Smith váltotta Cummingst, Freemant és Castrillont, vagyis tovább erősítettük a támadó szekciót.

Hiába nyomott a Colorado, több kapura tartó lövésünk már nem volt, így maradt a 0-1, a Vancouver tehát ismét legyőzte a bordó-fehéreket.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



„Gólt kell rúgnod, hogy megszerezd a pontokat, anélkül nagyon nehéz” – mondta Pareja, aki szerint rengeteg helyzetet sikerült kialakítani a ’Caps ellen, de a befejezésekkel komoly gondjaink adódtak.

A nagyot hibázó Moor szerint az ilyen mérkőzéseket meg kell nyerniük, sokkal szervezettebbnek kell lennünk hátul. Hozzátette, szerinte jó csapatunk van, kiváló játékosokkal.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. San Jose Earthquakes 11-4-3, 36 pont (18 meccs)
2. Real Salt Lake 10-6-3, 33 pont (19 meccs)
3. Vancouver Whitecaps 8-4-5, 29 pont (17 meccs)
4. Seattle Sounders FC 7-5-6, 27 pont (18 meccs)
5. Colorado Rapids 7-9-1, 22 pont (17 meccs)
6. Los Angeles Galaxy 6-10-2, 20 pont (18 meccs)
7. Chivas USA 5-7-4, 19 pont (16 meccs)
8. Portland Timbers 5-7-4, 19 pont (16 meccs)
9. FC Dallas 3-9-6, 15 pont (18 meccs)

A kesergésre nincs sok idő, máris itt a következő erőpróba, a Seattle Sounders ellen magyar idő szerint vasárnapra virradóra, hajnali 04:00-es kezdettel. Ha az egymás elleni eredményeket nézzük, akkor nem sok jót remélhetünk ettől a találkozótól, mivel a hét eddigi egymás elleni találkozóból csupán egyet sikerült megnyerni, ötször a washingtoniak diadalmaskodtak. Siegfried Schmid gárdája jelenleg 27 ponttal a negyedik a Nyugati konferenciában, míg a Rapids maradt 22 pontos, bár a coloradóiak egy meccsel kevesebbet játszottak.

A fogadási tippek alapján a hazai pályán játszó Seattle a meccs esélyese, de talán a malmunkra hajthatja az a vizet, hogy két alapemberük – egyikük a kapus – is sérült.

Sajnos hétfőtől csütörtökig se volt szerencséje a Colorado Rockiesnak, a tavalyi World Series bajnok St. Louis Cardinals ellen négyből egyetlen meccset tudtunk megnyerni. Tovább esünk egyre hátrébb, holtversenyben utolsók vagyunk az MLBben a szezon felénél.























1. meccs, hétfő: Cardinals-Rockies 9-3
A series legelső meccsén Fowler szabadnapos volt, CarGo, EYJR, Colvin kezdtek a külső mezőnyben, belül Cuddy volt az 1B, mellette Nelson, Scut, Pacheco állt, az elkapó Rosario lehetett, a kezdő dobó Outman volt. Az első akcióban CarGo hozott egy 2out singlet, majd a bizonytalan Outman ellen két sétát követően Beltran biztonságijával került lépéselőnybe a Cards. A második inningben is eredménytelenek voltunk, a hazai támadást megúsztuk két pályára kerülés ellenére. Aztán egyedül EJYR ért el ütést, majd egy SO után Holliday növelte a hazai előnyt a left fieldre lőtt hazafutásával, további két séta után pedig egy SO+CS játékkal zártuk le az inninget. A következő akcióban Cuddy singlet követően Colvin 2run homerun jóvoltából egyenlítettünk, utána dobót cseréltünk és Chatwood egy single ellenére abszolválta a következő részt. Az ötödik inning során két ütéssel és egy sétával töltöttük fel a bázisokat, azonban Cuddy ellen flyouttal védekeztek, a kihagyott lehetőség megbosszulta magát, a hazaiak 2in-0outnál Beltran forceout játéka alatt vették vissza az előnyt, Craig hazafutással takarított és máris újra elhúztak 5-2re. Ezt követően eredménytelen volt a denveri hármas, a STLnál egy séta és egy double született, majd Ottavino ellen Holliday küldte haza a társát egy sac fly megmozdulással. A hetedik játszma alatt Herrera vállalt egy singlet, közben két ütés után Lohse fielder's choice play közben volt eredményes, Furcal RBI groundoutot jegyzett, kezdett tetemessé nőni a különbség. Újra neki indultunk, CarGo és Cuddy singlet, Pacheco walkot termelt, de a loaded 1out lehetőségnél Fowler dupla játékba szaladt bele. A nyolcadik alján Reynolds kárára Craig újabb HRból szerezte meg a kilencedik hazai futást, végül még Rosario szépített egy leadoff HRal, de így is vesztettünk 9-3 arányban.
- Hiába ütöttünk többet 11-10 arányban, a STL folyamatosan vezetve harcolta ki a sima győzelmet. A csapatból Rosario a 14., Colvin a 9. hazafutását ütötte, meglepetésre tényleg ők a két legjobb formában lévő ütőnk, de ezen a meccsen Scut és CarGo is két-két találatot vállalt, Young Jr egy remek elkapást mutatott be. Outman megint gyengén kezdett, három inning alatt két pontot szereztek ellene. Chatwood az első vereségét regisztrálta az évben, 2.1 játékban öt ütésből négy futást kapott, illetve Ottavino és Reynolds is kapott runt.

2. meccs, kedd: Cardinals-Rockies 2-3
Fowler továbbra is kisebb sérülés miatt pihent, Colvin kezdett a center fielden, Helton visszavette az egyes bázist, az infieldről Pacheco maradt ki, a dobó a javuló formát nyújtó Francis lehetett. Sajnos a kezdés mégis pocsék volt a bal kezes dobótól, az eredménytelen denveri akció után kaptunk egy singlet és Holliday 2run HRal máris megszerezte a vezetést a St. Louis. Ezt követően se tudtunk bázisra kerülni, Francis is háromból három kiejtéssel stabilizálta a helyzetet. A harmadik tetején a sor vége lendült támadásba, Herrera sétával, Francis errorral foglalt helyet a bázisokon, ekkor Colvin tűzött ki egy hazafutást a jobb szélre a 3-2es vezetésért. A következő részben Craig ellen loaded 2outot hárítottunk el, a negyedikben két pályára kerülés után DPt kaptunk, újabb két előre haladás után véget ért az akció, közben a házigazdák egyetlen singlet értek el. Az ötödikben mindkét oldalon három-három out született, aztán újra hárman kiestünk és Roenicke kezdett el dobni, aki egy single ellenére kiejtette a három vetélytársat. Őriztük a 3-2es vezetést és a következő akció is három outot hozott, mialatt Brothers két ütést is kapott, de Belisle megoldotta a szorult helyzetet és a 3in-2out lehetőséget elhárította Holliday ellen egy groundouttal. Aztán egyedül Nelson mutatott fel egy sétát, Belisle hibátlan inninget hozott, ám az utolsó támadásban se kerültük el a három kiesőt. Egy ponttal még mindig vezettünk, már csak Betancourt feladata volt hátra, aki beszedett egy singlet és egy walkot, de kulcs helyzetben Jay ellen egy SOval lezárta a meccset.
- 3-2re győztünk a harmadik inningtől vezetve, csak öt ütésünk volt és egyetlen 3run HRből hoztuk az összes pontot. Colvin szárnyalása tovább tart, már a tizedik hazafutását lőtte, az újabb három ponttal pedig 35 RBIt számlál a szezonban. Francis csak az első inningben kapott két runt, öt játékot oldott meg azzal a két futással, így a második győzelmét érte el. A bullpen egyetlen pontot se kapott, Belisle négyből négy outot termelt és 1.83as ERA statisztikája, Betancourt a 13. savet regisztrálta a végén.

3. meccs, szerda: Cardinals-Rockies 4-1
A harmadik összecsapásra Fowler visszakerült a lineupba, Cuddy maradt ki, Helton is elfoglalta az egyes bázist, Nelson a hármast, Nieves pedig elkapó lehetett, közben Guthrie első startja következett a rotációba való visszatéréseként. Az első inningben két kieső után két ütést jegyeztünk hiába, majd egy sétát követően Holliday RBI double találatával került lépéselőnybe a Cards. Aztán csak Nieves hozott egy doublet, Guthrie ellen három singlelel feltöltötték a bázisokat és a Jay elleni hit-by-pitch által újabb run született. A harmadik játszmában egyik oldalt se kerültek pályára, utána is csak a házigazdák hoztak egyetlen singlet. Az ötödik felső részében Herrera egy triplát vállalt és a dobó Guthrie RBI single ütésével zárkóztunk közelebb, még két ütéssel teli pályát értünk el, de Colvin nem tudott élni a lehetőséggel, közben a hazaiak egyetlen singlet vállaltak, azonban a kettesre tartva kiesett a futójuk. Ezt követően Nelson és Nieves lépett pályára, de sajnos Herrera double playel végezte, legalább Guthrie újabb inninget teljesített. A hetedikben újra búcsúzott a denveri hármas, míg az első cseredobó Reynolds beállása alatt csak Scut vétett egy errort, de a hármasnál tovább nem engedtük a futót. Aztán a CarGo-Colvin-Helton trió is simán kiesett, majd Ottavino bizonytalankodott és két singlet beszedett, a kettes-hármason jártak a futók, Molinat direkt sétáltatva loaded 1out alakult ki, melynél Freese két embert beküldött egy singlelel, egy újabb séta után Torres zárta le a játékot. A végső Rockies próbálkozásban nem mentünk semmire a két 2out singlelel, 4-1es vereséget szenvedtünk.
- 10-9 arányban többet ütöttünk, bár egyedül Gonzalez ért el több találatot, 2/4es hatékonysággal 12 meccses ütősorozata van. Herrera az első triplet jegyezte az évben és az egyetlen run is az ő nevéhez fűződött, miután a dobó Guthrie küldte haza önmaga első RBI találatával. A visszatérő kezdő dobó hat játékban kétszer kapitulált, mindkét futást az első két játszmában engedte, utána hiába javult, már nyolcadszor kapott ki. Később Ottavino gyengélkedett, a nyolcadik játékban kapott két pontjával dőlt el a meccs.

























4. meccs, csütörtök: Cardinals-Rockies 2-6
Az utolsó meccsre Cuddy váltotta Heltont, Pacheco visszatért a hármasra, Rosario elfoglalta az elkapó posztot, a soros kezdő az újonc Friedrich lehetett. A legelső inningben két sétára voltunk képesek, mialatt a hazaiak egy singlet követően Holliday RBI groundoutból szerezték meg a vezetést. A folytatásban Rosario singlet és Herrera doublet vállalt, de ketten is fent hagyták őket a pontszerző bázisokon, odaát csak egy single született. A harmadik és a negyedik játékrész eseménytelenül zajlott, aztán az ötödik alatt két kieső után Fowler vállalt egyetlen singlet. A következő játékban mélyre süllyedtünk, a Cards kieső nélkül töltötte fel a bázisokat, ebből a szituációból Jay RBI walkot vállalt, Holliday single ütéssel küldte haza az első társát. Dobót cseréltünk de Chatwood se tudott menteni, Beltran két pontos doublet sózott, egy fielder's choice play közben Craig is eredményes volt, végül a Molina elleni double playel hárítottunk, de addigra már 6-0ra vezetett az ellenfél. A következő akcióban egy single és egy error jóvoltából ketten jártunk a pályán, míg a hatodik dobójátékot egy séta ellenében abszolváltuk. A hetedik akció se hozott előrelépést, Reynolds egy single után zsinórban három St. louisit ejtett ki, majd a nyolcadik tetején Cuddy single ütését követően Colvin 2run hazafutással faragtunk a hátrányból. A hátralévő időben még Torres hozott egy hibátlan inninget, az utolsó akcióban két singlet vállaltunk, de CarGo ellen összejött a harmadik out és 6-2re vesztettünk.
- A Cards az elejétől fogva vezetett, az öt pontos ötödik inningben mindent eldöntöttek, valamennyi runt Friedrich kapta az első 4.1 játékban. A nyolcadik játékrészben tudtunk egy kicsit szépíteni, Colvin a seriesben a harmadik hazafutását tűzte, hetek óta fantasztikus formában játszik. Cuddy és Fowler két-két ütést szereztek, érdekes hogy kilenc találattal végeztünk, de megint kihagytunk egy csomó helyzetet.

A NL West állása:

1. Los Angeles Dodgers 47-37 (84 meccs)
2. San Francisco Giants 45-38 (83 meccs, 1.5 GB)
3. Arizona Diamondbacks 39-43 (82 meccs, 7.0 GB)
4. San Diego Padres 34-50 (84 meccs, 13.0 GB)
5. Colorado Rockies 31-51 (82 meccs, 15.0 GB)

A Dodgers visszavette a vezetést a csoportban a Reds elleni sikerekkel, mivel a Giants söpréssel bukott Washingtonban, közben meglepetésre a Padres 3-0ra hozta az arizonai seriest, így megelőzték a mieinket. A hétvégén következnek az All Star szünet előtti utolsó párharcok: a D'backs és a Dodgers egymással küzd, a SF Pittsburghbe látogat, a SD a Cincyt fogadja.

A Rockies egyre mélyebb poklokat jár meg, 31-50el zártuk az első 81 meccset, minden idők leggyengébb fél szezonos mutatója a csapat történetében. Visszaestünk a divízió utolsó helyére és jelenleg a Cubsszal együtt holtversenyben sereghajtók vagyunk az egész ligában. A szünet előtt még egy párharcunk lesz Washingtonban, a Nats ellen megint nehéz dolgunk lesz, valahogy túl kell élni ezt a hétvégét. A három meccset a következő időpontokban rendezik: szombat 01:05, szombat 22:05, vasárnap 19:35. GO ROCKIES!!!

- Tóth Milán írása -

Az észak-amerikai profi labdarúgóligában (MLS) szereplő Colorado Rapids (6-8-1) csapata három nyeretlen mérkőzés után az elmúlt hétvégén végre ismét győzni tudott, Oscar Pareja együttese a Portland Timbers (4-6-4) gárdájánál bizonyult jobbnak hazai környezetben három góllal.



A találkozó előtt nagyon fogadkoztak a vendégek, mivel az előző fordulóban sikerült nyerniük a legjobbak közé tartozó Seattle Sounders ellen, valamint kapusuk, Troy Perkins is kirobbanó formában van. Ugyanez azonban elmondható a coloradóiak portásáról, Matt Pickensról is, hiszen a legtöbb kategóriában a 2012-es szezon legjobbjaként tartják számon az egész ligában.

Pareja a Casey, Cummings csatárpárosnak szavazott bizalmat, majdnem napra pontosan egy év után fordulhatott elő újra, hogy ők ketten alkották a kezdő duót, addig hol egyikük, hol másikuk volt sérült. A védelemben és a középpályán gyakorlatilag nem történt változás: Pickens – Freeman, Moor, Wynne, Zapata – Mullan, Larentowicz, Castrillon, Rivero – Cummings, Casey volt a kezdő.

A Portland kezdőjében kapott helyet a 28 éves Kris Boyd. A csatárt ifista korában a skót labdarúgás nagy reménységének tartották, és bár voltak jó szezonjai a Glasgow Rangersben, mégsem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket a 18-szoros válogatott játékos.

A mérkőzés első nagy gólhelyzetére a 6. perc végéig kellett várni, ekkor Castrillon fejelhetett hét méterről, ám Perkins szépen, egyben könnyedén tudta hárítani a középpályás ígéretes próbálkozását. Az első negyedóra végén újra egy fejes okozott zavart a vendégek kapujának előterében – Casey veszélyeztetett, ám a labda elkerülte a ketrecet.

Lendületben maradt a Rapids, komoly iramot diktáltunk, s Freeman különösen aktív volt a jobb oldalon, a védő kiválóan segítette a támadásokat, és három perccel Casey lehetőségét követően az ő remek beadásából született meg a találkozó első gólja. Freeman egy az egyben verte meg a Portland játékosát, majd középen Jaime Castrillont találta meg, akinek a térdéről pattant be a labda a kapuba. Ez volt a kolumbiai játékos ötödik gólja idén. 1-0!

Néhány perccel később Mullan adott be a jobb szélről, ám Freemannel ellentétben ő magasan ívelte be a labdát. Középen Conor Casey érkezett a lehető legjobb ütemben, és két védő szorításából bólintott okosan Perkins kapujába, ezzel a hosszú kihagyás után lévő helyi nagy kedvenc megszerezte az idei első találatát. 2-0!

A vendégeknek egy igazán veszélyes próbálkozásuk volt, Boydék nem tudtak komoly helyzeteket kialakítani, Pickensnek szinte semmi dolga nem akadt, a második félidőben is könnyedén őriztük a megnyugtató előnyt. Ezzel ellentétben a csereként beállt Jamie Smith a 89. percben megadta a kegyelemdöfést a Portlandnek, beállítva a 3-0-s hazai győzelmet.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. San Jose Earthquakes 11-4-3, 36 pont (18 meccs)
2. Real Salt Lake 10-6-2, 32 pont (18 meccs)
3. Seattle Sounders FC 7-5-5, 26 pont (17 meccs)
4. Vancouver Whitecaps 7-4-5, 26 pont (16 meccs)
5. Colorado Rapids 7-8-1, 22 pont (16 meccs)
6. Los Angeles Galaxy 6-9-2, 20 pont (17 meccs)
7. Chivas USA 5-7-4, 19 pont (16 meccs)
8. Portland Timbers 5-7-4, 19 pont (16 meccs)
9. FC Dallas 3-9-5, 14 pont (17 meccs)

Sikerének köszönhetően a Rapids továbbra is 5. a Nyugati konferenciában, míg a Timbers a nyolcadik helyet foglalja el. Legközelebb magyar idő szerint szerdáról csütörtökre virradóra, hajnali 03:30-tól lép pályára a Pareja-csapat a Vancouver Whitecaps ellen a Dick's Sporting Goods Park-ban, és a fogadás piacain fellelhető szorzók alapján ismét a hazai gárda számít a mérkőzés esélyesének, de szoros csatára lehet számítani a kanadaiak ellen.

A 'Caps jelenleg négy ponttal előz meg minket a tabellán, és van miért törleszteniük Riveroéknak, mivel pár hete egygólos vereséget szenvedtek a Vancouver otthonában. Mindkét együttes két mérkőzést lépett pályára azóta: a ’Caps otthon 1-1-et játszott a New York Red Bullsszal, majd kikapott 3-0-ra a Los Angeles Galaxy otthonában. A Rapids kikapott a San Jose Earthquakestől, de legutóbb (végre) nyert a Portland Tibers ellen.

Valószínűleg telt házas meccs lesz, mivel a Függetlenség Napját ünneplik az Államokban. Már csak ezért is kell nyernie a Coloradónak, és a vezetőedző is azt szeretné, ha tanítványai ismét győztes mentalitással lépnének pályára mérkőzésről mérkőzésre.

2012ben egyetlen játékos képviseli a Colorado Rockies színeit az MLB All Star gálán, aki nem más, mint Carlos Gonzalez outfielder lesz, miután az NL csapat tartalékai közé beválasztották és ráadásul meghívták a népszerű homerun derbyre is.



A venezuelai játékos csak a tizedik helyen végzett az NL outfielderek között a szurkolói internetes szavazáson, de a tavalyi WS győztes Cardinals visszavonult managere, Tony La Russa elhívta a tartalékok közé. CarGo már két évvel ezelőtt megérdemelte volna az elismerést, de akkor szinte teljesen ismeretlen játékosként nem lehetett ott az All Staron, viszont az egész éves remeklése után harmadik lett az NL MVP választáson és végre berobbant a köztudatba. A 2011es esztendő sérülésekkel telt, nem tudott kibontakozni, így megint csak távol kellett maradnia a midsummer classictól. Idén viszont újra egészséges és újra a régi formájában játszik, nem is lehetett vitás, hogy ott kell lennie a mostani gálán. A denveri tehetség a szerzett bázisok számában vezeti az NLt, jelenleg .338as átaga van, 17 HRt és 58 RBIt számlál, minden jelentős mutatóban a legjobbak közé tartozik és jó eséllyel idén is simán versenyben lehet a batting titleért.

Különösen fontos szerepet vállalt idén, hogy Tulo hiányában a vállára vette a csapatot és a sor harmadik helyén mindvégig kiegyensúlyozottan ütve igyekszik minél többször győzelemre vezetni a denveri gárdát, nem rajta múlik, hogy nem sok sikerben van idén részünk.

Az NL csapatban Melky Cabrera, Beltran, Kemp alkotja a kezdő outfielder hármast, CarGo mellett csereként még Braun, Bruce, McCutchen, Stanton fért oda. A Rockies szerette volna, ha La Russa meghívja a gálára a rendkívül megbízható reliever Matt Belislet, de sajnos idén se került be denveri dobó a keretbe.

CarGo emellett meghívást kapott a homerun derbyre, amelyet a két napos gála első napján rendeznek meg. 2007 óta nem volt Rockies képviselője a tűzijátéknak, akkor Holliday vett részt, őt megelőzően Helton, Walker kétszer, Castilla, Burks, Bichette jártak a derbin. Nem tudjuk, hogy CarGo mennyire esélyes egy ilyen versenyben, amikor elkapja a ritmust, szinte bármit képes kibombázni, elég csak a négy ABes HR csúcsára gondolni pár hete, szóval bizakodhatunk, hogy menni fog neki.

Az idei gálát július 9-10én rendezik meg Kansas Cityben a Kauffman Stadiumban, az AL vs. NL meccs tétje pedig a WS alatti pályalőeny lesz.

Az American League kezdőcsapata:
C Mike Napoli (Texas Rangers), 1B Prince Fielder (Detroit Tigers), 2B Robinson Cano (New York Yankees), SS Derek Jeter (New York Yankees), 3B Adrian Beltre (Texas Rangers), OF Jose Bautista (Toronto Blue Jays), OF Curtis Granderson (New York Yankees), Josh Hamilton (Texas Rangers), DH David Ortiz (Boston Red Sox)

A National League kezdőcsapata:
C Buster Posey (San Francisco Giants), 1B Joey Votto (Cincinnati Reds), 2B Dan Uggla (Atlanta Braves), SS Rafael Furcal (St. Louis Cardinals), 3B Pablo Sandoval (San Francisco Giants), OF Melky Cabrera (San Francisco Giants), Carlos Beltran (St. Louis Cardinals), OF Matt Kemp (Los Angeles Dodgers)

Az elmúlt héten lezajlott az idei draft az NBA-ben, és a New jersey-i játékosválogatón a Denver Nuggets csapata az előzetes várakozásoknak megfelelően három kiszemelt tehetséggel gazdagodott, noha nem feltétlen a kívánt posztokra erősítettünk.

















A legelső választásunkra az első kör, 20. pozíciójában került sor a saját első fordulós lehetőségünkből, és egy előzetesen is sokat emlegetett tehetséget húztunk belőle a francia Evan Fournier személyében. A mindössze 19 esztendős dobóhátvéd rendkívül meggyőzően muzsikált a draft előtti megmérettetéseken a Pepsi Center-ben, már akkor felhívta magára a coloradói vezérkar figyelmét a remek dobásaival és szervezőképességével. Az elmúlt szezont hazája első osztályú bajnokságában töltötte, a Union Poitiers Basket 86 csapatában 14.1 pontot, 3.2 lepattanót, 2.3 asszisztot és 1.5 labdaszerzést harcolt ki meccsenkénti átlagban 26 perceket játszva, nála jóval idősebb játékosok ellen. Ujiri szerint "Evan egy kiváló offenzív játékos, a stílusa tökéletesen illik a Nuggets által képviselt rendszerbe, ezért esett rá a választásunk." Egyelőre nem tisztázódott, hogy Fournier marad-e a következő szezonra is Európában, nem titkolt célunk, hogy minél előbb szeretnénk áthozni őt az Egyesült Államokba, hogy figyelemmel kísérjük a fejlődését. Komoly tehetség hírében áll, de sokat kell még tanulnia ahhoz, hogy a francia liga után előbb-utóbb az NBA-ben is megállja a helyét, reményeink szerint egy igazán gyors, ötletes, küzdős játékossal gazdagodtunk a kiválasztásával.

Ezután a második forduló első felében álltunk fel legközelebb a porondra, amikor a tavalyi Anthony-féle cserében kapott 38. választási lehetőséggel éltünk. Bár a draft előtt leginkább az irányítókat és a magasakat térképeztük fel, ebből a pick-ből lehetőségünk nyílt kiválasztani egy olyan tehetséget, akit egyszerűen vétek lett volna bent hagyni, és a szakértőink által közkedvelt hármast, Quincy Miller-t jelöltük meg. Annak idején az ország egyik legjobb középiskolai játékosának tartották, balszerencséjére néhány meccsel a szezon vége előtt térdszalag-szakadást szenvedett, azonban a 2011/12-es szezonban bemutatkozhatott az NCAA-ben, és a Baylor színeiben az év újonc játékosa lett a Big12 konferenciában. Miller 37 meccsből 35-ször kezdő volt, 10.6 pontos és 4.9 lepattanós átlagteljesítményt szorgoskodott össze, elképesztően atletikus és ponterős játéka mellett a mezőnyben is hasznos produkcióra képes. Elmondása szerint a sérülése már a múlté, tavaly még nem érezte mindig százszázalékosnak magát, immár készen áll arra, hogy a Nuggets-ben is megcsillogtassa nem éppen hétköznapi képességeit. A denveri gyakorlások alkalmával különösen jó kapcsolatba került Lawson-nal, aki a hírek szerint kampányolt is a csapatnál Q kiválasztása mellett.

Végezetül az 50. helyen azért kiválasztottunk egy centert, méghozzá a kevésbé ismert törtök Izzet Turkyilmaz-t, aki 22 éves korára már bemutatkozhatott hazája válogatottjában, és Európában komoly játékerőt képvisel, azonban korántsem biztos, hogy az NBA-ben valaha is hasznát fogjuk venni. Egyértelműen hosszútávú befektetés, ami egyszer vagy be fog jönni, vagy nem.

Irányítóválasztás nélkül maradtunk, az első körben lehetőségünk lett volna megszerezni Teague-t, és a másodikban is akár kihúzhattuk volna Taylor-t, helyettük azonban inkább úgy döntöttünk, hogy komolyabb potenciállal bíró tehetségeket draftolunk, még ha nem is feltétlen hiányposztokra érkeztek. Sőt, két ilyen pick után a kettes-hármas poszton kifejezetten telített lett a névsor a Nuggets keretében.

A csereirányító kérdését azóta lezártuk, ugyanis a vasárnapi napon a klub megállapodást kötött a szabadügynök Andre Miller-rel. A 36 esztendős harcos további három évvel hosszabbította meg a nyáron lejáró szerződését, így a következő időszakban továbbra is Lawson elsődleges váltótársa lehet, ám számolni kell vele, hogy a helyi közönség kedvenc folyamatosan öregszik, és az egyébként is hullámzó játékában várhatóan egyre többször fognak felszínre jönni a hibák.

Eközben a többi lejáró szerződésű játékos közül Rudy Fernandez-zel nem is tárgyalunk, a távozása most már szinte teljesen biztosra vehető, a center JaVale McGee csoportjával viszont folyamatosan végzünk egyeztetéseket, belátható időn belül sor kerülhet az új üzlet tető alá hozására.

A jelenlegi keret kissé aránytalanul fest, egyértelmű túlsúlyban vannak a dobóhátvédek és a kiscsatárok a magas emberekkel szemben, még akkor is ha a két frissen draftolt fiatallal csak végső tartalékként számolunk. A nyár hátralévő részében mindenképpen csereüzletekre lehet számítani, négyes poszton Faried mellé Harrington egyedül soványnak tűnik, ezzel szemben az Afflalo-Brewer-Gallinari-Chandler-Hamilton tengely luxus lehet úgy, hogy Fournier és Q. Miller is ott toporog már a sor végén.

A draft tehát lezajlott, következik a nyári szünet, de az idei holtszezon biztosan nem lesz annyira csendes, mint a tavalyi volt a lockout miatt. Egy ilyen fiatal csapat számára, mint a Nuggets, sokat jelent, hogy lehet érdemi edzéseket végezni az offszezonban, és lehetőségünk van a javulásra, a fejlődésre a 2012/13-as rajt előtt, miközben amint említettem, még könnyen trade-ekre is lehet számítani, és a piacon is elképzelhető némi mozgolódás.

A pénteki nyitó meccs megnyerése ellenére újabb párharcot veszített el a Colorado Rockies együttese, bosszantó körülmények között maradtunk alul a verhető San Diego Padres ellen és tovább süllyedtünk.






















1. meccs, péntek: Rockies-Padres 10-2
A párharc első meccsén Helton pihent és Cuddy kezdett az egyes bázison, mellette Nelson, Scut, Pacheco alkotta a belső négyest, kívül a CarGo-Fowler-Colvin hármas startolt, az elkapó Rosario volt, dobóként Francis következett. Az elején egy double után három outot szórtunk, majd Scut nyitott egy duplával és a hármas bázisról CarGo terelte haza egy groundout jóvoltából. A második menet eseménytelenül zajlott le, újra kiejtettük a vendégek hármasát, nálunk Rosario ütése után Scut volt eredményes egy RBI singlelel a 2-0s vezetésért. Ezt követően egy singlet kaptunk, melyet a Pacheco-Nelson-Cuddy dupla játékkal hárítottunk, közben hárman kiestünk. Az ötödik inning egyetlen pályára kerülést se hozott, majd a hatodik tetején egy singlet és egy walkot engedélyeztünk, de Francis két outtal jókor szedte össze magát és tartottuk az előnyt. Ezután mindent elsöprő lendülettel kezdtünk támadni, Fowler sétáját követően CarGo szórt be egy triplát, melyből ő maga is hazaért egy error miatt, Cuddy doublelal csapott le és Colvin RBI triple jelentette az ötödik futást, Pacheco kiesése után Nelson is eredményes volt egy fielding errorból. Dobót cseréltünk és Chatwood ellen Quentin hazafutásával adott életjelet a Padres, támadásban nem mutattunk semmit. A következő részben egy double után Venable duplával zárkóztak még közelebb, 2in-0outnál Brothers lépett színre és zsinórban három kiejtéssel javított. Ezután egy sétával kezdtünk és Cuddy bebombázott egy 2run HRt, Nelson single találatát követően Rosario volt eredményes egy 2run HRal és mivel az utolsó részben Belisle ellen csak egy single esett, maradt a 10-2es eredmény.
- Végig vezetve biztosan győztünk, Rosario és Cuddyer egyaránt a 12. hazafutását sózta az esztendőben, mindketten két ütéssel és két ponttal végeztek. Gonzalez szintúgy két RBIt postázott, 58 pontjával a legjobb a csapaton belül, Scut és Colvin szerzett szállított egy-egy futást. Francis megszerezte az első győzelmét 2012ben, hat inning alatt csupán három ütést engedett, egyetlen futás se született ellene. Chatwood kapta a SD mindkét pontját és négy ütés született ellene a hetedik-nyolcadik játékban.

2. meccs, szombat: Rockies-Padres 4-8
A második meccsről Colvin maradt ki, Helton visszatért az egyesre, Cuddy a jobb szélre ment át, dobóként Friedrich következett a rotációban. Az első inningben beszedtünk egy singlet és egyből a hármasra jutott a futó a dobó hibájának köszönhetően, de tovább nem engedtük őt, közben a három coloradói kiesett. A második részben is egy singlet kaptunk, Helton singlet ütött és Pacheco sétált, majd újra egyetlen ütést engedélyeztünk. A harmadik támadást újra ígéretesen kezdtük, de két sétát követően CarGo double play áldozata lett, utána a negyedikben egy kieső után Grandal vert be egy solo HRt. Válaszul ismét csak egy sétára voltunk képesek, legközelebb azonban csupán egy singlet engedélyeztünk, majd az ötödik akció első embere Rosario egyenlített egy hazafutással, a csere ütő EYJR sétát harcolt ki és Fowler bunttal haza is ért, aki errorral tovább haladt, de a hármasnál kiesett. 2-1re fordítottunk és Guthrie folytatta a dombon, ám egy hit-by-pitch után Grandal ellene is bevágott egy homerunt, amivel visszavették a vezetést. Az ütőrészben egyetlen sétára voltunk képesek, utána Amarista is beszórt egy solo HRt és csak egy singlet követő double playel tudtunk hárítani. Három kieső után a nyolcadik tetején Ottavino bizonytalankodott, két ütés esett ellene, Maybin RBI singleből volt eredményes és Amarista második hazafutása újabb három pontot hozott. Kezdett eldőlni a meccs, hiába lépett bázisra CarGo és Cuddy, előbbit Pacheco RBI singlelel küldte haza, utóbbi Nelson duplájával szerzett pontot, de csak 8-4re jöttünk fel és ennél szorosabb állást nem tudtunk kiharcolni.
- Mindössze hat ütésünk volt a vendégek 12 darabjával szemben, melyet hat különböző ember ért el. Rosario újonc létére már a 13. HRt lőtte és 35 ponttal áll a szezonban, a további pontjainkat Pacheco és Nelson szerezték, a többiek elmaradtak tőlük. Friedrich az ötödik inning végén vezetésnél távozott, egyetlen pontot kapott és öt strikeoutot szórt. Guthrie két játék alatt elvesztette a meccset, három ütésből három pontot hoztak rajta. Ottavino ellen pecsételődött meg a sorsunk, a nyolcadik részben négy futást szenvedett el.

3. meccs, vasárnap: Rockies-Padres 0-2
A párharc befejező összecsapásáról Helton és CarGo pihentek, Giambi jött be 1Bnek, Colvin újra tagja volt a lineupnak, Herrera foglalta el a SS helyét és Scut átkerült a kettesre, elkapó poszton Rosariot Nieves váltotta, a soros dobó Pomeranz lehetett. A nyitó felvonásban a SD egyetlen singlet mutatott fel, mint ahogyan a mieink is ezt tették Scutaro megmozdulásából. A második menetben két futót engedtünk fel ütés nélkül, de nem tudtuk elkerülni a három kiejtést. Ezt követően történtek gondok, egy single után a kettesen lévő játékos Pacheco throwing errorból szerzett pontot, a további veszélyt egy flyout double play során hárítottuk el, Fowler kidobta a haza felé tartó futót. A következő akcióban ismét Fowler vállalt szerepet, de a 2out triple után képtelenek voltunk pontot szerezni, közben a negyedikben Pomeranz biztosan állta a sarat, ám ismét csak egy ütésre voltunk képesek. Az ötödik részben hibátlanul védekeztünk, Herrera sétája után viszont a dobó ellen dupla játékkal jeleskedtek. Ezután csupán egy walkot hagytunk nekik, de két kieső után hiába lépett bázisra Giambi és Cuddy, mert Colvin fent hagyta őket. A hetedik játékrész előtt cseréltünk dobót, Brothers viszont beszedett egy singlet, egy bunt és egy wild pitch által a hármasra értek, ahonnan Denorfia RBI singleből szerzett pontot. A következő akcióban két singlet hoztunk, de a kettő közt Herrera DPt kapott, így nem mentünk semmire, majd Belisle két ütés ellenére abszolválta a nyolcadik dobórészt, miután szándékosan sétáltatta Alonsot és strikeoutolta Maybint. Fowler single ütését követően sajnos hárman kiestünk, az utolsó menetet egy single ellenére dolgoztuk le, azonban nem tudtunk a végén se felzárkózni, 2-0ra vesztettünk.
- A jó dobóteljesítmény ellenére kikaptunk, az ütők nem tudtak kihasználni egyetlen lehetőséget se, egyedül Fowler zárt két ütéssel négy lehetőség alatt, de pontot nem szereztünk. Pomeranz a nyitó hat játék alatt két ütésből egyetlen pontot kapott, balszerencséjére ez is a vereséget jelentette. A második SDi futást Brothers ellen hozták.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 45-35 (80 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 44-36 (80 meccs, 1.0 GB)
3. Arizona Diamondbacks 39-39 (78 meccs, 5.0 GB)
4. Colorado Rockies 30-48 (78 meccs, 14.0 GB)
5. San Diego Padres 30-50 (80 meccs, 15.0 GB)

Nem változott a helyzet a hétvégén a csoportban, mivel a bennünket legyőző SD kivételével mindenki 2-1re elvesztette a legutolsó seriest. A SF a Reds ellen botlott, a LAD legutóbbi zakóit a Mets okozta, az Arizona pedig Milwaukeeban borult meg. A következő napokban a csoportban ARZ-SD series következik, a Giants a fővárosba utazik, a LAD pedig a Cincyt fogadja.

A mieink a héten két komoly idegenbeli párharccal folytatják, hét nap alatt hét meccsünk lesz még az All Star szünet előtt. Hétfőtől csütörtökig négy találkozó vár ránk a tavalyi bajnok St. Louis Cardinals ellen a következő menetrend szerint: kedd 02:15, szerda 02:15, csütörtök 01:15, péntek 02:15. Ebben a formában megint nem mi leszünk az esélyesek és sajnos egyre rosszabb helyzetben vagyunk, de a riválisok sincsenek jó passzban, lehetne hozni rajtuk, ehhez viszont bravúr kell St. Louisban. GO ROCKIES!!!

Az elmúlt két játékhéten további két találkozót bonyolított le az MLL-ben a Denver Outlaws együttese, egy kötelező hazai győzelem mellett sajnos kissé váratlan vereségbe szaladtunk bele egy újdonsült rivális ellen, így jelenleg az élmezőny velünk együtt négy csapatot tartalmaz.




















A június 16-i játéknapon a Rochester Rattlers gárdáját jókora esélyesként láttuk vendégül a Sports Authority Field at Mile High Stadium-ben. A denveri legények szokás szerint eredményesen kezdtek, Mundorf vezérletével az első két percben magunkhoz ragadtuk a vezetést, ám a nyitó játékrész végeztével csak egyetlen találattal álltunk jobban. A folytatásban egy ideig jól tartották magukat a vendégek, többször is egyenlíteni tudtak, azonban a félidő előtti utolsó minutumon belül Mundorf és Snider találataival 9-6 arányban el tudtunk szakadni. Ezzel nagyjából el is dőlt a mérkőzés, a harmadik negyedben csak tovább nyílt az olló a két csapat közt, a fenomenális formában játszó Brendan Mundorf számolatlanul lőtte a gólokat, meg sem állt két mesterhármasig, hat gólja mellett két asszisztot jegyzett, remeklése révén az egész játékhét legjobb játékosának is megválasztották. Az utolsó negyedben engedtünk még néhány találatot a Rochester-nek, azonban 16-12 arányban így is magabiztosan diadalmaskodtunk. Az újonc Jordan McBride 3+1-es egyéni teljesítménnyel végzett, a középpályás Peet Poillon éppen fordított elosztásban jutott el négy pontig, továbbá még Sims, Cittadino, Bocklet, Pennington, Sieverts és Snider iratkozott fel az eredményjelzőre.

Egy héttel később a gyengébb rajt után egyre inkább magára találó Long Island Lizards csapatánál vendégszerepeltünk, akik az egymás elleni ütközetet megelőzően sorban négyszer diadalmaskodtak. Rendkívül kiegyenlítetten indult a mérkőzés, eleinte a házigazdák jártak előttünk egy-egy góllal, de az első negyed utolsó másodperceiben már nekik kellett egalizálniuk, hogy 4-4-es állással fordulhassunk a nyitó játékrészt követően. A második felvonásban tovább fokozódott a küzdelem, mindkét oldalt mindössze egyetlen találat esett, Catalino góljára McBride válaszolt, így féltávnál is döntetlenre állt a csata. A harmadik negyedben rendszerint a mieink kerültek lépéselőnybe, de a házigazdák nem hagyták leszakítani magukat, egyáltalán nem mehettünk biztosra, és az egygólos vezetésünk semmit nem jelentett a záró felvonás előtt. Onnantól egy percig sem tartott az előny, máris fordított a Lizards, s a továbbiakban csak erőlködtünk, a kimaradt helyzeteket többször gólokkal büntették meg, a végére a LI könnyedén diadalmaskodott. A befejező játékrészben egyetlen gólt sem tudtunk összekaparni, ezzel szemben hetet rámoltak Schwartzman ketrecébe, így 14-8-as vereséget szenvedtünk. Jordan McBride három góllal állt a csapat élére, közben Jeremy Sieverts és Peet Poillon két-két alkalommal találtak be, Holmes szerzett még egy gólt, azonban például Mundorf csak egyetlen asszisztra volt képes, a többi húzóemberünk, mint Sims, Matthews és Kimener pedig pontot sem szereztek.

Az MLL jelenlegi állása (W-L):

1. Chesapeake Bayhawks 7-1
2. Long Island Lizards 5-2
3. Boston Cannons 5-3
4. Denver Outlaws 5-3
5. Rochester Rattlers 3-4
6. Hamilton Nationals 2-5
7. Charlotte Hounds 2-6
8. Ohio Machine 1-6

A közeljövő programja:

Július 5., csütörtök, 03:00 Denver Outlaws - Chicago Machine
Július 15., vasárnap, 01:00 Denver Outlaws - Charlotte Hounds

A négy rájátszáshelyet birtokló csapat egyértelműen kiemelkedni látszik a mezőnyből, és az alapszakasz felénél egyelőre megjósolhatatlan, hogy köztük mi lesz a végső sorrend. A következő két fordulóban verhető csapatokkal találkozunk, akiket mindenképpen le kéne győzni, hogy tényleg a közvetlen riválisok elleni összecsapásokra fókuszálhassunk.

Június 30-án, magyar idő szerint a vasárnap hajnali órákban, a floridai Palm Beach County-ban rendezik meg a 2012-es MLL All-Star gálát, amelyen az Outlaws színeit a támadó Brendan Mundorf és Jeremy Sieverts, a középpályás Peet Poillon, a hátvéd Lee Zink és a kapus Jesse Schwartzman képviselheti.

Négy nap alatt négy meccset vívott a Colorado Rockies csapata a Washington Nationals elleni hazai párharcban és végül sikerült kiharcolnunk a 2-2es döntetlent egy őrült walk-off győzelemmel.
























1. meccs, hétfő: Rockies-Nationals 4-2
A párharc első meccsén nem volt meglepetés az összeállításban, belül Helton, Scut, Herrera, Pacheco kezdtek, az outfielden a CarGo-Fowler-Cuddy hármas állt, az elkapó Rosario, a soros dobó Francis lehetett. Az első ütőnek rögtön egy hit-by-ptichet adtunk, aztán egy Pacheco-Scut-Helton DPvel sikerült lezárni a nyitó részt, közben a denveri hármas kiesett. A második menetben egy leadoff single után osztottunk ki három outot, de csak újabb három kiesésre voltunk képesek. Ezt követően két embert engedtünk pályára és két kieső mellett Zimmerman duplája jelentette a vezetést érő pontot a fővárosiaknak, válaszként a doublet jegyző Rosariot Fowler RBI singlelel küldte haza, gyorsan egyenlítettünk. A negyedik inningben egyedül Helton jegyzett egy 2out singlet, az ötödikben rögtön két doublet szenvedtünk el, érdekes volt, hogy a másodikat a dobó Strasburg lőtte, az ő pontjával került ismét lépéselőnybe a Nats. Most elmaradt a gyors válasz, a sor utolsó három embere könnyedén búcsúzott. A folytatásra dobót cseréltünk, Roenicke egy triple és egy walk dacára túlélte a játékot, majd a hatodik alján látványos akcióba kezdtünk. Fowler triplával nyitott, Scutot csúnyán fejbe dobták és nem is tudta folytatni, de CarGo RBI singlelel egyenlített, Cuddy ütését követően loaded 0out alakult ki, amiből Helton volt eredményes egy sac flyal, egy szándékos sétát követően megint bases loaded volt, de Rosario és Herrera is elbúcsúzott, csak egy ponttal tudtunk fordítani. A következő játékrészt ismét Roenicke abszolválta, jóval könnyebben, mint az előzőt, míg EYJR sétált és rabolt, Nelson single ütésével pontot szereztünk. A nyolcadik részt Belisle három kiejtéssel oldotta meg, a mieink nem jártak bázison, aztán a végén Betancourt egy out után beszedett két singlet, de a végén összekapta magát és gond nélkül befejezte a mérkőzést, megtartva a 4-2es vezetést.
- A hatodik és a hetedik inningben szerzett pontokkal remek fordítást hajtottunk végre, kissé váratlan győzelemmel kezdtük a seriest. A csapat hét ütéséből Fowler kettőt vállalt egyedüliként és már a 33. RBIt postázta. Rajta kívül még CarGo, Helton, Nelson tudott eredményes lenni. Francis az első öt menet alatt öt ütésből két pontot engedett, egész jól játszott. Roenicke két hibátlan inninget hozott, már a harmadik győzelmet regisztrálta. Belilsle és Betancourt se kapott pontot a végén, előbbi a 9. holdot, utóbbi a 12. savet érte el.

2. meccs, kedd: Rockies-Nationals 5-12
Egyetlen változás történt kedd estére az összeállításban, az első meccsen fej sérülést szenvedő Scut helyett Nelson volt a kezdő 2B, közben Friedrich kezdett dobóként. Az első inningben nem engedtünk fel washingtoni futót, közben a mieink két kieső után voltak képesek két single ütésre. Aztán LaRochetól kaptunk egy solo HRt és csak újabb két találat után tudtunk hárítani, a második akciónk eredménytelen volt. A harmadik játékban újra beszedtünk két ütést, egy harmadikból Morse 2run doublet hajtott végre, 0-3nál két kieső után lendültünk támadásba, Pacheco singlet követően CarGo RBI doublelal faragta a különbséget, Cuddy sétált, Helton pedig beküldött egy RBI singlet és közben egy errornak köszönhetően még egy futó hazaért és máris egyenlítettünk. A folytatásban Friedrich ismét bizonytalankodott, egy singlet és egy doublet követően a dobó Gonzalez ütésével vette vissza az előnyt a Nats, amire nem tudtunk válaszolni. Az ötödik tetején a vendégek egy kiesővel töltötték fel a bázisokat és az első reliever Moscoso se tudott menteni, Desmond 2run RBI doubleból volt eredményes, Moore takarított egy 3run HRal. Aztán rögtön az első ember Fowler szórt be egy hazafutást, Pacheco és Cuddy is bázisra kerültek, de Helton ellen dupla játékkal ért véget a támadás 4-9nél. A következő washingtoni akcióban két outnál Zimmerman lőtt hazafutást, még egy single után LaRoche vágott 2run HRt, aztán az egyetlen ütésünket Herrera solo HR jelentette. Putnam ellen hamar loaded 1out alakult ki, de egy Cuddy-Rosario flyout double playel tudtunk védekezni, az elkapás után kiejtettük a haza felé tartó futót. Támadásban két singlet hoztunk eredmény nélkül, a nyolcadik menetet Reynolds dolgozta le egy ütés ellenére, de mi is csak egy Nelson singlere voltunk képesek. A befejező játékrészben mindkét oldalt született még egy-egy ütés, a 12-5ös végeredmény nem változott.
- 21 ütést szedtünk be, néhány dobónk mélyrepülése egyértelmű vereséghez vezetett. Friedrich postázta az újabb vereséget, 4.1 játék alatt négy pontot szenvedett el. Még rosszabbul járt Moscoso, 1.2 IP leforgása alatt nyolc ütésből nyolc futást vittek be rajta, ilyen rövid idő alatt három hazafutást nyelt. Reynolds két ígéretes játékot teljesített és Putnam se kapott pontot. A mieink 12 találatából Pacheco öt beállás alatt hármat vállalt és .300 fölé jutott, közben CarGo az 54., Fowler és Helton mindketten a 34. pontját regisztrálta a szezonban.

3. meccs, szerda: Rockies-Nationals 5-11
A harmadik esti meccsre Helton helyett Cuddy volt az egyesen, Colvin került be a jobb szélre, Scut visszatért az összeállításba és a dobó az újonc Cabrera lehetett az MLB debütálása alkalmával. Az első részben egy singlet kaptunk, melyet követően Harper rabolt és errorból a hármas bázisra lépett, ahonnan Zimmerman groundout révén a vezetést is megszerezte a Nats. Ezalatt a mieink Fowler leadoff walk után sorban hárman kiestek, a második játékot nem úsztuk meg könnyen, az első séta után Moore tűzött a lelátóra egy 2run HRt, a második séta után Espinosa RBI singleből volt eredményes. Újabb eredménytelen denveri akciót követően az első ember Zimmerman hazafutást lőtt, két ütővel később ugyanezt Desmond is megtette, inkább lecseréltük a fiatal dobót, ám a váltótárs Reynolds ellen rögtön két double született, Solano ütésével már 8-0ra vezetett a Washington. Elértünk két singlet, a Fowler elleni double play után Rosario a hármason maradt és Scut RBI single ütésével végre hallattunk magunkról mi is. A negyedik játéktól Guthrie folytatta a dombon, az első double után Zimmerman sózott be egy újabb duplát, született még egy single, ám DeRosa ellen dupla játékkal védekeztünk, mialatt a Rockies singlet és reached errort hozó akciójának ugyancsak egy DP vetett végett Rosario bánatára. Az ötödik tetején kiosztottunk három ellenfelet, aztán egy singlet és egy walkot értünk el különösebb hatás nélkül. Ezt követően Nelson vétett egy errort, melyet egy Scut-Cuddy dupla játékkal hárítottunk, de a következő akcióban három groundoutot szenvedtünk el. Teljesen sima volt a meccs, esély se volt felzárkózni, a hetedik menetben két ütés után DeRosa hajtott végre egy sac flyt, Solano RBI singleből volt eredményes, nálunk Nieves és Fowler singlet hozott, de Scut double playbe nézett bele. A következő játékot Ottavino teljesítette, végre feljebb kapaszkodtunk és egy double után Colvin RBI doublet hintett és Pacheco singlelel újabb futást szereztünk. Brothers egy single ellenére hozott újabb három outot, az utolsó menetben egy séta után Fowler doubleból volt eredményes és Scut is bevágott egy újabb RBI singlet, 11-5nél azonban nem tudtunk közelebb kerülni hozzájuk.
- Az ütések számában 14-14es döntetlent harcoltunk ki, de a meccshez közünk se volt, hamar behozhatatlan hátrányba kerültünk megint. Scutaro két ütést jegyzett és mindkettőből futást szállította. Mellette még Cuddy, Colvin, Fowler volt eredményes, mindannyian két találattal és egy RBIval végeztek, CarGo támadásban nem alkotott nagyot, de volt egy pazar elkapása. Cabrera élete első meccsét 2.1 inningig bírta, hét futást kapott öt ütésből, beleértve három HRt, sokat kell még javulnia. Guthrie se tudott hárítani, a soron következő négy teljes játékban három futás született rajta.

























4. meccs, csütörtök: Rockies-Nationals 11-10 walk-off extra inningekben
A döntő meccsre Helton visszakerült az egyes bázisra, elkapónak Nieves állt, a kezdő dobó Outman volt. Az első játékban visszavonultattuk a három ellenfelet, majd két singlelel indítottunk, majd CarGo RBI single találatával ragadtuk meg az előnyt, sétával feltöltöttük a bázisokat, Nelson RBI singleből volt eredményes, de a második futót megelőzték a home platen. Itt még nem volt vége, az őt követő Colvin 3run HRal takarította ki a pályát és csak további két pályára kerülés után, 5-0nál fejeztük be. Ezután is három outot osztottunk, CarGo singlelel kezdett, Nelson RBI doublelal küldte haza és még Colvin is besózott egy újabb pontot érő singlet. A harmadik dobórészben történtek először gondok, hamar loaded 1out alakult ki, majd egy SO után Zimmerman két társát küldte haza, Morse pedig 3run HRt vert, ezzel visszazárkóztak 7-5re. Támadásban eredménytelenek voltunk, aztán Roenicke folytatta és egy singlet pickoffal feledtetett, a negyedik denveri akciót Scut ütésével kezdtük és CarGo RBI singlelel folytattuk, két kieső után Colvin triplával volt eredményes, újra négy ponttal megléptünk. Nem tartott sokáig a fór, rögtön egy double után Harper válaszolt, LaRoche sac flyt hintett és Desmond 2run hazafutásával rögtön egyenlítettek. A következő akcióban kieső nélkül töltöttük fel a bázisokat és a CarGo elleni dupla játék közben az első futó hazaért a vezetésért. Ezután három outot osztottunk, majd két single után Nieves szenvedett el double playt. A hetedik tetején Brothers egyetlen singlet kapott, nálunk Fowler lőtt egy doublet, majd Belisle két ütés ellenére hozta a három kiejtést, hogy a nyolcadik alján mi is mind kiessünk. Betancourt a saveért érkezett, de rögtön az első ember Harper homerunnal kiegyenlítettek ellene, így ment tovább a meccs. A soros akciónak újra egy DP vetett véget, a tizedikben Ottavino a leadoff double ellenére nem omlott össze, mi is csak egy Helton single ütésre voltunk képesek. Újabb dobórészt hoztunk le, Herrera doublelal indított, Giambi sétát harcolt ki, két kiejtést követően pedig Scut bevágta a győzelmet jelentő singlet és 11-10re behúztuk a drámai meccset.
- Húsz ütést rittyentettünk, amiből Colvin négyet szórt hat beállás alatt, csak doublet nem jegyzett, összesen öt futást kényszerített ki, 29 RBInál tart. Gonzalez és Nelson három ütést és két pontot szerzett, előbbinek már .338as átlaga van az 56 RBI mellett. Scutaro a győztes ütéssel együtt három találatot vállalt, csakúgy mint a leadoff hitter Fowler. Outman az első három játékban hét pontot kapott, Roenicke négyet a következő háromban. Ottavino két extra inninget hibátlanul oldotta meg, Betancourt negyedszer tékozolt el savet a szezonban.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 44-33 (77 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 43-34 (77 meccs, 1.0 GB)
3. Arizona Diamondbacks 38-37 (75 meccs, 5.0 GB)
4. Colorado Rockies 29-46 (75 meccs, 14.0 GB)
5. San Diego Padres 28-49 (77 meccs, 16.0 GB)

A csoportrangadón a Giants söpörte a Dodgerst, ezzel helyet cseréltek egymással a NL West élén, közben a D'backs bukta az atlantai párharcot, a SD pedig ikszelt Houstonban. A következő napokban a SF a Reds ellen folytatja, a Dodgers ellenfele a Mets lesz, az Arizona pedig Milwaukeeba utazik.

Közben a csoport két sereghajtója egymás ellen fog küzdeni, a San Diego Padres elleni hazai párharcban talán lehet esélyünk, hogy pár győzelemmel feljebb kapaszkodjunk. A series meccseit a következő menetrendben játsszuk le: szombat 02:10, vasárnap 01:15, vasárnap 21:10. Most kell nagyon szurkolni a csapatért, el kell kezdeni a felkapaszkodást, ha akarunk még valamit az idei szezonban és a SD ideális ellenfél lehet ehhez. GO ROCKIES!!!

Az elmúlt hétvégén lebonyolított 2012-es NHL Drafttal kapcsolatban TomiTanguay tollából már olvashattatok némi áttekintést a denveri profi csapat szempontjából, - sokkal inkább - érdemes azonban azzal is képben lennetek, hogy a coloradói egyetemi csapatoknak milyen érdekeltségei voltak az idei börzén, amelyen három választás érintette földünk két legerősebb hokiprogramját.



Összesen hat leendő vagy jelenlegi Pioneers-, és Tigers-játékos várta izgatottan a június 22-23-án esedékes NHL Draftot, valamennyi érdekeltségünk kiválasztását a második napra prognosztizáltuk, idén nem voltak akkora kiugró tehetségeink, mint az elmúlt években, akiket például az első körre tagsáltak volna. Meglepetés nem történt, valóban csak a mezőny második felében kerültek sorra néhányan a jelenlévő coloradói tehetségek közül.

Fiaink sorából legelsőnek a negyedik kör végén, az összetettbeli 120. pozícióban Jaccob Slavin kelt el a Carolina Hurricans választása nyomán. A 18 esztendős helyi származású hátvéd a Colorado Thunderbirds utánpótlásprogram nevelése, az elmúlt két szezonban az USHL-es Chicago Steels gárdáját erősítette, tavaly 60 mérkőzésen védő létére 30 pontot szórt. Ősztől még egy évre visszatér hozzájuk, s a 2013/14-es évadtól kezdheti meg az egyetemi karrierjét a Tigers színeiben, akik nagyon büszkék rá, hogy Slavin a főiskola csapatában folytathatja a fejlődését. "Úgy érzem, hogy vannak lehetőségeim a Carolina-val, de egyelőre még sokat kell tanulnom, hogy komolyan számoljanak velem. Igyekezni fogok tovább javítani a játékomon, mostantól pedig természetesen Hurricans-szurkoló is lett belőlem" - értékelt Slavin a kiválasztását követően.

Alig néhány választással később ismét örömmel szisszenhettek fel a coloradói jégkorongbarátok, ugyanis az Edmonton Oilers 123. szelekciója a DU-hátvéd Joey LaLeggia-ra esett. A tehetséges bekk tavaly töltötte a csapatnál élete első egyetemi szezonját, mely alatt 38 ponttal azonnal az ország legeredményesebb freshman hátvédje lett 11 góljának és 27 asszisztjának köszönhetően. A támadó szellemű védő emellett a konferenciában az év újonca volt, s az All-WCHA First Team tagság mellett természetesen beválasztották az All-WCHA Rookie csapatba is. Az említett pontszámok mellett +13-as plusz/mínusz mutatót, három emberelőnyös gólt, egy emberhátrányos találatot és egy győztes gólt regisztrált. LaLeggia nagy reményekkel kezdheti meg jövőre a második szezonját az egyetem falai mögött, s a négy év végig járása után az Oilers ranglétráján is reális esélyekkel kezdhet el felfelé lépkedni.

Végezetül a hatodik forduló hajrájában újra egy leendő CC-tehetség talált gazdára, amikor a 178. választásból a Phoenix Coyotes Samuel Fejes draftolása mellett tette le a voksát. Az alaszkai születésű támadó az elmúlt négy évet egy minnesotai középiskolában húzta le, ahol a Shattuck-St. Mary's csapatának legeredményesebb játékosa volt 78 ponttal és 38 találattal, mindössze 55 mérkőzés leforgása alatt, 2012 őszétől pedig már a Tigrisek soraiban kergetheti a pakkot. Érdekes lesz számára az óriási klíma változás, ha esetleg idővel végképp bekerül a Coyotes vérkeringésébe, mert akkor adott esetben az alaszkai legénynek az arizonai sivatagban kéne játszania. "Természetesen alkalmazkodnék a klímához, nagyon izgatott vagyok a draftolásom miatt, mostantól kettőzött erővel fogok hajtani minden meccsen" - tette hozzá a remek fizikai adottságokkal rendelkező támadó.

Hármójukkal ellentétben néhány helyi játékos kiválasztás nélkül maradt: a sophomore szezonja előtt álló Ty Loney számára ez lett volna az utolsó esély a draftolásra, de a Pioneers tehetséges támadója nem talált gazdára. Az óriási hokicsaládból származó Quentin Shore-t sem húzták ki, ősztől az egyetemi bajnokságban kell felhívnia magára a profi csapatok figyelmét, csakúgy mint az ugyancsak friss belépő Dakota Mermis-nek, ők ketten még a 2013-as börzén is nyugodt szívvel vehetnek részt.

A következő tanév kezdetekor a Colorado College-ben négy, a Denver-ben hét NHL-es csapat által kiválasztott tehetség fog szerepelni - mindkét iskolánál a szám csökkent 2011/12-hez képest, mivel az elmúlt szezont követően többen profi szerződést kötöttek az NHL-es egyesületükkel. Ettől függetlenül továbbra is tehetségekben gazdag mindkét alakulatunk, és egész biztosak lehetünk benne, hogy ősztől újra nagy csatákat fogunk vívni az ország legjobb iskoláival.

Magyar idő szerint csütörtökről péntekre virradóra kerülhet sor az idei draftra az NBA-ben, amelyen az előző évhez hasonlóan, a Denver Nuggets újra komolyan képviselni fogja magát. A coloradói egyesület egy első és két második körös választási lehetőséggel készül a börzére, és nem titkoltan ígéretes tehetségeket szeretnénk draftolni a fennálló hiányposztokra.











Mindenek előtt fontos leszögezni, hogy a 2012-es szezon befejezésével mely játékosaink állnak szerződés nélkül, ugyanis az ő maradásuktól/távozásuktól nagyban függhet, hogy mely posztokra szeretnénk fiatalt választani a drafton. A veterán csereirányító Andre Miller szerződése lejárt, és bár Ujiri személyesen erősítette meg a tárgyalásokat vele, korántsem biztos, hogy valóban meg fogjuk tartani őt, és nem szeretnénk esetleg fiatalabb játékost hozni a helyére, ami a csapat hosszútávú érdekeit sokkal jobban szolgálná. Emellett korlátozott szabadügynökké vált a kettes-hármas poszton bevethető Rudy Fernandez és a center JaVale McGee, utóbbi marasztalásában szinte teljesen biztosak lehetünk, az érkezését követően alaposan bizonyította rátermettségét, és hogy hosszútávon is lehet építeni rá a palánk alatti játékban.

A 2012-es drafton a Nuggets a 20., a 38., és az 50. pozícióra szóló lehetőségekkel rendelkezik.

Miller jövőjének függvényében lehet számolni vele, hogy irányítót fogunk választani, hiszen a draftot megelőző hetekben tucatjával jártak a PG-tehetségek a denveri gyakorlásokon. Amennyiben a színfalak mögött kiderül, hogy nem fogunk hosszabbítani Dre-vel, az is könnyen elképzelhető, hogy már az első körös cetlit irányítóra váltjuk. A csapat nem titkoltan szívesen draftolná a Kentucky tavalyi Madness-menetelése alatt sziporkázó freshman Marquis Teague-et, de egyáltalán nem lehetünk biztosak benne, hogy ő a 20. pozícióban még elérhető lesz, elképzelhető, hogy érte felfelé kéne cserélnünk magunkat. Személy szerint óriási választásnak tartanám, igazán nagy tehetség, ráadásul hasonló stílust képvisel, mint Lawson, aki mögött nagyon sokat tanulhatna, és pár év alatt végképp tökéletesíthetné a játékát - másfelől két ugyanolyan stílusú irányító egy csapatban, nem biztos, hogy jó ómen.

Irányító posztra könnyen szóba kerülhet még a SEC elmúlt két kiírásának legeredményesebb játékosa, hiszen a Vanderbilt hátvédje, John Jenkins volt az egyetlen olyan játékos, akik két alkalommal is ellátogatott Denver-be a draft előtt, és a tavalyi szezonban az egész egyetemi bajnokság legjobb hárompontos dobója volt. Amennyiben Miller esetleg marad, elegendő lehet a második körben irányítót draftolni, egy több éves projekt keretein belül, erre a lehetőségre leginkább a Kansas tehetségét, Tyshawn Taylor-t szemeltük ki, melyet néhány előzetes listán kész ténynek vesznek.

Mivel a második fordulóban is rendelkezünk két választási lehetőséggel (a saját pick-ünk mellett a tavaly februári Melo-cserében kaptuk meg a GSW 2nd-jét), így szép számmal érkeztek tucatjátékosok is a denveri megmérettetésekre. Irányító mellett természetesen idén is számíthatunk csatár választásra, magas emberekből sosem lehet elég, létszámban talán már megvan a keret a felső posztokra, de még egy-egy tehetség simán beférhet, akik esetleg évek múlva helyet követelhetnek maguknak a csapatban. Így lehetünk az elmúlt szezont térdsérülés utáni rehabilitációval töltő Quincy Miller-rel, aki egy igazi fizikai játékos a Baylor-ból, kintről és a palánk alatt is eredményes, csupán az egészségi állapota miatt aggódhatunk. Esélyes lehet még a vérbeli erőcsatár, Andrew Nicholson választása, precíz középtávoli dobásokra képes, és végig járta a St. Bonaventure egyetemet. Felvettük a kapcsolatot a Colorado csapatának végzős támadójával, Austin Dufault-val, aki az edzéseken mutatott teljesítményével kiérdemelte Karl-ék elégedettségét, és szívesen maradna a Sziklás-hegységbeli környezetben. Továbbá egyre többet hallani mostanság a francia Evan Fournier nevéről is, kiválóan dobó hármas, egyedül az európai karrierje miatt nem annyira biztos megoldás, talán érdemes lenne egyből áthozni, hogy szem előtt tudhassuk.

Karl mester a napokban teljesen őszintén, habár kissé ünneprontóan nyilatkozott a 20. választási lehetőség valódi értékéről: "Nem akarom senkinek az esélyeit rontani, de nem gondolnám, hogy az idei 20. választásunk több lehetőséget kapna a szezonban, mint tavaly Hamilton és Stone, akik igen keveset játszottak. Úgy értem, meglepődnék, ha bárki ennél többre lenne képes az első évében. Szerintem ők ketten is jobban jártak volna még egy-egy iskolai szezonnal, Jordan idén top10-es tehetség lenne, és Stone is az első húsz környékére lenne várható. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnénk a lehető legjobb játékost választani, de a csapat hosszútávú érdekeit fogjuk nézni, és egy újoncnak minden egyes pályán töltendő percért meg kell harcolnia".

Nem zárható ki az sem, hogy esetleg cseréket próbálunk meg végrehajtani a játékosválogató közben, hogy a 20. helynél előkelőbb pozícióban választhassunk. Simán el tudom képzelni, hogy például Teague-ért vagy egy másik sokra tartott irányítóért, esetleg magasért, becseréljük magunkat a 10-15. hely környékére legalább az egyik 2nd rounder bevonásával. Titkon reménykedem benne, hogy esetleg nem csak pick-et használunk fel cserében, hanem olyan játékost is elengedünk, akinek a posztján nagy a tumultus, és korántsem váltja be eddig a hozzáfűzött reményeket, mint például Gallinari, aki az elmúlt szezonban jobbára csak a csapat kárára volt, mintsem a hasznára.

A rend kedvéért az idei draftot magyar idő szerint, péntek hajnali 1-től tartják, érdemes lesz élőben figyelni, és velünk együtt szurkolni a csapat minél sikeresebb húzásaiért!

Múlt pénteken és szombaton került megrendezésre az idei NHL Draft, amelyen a Colorado Avalanche az előzetes várakozásoknak megfelelően öt választást hajtott végre, cserét nem kötöttünk senkivel. Idén nem volt első körös lehetőségünk, csak hátrébb húztunk, így nem tudtunk eget verő választásokat csinálni, de előreláthatólag tehetséges játékosokat szereztünk.

















A pénteki napon tartották meg az első kör 30 választását, az Avsnek nem volt jelenése, mivel az eredeti 1st rounderünket (a 11. helyre szólt volna) egy évvel ezelőtt elcseréltük a Washingtonhoz Varlamovért. Az 1/1es lehetőség a liga utolsó Edmonton Oilers birtokában volt, akik zsinórban a harmadik évben választottak elsőnek és újra kihúzták a legnagyobb tehetségű bíró csatárt Hall és Nugent-Hopkins után 2012ben a szélső Nail Yakupov került a birtokukba. Őket követte a második helyen a Columbus Blue Jackets csoportja, az ohioiak a legmagasabbra rangsorolt hátvédet, a WHLben edződő Ryan Murrayt választották. A harmadik pick a történelmi gyenge szereplés miatt a Montreal Canadienst illette, ők a Sarnia Sting másik nagy tehetségére csaptak le, a center Alex Galchenyukra. A negyedik helyen a hátvéd Griffin Reinhart kelt el a New York Islanders által, míg az első meglepetést a Toronto Maple Leafs választása okozta, az ötödik pozícióban Morgan Riellyt draftolták, ennél hátrébb várták volna. Érdekesség hogy az első tízben nyolc hátvédet választottak, így a top10ből Filip Forsberg és Mikhail Grigorenko is kicsúszott, előbbit 11nek a Caps, utóbbit 12nek a Sabres szerezte meg. Az első kapust a 24. helyen a Bruins választotta Malcolm Subban személyében, a Canadiens bekkjének öccse tehát éppen egy rivális csapathoz ment. Az Avs hátvéd Cameron Gaunce fiatalabbik testvére, Brendan Gaunce se került tőlünk messzire, a 26. helyen a Vancouver draftolta.

A második nap tartották meg a draft hátralévő részét, a másodiktól egészen a hetedik körig. A második kör 41. helyén választhattunk először az idei börzén és a csapat top pickje a center Mitchell Heard lett az OHLből. Valószínűleg nem rá számítottunk, nála magasabban sorolt tehetségek is bent voltak még, például McGinn öccse vagy Sissons, mégis őt láttuk a legjobbnak. Idén már 20 éves múlt, nem ez volt az első lehetőség, hogy draftolhatták volna, kicsit későn érő típus, a 2011-12es szezonban tudott először nagyot alkotni, 57 meccsen 57 pontot szórt a Plymouth Whalersben és a POban is jól ment neki. A 111 büntetés perc is figyelemre méltó, a tavaly draftolt Meurs csapattársa, center létére sokat játszott a bal szélen. Elsőre kicsit lutrinak tűnik, de reméljük Praceyék tényleg láttak benne valamit, korából adódóan ősztől akár már az AHLben is játszhat.

A harmadik körös választásunk Troy Bourkere esett, aki a WHLes Prince George Cougars csapatát erősíti. 18 esztendős létére már a harmadik szezonját töltötte a ligában, a tavalyi 42 pontos termést legutóbb megfejelte, 18 gól és 38 assziszt által 56 egységet ért el. Az összetett 72. választásunk ugyancsak center és szélső poszton játszik, a szezon végén az U18as VBn hét meccsen hét assziszttal segítette aranyéremhez a kanadai válogatottat. Alacsony termete és könnyű súlya miatt nem tűnik túl félelmetes játékosnak, de nagyon technikás és lehet bízni benne, hogy kihozza a benne rejlő potenciált.

A következő körből kimaradtunk, a 4th roundert még Winnikért adtuk oda régebben a Coyotesnak. Legközelebb az 5/132es pozícióban szólítottak minket, mi pedig a center Michael Clarkeot húztuk. A 18 esztendős játékos az OHLes Windsor Spitfiresben játszik, első teljes junior szezonjában mind a 68 meccsen pályára lépett és 36 pontot szorgoskodott össze 81 perc büntetés mellett. Előzetesen a 119. helyre írták az Észak-amerikai mezőnyjátékosok közt, ahhoz képest kicsit előbb választottuk, de nem lehet leírni. Még csak egy szezont húzott le az OHLben, az biztató volt, még egy-két évre biztos szüksége van a junioroknál, hogy elváljon lehet-e belőle profi szinten is jegyzett játékos.

Az Avalanche hatodik körös választottja a center Joseph Blandisi lett az Owen Sound Attackből, vagyis újabb játékost húztunk az OHLből. Még nincs 18 éves, ő is a legelső szezonját töltötte a bajnokságban és 68 mérkőzésen 31 pontot szerzett 72 perc kiállítás mellett. Nem sokat írtak róla előzetesen, nem rendelkezik komoly fizikai adottságokkal, valószínűleg egy újabb soft playmakerről lehet szó, bár tavaly több gólt szerzett, mint asszisztot.

Az utolsó választást a 192. pozícióban hajtottuk végre és 19 esztendős Colin Smitht húztuk, aki a harmadik WHL szezonjában parádésan teljesített. A Kamloops Blazers támadója 85 ponttal (35+50) csapatán belül a második helyen végzett és a +31es mutatójával is a legjobbak közé került. Az első csonka szezonban csak 26 pontig jutott, 2010-11ben már 50re volt képes, legutóbb ezt is túlszárnyalta. Folyamatos fejlődésen ment keresztül, egy lehetőséget megérdemelt, hamarosan meg fogjuk látni, hogy mire megyünk vele.

A draft kutatások vezetője, Rick Pracey így értékelte a választásokat: "Izgatottak vagyunk a draft miatt, úgy gondolom néhány kimondottan ígéretes tehetséget adtunk hozzá az utánpótlás bázishoz. Bízunk benne, hogy jól képzett támadókkal gazdagodtunk, leginkább arra figyeltünk, hogy olyan játékosokat válasszunk, akik minden téren versenyképesek lehetnek a csapatban."

Az elmúlt napok eseményeihez hozzátartozik, hogy a draft ideje alatt sikerült megállapodnunk Matt Duchene szerződés hosszabbításáról. A 2009es draft 1/3as választása RFA lett volna júliustól, jobb volt még előtte aláíratni és nagyon előnyös szerződést kötöttünk vele. A tehetséges center két évre hosszabbított mindössze 3.5 milliós cap hit mellett, ennyiért szinte ajándék volt. Nem lehetett kérdés a maradása, a tavalyi szezon nem sikerült szerencsésen neki, de természetesen jövőre újra megpróbálhat bizonyítani. A csapatban így is rengeteg szerződés nélküli játékos van még, akikkel a nyár további részében muszáj lesz megállapodni, július 1től pedig megnyílik a szabadügynök piac.

Túl vagyunk a drafton, de az Avs zsúfolt nyári szünete tovább folytatódik, legközelebb már a szabadügynök igazolásokkal fogok jelentkezni. Addig is kellemes időtöltést mindenkinek, de a holtszezon pangása mellett se feledkezzetek meg a csapatról!

A hétvégén a Colorado Rockies csapata újabb párharcot veszített el, csupán annak örülhettünk, hogy a háromból egy mérkőzést elhoztunk a nagyon erős Texas Rangers otthonából.






















1. meccs, péntek: Rangers - Rockies 4-1
A texasi párharc nyitányára visszatért Herrera a sérülésből, LeMahieut leküldtük a farmba, egyből shortstopként kezdett, Scut átállt a kettesre, Helton és Nelson voltak a két szélen, kívül a CarGo-Fowler-Cuddy hármas kezdett, az elkapó Rosario, a DH Giambi lehetett, míg a soros dobó az újonc Friedrich volt. Kezdésként CarGo ért el egy 2out doublet, de Giambi búcsúzott, majd két kieső után lendült támadásba a Rangers, egy sétát követően Beltre bombázta ki a vezetést érő 2run homerunt. Ezután újra kiesett az első két emberünk és hiába hoztunk két singlet, a hazaiaknál egy double után Gentry single ütése közben megelőztük a haza felé tartó futót CaGo dobásával a harmadik outért. A harmadik játék három-három kiesést hozott, a mieink a negyedikben se mentek semmire, ezzel ellentétben Friedrich újra elbizonytalanodott és Cruz RBI doubleból futást kapott, de a hármas előtt elkaptuk, azonban Napoli kitűzött egy solo homerunt és már 4-0 volt az állás a házigazdák javára. A következő akcióban Rosario és Herrera single ütései közben három groundoutot kaptunk, az újonc denveri dobó pedig a hit-by-pitchet pickoffal hárította. A hatodik tetején megint hiába járt bázison két futónk, közben egy errort és egy singlet kaptunk, de nem lett baj belőle. A folytatásban Rosario hintett egy singlet, Herrera viszont double play áldozata lett, Fowler előállt egy triplával, Scut RBI double jelentette a szépítő pontot, ám a dobó cserét követően CarGo ellen hárították a további lehetőséget. 1-4re jöttünk közelebb és Moscoso hibátlanul hozta a következő részt, a nyolcadik akcióban Giambi leadoff single után Cuddy kapott DPt, még két singlet követően Rosario ellen született meg az utolsó out. Újabb védekező játékot abszolváltunk magabiztosan, azonban a befejező támadásban nem tudtunk szépíteni, be kellett érnünk a három pontos vereséggel.
- A 12-7es ütési fölény ellenére kikaptunk, mert képtelenek voltunk kihasználni a pontszerző lehetőséget, csak 1/8al ütöttünk RISPben. Scutaro egy double révén szállította az egyetlen coloradoi pontot, amely a 19. RBI volt tőle az évben. Rosario a sor nyolcadik helyén négy lehetőség alatt három singlet szállított, Nelson és Helton két-két ütésre voltak képesek, egy kivételével minden kezdőnek volt találata. Friedrich hat inning alatt négy pontot kapott és hét ütésből, sajnos nem tudta elkerülni az idei negyedik vereségét. Moscoso magabiztosan teljesített két hibátlan inninget a végjátékban.

2. meccs, szombat: Rangers-Rockies 7-11
A szombati meccsről Helton és Scut szabadnapot kapott, Cuddy került az egyes bázisra, Nelson 2B volt, Herrera SS, Pacheco kezdett a hármason, kint Colvin tűnt fel a jobb oldalt, az elkapó Nieves lehetett, a dobó pedig Outman. Az első menetben Herrera a leadoff single után két rablást hajtott végre és két kieső után Giambi RBI singleből a vezetést is megszereztük. A hazaiak hiába hoztak két singlet, nálunk is csak egy Nelson double esett, a második támadásban újra szorongatott a Rangers, a két singlet követő biztonságival a kettes-hármasra kerültek a futók, de két kiejtéssel véget vetettünk a játéknak. A harmadik tetején két single és egy error árán loaded 1outot harcoltunk ki, Cuddy még kiesett, de Colvin beküldött két embert egy bloop singlelel és Nelson is eredményes tudott lenni egy 2run singleből. 5-0ra megléptünk és Outman feltartóztatta a texasi hármast, majd újra neki indultunk, Fowler single után Herrera RBI doublet hintett, Pacheco ütésével a szélső bázisokra kerültünk és Cuddy mindkét társát beküldte egy duplával, mellyel már 8-0 volt az állás. Cruz solo hazafutással szépítettek, aztán Nelson vágott egy doublet és Nieves két pontos HRal köszönt be, őt követően Fowler jóvoltából back-to-back HRt hajtottunk végre. Nem tartott sokáig a tengernyi előny, Beltre és Young pontjaival zárkóztak feljebb, 4.2 inning után dobót cseréltünk, de Ottavino ellen Cruz egyből bevágott egy 3run HRt és egy double után még Torrealba is beköszönt, 11-7re jöttek fel. A hatodikban mindannyian kiestünk, Brothers ellen is csak egy double esett, aztán két ütést értünk el, azonban Herrera ellen egy flyout double playel véget ért a nyomulás, mivel Nievest megelőzték a home platen. Brothers a leadoff double után újra kiszórta az ellenfeleit, a mieink eredménytelenek voltak, a nyolcadik részben Belisle játéka közben egy Herrera-Cuddy DPvel hárítottunk. Az utolsó akcióban se jártunk bázison és szerencsére Betancourt is csak egy singlet szenvedett el, így megtartottuk az előnyt és 11-7re győztünk.
- Az első öt inningben 11 pontot szereztünk, majd feljebb engedtük a Rangerst, de a vezetés a végéig kitartott, 17 ütéssel nagy győzelem volt. Fowler három ütést hintett és a kilencedik HRt lőtte, hozzá hasonlóan Nieves szerzett még hazafutást, neki az első volt az évben. Nelson a 3/5ös hatékonyság közben két futót terelt haza egy ütésből. Colvin ugyancsak egy találatból jegyzett két RBIt, de Herrera és Giambi is pontszerző volt. Outman most se tudta megszerezni az első győzelmét, a jó kezdés után az ötödik játékban sorban kapta a pontokat, öt futással távozott, de Ottavinonak is jutott kettő. Brothers két pont nélküli játszmát abszolvált és övé lett a win.























3. meccs, vasárnap: Rangers-Rockies 4-2
A harmadik mérkőzésre EYJR bekerült az outfieldre, belül a Helton-Scut-Herrera-Pacheco négyes kezdett, elkapónak Rosario öltözött be, akinek White dobott. A nyitó játékban csupán Scut és Giambi jegyzett egy-egy singlet, illetve a hazaiaknál is két ütés esett. A második menetben loaded 2out lehetőséget harcoltunk ki, azonban Scut groundouttal búcsúzott, majd egy sétát engedtünk és egy rablást követően Martin volt eredményes egy RBI doublelal, még egy séta után Andrus küldött be futót egy duplával. Két pontos hátrányba kerültünk és a következő menetben egy séta után Rosario szenvedett el dupla játékot, aztán egy singlet és egy walkot engedtünk, Andrus mindkét társát beküldte egy triplával, az inninget már Guthrie zárta le 4-0s hazai vezetésnél. A negyedikben Helton single után ezúttal Pacheco kapott DPt, a dobórészt egy double és egy walk ellenére abszolváltuk, az ötödikben ismét double play lett a vesztünk és csak egy ütést engedtünk. A hatodik tetején két single és egy walk által teli pályát értünk el, de Herrera ellen groundouttal hárítottak, mialatt egy single és egy szándékos séta után a mieink is bemutattak végre egy sikeres dupla játékot. A hetedik támadásban egyedül EYJR járt bázison, de a kettesnél tovább nem jutott, Ottavino hibátlanul teljesített. A nyolcadik alkalmával Helton hintett egy doublet két kieső után, a bullpenből Reynolds is sebezhetetlen volt. A legutolsó lehetőségben kieső nélkül töltöttük fel a bázisokat, ennél a helyzetnél Scut vágott be egy RBI singlet és CarGo is betalált egy sac flyból, közelebb azonban nem tudtunk kerülni hozzájuk, 4-2es vereséget szenvedtünk.
- Kettővel megint több ütésünk volt az ellenfélnél, mégse volt esélyünk a győzelemre, mindkét pontot csak az utolsó játékban szereztük. Scutaro a 20. pontját szórta a szezonban, öt lehetőség alatt két ütést vállalt, hozzá hasonlóan Helton és Giambi is két találattal zárt, míg a SFból eredményes CarGo az 52. RBIt szállította. White 2.2 inning alatt megkapta a vereséget jelentő négy futást, megint nem volt a helyzet magaslatán. A cserék viszont kiválóan dolgoztak, Guthrie 3.1 játszmát oldott meg futás nélkül.

A NL West állása:

1. Los Angeles Dodgers 43-30 (73 meccs)
2. San Francisco Giants 40-33 (73 meccs, 3.0 GB)
3. Arizona Diamondbacks 37-35 (72 meccs, 5.5 GB)
4. Colorado Rockies 27-44 (71 meccs, 15.0 GB)
5. San Diego Padres 26-47 (73 meccs, 17.0 GB)

Sűrűsödik a divízió állása, a Dodgers újabb párharcot vesztett, ezúttal az Angels elleni városi rangadón húzták a rövidebbet 2-1 arányban. Közben a D'backs söpörte a Cubst, a Giants 2-1re túl jutott az A'sen, illetve még a Padres is megnyerte a legutóbbi seriest a Mariners ellen. A következő napokban a csoporton belül SF-LAD párharcot tartanak, az Arizona Atlantába, a SD Houstonba utazik.

A Rockies a héten hazai meccseket fog játszani, elsőként az NL Eastben éllovas Washington Nationals csapata érkezik a Coors Fieldre, akik ellen négy meccset kell megvívni. A series programja a következőképpen alakulhat: kedd 02:40, szerda 02:40, csütörtök 02:40, csütörtök 21:10. Megint nagyon nehéz meccsek jönnek, a fővárosiaknak nálunk sokkal jobban megy, de talán nem reménytelen a helyzetünk, hazai környezetben meg kell próbálni a lehetetlent és megnyerni pár meccset a seriesben. GO ROCKIES!!!

A 2012es NBA szezon végén megtörtént az elkerülhetetlen, LeBron James begyűjtötte karrierje első gyűrűjét, miután a rövidített idény döntőjét a Miami Heat viszonylag simán, 4-1el behúzta a nyugati győztes Oklahoma City Thunderrel szemben.




















A tavalyi döntő kellemetlen kudarca után a Heat újra nekivágott a hosszú menetelésnek, hogy megkíséreljék a bajnoki cím elhódítását. A lassú kezdés után természetesen idén is az alapszakasz legjobbjai között végeztek, 46-20as mérleggel a Bulls mögött másodikként végeztek a keleti konferenciában. A rájátszás első körében a New York Knicks nem jelentett nekik akadályt, viszonylag sima győzelmekkel masíroztak tovább, 3-0 után adtak oda egy meccset, de a továbbjutás nem volt kérdéses. A főcsoport-elődöntőben komolyabban ellenállásba ütköztek az Indiana Pacers ellen, de az ellenfél minden puskaporát előtte az első három meccs alatti két győzelemmel, később a Heat biztosan harcolta ki a 4-2es series győzelmet. A keleti fináléba a két legnagyobb sztárcsapat jutott be, a Heat ellenfele a Boston Celtics volt. Nagy esélye volt annak a csapatnak a bajnoki címre, aki innen tovább megy, jól tudta ezt mindkét oldal, ezért mindketten nagyon ragaszkodtak a továbbjutáshoz, óriási párharc kerekedett ki belőle. Wadeék megnyerték az első két hazait, Bostonban viszont kétszer kikaptak, aztán az ötödik meccsen is a zöldek diadalmaskodtak óriási küzdelemben, így 3-2vel a döntő küszöbén táncoltak. Itt nem ért véget a párharc, a Heat újítani tudott, parádés győzelmet arattak idegenben és a hetedik mérkőzést is behúzták odahaza, ezzel ők jutottak be a fináléba.

A nagydöntőbe nyugatról az Oklahoma City Thunder jutott be, akik 0-2ről 4-2re ütötték ki a Spurst és fennállásuk első fináléjára készültek. A Heat számított a rutinosabbnak, az esélyesebbnek, de Duranték lendületében joggal bízott a Thunder. Az első két meccset az OKC otthonában rendezték és június 12én a 36 pontos Durant vezetésével le is tudták győzni a vendégeket 105-94 arányban. A Heat nehezen találta a ritmust, LeBron 30 pontja mellé más nem tudott felnőni, a Thunder megérdemelten diadalmaskodott. Pár nap múlva újra Oklahoma volt a helyszín, de a második meccsre sokat javult a Heat, a nagy trió mindhárom tagja a legjobb formáját hozta, a Thunder képtelen volt feltartóztatni őket, 100-96os győzelemmel egyenlített a Miami. 17től már az American Airlines Arena látta vendégül a finálé mérkőzéseit és az első hazait 91-85re behúzta Heat, a LeBron vs. Durant csatából megint a "király" (khm) került ki győztesen, leginkább ez jelentette a különbséget az eredményben. Negyedszer újra Miami volt a helyszín és fantasztikus meccset játszottak, óriási volt a tét, újabb győzelmével a Heat karnyújtásnyira kerülhetne a végső győzelemtől, az OKC viszont mindent kiegyenlíthetett volna. Egyik csapat se hagyta magát és néhány parádés egyéni teljesítményt láttunk, az adok-kapok végén a Miami 104-98 arányban diadalmaskodott, Westbrook 43 pontjára válaszolva LeBron, Wade, Chalmers mind a hárman elérték a 25 egységet. Eldőlni látszott a párharc és a csütörtöki ötödik meccsen esélyt se adott a Miami, 121-106ra megint megverték az OKCt, ezzel elhódították a bajnoki címet és LeBronnak végre összejött, nagyon megharcolt érte, tripladuplát szállított a mindent eldöntő meccsen és a sorozat MVPnek válaszották 28.6 átlag ponttal a döntőben.

A Heat 2006 óta harmadszor jutott be a döntőbe és a második bajnoki győzelmét ünnepelhette, hihetetlen volt, hogy évek óta vannak a finisben, most újra felértek a csúcsra. Nagy eséllyel jövőre is együtt tudják tartani ezt az erős alapmagot, vagyis a 2012/13as szezonnak újra favoritként vághatnak neki, mindenkinek nagyon fel kell kötnie a gatyáját, aki le szeretné győzni őket.

Hivatalosan is véget ért az elmúlt NBA szezon, június 28án lesz esedékes a 2012es draft, amely után lassan tényleg rátérhetünk a következő évadra való felkészülésre.

- Tóth Milán írása -

Az Észak-amerikai profi labdarúgóliga (MLS) 15. fordulójában a Colorado Rapids gárdája 2-1-es vereséget szenvedett hazai környezetben a San Jose Earthquakestől a szerdai napon, ezzel a hosszabb szünet utáni első két találkozónkat egyaránt elvesztettük, most újabb másfél hét pihenő következhet.



A térdével bajlódó hátvéd Marvell Wynne végre felépült, így őt egyből a kezdőbe jelölte Oscar Pareja vezetőedző, a támadósorban is történtek változások, az újonc Cascio például kimaradt a kezdő 11-ből. A Rapids a következő felállásban kezdett: Pickens – Freeman, Moor, Wynne, Zapata – Rivero, Larentowicz, Castrillon – Mullan, Casey, Edu.

A nagy helyzetekre nem kellett sokat várni, ezzel csak egy gond volt, hogy az első tíz percben jobbára az E’quakes akarata érvényesült. A vendégek középhátvédje, Bernardez jó 35 méterről végzett el jobbal egy szabadrúgást, és hatalmas löketét Pickens szépen védte – a labda a bal felsőt vette célba, és ha nincs ott a kapus, be is akadt volna. Ez a 3. percben történt, öt minutummal később pedig Dawkins lőtt 20 méterről, ám Pickens ezt is kipiszkálta a bal felsőből.

Az álmos rajtot követően a coloradóiak lassan magukhoz tértek, és első említésre méltó helyzetükből gól is született a 18. minutumban. A jobb oldalról Freeman adott be ballal, és a keresztbe ívelt labdáját Brian Mullan nagyon okosan fejelte a kapu hosszú felsőjébe – ez volt a helyi származású szélső 28. gólja az MLS-ben, egyben az első a szezonban, 1-0.

Tíz perccel az első félidő vége előtt nagyon közel jártak a vendégek az egyenlítéshez, de Lenhart fejesét Pickens kapus parádésan tenyerelte szögletre. Két perccel később az argentin Rivero lőtt a büntetőterület közeléből, ekkor az ellenfél kapusának kellett megmutatnia, mit is tud.

A második játékrészben a csapatok leragadtak a középpályán, kevés helyzetet dolgoztak ki, szépen tartottuk a minimális előnyt, ám a 84. percben Gordon góljával mégis egyenlíteni tudott a San Jose. A találat megelőzhető lett volna: Pickens Lenhart közeli lövését még hárította is, de a kipattanóra Gordon reagált a leggyorsabban, 1-1.

A Rapids az utolsó percekben próbálta megszerezni a győztes gólt, ám a fellazult hátsó alakzatunk hibáját a vendégek jól kihasználták, és Gordon egyedül vezethette a labdát Pickensre, aki mellett el is vitte azt, majd elesett, a bíró pedig büntetőt ítélt – nem valószínű, hogy jogosan, mert a remek napot kifogó kapusunk nem biztos, hogy hozzáért a támadóhoz. A megítélt tizenegyest a vendégek nagyágyúja, Wondolowski könnyen váltotta gólra, ezzel ki is alakult az 1-2-es végeredmény.

A találkozó első gólját hiába szerezték a coloradóiak, a vendégek az utolsó hat percben fordították saját maguk javára a mérkőzés állását, egy kis bírói segítséggel.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



Az alkalmi kapitány, Drew Moor a találkozót követően felhívta csapattársai figyelmét, hogy a mögöttük álló két meccs miatt mindenkinek a tükörbe kell néznie – magát is beleértve –, és el kell gondolkodni azon, hogy valóban mindent megtettek-e a sikerért.

Pareja látott javulást a csapat játékában, így összességében elégedett is volt, ám hozzátette, nem találták a ritmust, és az eredmény miatt természetesen mindenki csalódott. A mérkőzés nagyobb részét valóban uralni tudta a Rapids, ám a helyzetek kialakításában nem nagyon jeleskedett a gárda, és ezt az edző is hiányolta. A kolumbiai mester szerint a csapat morálisan rendben van, és a két vereség miatt nem szabad a fejünket lógatni, hanem előre kell tekinteni, hiszen hosszú a szezon, rengeteg mérkőzés vár még ránk.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Real Salt Lake 10-4-2, 32 pont (16 meccs)
2. San Jose Earthquakes 9-3-3, 30 pont (15 meccs)
3. Vancouver Whitecaps 7-3-5, 26 pont (15 meccs)
4. Seattle Sounders FC 7-4-4, 25 pont (15 meccs)
5. Colorado Rapids 6-8-1, 19 pont (15 meccs)
6. Chivas USA 5-7-3, 18 pont (15 meccs)
7. Los Angeles Galaxy 5-8-2, 17 pont (15 meccs)
8. Portland Timbers 3-6-4, 13 pont (13 meccs)
9. FC Dallas 3-9-4, 13 pont (16 meccs)

Legközelebb a kissé harmatos Portland Timberst fogadjuk a Dick's Sporting Goods Parkban, a találkozóra június 30-án kerül sor - bízzunk a javításban! A sportfogadás piacain fellelhető szorzók alapján mi számítunk az esélyesebbeknek, de tudjuk milyen a labdarúgás, és ezt az E’quakes ellen is tapasztalhattuk.

Eljött ez a hétvége, amikor megtartják az idei NHL Draftot június 22én és 23án Pittsburghben, a CONSOL Energy Centerben. A börze minden évben óriási jelentőséggel bír és bár 2012ben kedvenceink, a Colorado Avalanche nem rendelkezik első körös joggal, azért mindenképpen érdemes lesz figyelni a denveriek választásaira.



Először is a legfontosabb, hogy a mieink a második (41. hely), a harmadik (72. hely), az ötödik (132. hely), a hatodik (162. hely), és a hetedik körben (192. hely) választanak majd. Bizonyára mindenki emlékszik rá, hogy az első körös lehetőséget Varlamovért áldoztuk fel, az eredeti 2nd round pick az EJ-Stewie féle tradeben került el és csak a tavaly ilyenkor Lilesért kapott második körösből tudunk gazdálkodni, illetve a mostani negyedik fordulós picket Winnikért adtuk a Phoenixnek.

A péntekről szombatra virradóra esedékes első kör választásain nem leszünk érdekeltek és nem is várható, hogy az utolsó pillanatokban felfelé cserélnénk. Ennek ellenére nem szabad csüggedni, szerencsés esetben a 41. pozícióban is értékes választást hajthatunk végre. Elég csak az elmúlt évekre gondolni, amikor számtalan nem 1st rounder választásunk is szép karriert fut(ott) be a csapatnál, mint például Hejduk, Drury, Liles, Stastny, Jones, O'Reilly.

Az Avs prospect kutatásainak vezetője, Rick Pracey így vélekedett: "A stáb elégedett a munkájával, sok jó képességű tehetséget térképeztünk fel az elmúlt hetekben. Remélhetőleg sikerül néhány jó játékost hozzáadni a csapathoz és építhetünk az utóbbi évek sikeres draftjaira. Azért mert nincs első körös lehetőségünk, nem jelenti azt, hogy hátra dőlhetünk és nincsenek komoly feladataink. Épp ellenkezőleg, hátsó pozíciókban kéne minél ígéretesebb játékosokat találnunk, ami külön kihívást jelent."

Azt viszont nehéz megjósolni, hogy milyen posztra érkezhet erősítés a top pickből, szinte minden attól függ, hogy hogyan választanak előttünk és esetleg ki marad nekünk a 41. helyre. Kapus húzása nem várható, a csapat elégedett Varlamovval és több ígéretes prospect sorakozik mögötte, viszont hátvéd és támadó választása egyaránt elképzelhető lehet.

Sorozatban a harmadik évben is az Edmonton Oilers választhat először a drafton, azok után hogy tavalyelőtt Hall, tavaly Nugent-Hopkins lett az övék, idén talán egy védő választása lenne a legesélyesebb, aki Ryan Murray lehet, a legmagasabbra rangsorolt hátvéd. A draft 1/1nek mégis a legtöbb szakértő Nail Yakupovot tippeli, a Sarnia Sting támadója nem tudom mennyire illik az Oilers profiljába, mivel a védelmet kéne végre erősíteniük, de lehet túl nagy tehetség lenne bent hagyni őt a második helyen következő Columbusnak. Aztán a harmadik helyen a Montreal választhat, szóba kerülhet a legjobb európai játékos Filip Forsberg, a hátvéd Griffin Reinhart vagy Mathew Dumba, de a Sarnia másik ásza Alex Galchenyuk is magasra várható. Az első ötben egyébként még az Islanders és a Maple Leafs választhat alaphelyzetben, ha nem történnek cserék.

Az előző három drafton nagyon jó választásokat csináltunk az első körben, Duchene (2009) és Landeskog (2011) top3as pickként nem volt meglepetés. A kettő közt Hishont húztuk, aki sajnos agyrázkódás miatt nem tudott még kibontakozni, de óriási tehetség és nagy karrier áll előtte. 2008ban az ideihez hasonlóan nem volt 1stünk, akkor 2/50nek Gauncet választottuk, tehetséges védő, de egyelőre az NHLben nem sokat bizonyított. Valami hasonló kaliberű játékosban reménykedhetünk erre a hétvégére is, szinte biztos, hogy nem lesz azonnal bevethető ember, elég ha egy ígéretes tehetségre tudunk szert tenni, aki a jövőben a csapat hasznára lehet.

A draft első körét szombat hajnali 1től tartják meg, a 2-7. forduló választásaira magyar idő szerint szombat délután 16tól kerülhet sor.

Tartsatok velünk a draft ideje alatt, remélem hogy a kommentek közt minél többen követitek velem együtt az események alakulását! Szurkoljunk, hogy az Avs minél jobb pickeket vigyen véghez!

Az elmúlt három napban a Colorado Rockies a Philadelphia Phillies otthonában folytatta és két vereséget követően harmadszor győztesen hagytuk el a pályát. Nem sok örömünk volt ebben a párharcban, de manapság már a söprés elkerülését is kénytelenek vagyunk díjazni.



1. meccs, kedd: Phillies-Rockies 7-2
Az első mérkőzésről sérülés miatt hiányzott CarGo, illetve Fowler se volt kezdő, Colvin, EYJR, Cuddy volt a három külsős, közben az infielden a Helton-Nelson-Scut-Pacheco négyes kezdett, az elkapó Rosario lehetett, a soros dobó Outman volt. Az első támadást EYJR single ütésével kezdtük, elrabolta a kettes bázist, majd Colvin RBI single repítette haza és egy séta után ért véget az akció. Outman ellen egy double esett, aztán három groundoutot hajtottunk végre, a második inning alatt két futó járt bázison, egyik se ért haza, a Phils nem tudta elkerülni a három kiejtést. A harmadik tetején a mieink hármasa búcsúzott, ezzel szemben két kieső után történt egy séta és Polanco küldött be egy RBI doublet az egyenlítésért. Ezt követően megint nem jártunk bázison, a házigazdák viszont egy single után Mayberry 2run hazafutásával átvették a vezetést. Újabb három denveri kiesés következett, az ötödik dobórészben Outmant Moscoso váltotta két futóval a bázisokon és sajnos nem tudott hárítani, Ruiz RBI doublelal volt eredményes, de Victorino ellen SOval sikerült menteni úgy hogy két ember toporgott a pontszerző területeken. Már 1-4re álltunk és két out után indítottunk akciót, Helton és Pacheco jutott bázisra, Nelson RBI singleből faragta a hátrányt, de tovább ment volna a kettes felé, ahol azonban kiejtették. A következő hazai és vendég ütőjátékban se történt semmi, aztán Ottavino bizonytalanságával gyakorlatilag eldőlt a meccs, két pályára engedés után Pence groundout közben küldött be futót, Ruiz 2run HRal takarított és már 7-2 volt az állás a Phils javára. A befejező másfél játékban egy Scut doublet leszámítva nem sok történt, az eredmény nem változott, öt ponttal alul maradtunk.
- Hat ütésre voltunk képesek, abból öt single volt, a Phils hárommal több találatot jegyzett. Colvin a 21., Nelson a 14. pontját regisztrálta az idényben, az egyetlen doublet Scutaro hozta, Young Jr egy nagyszerű elkapást mutatott be. Outman a tőle megszokott startot produkálta, 4.1 játék alatt négy futást kapott és már a harmadik vereségét szenvedte el, de nem volt vállalhatatlanul rossz. Moscoso 1.2 inninget teljesített egyetlen ütés mellett, ellenben Ottavino a hetedik játszmában három earned runt vitt el.

2. meccs, szerda: Phillies-Rockies 7-6 walk-off
A második mérkőzésen Colvin kezdett a center fielden, dobónak White öltözött be, a többi poszton nem történt változás. Az első támadásban csak CarGo jegyzett egy singlet, ezzel szemben a hazaiak hamar bevertek egy triplet és Pence groundout közben haza is ért a futó. Ezt követően két singlelel kezdtünk Pacheco és Nelson révén, majd Rosario pörkölt ki egy 3run HRt a fordításáért, de nem sokkal később ugyanezt megtette a Phils is, két pályára kerülést követően Martinez hazafutása három pontot ért, 4-3 volt ezzel a javukra. A harmadik tetején két kieső után Cuddy solo HRal egyenlített, egy walk és egy single ellenében abszolváltuk az alsó részt. Ezt követően Nelson HRal a vezetést is átvettük, ám a negyedik játékban Whitenak ismét gondjai akadtak egy doublet és két outot teljesített, Reynolds ellen viszont Rollins RBI doublelal volt eredményes. Ezután a csapatok letáboroztak 5-5nél, az ötödik inningben pályára kerülés se született, Guthrie lépett színre relieverként, a hatodikban is egyedül Scut vétett egy errort. A hetedikben megint mindkét oldalt három-három out történt, a nyolcadik akcióban Fowler sétált és CarGo singlet ütött, de a kettes-hármas bázisnál tovább képtelenek voltunk eljuttatni őket, ezalatt Belisle egy HBP és egy szándékos séta dacára magabiztosan tette a dolgát. A kilencedik tetején Papelbon ellen lendültünk akcióba, két kieső után Rosario helyezett el egy duplát, a csereütő Giambi direkt sétát kapott és Fowler RBI singlelel lépéselőnybe kerültünk. 6-5re vezettünk és Betancourt a saveért érkezett, az első két out biztosan megvolt, de kapott egy singlet, Pence doublelal egyenlítettek, Ruizt szándékosan sétáltattuk, született egy újabb single, majd a befejező játéknál Helton nem tudta elkapni a felé tartó passzt és az errorral ért véget a mérkőzés, a Phils 7-6os győzelmet aratott.
- 9-9 ütése volt mindkét csapatnak, a végén az a hiba sokba került és drámaivá tette a befejezést. Rosario két extra base hitet jegyzett, a 10. hazafutásából a 30. pontját szállította, amikor bebombázott egy 3run jacket. Ugyancsak eredményes volt Cuddyer és Nelson egy-egy rakétával, illetve még Fowler szerzett pontot, akinek a kilencedik tetején a vezetést köszönhettük. White kezdése nem volt valami hosszú, 3.2 inning alatt máris öt pontot beszedett öt ütésből. Guthrie csereként nagyon meggyőző volt, három hibátlan inninget postázott, még ütést se kapott. Betancourt két pontot nyelt az utolsó inningben, a vereség és a blown save is az övé volt.


















3. meccs, csütörtök: Phillies-Rockies 1-4
Az utolsó meccsre Fowler visszatért a kezdőbe, Colvin átment a jobb szélre, ahonnan Cuddy az egyesre került a pihenőt kapó Helton posztjára, az aktuális dobó Francis volt. Az első játszmában képtelenek voltunk pályára kerülni, ezzel ellentétben a hazaiaknál rögtön az első ütő Rollins bevágott egy solo homerunt és csak további két singlet követően sikerült befejezni az inninget. A következő részben sétát és singlet jegyeztünk, de Nelson ellen double play született, közben egy double és Pacheco mezőnyhibája ellenére eredményesen védekeztünk. A harmadik menetben három-három kiesés történt, majd Scut sétált, Colvin catcher interferencet harcolt ki, ám egy caught stealinggel hárították a veszélyt, a Phils egyetlen ütésig jutott. Az ötödik tetején újra búcsúzott a denveri hármas, szerencsére a vendéglátók is csak egy single találatra voltak képesek. Ezután egyedül Scut mutatott fel egy 2out singlet, az első csere dobó Roenicke három groundout segítségével tartóztatta fel az ellenfeleket. A hetedik inningben aztán Colvin duplával talált be, Nelson 2run HRal pedig megfordítottuk az állást és 2-1es előnybe kerültünk. Egy single és egy out jött, Brothers dobójátéka közben Rollinst vonultattuk vissza egy Scut-LeMahieu-Cuddy double playel és őriztük az egy pontos vezetést. A nyolcadikban újra szorongattunk, Fowler és Scut ütöttek, azonban egy fielder's choice play alatt megelőzték a home plate előtt a futót és Cuddy ellen strikeouttal véget ért a menet. Belisle egy doublet engedett, de a hármasnál tovább nem engedtük az ellenfelet. Ezt követően a pinch hitter Helton harcolt ki egy walkot, két kiesés után Rosario bombázott be egy újabb 2run HRt és 4-1re megléptünk. A záró részben Betancourt érintetlen volt, magabiztosan befejezte a mecccset.
- A harmadik találkozót végre behúztuk a korai hátrányt a végén két 2run HRal tüntettük el. Nelson egyre jobban beindult és már az ötödik homerunt lőtte a szezonban, Rosario újonc létére 11. alkalommal bombázott a korlát fölé. Francis a hat ütés ellenére az első öt játszmát lehozta egyetlen kapott ponttal, most játszott a legjobban. Roenicke 1.1 hibátlan inningjével szállította a győzelemet, Brothers és Belisle ismét magabiztos volt, Betancourt pedig még egyszer nem tört meg, behúzta az évi 11. savet.

A NL West állása:

1. Los Angeles Dodgers 42-28 (70 meccs)
2. San Francisco Giants 38-32 (70 meccs, 4.0 GB)
3. Arizona Diamondbacks 34-35 (69 meccs, 7.5 GB)
4. Colorado Rockies 26-42 (68 meccs, 15.0 GB)
5. San Diego Padres 24-46 (70 meccs, 18.0 GB)

Változatos napokon vannak túl a divízió csapatai, hiszen az éllovas Dodgers például söpréssel bukott Oaklandben, a Padrest ugyancsak lapátra tette a Rangers, a Giants 2-1es verést kapott az Angelstől, egyedül a D'backs nyerte meg a legutóbbi seriest a Mariners ellen. A hétvégén a LAD újra a városi riválisával találkozik, a SF az A'shez látogat, az Arizona következő ellenfele a CHC lesz, a SD a Seattlet fogadja.

A mieink a mostani idegenbeli sorozatot az aktuális liga első Texas Rangers otthonában zárják le, akik ellen három meccs szerepel a programban. A series pontos időbeosztása: szombat 02:05, szombat 21:05, hétfő 01:05. A csapatot az ág is húzza, Tulo visszatérése még későbbre várható, mert a napokban meg kellett műteni, augusztus előtt semmiképp nem számíthatunk rá. A következő napokban se várható sok sikerélmény, de szurkolni kell a csapatért. GO ROCKIES!!!

A szerda éjjeli NHLes díjátadó gálán kiderült, hogy a Colorado Avalanche elsőéves hokisát, Gabriel Landeskogot választották az év legjobb újonc játékosának, ezzel a klub történetének második Calder trófeáját hozta haza.

A svéd tehetség elsöprő fölénnyel nyerte meg a választást, 382 szavazattal verte a második helyezett Ryan Nugent-Hopkinst és 620al a harmadik Adam Henriquet. Az 1933 óta kiosztásra kerülő Calderre a profi hoki újságírók szervezetének tagjai szavaznak az alapszakasz végén és az eredményt hagyományosan az idény végi NHL Awardson jelentik be.

Az Avs történetében másodszor fordult elő, hogy begyűjtöttük az év újonca címet, 1999ben Chris Drury volt a Calder nyertese, korábban még a Nordiques idejében Peter Stastny (1981) és Peter Forsberg (1995) diadalmaskodtak. A 19 esztendős győztes a liga történetének mindössze harmadik svéd játékosa, aki az év újonca lett, Forsberg mellett korábban még Alfredsson diadalmaskodott.

Az erőcsatár szerényen nyilatkozott a trófea megszerzése után: "Nagyszerű elismerésben lett részem. Nagyon sok embernek kell megköszönnöm ezt a díjat, nehéz most szavakba önteni az érzéseimet. Köszönöm a szurkolóknak, hogy az Avalanche család tagja lehetek!"

Az 1/2es kiválasztottunk 52 ponttal (22 gól és 30 assziszt) végzett a 2011-12es szezon összes meccsén pályára lépve. RNHval együtt a legeredményesebb újonc volt, második lett a gólok, harmadik az asszisztok számában, de az egyetlen rookie, aki mindhárom statisztikában a legjobb három közt végzett. Ezen kívül a lövések (270), a korongszerzések (58), a győztes gólok (5), az emberelőnyös gólok (6), az ütközések számában (219), valamint a +20as +/- statisztikával is a legjobb volt.

Landeskog karrierje villámrajtot vett, a season openeren debütált az NHLben október 8án a Detroit ellen, négy nap múlva a Columbus ellen megszerezte az első találatát és a valaha volt legfiatalabb svéd gólszerző lett a ligában. A csapaton belül is nem egyszer húzóember volt, 22 góllal a legeredményesebb emberünk volt, a csapat történetének legfiatalabb gólkirálya lett, a 270 lövés ugyancsak franchise rekord egy újonctól és a második legtöbb az NHL történetében. Március 12én szerezte karrierje első hosszabbításos gólját, mellyel 19 évesen, 110 naposan a legfiatalabb hirtelen halálos gólszerző volt a csapatban. Az Avs egyetlen képviselője volt a 2012es All Star gálán, februárban 12 meccs alatti 13 pontjával a hónap újonca díj nyertese volt.

A Calder mellett Landeskogot természetesen jelölték a 2011-12es All Rookie Teambe, a franchise történetének nyolcadik ilyen játékosa lett, a hatodik a denveri történetben. Korábban Bruce Bell, Peter Forsberg, Chris Drury, Milan Hejduk, John-Michael Liles, Paul Stastny, Matt Duchene került be a legjobb elsőévesek közé, mióta '83ban elkezdték jelölni ezeket a csapatokat.

Gratulálunk a kölyöknek! Reméljük a következő években is hasonlóan sikeres tud lenni!

- Tóth Milán írása -

Hiába játszott múlt hétvégén félórát emberelőnyben a Colorado Rapids a Vancouver Whitecaps ellen idegenben, így sem bírt ellenfelével, és 1-0-s vereséget szenvedett. A denveri labdarúgók teljesítményét a három hetes bajnoki szünet sem befolyásolta pozitívan, így változatlanul a nyugati középmezőnyben vesztegelünk.


















A kanadaiak elleni találkozón Oscar Pareja vezetőedző a Pickens – Moor, Kimura, Moor, Palguta, Freeman – Larentowicz, Castrillon, Rivero – Mullan, Edu, Cascio kezdőnek szavazott bizalmat. Vagyis a számtalan meglévő sérült közül egyedül a helyi származású szélső, Brian Mullan térhetett vissza a kezdőbe.

A mérkőzést ugyan jól kezdtük, két veszélyes támadásunk is volt, de a hazaiak kapusa, Cannon mindkét alkalommal résen volt. Az első félidő csendesen telt el, szinte minden más említésre méltó esemény a második játékrészben történt.

Ekkor portásunknak, Pickensnek kellett észnél lennie, mert egy igen tetszetős hazai támadás után Young-Pyo Lee került helyzetbe. Az 59. percben Mattocks kapott egy remek indítást a bal összekötő helyéről indulva, és bár szépen becsapta védőjét a 16-oson belül, ő inkább akart elesni, mint kapura lőni. A bíró nem ette meg a műesést, sárgát adott a jamaicainak, akit ráadásul még a labda is keményen fejbe kapott. Talán emiatt is, de a Whitecaps támadója teljesen elveszítette fejét, és alig egy perccel később csúnyán odalépett Moornak – jutalma ismételten egy sárga, illetve az ezzel járó piros lap volt.

A pályán azonban nem úgy tűnt, mintha a coloradóiak lennének emberelőnyben, éppen ellenkezőleg. Le Toux került helyzetbe nem sokkal a kiállítást követően, és megpattant lövését Pickens hatalmas bravúrral tolta a felső kapufára, majd sikerült felszabadítani is. A mindig életveszélyes Le Toux aztán a 80. percben is helyzetbe került, és a francia ekkor már nem hibázott. Egy kiváló keresztlabdát kapott Chiumientótól, és kapásból, kilenc méterről pontosan lőtt a kapu jobb oldalába, 1-0.

Sajnos, későn kaptak észbe a Rapids játékosai, hiszen a második félidőben csak a hazaiak gólja után kezdtek el támadni. Ekkor azonban már Fortuna sem állt a játékosok mellé – előbb Rivero forgácsolta szét a keresztlécet, majd Freeman találta telibe a bal oldali kapufát. Az eredmény nem változott, a Colorado Rapids 1-0-s vereséget szenvedett a Vancouver Whitecaps otthonában, és 19 pontjával maradt a Nyugati-konferencia 5. helyén, egyre inkább lemaradva az első négy csapatról.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. Real Salt Lake 10-3-2, 32 pont (15 meccs)
2. San Jose Earthquakes 8-3-3, 27 pont (14 meccs)
3. Vancouver Whitecaps 7-3-4, 25 pont (14 meccs)
4. Seattle Sounders FC 7-4-3, 24 pont (14 meccs)
5. Colorado Rapids 6-7-1, 19 pont (14 meccs)
6. Chivas USA 4-7-3, 15 pont (14 meccs)
7. Los Angeles Galaxy 4-8-2, 14 pont (14 meccs)
8. Portland Timbers 3-6-4, 13 pont (13 meccs)
9. FC Dallas 3-9-4, 13 pont (16 meccs)

A javítási lehetőség már itt is van, ám nagyon nehéz mérkőzés vár Pareja együttesére, hiszen a nyugaton jelenleg második San Jose Earthquakes lesz az ellenfél a következő mérkőzésen, magyar idő szerint csütörtökre virradóra, hajnali 03:30-tól.

„Nézed a tabellát, és le akarod győzni azokat az együtteseket, melyek előtted állnak” – idézi Jeff Larentowiczot az MLSsoccer.com. „Szeretnéd megmutatni nekik a képességedet, hiszen jó esélyük van arra, hogy a playoffba is bekerüljenek. Ráadásul mi idén nem játszunk a Keleti-főcsoport rájátszásában.”

Marvell Wynne a liga hivatalos oldalán elmondta, hogy már 85-90 %-osnak érzi magát, így ő és Omar Cummings is nagy valószínűséggel bevethető lesz a szerdai összecsapáson. A középpályás, Jamie Smith is már egyre közelebb a visszatéréshez – ő még tavaly októberben szenvedett súlyos térdsérülést. Conor Casey és Brian Mullan már jól vannak, mindketten játszottak a Vancouver ellen.

Friss hír, hogy profi szerződést kapott a 18 éves Shane O’Neill, aki a Rapids U-18-as csapatában tíz gólt szerzett. A boulderi, de ír felmenőkkel is rendelkező középpályás a Rapids akadémiáján pallérozódott.

A sportfogadás piacan fellelhető szorzók alapján a San Jose a találkozó esélyese, és ha Pareja mester nem talál ki valamit, sajnos valóban nem sok esélyünk lesz a győzelemre, és ezáltal a felzárkózásra sem – ami a coloradói labdarúgás hívei számára igen elszomorító lenne.

Az elmúlt két hétben tovább tisztult a kép a Colorado Avalanche nyári szabadügynök keringőjében, néhány játékost aláírattunk, egyesekről pedig kiderült hogy biztosan távozni fognak, egyre kevesebb hokis sorsa bizonytalan. Mindemellett új segédedzőt köszönthetünk, nyakunkon az NHL awards és hétvégén következik a draft.




















A lejáró szerződésű David Jones június 7én további négy évvel hosszabbított a csapatnál, a 2015-16os szezon végéig állapodott meg a denveri egyesülettel. A 27 éves szélső markát a négy esztendő alatt 16 millió dollár fogja ütni. Jones az elmúlt két évben elérte a húsz gólos határt, tavaly 20 találat és 17 előkészítés révén 37 ponttal zárt 72 meccset követően és öt győztes góljával a csapat legjobbja volt holtversenyben, még két OT winnert is szerzett. A legutóbbi két év előtt többször súlyos sérülésekkel bajlódott, de megmutatta, hogy ezek se vették el a kedvét a játéktól, a tavalyi 20 gólos teljesítmény előtt 2010-11ben 27et vágott. Hosszabbítása érthető, mert még mindig a csapat legmegbízhatóbb szélsője, Hejduk kiöregedésével egyre nagyobb szerep hárul rá és első számú gólvágó lehet, hacsak nem igazolunk a nyáron top szélsőt.

Ennél nagyobb meglepetésnek számított, amikor az UFA piacot kikerülve Matt Hunwick 2 évre 3.2 millióért aláírt a csapathoz. A sokak által (jogosan) bírált hátvéd az elmúlt szezonban sokat javult és 33 mérkőzésen hat pontot (3+3) gyűjtött össze, a csapat utolsó 21 meccsén pályára lépett és a hat pontból ötöt ekkoriban szerzett. Nem tudtuk biztosra, hogy Hunwickkal vagy nélküle képzeljük el a jövőt, most már tuti hogy marad és vele is számolnunk kell jövőre a védelemben.

Ezzel szemben biztossá vált, hogy a defenzív center Jay McClement kipróbálja magát a piacon, július 1ig nem fog hosszabbítani a csapattal. A hírek szerint a játékos négy éves szerződésben gondolkozott, a csapat "csak" 3 éves kontraktust biztosított volna számára 7.5 millió körül, ami nem nyerte el a tetszését, így kenyértörésre került sor. Szegényebbek lettünk egy megbízható alsó soros centerrel, erre a posztra erősítésre lesz szükség, de elképzelhető hogy ősztől valamelyik fiatalt, Hishont vagy Olvert próbáljuk meg beépíteni a csapatba.

Egyetlen UFA maradt Shane O'Brien, a veterán hátvéd hasznos tagja volt a csapatnak, vezéregyénisége vitathatatlan, viszont könnyen elképzelhető, hogy át kell adnia a helyét a fiataloknak, de egy évre még simán el tudnám képzelni a maradását.

Az RFAkkal még egyáltalán nem foglalkoztunk, Erik Johnson, Ryan Wilson, Matt Duchene, Ryan O'Reilly, Peter Mueller, Kevin Porter, Mark Olver, Steve Downie és Jamie McGinn szerződése ugyancsak lejárt a 2011-12es szezon végeztével.

Korábban kiderült, hogy a két tavalyi asszisztens edző közül Sylvain Lefebvre AHLes vezetőedzőként folytatja, Adam Deadmarshnak pedig a jövőben egészségügyi okokból irodai munkát szánnak a csapatnál. Az egyik helyre az eddigi video coach Tim Army fog előre lépni, a másik AC a Monsters eddigi vezetőedzője David Quinn lesz. A 45 éves tréner három éve irányítja az AHL csapatunkat, egyszer bejutott velük a POba és 54.4 %os győzelem-vereség mutatót hozott ki a gárdából. A farm csapat élén végzett munkája elismeréseként kapja meg az NHLben az állást, reméljük továbbra is legalább ennyire eredményes lesz.

Június 20án tartják a hagyományos évi NHLes díjátadó gálát, ahol az Avalanchenek egyetlen érdekeltsége lesz, az év újonca kiírásban harcba szálló Gabriel Landeskog a Calder-trófea favoritjának számít Nugent-Hopkins és Henrique előtt. Meglátjuk ma éjjel, hogy győz-e az igazság vagy a média máshogy rendelkezik, de szerintem mindannyian egyetértünk abban, hogy a svéd kölyöknek kell nyernie az elismerést.

Aztán pénteken és szombaton jön az idei NHL Draft, ahol nem lesz első körös pickünk, de egyéb más érdekes választásokat biztosan végre fogunk hajtani. A börze előtti napon igyekszem majd még egy kis felvezetést készíteni, ebben az évben be kell érnetek az én szerény írásommal, a kormányzó továbbra se ismeri el a jégkorong és a denveri csapat létezését. :P

A hétvégén a Colorado Rockies megszakította a nyolc meccses vereség sorozatot, de ez csak ahhoz volt elég, hogy a Detroit Tigers ellen a söprést elkerüljük, a párharcot így is elvesztettük.























1. meccs, péntek: Tigers-Rockies 4-12 extra inningben
A series első mérkőzésén a hagyományos összeállításban kezdtünk, az infielden Helton, Nelson, Scut, Pacheco várták a bevetést, kívül CarGo, Fowler, Cuddy foglalt helyet, az elkapó Rosario, a dobó Francis lehetett, idegenbeli interleague meccs révén Giambi volt a DH. Az első játék eseménytelenül pörgött le, csak a hazaiaknak volt egy sétájuk. Ezt követően Cuddy talált egy singlet, Giambi dupla játékkal búcsúzott, a Tigers egy doublet hintett, amit nem tudtak tovább vinni. A harmadik inning hozta meg az első pontokat, Rosario single találatát követően Nelson RBI triplelel szereztük meg az előnyt, őt Fowler szállította haza egy duplával, majd további két séta történt még. Ezalatt a másik oldal rögtön két double ütéssel kezdett, Jackson találatával szépítettek, Cabrera RBI double már az egyenlítést hozta és Fielder RBI singlelel 3-2re fordítottak. A negyedik menetben Pacheco singlelel jutott bázisra, Nelson 2run HRt bombázott ki, mellyel rögtön fordítottunk és a következő dobórészben csak egy doublet és egy sétát engedélyeztünk. Az ötödik tetején CarGo singlet talált, azonban Giambi ellen újra DPt mutattak be, ezalatt Francis újabb dobó játékot teljesített egy ütés és egy walk ellenére. A hatodikban egyedül Pacheco hozott egy singlet, majd Francis 1in-1outnál egy single után távozott, Ottavino azonban engedett egy sétát és a wild pitch révén hármasra jutó futó egy groundout közben hazaért, végül Brothers egy walk után teli pályát hárított Young ellen. Ezt követően CarGo ért el egy 2out singlet, Brothers hibátlan inninget hozott. A nyolcadik támadásban Giambi végre bemutatott egy singlet, futóként EYJR helyettesítette, de lekapcsolták rablás közben, Helton is singlet hozott és Rosario sétált, de előrébb nem jutottunk, legalább Belisle érintetlen maradt. Döntetlennel kezdtük az utolsó inninget, amiben három kiesésig jutottunk, a hazaiaknál is csak egy single esett. A kilenc inning 4-4el zárult, az első extra játékot Cuddy single nyitotta, EYJR buntolni akart, a Tigers errort hajtott végre, mindkét futó a pontszerző bázisokra került, Heltont direkt sétáltatták az üres egyesre, kieső nélkül bases loaded alakult ki, Pacheco játéka közben kiejtették a haza tartó futót, azonban Rosario két embert beküldött a single ütésével, egy sétával újra feltöltöttük a pályát, Fowler sac flyal volt eredményes, utána Scut is bepakolt egy RBI singlet, aztán CarGo takarított egy három pontos hazafutással és még Cuddy is beszórt egy solo HRt. Innen már esélye se volt a Tigersnek, Betancourt biztosan hozta az utolsó részt, 12-4re győztünk.
- A nyolc pontos tizedik játéknak köszönhettük a remek győzelmet, 16 ütést postáztunk a végére. Gonzalez három ütéssel és három ponttal zárt, az idei 17. hazafutásával átlépte az 50 RBIt. Cuddyer a 10. HRt lőtte, három ütése volt a meccsen. Nelson egy HR és egy triple jóvoltából három pontot szállított és három futása is volt. Továbbá még Fowler és Rosario ért el fejenként két-két pontot. Francis a hatodik inning közben négy ponttal a tarsolyában távozott, vállalható kezdése volt. A cserék közül senki nem kapott futást, Belisle két hibátlan inninget hozott és a győzelem is az övé lett.

2. meccs, szombat: Tigers-Rockies 4-1
A párharc második mérkőzésére szombat délután került sor és a péntekivel teljesen megegyező összeállításban léptünk fel, a dobó Friedrich volt. Az első játékban nem jártunk bázison, ezzel szemben a hazaiak két kieső után Cabrera révén vertek be egy solo homerunt. A második menetben se kerültük el a három outot, a Tigersnél csak egy séta született. A sor utolsó hármasa se úszta meg három kiejtés nélkül, közben a túl oldalt két walk történt, majd végre CarGo 2out single által feljegyeztük az első ütésünket, igaz nem sokra mentünk vele. Ehelyett a Detroit akcióba lendült, egy single után a futót a kettesen megelőztük Cuddy passzával, de egy újabb ütés, egy séta és egy hit-by-pitch által feltöltötték a bázisokat és Jackson RBI walkkal pontot szereztek. Az ötödik részben Helton duplát, Pacheco HBPt regisztrált eredménytelenül, majd Cabrera fogott bázist Friedrich mezőnyhibájával, sőt azzal a lendülettel Rosario errornak köszönhetően pontot is szerzett és már 0-3ra álltunk. A következő akcióban Scut és CarGo tört előre, de Cuddy ellen double playel hűtötték le a kedélyeket, a folytatásban Roenicke egy single ellenére kiejtett három embert. A hetedik tetején Giambi single után takarítottak egy újabb dupla játékkal, Roenicke 2in-1outnál adta tovább a helyét Reynoldsnak, ellene Fielder volt eredményes egy sac flyal és Ottavino fejezte be ezt a részt. Utána csak Rosario mutatott fel egy singlet, közben védekezésben bases loadedot hárítottunk. A legutolsó részben CarGo duplával és errorral egészen a hármasig jutott, ahonnan Cuddy juttatta haza groundouttal, legalább egy becsület pontot szereztünk.
- A 4-1es vereség alkalmával 6-7re végeztünk az ütésekben. A találataink felét Gonzalez szerezte, az idei 15. double mellé két singlet jegyzett és a csapat egyetlen futását is neki köszönhettük. Az RBIt Cuddyer érte el, tőle a 44. pontszerzés volt az évben, Nelson egy remek mentést mutatott be a kettesen. Friedrich a harmadik vereséget könyvelte el, öt inning alatt három ütésből három pontot kapott és főleg az öt séta volt sok ilyen rövid idő alatt. Roenicke kapott még egy runt, Ottavino 1.1 játékot teljesített.



3. meccs, vasárnap: Tigers-Rockies 5-0
Az utolsó fellépésre CarGo helyett EYJRt állítottuk a left fieldre, Helton távollétében Colvin volt az 1B, Nieves szállt be elkapónak, a soros dobó Guthrie lehetett. A leadoff hitter EYJR rögtön kiharcolt egy singlet és elrabolta a kettes bázist, egy biztonságival a hármasra lépett, de sajnos ketten se tudták haza küldeni. Az első detroiti támadásban Guthrie máris két singlet kapott, dupla játékkal tudtunk rajta segíteni, a következő menetben csak egy singlet értünk el, viszont a Tigers két kieső után singlet talált és Laird RBI doubleból előnyhöz jutott. A következő akcióban is csak egy 2out singlet hoztunk, viszont sorra engedtük fel az ellenfél futóit, Fielder RBI doubleból talált be, egy szándékos séta után Santiago 2run singlelel sújtott le és nőtt tovább a hátrány. A negyedik tetején két kiesővel a szélső bázisokon álltak a futók, amikor közel egy órás esőszünet szakította meg a játékot és a folytatásban egyből véget ért az akció. Nálunk Moscoso következett és egy single ellenére hozta a játékrészt, aztán megint csak egy 2out singlet értünk el. Az ötödik alsó felében egy ütést kaptunk, azonban egy WP után a kettesről sikerült leszedni a futót, de utána hárman kiestünk és sajnos Roenicke nem tudott hárítani, két single után Cabrera RBI doublelal köszönt be, a loaded 1outot egy Scut-Nelson-Colvin dupla játékkal úsztuk meg. A hetedik inning alatt egyedül Nieves jegyzett egy single ütést, Reynolds magabiztosan ejtette ki a három ellenfelét. A következőben mi is hárman kiestünk, Belisle két singlet és egy szándékos sétát engedett, Brothers közbenjárásával jöttünk ki a szorult helyzetből, called strikeoutot osztott. A végén nem történt már semmi, be kellett érnünk az 5-0s zakóval.
- Hét ütésre voltunk képesek és alig kerültünk pontszerző helyzetbe, közben a Tigers nem egyszer megszórt minket és még elégedettek lehettünk az öt kapott futással. Colvin jegyezte a nap egyetlen double találatát és 2/4el zárta, rajta kívül csak Scut hajtott végre két ütést, a többiek nem sokat tettek hozzá. Guthrie az esőszünet előtt három játékban négy pontot kapott, már a hatodik vereségét regisztrálta és 7.00 fölé ment az ERA mutatója. Moscoso két hibátlan inninget oldott meg, a továbbiakban csak Roenicke ellen esett egy pont.

A NL West állása:

1. Los Angeles Dodgers 42-25 (67 meccs)
2. San Francisco Giants 37-30 (67 meccs, 5.0 GB)
3. Arizona Diamondbacks 32-34 (66 meccs, 9.5 GB)
4. Colorado Rockies 25-40 (65 meccs, 16.0 GB)
5. San Diego Padres 24-43 (67 meccs, 18.0 GB)

A riválisok közül csak az éllovas Dodgers nyert párharcot a hétvégén, 2-1re hozták a CWS elleni seriest. A SF a Mariners ellen, az Arizona az LAA ellen, a SD pedig az A's ellen bukott 2-1 arányban. Folytatódnak a többségében vegyes párharcok, a LAD következő vetélytársa az Oakland lesz idegenben, a Giants az Angelshez megy, közben a D'backs a Seattlet, a Padres a Texast látja vendégül.

A Rockies hétfőn szabadnapos lesz, keddtől pedig folytatódik a nehéz idegenbeli túra, három meccset játszhatunk majd a várakozáson alul teljesítő sztárcsapat Philadelphia Phillies ellen. A párharc mérkőzéseit a következő menetrendben bonyolítják le: szerda 01:05, csütörtök 01:05, péntek 01:05. Megint egy olyan párharc, amely nem nekünk áll, de ismét meg kell próbálni a legtöbbet kihozni belőle, hátha egyszer jobbra fordulnak a dolgok. GO ROCKIES!!!

-  Tóth Milán írása -

Három hét szünet után ismét MLS-találkozón lép pályára ezen a hétvégén a Colorado Rapids csapata. Oscar Pareja legénysége legutóbbi bajnokiját 3-2-re megnyerte hazai pályán a Montreal Impact ellen, ezúttal egy másik kanadai együttes, a Vancouver Whitecaps ellen kell bizonyítaniuk, ám most idegenben. Ellenfelünk nagyjából hasonlóképpen szerepel a bajnokságban – a Rapids az 5. helyen áll, míg a Whitecaps 4., de előnyük mindössze három pont a Nyugati konferencia versenyfutásában.



A felek még csak két alkalommal találkoztak egymással történetük során – a vancouveri klubot csak 2009-ben alapították. Mindkét tavalyi találkozót a coloradóiak nyerték 2-1-re, azóta az ellenfelünk rohamos fejlődésen ment keresztül.

Nézzük, kik azok a játékosok, akik biztosan nem léphetnek pályára. Hazai oldalról hiányozni fog Atiba Harris, Omar Salgado és Brian Sylvestre, míg Pareja Anthony Wallace-ra és Pablo Mastroenire nem számíthat. Kérdéses Marvell Wynne és Omar Cummings játéka, de valószínűleg ott lehet a keretben a Jamie Smith, Ross LaBauex, Conor Casey hármas, ami jelentősen megkönnyíteni a mieink boldogulását, hiszen hetek óta felforgatott összeállításban voltunk kénytelenek játszani.

A Whitecaps keretében találunk olyan játékosokat, akik Európában edződtek, ilyen például a 25-szörös amerikai válogatott, Jay DeMerit. A 32 éves védő az angol labdarúgás csínyját-bínyját tanulhatta a tengerentúlon, hiszen éveken keresztül a Watfordot erősítette – összesen 174 találkozón lépett pályára korábbi együttese színeiben. Mooréknak nagyon kell figyelniük majd Sébastien Le Touxra, hiszen a francia csatár meccsről meccsre jobban teljesít, idén 13 MLS-találkozón háromszor volt eredményes. Ki kell még emelnünk a svájci szélsőt, Davide Chiumientot, és még három támadót: Eric Hasslit, Camilót, illetve az öt mérkőzésen három gólt szerző, mindössze 21 éves Darren Mattocks-ot.

Martin Rennie, a Whitecaps edzője az utóbbi mérkőzéseken leginkább Chiumiento, Hassli és Mattocks játékával lehetett elégedett, és a médiában is inkább az említett három labdarúgóról beszélt.

Szerencsére a Rapids is büszkélkedhet jó formában lévő játékosokkal: az ifjú Tony Cascio az év legjobb újonc játékosa címre is esélyes lehet az eddigiek alapján, a kolumbiai középpályás Jaime Castrillón hatalmas igazolás volt, de kapusunk, Matt Pickens is megbízhatóan teljesített az idei szezonban.

Érdekesség, hogy a Pareja-csapat négy gólt is szabadrúgásból szerzett, hatot pontrúgásból – legalább ebben a statisztikai mutatóban az élen állunk az MLS-ben. A vezetőedző maximálisan elégedett azzal, hogy együttese képes gólt szerezni rögzített szituációkból. A szakember szerint azonban hátul is kell stabilizálni a dolgokat, mivel a Rapids középpályája és a védelem is könnyen átjátszható – ahogy az a Montreal ellen is bebizonyosodott.

A két kupameccset követően tehát megint itt egy bajnoki találkozó, és reméljük, győzedelmeskedni fog együttesünk – ha nyerünk, megelőzzük a Vancouvert, mivel gólátlagunk jobb, mint a kanadaiaké.

A sportfogadás piacain fellelhető szorzók alapján a hazaiak az esélyesebbek, de még a bukmékerek sem mernek nagyon jóslatokba bocsátkozni a találkozó kimenetelét illetően. Minden esélyünk megvan nekünk is a győzelemre, érdemes lesz vasárnapra virradóra, hajnali 01:00-től fokozottan szurkolni a csapatért!