Az elmúlt napokban se ment igazán jól a Colorado Rockiesnak, a denveri baseball csapat zsinórban három mérkőzésen kapott ki az Arizona Diamondbacks ellen, utolsó alkalommal tudtuk elkerülni a söprést.






















1. meccs, péntek: Rockies-Diamondbacks 5-15
Az első találkozón CarGo sérülés miatt nem lépett pályára, az outfielden a Brown-Fowler-McBride trió kezdett, belül Pacheco, Rutledge, Herrera, Nelson alkották a négyest, az elkapó Rosario volt, a soron következő dobó pedig Pomeranz. A legelső játékban egy séta után Goldschmidt duplájával szerezte meg a vezetést a D'backs, de Fowler leadoff single után Rutledge doublelal egyenlített és Rosario RBI singlelel meg is fordítottuk az állást 2-1 arányban. Ezután a vendégek egy single és két ütés által feltöltötték a bázisokat, Hill ellen egy flyouttal hárítottuk el a veszélyt, részünkről egyedül a dobó Pomeranz jegyzett egy duplát. A következő részben nem úsztuk meg ilyen olcsón, két séta után Montero küldött be egy 2run doublet és Parra is eredményes volt egy sac flyból. Két ponttal elment a D'backs, Pacheco és Rosario ütéseivel újra támadásba lendültünk, egyikük Nelson groundoutból ért haza, a másik pedig Brown sac flyal szerzett pontot. 4-4re egyenlítettünk és a negyedik tetején White folytatta kevés sikerrel, két out után sorban kapta az ütéseket, Montero és Johnson egy-egy, valamint McDonald két pontjával újra előnybe került az Arizona. A mieinknél három out következett, majd két felengedés után Nelson mezőnyhibájából volt eredményes az ellenfél, amire nem tudtunk válaszolni, 4-9nél tartottunk. A hatodik játékban két singlet találtak a vendégek, a második közben Brown dobása megelőzte a futót a home platen, de aztán Eaton takarított egy 2run shottal, nálunk Nelson double és McBride single után Herrera volt eredményes egy singlelel, de a további lehetőségek kimaradtak. A hetedik tetején Roenicke szedett be egy 2run HRt Johnsontól, egyre inkább tetemessé vált a különbség és a következő akció is eredménytelenül telt. Belisle próbálkozott, de egy single után Hill duplájával a 14. arizonai futást is megkaptuk, majd három out közben egyedül Herrera jegyzett egy doublet. Az utolsó részben Harris kárára két single után Elmore groundoutból tolt haza futót, mi pedig már nem tudtuk elkerülni a három outot, a végeredmény 15-5 lett a vendégek javára.
- Alaposan elbánt velünk a D'backs, 19 ütést hintettek a mieink 12 találatához képest. Az első dobók gyötrelmesek voltak, Pomeranz három játék alatt négy pontot és öt sétát nyelt be, White 1.1 iningben öt ütésből öt pontot és három walkot kapott, övé lett a vereség, de a bullpen többi tagjai is kivétel nélkül engedett runt. Rosario ütőparádéja tovább tart, három találatot vállalt és egy RBIt is szerzett, összetettben .260 fölött és 67 pontnál jár, viszont már a 15. errort vétette. Nelson hasonló cipőben jár vele, két ütéssel és egy pontszerzéssel végzett, de neki is becsúszott a 13. mezőnyhiba.

2. meccs, szombat: Rockies-Diamondbacks 7-8
A második meccsen a 2B LeMahieu és a RF Colvin voltak új emberek a csapatban, a dombon Chacin foglalhatott helyet kezdőként. Nem kezdtük valami rózsásan a meccset és rögtön az elején beszedtünk egy triplát, melyet követően Hill volt eredményes egy kieséses játék árán, majd két double következett és utóbbiból Goldschmidt volt pontszerző, Kubel RBI singlet hintett, válaszként két kieső után két singlet mutattunk fel feleslegesen. A második játékrészben csupán két walkot engedtünk, majd az inning alsó felét Brown hazafutásával kezdtük, majd LeMahieu triplet hintett, Chacin egy single ütéssel tudott eredményes lenni, Fowler is jegyzett egy singlet, Pacheco pedig mindkét társát hazaküldte, majd a hármas felé tartva kiesett, de így is fordítottunk 4-3 arányban. A következő dobórészt két single ellenére abszolváltuk, Rosario leadoff HRal tovább nőtt az előny, de Nelson double után sorban három outtal véget ért a nyomulás. Ezt követően egy eredménytelen játék következett, majd az ötödikben Torres csak egy singlet hagyott és nálunk is csupán egy ütés született Rosario révén. A hatodik tetején viszont kieső nélkül engedett fel három embert, akik mind haza is értek Hill triplája révén, majd újra bases loaded alakult ki out nélkül, Escalona ellen Kubel és Johnson szereztek újabb pontokat és a D'backs 8-5re fordított. Legközelebb Colvin jegyzett egy singlet és a csereütő McBride RBI single találatával közelebb is kerültünk hozzájuk, majd Brothers egyetlen sétát engedett, két ütést követően a Rosario elleni double play alatt ért be az első futó, ezzel 8-7re kapaszkodtunk vissza. A soron következő dobójátékot egy single ellenére abszolváltuk, de mindhárom ütőnk kiesett. A befejező menetben Betancourt egy double után sorban három embert ejtett ki, utána a legutolsó támadásban megint elhullott a három emberünk és nem tudtunk már helyzetbe kerülni, be kellett érni a 8-7es vereséggel.
- A meccs első felében hiába vezettünk többször is, a hatodik játékban az arizonaiak fordítottak és onnantól kezdve már csak futottunk az eredmény után. Rosario négy beállás alatt megint három ütést regisztrált és a 26. HR révén megdöntötte az újonc klub csúcsot. Pacheco ugyancsak három ütést postázott és két pontot is szerzett egy duplából, Brown pedig a csonka idényében már a harmadik hazafutást lőtte. Chacin négy inninget hozott le három futással, utána Torres kapta a vereséget, miután az ötödik-hatodik játékban öt earned runt engedett három kiejtés közben.

3. meccs, vasárnap: Rockies-Diamondbacks 7-10
A vasárnap délutáni harmadik mérkőzésen a Blackmon-Colvin-Brown trió kezdett kívül, az infield négyes nem változott, a soron következő dobó Francis lehetett. A nyitó játékban kiejtettünk három arizonai ütőt, majd Rutledge és Rosario lépett bázisra ütés nélkül, de túl messzire egyikük sem jutott. A második menet alatt ketten jutottak pályára a vendégek és mindketten be is értek, miután Ransom és Nieves voltak eredményesek egymás után egy-egy RBI singlelel, nálunk közben mindenki kiesett. A harmadik tetején egyetlen 2out singlet engedtünk, aztán Francis hozta meg az első ütésünket a meccsen, viszont sorban három out következett. A következő részben egyetlen doublet kaptunk, ám pechünkre Rosario singlet követően megint zsinórban hárman kiestek. Az ötödik felvonásra Ottavino érkezett, két single és egy séta árán teli pályát engedett a D'backsnek, egy ütőt dobás utáni kiejtéssel búcsúztatott, majd Wheelernek loaded walkot engedett, mielőtt egy újabb SOval sikerült lezárnia az inninget. Ezután két ütéssel nyitottunk és Blackmon RBI singleből végre pontot szereztünk, sőt Pacheco is eredményes volt egy infield singlelel és Rosario double találatával az egyenlítést is kiharcoltuk, de a további nyomulást a vendégek két strikeouttal fékezték meg. Döntetlen eredmény mellett Scahill folytatta a dombon, csak egy singlet engedett, melyet caught stealing által sikerült javítani. A következő támadásban LeMahieu és Rutledge fogltaták el a szélső bázisokat és Blackmon RBI single megmozdulásával végre a vezetést is átvettük. A hetedik játékot egy double ellenére biztosan teljesítettük Brothers közbenjárásával, tőlünk csak Rosario hozott egy ütést. Aztán Belisle képtelen volt feltartóztatni az arizonai próbálkozásokat, két ütés után Jacobs RBI singleből volt eredményes, majd két out mellett Hill takarított egy hazafutással három pontért, mellyel kezdett eldőlni a meccs. A nyolcadik alján mindössze két ütésre voltunk képesek, aztán Scahill ellen két felengedést követően Elmore lőtt 2run singlet és egy groundout közben is eredményesek voltak, már 10-4re vezetett az Arizona. Eldőlt a meccs, a befejező részben Pacheco és Nelson keveredtek a pontszerző helyekre és Colvin ütésével mindketten be is értek, plusz még LeMahieu jegyzett egy RBI singlet, de 10-7nél feljebb már nem zárkóztunk.
- Harmadszor is vesztettünk, sorozatban a kilencedik találkozón kaptunk ki. Rosario és LeMahieu mindketten három ütéssel és egy RBIval zártak, az újonc elkapó fantasztikus ütő formában teljesít. A 16 ütésünk közben Rutledge, Blackmon, Pacheco két találatot lőtt. Francis kezdődként négy játék alatt két pontot engedett, ami nem volt rossz, a bullpent jobban megszórták. Belisle a szezonban nyolcadszor jegyzett vereséget, a nyolcadik inningben 3run HRt lőttek ellene, amivel fordított a D'backs, de az 1.2 játékot teljesítő Scahill kivételével mindenki kapitulált.























4. meccs, hétfő: Rockies-Diamondbacks 4-2
A párharc utolsó meccsén hosszú nyeretlen sorozatot szerettünk volna megszakítani, Rosario éppen szabadnapos volt, Pacheco kezdett elkapóként, az egyesen a helyét McBride foglalta el, az aktuális dobó Chatwood lehetett. Az első három arizonai ütőt könnyedén feltartóztattuk, majd Blackmon és Pacheco ütés nélkül kerültek bázisra, az első találatunkból pedig a vezetést is megszereztük, Colvin RBI singleből volt eredményes, később Nelson ellen dupla játékkal ért véget a nyitó akció, de az előnyt korán magunkhoz ragadtuk. A második menetet egy single és a dobó errorja ellenére abszolváltuk, a mieink támadása eredménytelen volt. Ezt követően távol tartottuk az arizonai futókat a bázisoktól, mialatt Rutledge és Blackmon single ütései után Pacheco szenvedett el inning ending double playt. A negyedik tetején két kieső mellett egy séta után Kubel hintett 2run HRt és 2-1re rögtön fordított a D'backs, de szerencsére gyorsan válaszoltunk és a következő adandó alkalommal két single és egy walk által loaded 0outot hoztunk össze, a McBride elleni forceout play közben beért az egyik futó, őt követően LeMahieu helyezett el egy RBI singlet és 3-2 arányban máris visszavettük az előnyt. Chatwood az ötödik dobórészt is könnyedén lehozta, nálunk két single után sorozatban három out következett. Aztán két kieső mellett két embert hagyott fent Chatwood, az inninget az első reliever Outman fejezte be Kubel ellen egy dobás utáni kiejtéssel. A hatodik támadást Brown kezdte egy duplával, de a következő groundballnál kiejtették a hármas felé haladva, majd a hetedik tetején Outman egy, Moscoso két játékost búcsúztatott el. A mieink soros támadása csupán három kiesést tartogatott, de a D'backs se volt bázison a nyolcadik felső részében. Után két kieső mellett Brown küldött ki egy hazafutást a right fieldre és már 4-2re növeltük az előnyt, így az is belefért, hogy a végén Betancourt engedett két singlet, ennek ellenére lehozta az idei 30. savet és 4-2 arányban megnyertük a meccset.
- Elkerültük a söprést és 9 zakó után végre újra győztünk, 10-5el többet ütöttünk. Három emberünk fejenként két találatot jegyzett, közülük Brown a rövid szezonjában már a negyedik HRt lőtte és két pontot is szerzett. Chatwood magabiztos játékkal aratta az ötödik győzelmet a szezonban, 5.2 inning alatt csupán három ütést kapott és egyetlen 2run HRből szereztek futást ellene.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 89-64 (153 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 79-74 (154 meccs, 10.0 GB)
3. Arizona Diamondbacks 77-76 (153 meccs, 12.0 GB)
4. San Diego Padres 73-80 (153 meccs, 16.0 GB)
5. Colorado Rockies 59-94 (153 meccs, 30.0 GB)

Az elmúlt hétvége alatt a Giants 2-1re verte összetettben a Padrest, ezzel Poseyék már bebiztosították a divízió győzelmet, közben a Dodgers csupán 2-2es döntetlenre volt képes a Cards ellen. Ezt követően is két párharcot játszanak a csoporton belül, konkrétan SF-ARZ és SD-LAD meccsek lesznek a közeljövőben.

A mieink számára sincs megállás, keddtől péntekig hazai környezetben mérkőzhetünk meg a velünk jelenleg pontosan azonos mérleggel rendelkező Chicago Cubs csapatával, akikkel az NL utolsó előtti helyeiért vagyunk harcban. A meccseket a következő időpontok szerint bonyolítják le: szerda 02:40, csütörtök 02:40, csütörtök 21:10. Reméljük, legalább ellenük sikerül végre győzelmeket felmutatni. GO ROCKIES!!!

Még a vártnál is gyengébben sikerült a Colorado Buffaloes programja számára a 2012-es amerikai futball idény rajtja, hiszen a boulderi csapat az első három játékhéten minden mérkőzését viszonylag simán elvesztette, viszont a negyedik fordulóban az első konferencia-rivális ellen nem várt nagy győzelmet aratott.























A szeptemberi 1-jei nyitónapon került sor a hagyományos évi Buffaloes-Rams rangadóra a Sports Authority Field közel 60 ezer fős publikuma előtt. Az elmúlt években a Colorado rendre oktatta a Colorado State-et, az edzőváltáson áteső Fort collins-iakat azonban nem lehetett leírni a találkozó előtt. Az első negyed jobbára a védelmek csatájáról szólt, egyik csapat sem tudott túljárni az ellenfél eszén, és a Rams egy távoli mezőnygóllal szerezte meg a vezetést, a Buffs támadásai valamennyiszer punt-tal végződtek. A rövid pihenőt követően megemberelték magukat a Bölények, és rögtön a folytatás utáni első percekben Webb találta meg a frissen bemutatkozó Nelson Spruce-t az end zone-ban 15 yardról. Ahogy visszakerült a labda a csapathoz, Webb újra ígéretesen vezette előre a csordát, s ezúttal a sophomore WR Tyler McCulloch-ot játszotta meg egy TD-passz erejéig. Nyeregben érezhette magát a CU, három perccel a szünet előtt viszont Webb egy sack-et követően labdát vesztett, a Rams punt-ra kényszerült, de a return-nél sikerült visszavenniük a játékszert a 20-asnál, ahonnan rögtön az első play-t TD-vel fejezték be. A félidőben 14-9-re mentek a Bölények, de egyre görcsösebbé vált a csapat, és a harmadik negyedben a támadójáték egyre inkább lecsendesedett, miközben a Rams egy újabb TD-vel a maga javára fordította az állást. A negyed hajrájában bőven a red zone-on belül sikerült fumble-t kikényszeríteni, de 1 yardról sem tudtuk begyömöszölni a labdát a rivális felségterületére. A befejező negyed elején Oliver 30 yardos mezőnygóljával 17-16-ra fordítottunk, de a továbbiakban már csak eredménytelen támadásokat vezettünk, ezzel szemben a Rams két sikeres FG-vel fordított, és kiharcolták ellenünk a 22-17 arányú győzelmet. Jordan Webb 187 passzolt yard-dal és két TD-vel mutatkozott be a csapatban, nem hibázott nagyot, de a második félidőre jelentősen visszaesett a játéka. A földön különösen harmatosak voltunk, a csapat 2.0-s playenkénti átlagra volt képes futásban, Jones várakozáson alul teljesített, és a meccs második felében sajnos a védelem is többször sebezhető volt.

Egy héttel később az évad első hazai mérkőzésén a másodosztályú Sacramento State ellen mindenki egyértelmű győzelmet várt a csapattól, és muszáj lett volna feledtetni az első meccs jelentette kisiklást. Nagy elánnal kezdett a gárda és az újonc fullback Christian Powell már az első drive végén berobogott az endzone-ba egy 64 yardos vágtával. Ahogy legközelebb visszakerült hozzánk a labda, újra remek támadást vezettünk, s megint Powell jóvoltából voltunk eredményesek, ezúttal 1 yardról vetődött be a pontszerző területre. A szünet előtt a vendégek is szereztek egy TD-t, de az előnyünk magabiztos volt. Kisvártatva mégis arcunkra fagyott a mosoly, a Hornets folytatta a rámenős akciót, és a negyed elején három perc alatt megszerezték az egyenlítést jelentő pontokat. Ráadásul a soron következő alkalommal a félpályánál punt-olni kényszerültünk, ezzel szemben a vendégek egy 35 yardos passzjátékkal etették meg a coloradói secondary-t. Erre gyorsan tudtunk válaszolni Powell és Webb megmozdulásaival rendíthetetlenül haladtunk előre, mígnem a sophomore TE Kyle Slavin volt eredményes egy 9 yardos elkapással. Fél perccel a félidő előtt a vendégek egy FG-vel betaláltak, és 24-21 volt az eredmény a javukra. A harmadik negyedben fokozódott a küzdelem, nem igazán bírtak egymással a csapatok, és a remélt hazai fölény helyett az ellenfél kiválóan tartotta magát. Azért szerencsére rövidesen újra lépéselőnybe kerültünk, egy hosszú támadás végén Powell újra 1 yard-ról ért be a pontszerzésért. A záró felvonás elején jött a következő válasz, a CSUS egy mezőnygóllal 28-27-re zárkózott vissza, de még mindig őriztük az előnyünket. Sajnos, a következő akcióink rendre eredménytelennek bizonyultak, a védelem is jól tartotta magát, de az egypontos vezetéssel nem mehettünk biztosra. A mérkőzés drámai véget ért, az öt perccel a befejezés előtt indított támadásában lépésről lépésre jött egyre közelebb a kapunkhoz a Hornets, s végül az utolsó másodpercekben egy 30 yardos mezőnygóllal 30-28 arányban elvitték a győzelmet Boulder-ből. Powell három TD-vel és 147 yarddal villanyozta fel a korábban akadozó futójátékunkat, de a remeklése is kevés volt az üdvösséghez. Az irányító Webb második alkalommal sem volt kellően dinamikus, 160 yardot kapart össze pick nélkül. Másodjára is vereséget szenvedtünk, még bosszantóbb, hogy a nehéz programban éppen két nyerhető meccset buktunk el, ezek után tényleg kevés sikerélményre számíthattunk.

A harmadik játékhéten rendezték az évad első idegenbeli mérkőzését, melyen Colorado-tól távol léphetett pályára a csapat, méghozzá a Mountain West egyik újonca, a jó erőkből álló Fresno State ellen. Nem számítottunk esélyesnek, de azért reménykedtünk benne, hogy végre összejön a javítás, és a komoly fogadkozáshoz végre eredmények is párosulhatnak. Sajnos, hamar be kellett látnunk, hogy a valóság rosszabb, mint gondoltuk volna, és a Bulldogs kegyetlen macska-egér harcot vívott szeretett Bölényeinkkel. A házigazdák már az első támadásukat TD-vel fejezték be, a nagy igyekezetben Webb a saját 42-esünknél megdobta az első interception-jét a csapat színeiben, a rákövetkező akcióból újabb touchdown-t vitt be az ellenfél. Végrehajtottunk egy nagyon gyenge punt-ot a saját endzone-unk elől, mely után rögtön az első play-ből újra betalált a Fresno St. A játékrész második felében még egy 97 és egy 94 yardos játékot követően értek el egy-egy TD-t, negyedóra alatt totálisan padlóra küldték a csapatot a 35-0-s különbséggel. A védelmünk darabjaira hullott, és a következő időszakban sem sokat változott a helyzet, a Bulldogok nem akartak igazán visszavenni, teljesen szétcincálták a mieinket, pusztán annak örülhettünk, hogy 0-48 után Webb 23 yardos átadásából Tyler McCulloch szépített. A félidei eredmény 7-55 volt Webb pick six-je után, a meccs második felére szerencsére megkegyelmeztek a hazaiak, és már csak további két TD-t vittek be, miközben Josh Ford közeli futása révén mi is eredményesek voltunk, így 69-14-es verésben részesültünk. A Buffs totális csődöt mondott, számtalan kategóriában negatív iskolacsúcsot döntöttünk, különösen a kezdés sikerült borzasztóan, később szerencsére az ellenfél látványosan visszavett a tempóból. A végére összesen 665 yardot szenvedtünk el, miközben a csapat mindhárom irányítója színre lépve, 173 yardra volt képes, Webb és Wood is dobott két-két interception-t. Minden téren pocsék volt ez a mérkőzés, amelyet gyorsan el kellett felejteni.


















Múlt szombaton került sor az évad első konferencia-mérkőzésére, melyet az első három meccs fényében szinte félve várhattunk, a Washington State elleni idegenbeli találkozón abszolút nem voltunk esélyesek. Ennek ellenére hamar kirajzolódott, hogy a csapat mennyire felszívta magát a negyedik meccsre, első akcióját ugyan TD-vel zárta a Cougars, de mi sem voltunk restek, és Webb passzát Spruce kapta el az endzone-ban 16 yard távolságból, az első negyed 7-7-es eredménnyel ért véget. A szoros első játékrész után sajnos úgy tűnt, hogy a másodikban a WSU fölénk fog nőni, pár perc alatt két TD-t vittek be, melyre nem is volt válaszunk a félidőig, így 7-21-es lemaradásból várhattuk a folytatást. A szünetet követően öt perc után Webb 1 yardos futásával zárkóztunk közelebb, de kisvártatva újra eredményesek voltak a házigazdák, és az utolsó negyednek is két TD-különbséggel vághattak neki a csapatok. Kevés esélyünk volt a felzárkózásra, főleg hogy a negyed elején egy sikeres mezőnygóllal már 31-14 volt a hátrányunk, de a Buffs nem volt hajlandó lemondani a meccsről, nem adtuk könnyen a Bölény-bundát, és hatalmas hajrába kezdtünk. Hét perccel a vége előtt a senior TE Nick Kasa robogott végig a pályán egy 70 yardos passzal, majd rövidesen Tony Jones tudott eredményes lenni egy 84 yardos rohanással, mellyel három pontra közelítettük meg a házigazdákat. A következő támadásából a Cougars újabb FG-t értékesített, és már csak három perc volt hátra a meccsből, újra nekivágtunk, és az eksztázisban játszó Jordan Webb vezérletével sikerült is fordítanunk, az irányító maga futott be a pontszerző területre 11 másodperccel a rendes játékidő vége előtt, mellyel egy pont híján fordítottunk. Webb kijavította a múltheti gyengélkedését, 29/42-es hatékonysággal egészen 345 passzolt yardig jutott két TD és egy INT társaságban. Legnépszerűbb célpontja ismét az újonc Nelson Spruce volt, aki 100 yard fölé jutott, és úgy látszik, hogy tényleg megtaláltuk a szezont sérülés miatt kihagyó Richardson utódját. A földön is jobbak voltunk, Jones négy carry-ből érte el a 100-as határt, Powell 16 cipelés közben 4.1-es átlagot regisztrált. Óriási szívvel küzdött a csapat, úgy látszik az elmúlt hetekben látott tetszhalott állapot csak átmeneti volt, vagy egyszerűen sikeresen altattunk, és a konferencia-meccsekre tartogattuk az energiát, rögtön hatalmas meglepetéssel rengettük meg a Pac-12-t, s erre a játékra már igenis lehet építeni a továbbiakban.

A Pac-12 konferencia állása (conf W-L, overall W-L):

Északi csoport:
1. Oregon Ducks 1-0 (4-0)
2. Stanford Cardinal 1-0 (3-0)
3. Oregon State Beavers 1-0 (2-0)
4. Washington Huskies 0-0 (2-1)
5. Washington State Cougars 0-1 (2-2)
6. California Golden Bears 0-1 (1-3)

Déli csoport:
1. Arizona State Sun Devils 1-0 (3-1)
2. Colorado Buffaloes 1-0 (1-3)
3. USC Trojans 1-1 (3-1)
4. Arizona Wildcats 0-1 (3-1)
5. UCLA Bruins 0-1 (3-1)
6. Utah Utes 0-1 (2-2)

Hatalmas meglepetéssel indítottuk a konferencia-meccsek sorát, a következő két hétben két nagyon erős csapattal találkozunk hazai környezetben, akikkel szemben megint bravúrra lenne szükség. Igazából most már szinte felszabadultan játszhatunk, van egy győzelmünk, aminél többet előzetesen sem tudtunk volna remélni, de azért meg kell próbálni minél tisztességesebben helytállni még a legjobb csapatok ellen is.

A Buffaloes hátralévő menetrendje:

Szeptember 30., vasárnap, 00:00 Colorado Buffaloes - UCLA Bruins*
Október 12., péntek, 03:00 Colorado Buffaloes - Arizona State Sun Devils*
Október 20., szombat, TBD USC Trojans - Colorado Buffaloes*
Október 27., szombat, TBD Oregon Ducks - Colorado Buffaloes*
November 3., szombat, TBD Colorado Buffaloes - Stanford Cardinal*
November 10., szombat, TBD Arizona Wildcats - Colorado Buffaloes*
November 17., szombat, TBD Colorado Buffaloes - Washington Huskies*
November 23., péntek, 21:00 Colorado Buffaloes - Utah Utes*

A Denver Broncos (1-0) az NFL második játékhetében a hétfő esti rangadón lépett pályára az Atlanta Falcons (1-0) vendégeként a Georgia Dome-ban. A Broncos 1992 óta minden szezonban játszhatott Monday night mérkőzésen és ez a leghosszabb ilyen sorozat jelen pillanatban az NFL-ben.






















Az előző heti Pittsburgh Steelers (0-1) elleni győzelem után a védelemből egy kezdőt elvesztettünk egész szezonra, mivel a veterán Ty Warren-t sérültlistára kellett tenni. Érkezett a héten egy rutinos játékos a támadófalba Dan Koppen személyében, aki a Patriots kezdő C-e volt, míg tavaly egy sérülés miatt ki nem került a kezdőből. Visszatért még a keretbe az anyagi okokból szerződését elvesztő QB Caleb Hanie, az újraszerződtetésével $ 750 000-t spórolt a csapat.

Warren mellett még egy fontos hiányzó volt az első héthez képest a védelemből, a tavaly UDFA-ként érkezett és szezon végére elég jó nickel CB-vé vált Chris Harris is megsérült az első meccsen és mivel egész héten nem tudott edzeni, így ő sem tudott a csapat segítségére lenni ezen a meccsen. Rajta kívül kimaradt még a 45-ös szűkített keretből Hanie, Andre Caldwell, Ronnie Hillman, Philip Blake, Chris Kuper és Sealver Siliga.

Sajnos az NFL és a bírók szövetsége még mindig nem tudott megegyezésre jutni az év eleje óta húzódó bérvitában, így ezúttal is alsóbb osztályokból érkezett bírók fújták a meccset, sajnos nem kevés alkalommal borzolva fel a kedélyeket.

A meccs eleji pénzfeldobást a Broncos nyerte és így ezúttal is a támadók kezdhették a meccset:

QB: Peyton Manning
RB: Willis McGahee
WR: Demaryius „Bay-Bay” Thomas, Eric Decker
TE: Joel Dreesen, Jacob Tamme
LT: Ryan Clady
LG: Zane Beadles
C: J.D. Walton
RG: Manny Ramirez
RT: Orlando Franklin

Omar Boldena –on kapta el a kickoff-ot, de talán jobb döntés lett volna, ha megelégszik a touchbakc-el, mivel a visszahordással csak a 14-ig jutott. Manning egy sikertelen passzal kezdte a meccset, majd McGahee-t fogta meg a védelem -2 yard-on, így 3&12 jött. PM jobbra nézett, arra is indította a passzot Tamme felé, de nem vette észre a hátul maradó (vagy csak ott ragadt) S William Moore-t, aki belépett a passz vonalába és interception-t csinált. Ha már nála volt a labda, akkor megindult vele a Broncos endzone-jáig, de végül nem tudott TD-t szerezni, az 1 yard-on a földre vitték Franklin-ék.

Korán és rossz mezőnypozícióban érkezett tehát a pályára a denveri védelem, mondhatni jöttek menteni a menthetőt. A szorult helyzetet a csapat felállása is tükrözte, CB nélkül, teljesen futás ellen készülve:

DE: Elvis „Doom” Dumervil, Derek Wolfe
DT: Justin Bannan, Kevin Vickerson, Mitch Unrein
OLB: Von Miller, Wesley Woodyard
MLB: Joe Mays, Keith Brooking
S: Mike Adams, Jim Leonhard

Michael Turner jött futni, elsőre Vickerson-ék megállították, másodikra a bírók már bent látták futó kezében a labdát az endzone-ban, de az idei évtől kötelező visszanézés után megváltoztatták a döntést. 3&goal jött és ezúttal már nem hibáztak a hazaiak és Turner most már tisztán megszerezte a TD-t. Matt Bryant érkezett az extra point-ra és be is rúgta -> 0-7.

Bolden újra megpróbálkozott a visszahordással, ezúttal jobban sikerült neki és a -2-ről a 28-ig jutott a labdával. 1&10 helyett 1&5-el indult a drive, mivel egy védő korán indult. PM újra passzal nyitott, a célpontja ezúttal Brandon Stokley volt és ő meg is csinálta az elkapást, ami pont 5 yard-os lett. 1&10-nél jött ki először, hogy a Georgia Dome közönsége mennyire nagy faktor lenni egy-egy meccsen. Manning a védők felállását látva át akarta hívni a play-t, de mivel McGahee nem hallotta meg rendesen, hogy mi fog következni, ezért a snap után nem indult meg előre és PM inkább a földre ment -1 yard-nál, mint hogy beszedjen egy nagyobb sack-et. 2&11-nél jött egy újabb rossz döntés Manning-től, valamiért be akarta dobni a labdát 2 (vagy inkább 3) védő közé és ezúttal Thomas DeCoud volt jókor jó helyen és a S a Falcons 42-es vonalától a Broncos 43-ig jutott vissza a játékszerrel. Ezúttal már a hazai QB Matt Ryan is komolyabb szerephez juthatott, mint a labda átadása és gyorsan meg is csinált egy passzot a RB Jason Snelling-nek, ami 6 yard-ot ért. Turner futott 7 yard-ot, de ez egy holding miatt érvénytelen lett és 2&14 következett. Ryan passzolt, Tony Gonzalez kapta el a labdát és szerzett 15 yard-ot, ráadásul ehhez Rahim Moore facemask büntetése miatt jött még 15 yard. A 17-ről következett egy 1&10, Julio Jones kapott egy labdát, de Tracy Porter és Doom -2 yard-nál elkapta a WR-t. 2&12-nél Roddy White volt a célpont, de nem lett jó az átadás, ahogy 3&12-nél se, ennél Jones volt újra a célpont, a WR konkrétan elejtette a simán elkapható passzot. Bryant érkezett újra a pályára, ezúttal egy 37 yard-os FG-ra és ezúttal se hibázott -> 0-10.

A Broncos harmadik drive-ja 9:46-nál egy touchback után a 20-ról indult és ugyaninnen jött a 2&10 is, mivel McGahee futása nem hozott yard-okat. Manning passzolt egy szépet Tamme-nak, de a 1st down nem lett meg, csak 9 yard-ot sikerült szerezni. 3&1 jött, vagyis inkább 3&6, mivel Walton-nál láttak a bírók false start-ot (C-nél elég ritka, mivel ő indítja a play-t, elég nehéz neki indulni a snap előtt), de végül ezt sikerült megoldani, PM szorongatott helyzetből passzol Stokley-nak, aki pont elég yard-ot tudott szerezni, hogy meglegyen a 1st down. McGahee kapott egy újabb lehetőséget és ezúttal sikerült is kijutnia a jobb oldalra és végül 15 yard megszerzése után lökték ki a pályáról. Újabb 1&10 jött és ebből is 1&10 lett, ezúttal egy 14 yard-os Bay-Bay elkapásnak hála. Ekkor már a Falcons 40-es vonalán járt a Broncos és PM szeretett volna egyből sokkal közelebb kerülni a TD-hoz, de sajnos ismét rossz döntést hozott, amikor Stokley felé elindította a passzot, ezúttal túldobta az elkapóját és a labda így ismét egy védőhöz került, Robert McClain kapta el a 15-ön és egészen a 47-ig jutott vissza vele. Így végül a Franklin ellen befújt holding-ra se volt szüksége a hazaiaknak, így is kiváló helyről kezdhettek támadni. Még volt vissza 6:55 az első negyedből és már 3 INT-nél tartott PM és 10 pont volt a hátrány. Julio Jones kapott egy handoff-ot, de csak 1 yard-ot tudott szerezni, nem sikerült meglepni a védelmet. Ryan passzolt 2&9-nél, Turner el is kapta a labdát, de yard-okat nem tudott szerezni, hála Von-nak. Jött még egy passz, ezúttal White felé, de ez nem lett sikeres, ám utána repült egy sárga zászló, Tony Carter-nél láttak defensive pass interference-t a zebrák és ez a szabálytalanság 14 yard-ot és 1st down-t ért a Falcons-nak. John Fox bedobta a piros zászlót, mivel úgy gondolták a Broncos oldalán, hogy a labdába már beleért valaki korábban és így a DPI nem kellett volna, hogy számítson. Végül a bírók neki adtak igazat és érvénytelenítették a zászlót, punt-olni kellett tehát a Falcons-nak.




















Saját 10-es vonaláról kezdhette következő drive-ját a Broncos, McGahee kapta a labdát, újra jobbra indult és ezúttal is átjutott a védők első vonalán, végült 31 yard-ot szerzett, mire egy S a földre tudta vinni. Knowshon Moreno jött futni, de őt -2 yard-on megállították. Manning passza következett, Dreesen el is kapta a labdát és így szerzett 7 yard-ot. 3&5-nél ismét passzolt PM, ezúttal Tamme volt az elkapó, de csak 4 yard-os lett a catch, így 4&1-nél Britton Colquitt jött punt-olni. A Falcons a saját 11-éről indult a jó punt után, Turner szerzett két futással 7 yard-ot, így 3&3 jött. Ryan Gonzalez-nek próbált passzolni, de nem lett jó az átadás, így 3&out után jött ismét egy hazai punt. 1:23-nál elég jó helyről, saját 43-as vonaláról kezdhettek támadni PM-ék és McGahee két, összesen 12 yard-ot érő futásával meg is lett egy 1st down. Moreno kapta a labdát 1&10-nél 0:13-al az első negyed vége előtt, 4 yard után vitték le, de közben a labdát is ki tudták ütni a kezéből. A tojáslabda előrefelé pattogott és többen vetődtek rá egy időben, bár úgy tűnt, hogy Decker volt az első. Nagy tülekedés alakult ki, mind a labdánál, mind a tolongás mellett. Végül Franklin jött fel a labdával a kezében, a bírók mégis a Falcons-nak adták a labdát. Ettől még inkább elszabadultak az indulatok és az hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a helyettes bírók csak nehezen tudják majd uralni a helyzetet, ráadásul közben az üvöltöző Fox-al is meggyűlt a bajuk. Végül fújtak egy 15 yard-os felesleges durvaság büntetést a Falcons ellen, de ez inkább csak látszatintézkedésnek tűnt. Maradt még 0:02 a negyedből, ezt a hazaiak egy 3 yard-os Turner futással lepergették. Az első negyed után az eredmény tehát: 0-10.

A második negyedet egy sikertelen Ryan passz nyitotta, majd 3&7-nél a QB-t kikergette a védelem a zsebből, de ő futva elérte a 1st down-t, ráadásul amikor lábbal előre becsúszott kapott is egy tackle-t Mays-től, amit a bírók nem néztek jó szemmel és felesleges durvaságért 15 yard büntetéssel sújtották a védőt. Jött egy rövid passz White-nak, ami 8 yard-ot ért, majd 2&2-nél újra ő játszott össze Ryan-el és mivel az újabb sikeres passz 7 yard-ot ért, így újabb 1&10 jött volna az Atlantának, de mivel egy falember korán indult így 1&15 jött helyette. 2&15-nél, egy rossz passz után egy jó jött, Gonzalez kapta el és szerzett vele 16 yard-ot és 1st down-t. 1&10 ezúttal se következhetett, ám ezúttal a védőket látták szabálytalannak, a bírók szerint túl sokan voltak a pályán és ezt az ítéletüket Fox challenge-e után se változtatták meg. 1&5-ből 2&4 lett egy futással, majd ebből 3&2 egy Gonzalez elkapással. A 24 yard-ről próbáltak meg tovább haladni a hazaiak, de mivel Jacquizz Rodgers-t Champ elkapta a line of scrimmage-nél, így a futás sikertelen lett. Jött tehát ismét Bryant, most 42-ről rúghatott FG-t és ezúttal se hibázott -> 0-13.

A Broncos sajnos megint nem tudott válaszolni, egy 4 yard-os Bay-Bay elkapás és egy 4 yard-os McGahee futás után az újabb futás már csak 0 yard-os lett, ráadásul Ramirez-nél holding-ot láttak a bírók, de ez utóbbit a hazaiak természetesen nem kérték. Colquitt jött punt-olni és a 28-tól a 27-ig szállt a labda a rúgása után. A Falcons egy 3 yard-os Turner futással nyitotta a drive-ot, majd egy hosszú passz jött volna Jones-nak, ami nem lett jó, viszont a bírók Tony Carter ellen, elég rossz döntést hozva, DPI-t ítéltek, ami ezúttal 18 yard-ot ért a Falcons-nak. A 48-ról folytatódhatott a hazai támadás és Harry Douglas 9 yard-os elkapásával már a Broncos térfelén jártak. Jött egy újabb passzjáték, White el is kapta a Ryan átadását és 16 yard-ot szerzett. Ismét 1&10 következett, újabb passz szállt Gonzalez felé, a kiváló TE pedig 15 yard-os catch-et csinált a Broncos 12-es vonalán. Turner futott 1 yard-ot, majd Douglas csinált egy 10 yard-os elkapást az 1-en, így onnan jöhetett egy 1&goal. Passz jött, Gonzalez üresen maradt, köszönte szépen és megcsinálta az 1 yard-os TD elkapást, ami után Bryant XP-ja már 20-ra növelte a hazaiak előnyét -> 0-20.

Maradt még 4:39 a félidőből, amikor a denveri támadók elindultak egy újabb drive-ra, méghozzá most már komoly hátrányban. Decker kapott egy 5 yard-os passzot, majd újra ő jött egy 18 yard-os catch-el. A Manning-Decker összjáték elég jól működött továbbra is, hiszem meglett sorozatban a harmadik sikeres összjátékuk is a következő play-nél. Ezúttal az elkapás 10 yard-os lett, majd Decker elejtette a labdát, de egyből rá is vetődött, végül azonban az egész play nem számított, mivel illegal contatct-oz fújtak egy védő ellen és így a félpálya helyett csak a Broncos 48-áról folytatódhatott a támadás. McGahee futott 7 yard-ot az újrajátszott 1&10-nél, majd Moreno 0 yard-os futását negálták a zebrák egy 10 yard-os holding-al. 2&13 jött így és újra egy Decker elkapás volt soron, 12 yard-ot szerzett. 3&1-nél is ő volt a célpont, de ez az átadás nem lett sikeres, ahogy 4&1-nél se a Stokley felé szálló passz, de a bírók defesive holding-ot ítéltek a Stokley-n védekező CB ellen, majd valamiért az 5 yard-os büntetésért 11 yard-ot mértek le.2:45-nél jöhetett tehát egy 1&10 a Falcons 32-es vonaláról és McGahee futott 6 yard-ot. A 2&4-et még pont el lehetett indítani a two-minute warning előtt és McGahee 4 yard-os futásával sikerült is megszerezni a 1st down-t. A pihenő után egy sikertelen passz jött, de ami még rosszabb, Clady-nél láttak holding-ot, így 1&20-al folytatódott a játék. McGahee kapottt egy passzot és szerzett vele 10 yard-ot, majd Dreesen csinált egy 9 yard-os elkapást középen és így 3&1-et kellett megoldani 0:49-nél és sikerült is egy 4 yard-os Lance Ball futással. 0:21-nél passz jött volna a 9-ről, de nem sikerült megvédeni Manning-et, hátulra lépett ki a zsebből, de Vance Walker elkapta és -8 yard-nál a földre vitte. Időt kért a Broncos 0:14-nél, majd PM Demaryius Thomas felé passzolt az endzone bal oldalán és ő el is kapta a labdát, de a tőle maximum 1 méterre álló bíró azt jelezte, hogy nem tudta letenni mindkét lábát. A videóbíró azonban visszanézte az esetet és jelezte a pályán lévő főzebrának, hogy együtt is nézzék meg a felvételt, majd pár perc tanakodás után megadták a touchdown-t, mivel elég jól látszott, hogy a jobb lábfejét is le tudta tenni. Jöhetett tehát Prater az extra point-ra és 13-ra csökkentette a hátrányt, majd ő kickoff-ja után lett vége a félidőnek, mivel Rodgers csak a 35-ig jutott a return-el. A félidőben az eredmény tehát: 7-20.

A 30-ról kezdhette a második félidőt a Falcons egy 24 yard-os Lousaka Polite return után. Turner próbált futni 1&10-nél, de Von -2 yard-on tartotta. 2&12-nél Ryan Jones-nak passzolt és így szerzett az Atlanta 5 yard-ot. 3&7-nél újabb passz jött, ezúttal Gonzalez volt az elkapó és mivel 9 yard-ot ért az elkapás, így jöhetett egy 1&10, amit egy újabb követett, mivel Gonzalez csinált egy 12 yard-os elkapást. A Broncos térfeléről, a 46-ról folytatódhatott a drive, Turner futott 1 yard-ot, majd Jones csinált egy 5 yard-os elkapást, azaz 3&4 jöhetett. Ryan passzal akarta megoldani a helyzetet, Rodgers lett volna a célpont de nem lett jó az átadás. Punt következett tehát, amit végül Leonhard a 13-on kapott el egy fair catch-el. PM-ék tehát a 13-ról indulhattak neki a drive-nak és egy 1 yard-os Bay-Bay átadással indult a támadás, Asante Samuel hamar elkapta a denveri WR-t. Sajnos ennél tovább ezután se jutott a Broncos támadósora, mivel előbb Decker, majd Stokley se tudott elkapást csinálni. Jött újra Colquitt és a 38-ig szálló punt-ja után Nate Irving még 2 yard-al hátrébb tolta a Falcons drive nyitópozícióját. Passzokkal indult a Falcons, először Douglas kapta el Ryan passzát 8 yard-ért, majd White csinált két elkapást egymás után, összesen 41 yard-ért (21+20), így elég gyorsan a Broncos redzone-jába, egészen pontosan a 15-re ért az Atlanta. Ryan-t a pass rush kikergette a zsebből a következő 1&10-nél, de végül szerzett 4 yard-ot, ráadásul a bírók Champ ellen fújtak a holding-ot, amiért még kapott 5 yard-ot a Falcons. (ez egy alapvetően hibás döntés volt, mivel ha a QB kilép a zsebből holding-ot már nem nagyon lehetne futni) Jött egy 1&goal a 6-ról, majd egy 2&goal a 4-ről Turner futása után. Most egy passz következett, White volt a célpont és meg is lett neki az elkapás és a TD is, így Bryant újabb XP-ja újra 20-ra növelte a különbséget -> 7-27.




















7:08-on állt az óra, amikor a Broncos elkezdett támadni és McGahee 4 yard-os futásával nyitottak. Bay-Bay felé szállt egy sikertelen passz 2&6-nál, majd 3&6 helyett 3&1 jött egy korán induló védő miatt. McGahee próbálta futva megszerezni a 1st down-t, de 0 yard-on tartották a védők, így ismét Colquitt punt-ja jött, ami után a 4-ről indulhatott a hazai csapat. Rodgers futott 2 yard-ot, majd egy sikertelen passz után Ryan White-nak passzolt, aki 15 yard-ot és 1st down-t szerzett. Egy hosszú passzot próbált meg Ryan, de ez nem lett sikeres. A 2&10 előtt a Broncos-nak időt kellett kérnie, mivel megint sokan voltak a pályán, majd White kapott egy passzot, ami 11 yard-os elkapást eredményezett. 1&10, majd 2&10 jött, végül egy 3&8, mivel Snelling futott 2 yard-ot. Ryan futott (menekült) ismét, de csak 7 yard-ot tudott szerezni, azaz 4&1 és egy punt lett a drive vége. A 12-ről kezdhetett támadni a Broncos 1:50-nél és ismét egy futással indult a drive, ami ezúttal 3 yard-os lett. Passz jött, Stokley felé szállt, belenyúlt egy védő, magasra pattant a labda, de a rutinos slot WR nem adta fel és megszerezte a labdát, mielőtt az a földre eshetett volna és 16 yard-os lett az elkapása. 0:51-nél McGahee kapott egy 1 yard-os passzot, majd Matt Willis csinált egy 14 yard-os elkapást a negyed lezárásaként, ami után az eredmény tehát: 7-27.

A Broncos 46-os vonaláról folytatódott a meccs egy 7 yard-os McGahee futással, amit Ball elkapása követett, a RB végül 17 yard-ot szerzett a screen passzal, ami után a Falcons 30-as vonaláról jött egy 1&10. Két incomplete passz következet, ráadásul a második play alatt Ramirez ellen ítéltek a bírók egy illegal use of hands szabálytalanságot, azaz 2&20-at kellett megoldani. Bay-Bay-nek próbált passzolni PM, az átadás nem lett sikeres, de a bírók Samuel ellen egy DPI-t fújtak, ami 16 yard-ot és egy automatikus 1st down-t jelentett. PM újra Bay-Bay felé passzolt 1&10-nél és ezúttal meg is lett a catch, ami 12 yard-ot ért. 1&10 jött a 12-ről, McGahee futott 5 yatd-ot, majd újra ő futott 6-ot, majdnem meg is lett a TD, de végül 1&goal jött az 1-ről, majd mivel Bay-Bay korán indult, 1&goal a 6-ról. Willis McGahee futott először 3 yard-ot, majd második próbálkozásra meglett neki a TD egy bal oldali futással. Érkezett Prater a második XP-ra ezen az estén és ezúttal is berúgta -> 14-27.

11:48 maradt még a negyedből, Turner futása nyitotta a Falcons drive-ját, amit Ryan 4 yard-os menekülése követett. Időt kért az Atlanta, majd Ryan akart volna passzolni 3&5-nél, de Von végre oda tudott érni hozzá és el tudta kapni a QB-t egy -11 yard-os sack-re, így kierőszakolta a 3&out-ot. 9:35-nél érkezett a Broncos támadósor a pályára és 2&10-nél Bay-Bay 15 yard-os elkapása 1st down-t ért. Decker felé szállt egy passz, ami sikertelen lett (hosszú passz, majdnem megvolt, véleményes, hogy zászlót ért-e a védő megmozdulása), majd Bay-Bay csinált egy 4 yard-os elkapást. Passz jött volna 3&6-nál, de egy blitz-elő defensive back elkapta PM-et egy -11 yard-os sack-re, ami véget vetett a drive-nak. Colquitt kiváló punt-ot rúgott, Matt Willis a 3 yard-os vonalon kapta el a labdát. Gyors 3&out jött a hazaiaktól, Turner futott 3 yard-ot, majd két sikertelen Ryan pass következett, így a hazai punt után Decker 9 yard-os visszahordásával a Falcons térfeléről indulhatott a Broncos, a 45-ről.



















Decker kapott egy szép hosszú passzot az első play-nál, meg is csinálta a 18 yard-os elkapást a 27-en. Egy -2 yard-os sack után egy 11 yard-os Bay-Bay elkapás következett, majd McGahee futva oldotta meg a 3&1-et, 3 yard-or szerzett. Moreno kapott egy rövid passzot 1&10-nél, ami után egy 1&goal jött a 3-ról, mivel 12 yard-ot szerzett, mielőtt kilökték az oldalvonalon túlra. 1&goal-nál Decker felé szállt egy sikertelen passz, majd McGahee futott 1 yard-ot, azaz 3&goal jött a 2-ről. Bay-Bay-t nem sikerült játékba hoznia PM-nek, de mivel már csak 3:29 maradt az órán, így tiszta volt, hogy neki kell menni a 4&goal-nak és jó is lett a döntés, mivel Willis McGahee be tudott futni az endzone-ba a fal jobb oldalán és Prater XP-ja 6 pontra csökkentette a különbséget -> 21-27.

3:25 maradt még az órán, a Broncos-nak pedig még 2 időkérése volt. Turnef futott 4 yard-ot, majd újra ő még 1-et és ekkor 2:35-nél kérte ki az utolsó előtti idejét Fox.  A meccs legfontosabb play-e jött és sajnos ennél a 3&5-nél nem tudott újra nagyot játszani a védelem és Julio Jones meg tudta szerezni a 1st down-t egy 6 yard-os elkapással, ami azt jelentette, hogy a Broncos-nak már nem maradt esélye az ellentámadásra. Jött a 2-minute warning, majd még két Turner futás majd két Ryan térdelés, így pergett le a maradék 2 perc. A meccs végeredménye tehát: 21-27.

A legfontosabb denveri egyéni statisztikák a mérkőzésről:

Manning: 24/37 sikeres/összes passz, 241 passzolt yard, 1 passzolt TD, 3 interception
McGahee: 22 próbálkozás, 113 futott yard, 2 futott TD
D. Thomas: 8 elkapás, 78 elkapott yard, 1 elkapott TD
Decker: 4 elkapás, 53 elkapott yard
Stokley: 3 elkapás, 27 elkapott yard
Leonhard: 2 punt return, 1.0 visszahordott yard AVG
Bolden: 2 kick return, 23.4 visszahordott yard AVG
Prater: 0/0 FG, 3/3 XP
Colquitt: 5 punt, 50.2 yard AVG
Woodyard: 5+1 tackle
Moore: 5+1 tackle
Adams: 4+4 tackle
Mays: 3+2 tackle
Miller: 3 tackle, 1 sack

Hamar meglett a Broncos első veresége a 2012-es szezonban, de talán nem is baj, talán kellett is ez a pofon. Sajnos az első negyed 4 eladott labdája megpecsételte a csapat sorsát. 20 pontról sikerült visszajönni 6-ra, de sajnos kifutott a csapat az időből a végére. A védelem elég jól tartotta magát, de ezúttal a Ryan-White-Jones-Gonzalez egység túl nagy falatnak bizonyult, főleg Harris hiányában, ráadásul a pass rush-t jól megfogták a hazaiak.

Nehéz igazából bárkit is kiemelni, a támadó oldalon talán a 113 yard-ot és 2 TD-t szerző McGahee-t, a védő oldalon a pedig sack-et és két tackle for loss-t szerző Von-t. Manning-től ennél több kell, ezt ő is biztosan tudja, reméljük, hogy ilyen meccse és főleg ilyen negyede nem lesz több idén.

Az AFC West divízió állása a 2. játékhét után:

1. San Diego Chargers 2-0
2. Denver Broncos 1-1
3. Kansas City Chiefs 0-2
4. Oakland Raiders 0-2

Egyedül a Chargers tudta két győzelemmel kezdeni az évet, a második héten 38-10 arányban ütötték ki a Titans, közben a KC második vereségét a Bills (17-35), a Raiders-ét a Dolphins (13-35) okozta meglepően sima különbséggel. Ellenfeleink közül a San Diego legközelebb éppen az Atlanta ellen fog játszani, az Oakland a Pittsburgh-öt láthatja vendégül, a Chiefs pedig New Orleans-ba utazik.

A henger nálunk sem áll meg, sőt még csak nem is lassít, hiszen következik egy újabb kemény próbatétel, a Houston Texans  (2-0) érkezik a Mile High City-be, a Denver-ben nagy megbecsülésnek örvendő Gary Kubiak vezetésével. A Texans védelme és támadósora is a liga legjobbjai között van eddig idén, így mindenképpen nagy kihívás lesznek a Broncos-nak, akik azért a hazai pálya előnyében mindenképpen bízhatnak e dome-csapat ellen. A mérkőzést magyar idő szerint vasárnap este, 22:25-kor rendezik és ezúttal is a lényeg:

Nyerni kell, nincs mese...

- Tóth Milán írása -

Nem sikerült pontot/pontokat szereznie a Los Angeles Galaxy otthonában, így a Colorado Rapids továbbra is nyolcpontos hátrányban van az utolsó, még playoffot jelentő helyezéstől, és öt meccsel az alapszakasz vége előtt közel teljesen kilátástalan a helyzetünk. Az MLS 29. fordulójában Oscar Pareja legénysége bízott a bravúrban, de Robbie Keane és Christian Wilhelmsson góljával a Galaxy könnyedén szerezte meg a három pontot a The Home Depot Centerben.



















A Rapids egy 4-3-3-as felállással próbálkozott, amit idén többnyire is szokott alkalmazni. Pickens – Moor, Marshall, Wynne, Zapata – Thomas, Rivero, Larentowicz – Castrillon, Akpan, Cascio volt a kezdő, némi meglepetésre Casey és Cummings csak a padon kapott helyet.

Már a mérkőzés kezdetétől beszorította a hazai csapat a vendég gárdát, és az első negyedóra végén Keane meg is szerezte a vezetést a Galaxynak. Szép passzokkal került egyre közelebb a Rapids kapujához az LA, majd Marshallról könnyedén vált le az ír csatár, és gurította a labdát a kapuba Pickens mellett, 1-0.

Cummings már az első félidőben beállt a megsérült Cascio helyére, a második félidő elején pedig egy kaput eltaláló lövéssel észre is vétette magát. Sok öröme azonban nem lehetett a jamaicainak, hiszen az 58. percben Wilhelmsson megduplázta a hazaiak előnyét. A 23 Bajnokok Ligája-meccset is végigjátszó svéd könnyedén rázta le Zapatát, és Wynne sem tudta őt szerelni. Lövése középre, gyengén ment, de Pickensnek sikerült bevédenie, így első MLS-meccsén rögtön gólt szerzett Wilhelmsson, beállítva a 2-0-s végeredményt.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



A legnagyobb coloradói lehetőség a csereként beállt Casey előtt adódott, de hiába fektette el a kapust is a klub valaha volt legeredményesebb csatára, egy visszaérő védő óriási bravúrral mentett becsúszva. A meccs legjobb Rapids játékosa Hendry Thomas volt, a hondurasi középpályás több alkalommal is időben tudott szerelni, sok hazai támadást akasztott meg már a pálya belső harmadában.

Visszatérve Conor Caseyre, a kopasz támadó legutóbbi két meccsén csak csere volt, de ezúttal nem sérülései, hanem Pareja döntése miatt maradt ki a kezdőből. Ez számára elég frusztráló, és a helyi kötődésű játékos nem szeretné a padról nézni, ahogy csapata szenved. Statisztikái alapján nincs is minek örülnie, hiszen az eddigi 29 meccsből 16-on lépett pályára, 11-szer kezdőként, és csak két gólt szerzett ezidáig.

„Határozottan ez a szezon a legfrusztrálóbb a számomra” – mondta a liga hivatalos oldalának a korábbi USA-válogatott. „Ebben elég sok minden közrejátszik, de leginkább a sérülések.”

Casey azért nem volt kezdő az LA ellen, mert Pareja a Vancouver Whitecaps elleni, hétvégi találkozón szán neki nagyobb szerepet – a tréner szerint azon a meccsen több keresnivalója van a coloradói csapatnak.

„Megpróbálok még néhány gólt szerezni” – folytatta a Borussia Dortmundot és a Mainz 05-t is megjárt játékos. „Még nem igazán voltam eredményes idén, szóval jó lenne azért néhány alkalommal betalálni.”

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. San Jose Earthquakes 17-6-6, 57 pont (29 meccs)
2. Seattle Sounders FC 13-6-9, 48 pont (28 meccs)
3. Los Angeles Galaxy 14-11-4, 46 pont (29 meccs)
4. Real Salt Lake 14-11-4, 46 pont (29 meccs)
5. Vancouver Whitecaps 10-12-7, 37 pont (29 meccs)
6. FC Dallas 9-12-9, 36 pont (30 meccs)
7. Colorado Rapids 9-18-2, 29 pont (29 meccs)
8. Chivas USA 7-14-8, 29 pont (29 meccs)
9. Portland Timbers 7-14-7, 28 pont (28 meccs)

Matematikai esélye még mindig van a Rapidsnek arra, hogy elérje a playoff-helyek valamelyikét, ugyanakkor a jelenlegi forma alapján már réges régen lemondhattunk erről. Következő ellenfelünk éppen az utolsó PO-pozíciót elfoglaló Vancouver Whitecaps gárdája lesz magyar idő szerint hétfőre virradóra, 01:30-tól a BC Place-en, ahol könnyen végleg megpecsételődhet a sorsunk, mert nem mi leszünk az esélyesek házon kívül.

A héten a USA női válogatottja a Dick’s Sporting Goods Parkban fogadta Ausztrália legjobbjait, és nyert 6-2-re egy szenzációs gálameccsen, így a helyi labdarúgás hívei legalább a nemzet sikerének tudtak örülni...

Sikertelen volt a Colorado Rockies legutolsó párharca, hétfőtől csütörtökig mind a négy meccset elvesztettük a San Francisco Giants otthonában, az év végére megint nagyon rossz passzba kerültünk.






















1. meccs, hétfő: Giants-Rockies 2-1
A párharc nyitó meccsén az infielden a Pacheco-LeMahieu-Rutledge-Nelson szokásos négyes kezdett, kívül Brown, Fowler, McBride álltak, az elkapó Rosario lehetett, a dobó pedig Chacin volt. Az első menetben Fowler egy séta után a kettes bázis elrablása közben kiesett, majd Pacheco double után ért véget a támadás, közben a hazaiaknál is egy séta történt. A másodikban ketten is bázisra jutottak, azonban LeMahieu ellen double playel védekeztek, közben magabiztosan osztottunk ki háromból három ellenfelet. Ezt követően különösebb eredmény nélkül jutottunk el két sétáig, a Giants egy leadoff triplával indított Crawford révén, egy kiesőnél pedig Rosario passed ballból szerzett pontot. A negyedik akció se hozott pályára kerülést részünkről, a SF egy singlet követően három groundoutot szenvedett el, majd az ötödik tetején Chacin duplája után két out mellett Rutledge vágott be egy RBI triplet és kiegyenlítettünk. Chacin az ötödik dobórészt két kapott találat ellenére teljesítette, miután Pagan single ütése közben Brown egy hatalmas dobással kiejtette a home plate felé tartó futót és megtartottuk a döntetlen állást. Aztán Brown sétával jutott pályára, de megakadályozták a rablási kísérletét, majd az első csere dobó Moscoso ellen kieső nélkül hintettek zsinórban három singlet, utoljára Pence találata jelentette az újbóli vezetést a Giantsnek, utána hiába ejtettünk ki három embert. A hetedik menetben három könnyű kiesés közt egyetlen sétát jegyeztünk fel, Escalona is egy single ellenében vitézkedett. Aztán három denveri outot követően egy walkot hagytunk, de Outman befejezte a játékrészt. A záró támadásban kiszórták mindhárom ütőt, Nelson, CarGo, és a PH Giambi búcsúja pedig a vereséget jelentette, 2-1 arányban alul maradtunk.
- Mindössze négy ütésünk volt a teljes meccsen a SF kilenc találatával szemben. Rutledge szerezte az egyetlen denveri pontot, amely a 33. RBI volt tőle a szezonban. Rosario már a 20. passed ballt vétette, amiből futást is kaptunk. Chacin hiába kezdett remekül, az első öt inningben egy pontot kapott, a győzelmet mégse tudtuk megszerezni. A hatodik játékban Moscoso kapta a második SFi runt, amivel a vereséget jegyezte.

2. meccs, kedd: Giants-Rockies 6-3
Másnap új játékos volt a kezdőben a shortstop Herrera, illetve Fowler két oldalán CarGo és Colvin foglaltak helyet az outfielden, a következő dobó pedig a balos Francis lehetett. Az első játékban Pacheco jegyzett egy 2out singlet, a hazaiaknál mindhárman kiestek, majd hiába jutottak ketten is bázisra, Francis képtelen volt hazaküldeni a futókat a pontszerző helyekről. Ezzel szemben a második alján a Giants két kieső után elkezdte hozni az ütéseket, az első double után Nady volt eredményes egy singlelel és csak még egy találat után tudtuk lezárni a menetet. A harmadik akció eredménytelen volt, a SF viszont két ütés és egy szándékos séta árán feltöltötte a bázisokat, loaded 1outnál Pence küldött ki egy sac flyt a második pontért. Ezt követően megint háromból három outot szenvedtünk el, de mi se engedtünk futókat a bázisok közelébe. Az ötödikben is csak a hazaiak oldalán esett egy single ütés, majd a sétáló Fowlert lekapcsolták rablás közben, Pacheco a single után nem jutott messzire. Utána az első csere dobó Torres folytatta, de nem hozott szerencsét, sorban három ember jutott fel ellene, közülük Nady napi második RBI singlelel volt eredményes és már 3-0ra vezetett a csapata. A hetedik tetején Nelson és Rutledge révén két singlet értünk el, azonban többre képtelenek voltunk, a csere ütő Giambi ellen double playel ért véget a dal. Roenicke folytatta, egy embert ütéssel, még egyet szándékos sétával juttatott fel, ráadásul az egyik egy wild pitchből haza is jutott. Kezdett eldőlni a meccs, bár a nyolcadikban Rosario tűzött ki egy 2run HRt Pacheco sétáját követően, 2-4. Ezután Outman se kifejezetten állt a helyzet magaslatán, az első double után Pagan triplával volt eredményes, Scutaro singlelel növelte a hazai vezetést. A befejező játékban LeMahieu hintett egy ground-rule doublet és McBride szépített még egy pontot érő singlelel, de közelebb már nem kerültünk hozzájuk, másodszor 6-3 arányban kapituláltunk.
- Korán hátrányba kerültünk és később se tudtunk visszajönni, csak akkor szereztünk pár pontot, amikorra már eldőlt a meccs. Rosario beütötte a 25. hazafutását az évben, ezzel 66 pontos, Pacheco és Nelson két-két ütést hozott. Francis az első öt inning alatt két pontot engedett és hatodik alkalommal regisztrált vereséget. A bullpennek se ment sokkal jobban, Outman két, Torres és Roenicke egy-egy futást szedett be.

3. meccs, szerda: Giants-Rockies 7-1
A harmadik meccsen Colvin visszakerült az egyes bázisra és Rutledge is elfoglalta a SS posztot, Blackmon kezdett RFként és Chatwood volt a soros dobó a félelmetesnek tartott Cain ellen. A legelső támadásban Fowler sétált, de Rutledge double playt kapott és CarGot is kiszórták, majd rögtön két ütéssel kezdett a Giants és a harmadik ember Sandoval hazafutásával 3-0s előnybe kerültek. Úgy látszott, hogy most még hamarabb lefutottá válhat a mérkőzés, főleg hogy a mieink a következő akcióban egyetlen singlet könyveltek el. A második alján egy single után sorban három ütőt kiejtettünk, majd a harmadikban csak Fowler sétált, de a dobórészt is túléltük két single ütés ellenére. Ezt követően három outot kaptunk, majd újra két singlet védekeztünk ki 2in-1out után, az ötödik akciót Nelson és Blackmon ütéseivel kezdtük és LeMahieu küldött ki egy sac flyt a szépítésért, utána összehoztunk még két sétát, azonban loaded 2outról CarGo ellen befejezték. Ahogy felcsillant volna a remény a felzárkózásra, a következő támadásban viszont a SF megpecsételte a sorsunkat, Ottavino sorra kapta az ütéseket, Belt egy RBI doublet süllyesztett el, Blanco pedig egy singleből hazaküldte az előtte lévő két futót és 6-1re elhúztak. A hatodikban simán kiesett a három denveri ütő, majd Escalona ellen két pályára kerülést követően Posey helyezett el egy pontot érő singlet. A hetedikben mindkét oldalon egy-egy futó járt bázison, a nyolcadikban pedig egy sem. A befejező játékrészben is simán elhullott a Colvin-Nelson-Blackmon trió, így nem tudtunk már közelebb kerülni, 7-1re nagyon könnyen kikaptunk.
- Rettentő sima meccs volt, mindössze négy ütést hoztunk a SF 14 találatával szemben. A négy találatot Nelson és Blackmon két-két single ütésének köszönhettük, a becsület pontot pedig LeMahieu szerezte az idei 16. RBI formájában. Chatwood négy játék alatt három futást kapott, mindet az elsőben szerezték ellen egy 3run jackből, övé lett a vereség. Ottavino megint háromszor kapitulált, csak Reynolds és Scahill volt hibátlan a végén, amikor már eldőlt a meccs.





















4. meccs, csütörtök: Giants-Rockies 7-2
Kicsit átalakult a lineup az utolsó meccsre, Pacheco és Rosario helyet cseréltek egymással a C és a 1B poszt közt, Rutledge átment a kettesre és Herrera volt a shortstop, közben kívül Fowler pihenőnapján Colvin volt a CF. És ami a legnagyobb változás volt, visszatérhetett közel másfél év kihagyásból a balos dobó De La Rosa, vele próbáltuk megmenteni a becsületünket. Az első játékrész alatt Pacheco kapart össze egy walkot, de CarGo double play áldozata lett, majd két kieső után Sandoval solo shottal köszöntötte DLRt. Következő nekifutásra Rosario és Colvin kerültek bázisra, Herrera pedig haza terelte az első futót egy singlelel és egyenlítettünk. A második alján egyetlen singlet engedtünk, aztán Rutledge a double után beleszaladt egy fielder's choice playbe, így a továbbiakban Rosario single ütése nem sokat ért, ezzel szemben a hazaiak egy double után Rosario errorból voltak eredményesek. A negyedik tetején Brown ütésével kezdtünk, Herrera singlelel a szélső bázisokra kerültünk, a dobó DLR egy RBI singlelel volt eredményes, 2-2re újra beértük őket. Aztán sajnos a mexikói dobó teljesen elfáradt, sorban kapta az ütéseket és Sanchez egy WPből haza is ért, 2in-1outnál Scutaro RBI singlet hintett, ráadásul a csere ember Escalona se tudott menteni, Sandoval takarított egy 3run jackel és Posey is kiküldött egy rakétát, a házigazdák villámgyorsan 8-2 arányban hagytak állva minket. Nem sok reményünk maradt, a következő akcióban egyetlen ütést hoztunk, de Moscoso végre stabilizálta a helyzetet védekezésben. A hatodik inning alatt Herrera és Rutledge vállalt egy-egy ütést, de Pacheco nem tudta hazajuttatni őket, közben egy double után Scutaro újabb pontjával növelte a különbséget a Giants. Ezt követően McBride leadoff singlelel kezdett, de sorban hárman búcsúztak, Brothers is biztosan hozta a három outot. Támadásban megint nem sokra mentünk, Betancourt két single ellenére magabiztos volt, egymást követő két called SOval fejezte be az utolsó dobórészt. A befejező támadásban Pacheco ütött még egy singlet, de McBride ellen dupla játékkal zárta le a meccset a Giants.
- Utoljára 9-2re vesztettünk, pedig az ütésekben csak 14-13 volt a különbség a Giants javára, de sajnos agyba-főbe vertek minket. Rosario négy beállás alatt három ütést szállított, de 14. alkalommal hibázott a mezőnyben és pontot is kaptunk az errorból. Herrera szintúgy 3/4el zárt és pontot is hozott. De La Rosa 3.2 játékig bírta, öt futást szenvedett el hét ütés mellett és a legelső beállásában hintett egy RBI singlet. Escalonat nem lehet megdicsérni, rögtön az első két ellenféltől HRt kapott és két ER jutott neki. Moscoso egy futást kapott két játék alatt, a végén Brothers és Betancourt magabiztosak tudtak lenni.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 87-63 (150 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 77-73 (150 meccs, 10.0 GB)
3. Arizona Diamondbacks 74-75 (149 meccs, 12.5 GB)
4. San Diego Padres 72-78 (150 meccs, 15.0 GB)
5. Colorado Rockies 58-91 (149 meccs, 28.5 GB)

A csoport másik rangadóján a D'backs 2-1es hazai series győzelemmel erősítette meg a harmadik helyet a Padres csapatával szemben, közben a Dodgers végképp lemondhat a playoffról, mivel Washingtonban csak egyszer nyertek a három meccsen. A hétvégén a SF-SD rangadó lesz a csoporton belül, a Dodgers következő ellenfele a Reds lesz idegenben.

A mieink máris hazatérnek és a következő négy napon a rivális Arizona Diamondbacks gárdáját látjuk vendégül a Coors Fielden. A párharc meccseire a következő időpontokban kerül sor: szombat 02:10, vasárnap 02:10, vasárnap 21:10, kedd 02:40. Reméljük sikerül megszakítani a mostani L6 szériát és legalább egy győzelem végre újra jutni fog a csapatnak. GO ROCKIES!!!

A nyári szabadtéri lacrosse-idény néhány héttel ezelőtt befejeződött, így mindannyian nagyobb hangsúlyt fektethetünk a közelgő, fedett pályás szezonra való hangolódásra. A Colorado Mammoth együttese az elmúlt hetekben több tranzakciót is végrehajtott, jó néhány meghatározó játékos hosszabbítása mellett néhány új arcot is köszönthetünk a sorainkban, és a közelgő szezon programjára is fény derült.



Természetesnek volt mondható, hogy franchise tag-et helyeztünk a klub két legnagyobb klasszisára, John Grant Jr-ra és Gavin Prout-ra, bebiztosítva ezzel, hogy mindkét támadó a csapatot fogja erősíteni 2013-ban. JGJR az elmúlt szezonban 116 ponttal új ligacsúcsot állított fel, míg Prout két meccs kihagyása ellenére 83 pontig jutott, és újra karrierje legszebb időszakára emlékeztetett a formája.

További egy évvel meghosszabbította a szerződését a veterán harcos, John Gallant. A 34 esztendős hátvéd a keret egyetlen tagja, aki a csapat 2003-as alapítása óta a névsort erősíti, jövőre már a 11. szezonját kezdheti meg az egyesület színeiben. "John hosszú évek óta a védelem legmegbízhatóbb pontja, egyben a csapat egyik legnagyobb vezére a pályán és az öltözőben egyaránt. Nagyon örülök neki, hogy jövőre is megtisztel bennünket a játékával" - tette hozzá Steve Govett klubmenedzser.

Ugyancsak marad a csapatnál a csupaszív középpályás Jarett Park, aki a ligában a nyolcadik, egyben a harmadik coloradói szezonját kezdheti meg januártól. Újabb egy évvel hosszabbította meg szerződését Denverben a közönség kedvenc Jamie Shewchuk, aki az elmúlt szezonban tért vissza néhány hónapos kitérőjéből a csapathoz, ennek ellenére a gólok, a gólpasszok és a pontok terén is a mindenkori házi ranglista legjobb öt helyezettje közé tartozik. Az újonc szezonján túllévő Jordan McBride is marad a klub kötelékében, s azok után, hogy tavaly 11 meccsen 10+10-et postázott, joggal várunk eredményes folytatást tőle. Hozzá hasonlóan, Derek Hopcroft is a Mammoth-nál töltheti profi karrierje második évét, újonc létére 15 góljával a csapat legjobbjai közé tartozott tavaly. Illetve a szezon közben érkező kiegészítő ember, Joey Cupido is aláírt hozzánk a következő szezonra, ahogyan a másik practice squad-ember, Jovan Miller is.

Komoly erősítés lehet a védelemnek a 28 esztendős Chet Koneczny leszerződtetése, aki eddigi 20 NLL-mérkőzése alatt két találat és 12 gólpassz mellett 94 labdaszerzést produkált. Hamley mester elmondása szerint "Chet igazán nagy küzdő hírében áll, mindig hatalmas energiával játszik", most éppen egy sérülés miatt teljes egészében kihagyott szezon után készül visszatérni a ligába, és jó eséllyel küzdhet a csapatba kerülésért.

Új igazolás még a hátvéd Richard Morgan, a közel 205 cm-ével a bajnokság legmagasabb játékosának testvére, David, 2010-ben már játszott a Mammoth-ban, de nem nyújtott maradandót. A Swarm 2010-es ötödik fordulós választása, John McClure is a mieink színeiben próbálkozhat a következő szezontól, ezidáig mindössze egy mérkőzésen léphetett színre a ligában.

"Minden erőnkkel igyekszünk valamennyi poszton megerősíteni a keretünket, hogy az új szezont minél versenyképesebb csapattal kezdhessük, és tényleg harcban lehessünk a Champion's Cup-ért" - nyilatkozta az igazolások kapcsán a klub első embere, Steve Govett.

A soron következő jelentős esemény az október 1-jei NLL Draftra lesz, melyet Toronto-ban rendeznek meg. A Mammoth az első kör utolsó előtti, 9. helyért jogosító cetlivel bír, azon kívül csak az ötödik és a hatodik fordulóban lesznek választásaink. Az elmúlt évek mély merítésű börzéit követően 2012-ben számunkra nem lesz annyira jelentős a draft, de azért természetesen nem mellékes, hogy az első lehetőségből kit fogunk választani, remélhetőleg egy újabb ígéretes tehetséggel gazdagodhatunk.

A Colorado Mammoth 2013-as teljes menetrendje:

2013. január 13., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Washington Stealth
2013. január 20., vasárnap, 03:00 Calgary Roughnecks - Colorado Mammoth
2013. január 26., szombat, 03:00 Colorado Mammoth - Calgary Roughnecks
2013. február 3., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Minnesota Swarm
2013. február 10., vasárnap, 02:00 Washington Stealth - Colorado Mammoth
2013. február 17., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Edmonton Rush
2013. február 24., vasárnap, 22:00 Philadelphia Wings - Colorado Mammoth
2013. máricus 3., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Rochester Knighthawks
2013. március 9., szombat, 01:30 Toronto Rock - Colorado Mammoth
2013. március 10., vasárnap, 01:30 Buffalo Bandits - Colorado Mammoth
2013. március 17., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Buffalo Bandits
2013. március 24., vasárnap, 03:00 Calgary Roughnecks - Colorado Mammoth
2013. március 31., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Philadelphia Wings
2013. április 7., vasárnap, 03:00 Edmonton Rush - Colorado Mammoth
2013. április 14., vasárnap, 03:00 Colorado Mammoth - Minnesota Swarm
2013. április 21., vasárnap, 02:00 Minnesota Swarm - Colorado Mammoth

Sorozatban a negyedik párharcot veszítette el a Colorado Rockies együttese, az elmúlt hétvégén az első meccs megnyerése után húztuk a rövidebbet a San Diego Padres vendégeként.























1. meccs, péntek: Padres-Rockies 4-7
A párharc nyitó meccsén a mostanában leggyakoribb összeállításban kezdtünk, a Pacheco-LeMahieu-Rutledge-Nelson négyes alkotta az infieldet, kívül CarGo, Fowler, Colvin álltak, az elkapó Rosario volt, a soros kezdő dobó Chatwood lehetett. Nagy elánnal kezdtek a denveri ütők és rögtön záporoztak a találatok, kieső nélkül feltöltöttük a bázisokat, amikor Rosario 2run doublelal csapott le és őt követően Pacheco is két embert terelt haza egy duplával, utána Nelson RBI singleből szerezte a következő pontot, majd még LeMahieu vállalt egy ütést, de ők ketten már bázison ragadtak, így is öt pontot szórtunk a nyitó játszmában. 5-0nál Chatwood két single és egy walk által loaded 1outot engedett és Alonso grand slam hazafutásával máris visszazárkózott a Padres. A második játékban mindkét részről egy-egy single esett, majd Nelson solo hazafutásával növeltük a különbséget és a harmadik dobórészt egy walk ellenére lehoztuk. Ezt követően csak CarGo jegyzett egy 2out singlet, majd egy leadoff triple után ejtettünk ki sorban három embert, a negyedik játékot Reynolds zárta le. Az ötödikben is egyetlen ütésünk volt két kieső után, majd Moscoso két felengedés ellenére kiejtette az utolsó két ellenfelét. A hatodikban simán kiesett a denveri hármas, a Padresnek egyetlen singlet engedtünk. Aztán CarGo ütése után egymás után három strikeoutot szedtünk be, közben Brothers csak egyetlen sétát engedett. A nyolcadik tetején Blackmon solo hazafutásával 7-4re léptünk meg, Belisle lehozta az inning alját, legközelebb egyedül CarGo járt pályán, de fent hagytuk a hármason. Ezután már csak Betancourt feladata volt hátra, aki megtartotta az előnyt és csak egy singlet engedett a végén, így 7-4 arányban győztünk.
- Az első játéktól kezdve végig vezettünk és megnyertük a szoros mérkőzést 14-8as különbséggel az ütésekben. Több játékosunknak nagyszerű napja volt, például Nelson három ütésből két pontot szerzett, belőtte a 9. hazafutást és a 46. RBIt a szezonban. Gonzaleznek is nagy meccse volt, négy lehetőség alatt négy ütést vállalt és elérte a 20. SBt az évben. Rosario és Pacheco szintúgy két-két pontot termeltek, előbbi 64, utóbbi 45nél jár az évben. Chatwood 3.2 IP alatt négy pontot kapott a GS miatt. Később az 1.2 játékot teljesítő Moscoso vitte el a győzelmet, Betancourt a 29. savet regisztrálta.

2. meccs, szombat: Padres-Rockies 4-3
A második napon Pacheco maradt ki a kezdőből, Colvin átkerült az egyesre, a jobb szélen Blackmon kezdett, a dobó Pomeranz lehetett. Az első játékban elbúcsúzott a három ütőnk, de a hazaiak is csak egyetlen sétára voltak képesek. Aztán megint pályára kerülés nélkül futott le a támadásunk, majd Pomeranz két strikeoutot kiosztott, de beszedett egy singlet és Parrino duplát tudott ütni, miközben LeMahieu és Blackmon csúnyán összeütköztek, így megszerezte a vezetést a Padres. A harmadik menetben LeMahieu jutott pályára egy single által, de a kettes kanyarnál tovább nem ért, ezzel szemben a következő dobójátékot nem úsztuk meg, két felengedést követően két out mellett Guzman takarított egy 3run jackkel és 4-0ra mentek már. Ezt követően három groundout közben Rosario hozott egyetlen ütést, majd az első csere dobó Torres két felengedés dacára hozta a három outot. Az ötödik tetejét két ütéssel kezdtük Nelson és Blackmon jóvoltából, de aztán jött egy SO+CS double play, majd egy újabb strikeouttal be is fejezték az ígéretesen kezdődő inninget. A következő játékot is két single ellenére abszolváltuk, utána három groundoutot kaptunk, Escalona pedig hét dobásból hét strikekal ejtett ki három ellenfelet a hatodik alján. Egymás után mentek le sorban pont nélküli játékok, de a hetedikben végre megindultunk előre, Rosario errorral került bázisra, Colvin singlet ütött, Nelson duplájával szereztük az első pontunkat, maradt két ember bázison és Blackmon RBI singlelel volt eredményes, még mindig kieső nélkül álltunk, LeMahieu biztonságival talált be, ezzel egyetlen pontra megközelítettük őket, de a többiek kiestek. Harris két ütést engedett két kiesőig, Outman zárta le a játékot, majd a nyolcadik tetején csak Rosario hozott egy singlet. A következő részt Roenicke biztosan teljesítette, a legutolsó akcióban pedig már képtelenek voltunk bázisra jutni, 4-3-ra kikaptunk.
- A korai 4-0s hátrányból nem tudtunk már visszajönni, minden pontunkat a hetedik inningben szereztük. Nelson és Blackmon voltak a legjobb ütőink, mindketten két ütést és egy pontot szereztek, illetve még Rosario ért el 2/4es hatékonyságot. Pomeranz a kilencedik vereséget kapta az évben, az első három játékban az ellenfél mind a négy pontját rajta szerezte, négy ütést és két sétát kapott, különösen a 3run HR pecsételte meg a sorsát.

3. meccs, vasárnap: Padres-Rockies 12-11 walk-off
A series mindent eldöntő mérkőzésén Rosario szabadnapos volt, Pacheco öltözött be elkapónak, helyette az egyesen McBride kezdett, az új jobb szélső Brown volt, a dobó White lehetett. Az első akcióban csak CarGo regisztrált egy doublet, majd beszedtünk egy duplát és egy HBPt, 2in-1outnál pedig Alonso single ütésével jutott előnyhöz a Padres. Ezt követően Nelson és Brown single ütéseivel indítottunk, két kiejtés után a dobó White pakolt be egy 3run HRt a fordításért, majd további két pályára kerülést követően ért véget a támadás. A soros dobórészt hibátlanul teljesítettük, a harmadik tetején pedig Brown single után McBride 2run HRal talált be és már 5-1re vezettünk. Nem tartott sokáig a tengernyi előny, rögtön a következő adandó alkalommal kieső nélkül töltötték fel a bázisokat a házigazdák és Venable sac flyból szépítettek. A negyedik inningben mind a három denveri ütő strikeoutot kapott, majd egy sétát követően két kieső mellett E. Cabrera fielder's choice játéka közben szereztek pontot. Ezután eredménytelenek voltunk, azonban a cseredobó Ottavino nem állt a helyzet magaslatán, két single és egy walk által loaded 2out alakult ki, Baker single ütésével két embert küldött haza, Parrino ugyancsak eredményes volt egy singlelel, E. Cabrera találata újabb két pontot ért és hamarosan Pacheco hibájából pontot is szerzett, egy újabb single után dobót cseréltünk, de Reynolds ellen Headley takarított egy hazafutással és már 11-5 volt az állás a Padres javára. A hatodikban és a hetedikben is csak egy-egy sétára voltunk képesek, Scahill hibátlanul tette a dolgát és a két játékban egyetlen singlet engedett. A nyolcadik tetején újra neki indultunk, az első két ember felkerülése után McBride volt eredményes egy forceout play által, LeMahieu singlelel és egy HBPvel mentünk tovább, loaded 1outnál Fowler RBI walkot regisztrált, majd Rutledge zúzott be egy grand slamet és 11-11re kiegyenlítettünk. Brothers két pályára engedés ellenére Belisle segítségével hozta a nyolcadik dobórészt, majd egy singlet és egy sétát jegyeztünk, de két SOval vetettek véget a nyomulásnak. A kilencedik alján Belisle beszedett egy infield singlet, a futó balk miatt a kettesre ért, ezért sétáltattuk direkt Headleyt, de sajnos Alonso beütötte a győzelmet jelentő walk-off singlet és 12-11re diadalmaskodott a Padres.
- A fordulatos meccs végén mi húztuk a rövidebbet, a hazaiak 16-11 arányban vállaltak több ütést. Az újonc Rutledge karrierje első GSt ütötte és a nyolcadik hazafutást termelte az évben, négy ponttal a legeredményesebb játékosunk volt. Nelson 3/5el folytatta a jó formáját, Brown két ütést és két sétát jegyzett, McBride első hazafutását szerezte a ligában. White beütötte az idei második HRt, viszont négy játék alatt három pontot szereztek ellene. Ottavino belenézett az ütésekbe, az ötödik inningben hat találatból hét pontot hoztak rajta, a vereséget Belisle kapta a végén.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 83-63 (146 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 76-71 (143 meccs, 7.5 GB)
3. Arizona Diamondbacks 72-74 (146 meccs, 11.0 GB)
4. San Diego Padres 71-76 (147 meccs, 12.5 GB)
5. Colorado Rockies 58-87 (145 meccs, 24.5 GB)

A csoporton belüli rangadót a Giants nyerte 2-1es összesítéssel a D'backs ellen, a Dodgers 2-2re végzett a Cards otthonában. A következő napokban ARZ-SD divízió meccseket rendeznek, míg a LAD legközelebb a Washingtonnál fog vendégeskedni.

A mieink soron következő ellenfele a rájátszásra készülő San Francisco Giants csapata lesz idegenben, akikkel négy mérkőzést fogunk játszani. A friscoi párharc pontos menetrendje: kedd 04:15, szerda 04:15, csütörtök 04:15, csütörtök 21:45. Megint nem mi leszünk az esélyesek, de remélhetőleg egy-két meccset sikerül valahogy behúzni a legnagyobb ellenféllel szemben. GO ROCKIES!!!

Továbbra is nagy a csend az NHL 2012-13as szezonját illetően és nem lehet még tudni, hogy sikerül-e időben elkezdni a következő idényt, így a csapat körül se számolhatunk be túl sok érdekességről. Egy valami azért történt, ami mindenképpen említést érdemel a Colorado Avalanche körül, a denveri klub a közelmúltban kinevezte Gabriel Landeskogot csapatkapitánynak.
























A svéd bal szélső az NHL történetének legfiatalabb csapatkapitánya lett, a szeptember 4i bejelentés napján mindössze 19 éves és 286 napos volt. Ezzel 11 nappal megjavította Sidney Crosby 2007es kinevezését, aki 19 éves és 297 napos korában kapta meg a C betűt és viseli azóta is a jelölést a Pittsburghnél.

Landeskog a klub denveri történetének mindössze negyedik kapitánya, Joe Sakic 1995-2009ig töltötte be a posztot, amíg vissza nem vonult, majd Adam Foote két éven át hordta a C betűt, a 2011-12es szezonban Milan Hejduk volt a vezérjeti, de az idei offszezon alatt az edzők közös megegyezéssel a fiatal tehetség mezére varratták a jelölést. A quebeci időket is beleszámolva, Landeskog mindössze a harmadik európai születésű kapitány a klubnál Peter Stastny és Hejduk után.

A tavalyi draft 1/2es választottja számára nem idegen a kapitányi szerep, 2010-11ben az utolsó junior szezonjában az OHLes Kitchener Rangers csapatkapitánya volt, a klub közel fél évszázados története alatt először kapta meg európai hokis a posztot, ráadásul alig volt 17 éves amikor kinevezték. Nemzetközi szinten eddig helyettes kapitányi tisztséget töltött be, a 2011es junior VBn és a 2012es fenőtt világbajnokságon.

A 2012es Calder trófea győztes minden jelentős kategóriában az Avalanche legjobbjai közé tartozott a bemutatkozó szezonjában. Mind a 82 mérkőzésen pályára lépve 52 pontig jutott, 22 góljával az Avs házi góllövőlistájának éllovasa lett. Az 1/1es Nugent-Hopkinsal holtversenyben a szezon legeredményesebb újonc játékosa volt, második volt a gólok és harmadik az asszisztok terén, de az egyetlen rookie volt, aki mindhárom listán a dobogón végzett, a szavazást is fölényesen nyerte. Mellette 270 lövéssel és 58 korongszerzéssel a legjobb újonc volt, a csapaton belüli magasan legjobb +20al a második volt az elsőévesek közt, csakúgy mint az öt győztes góllal, a hat előnyös találattal és a 219 ütközéssel. A valaha volt második újonc lett az NHLben Dion Phaneuf után, aki 20 gólt és 200 ütközést ért el az első szezonjában.

Landeskog a klub történetének legfiatalabb játékosa lett, aki a legjobb góllövőként végzett egy szezonban, a 270 kapura lövése ugyancsak klubrekord egy újonc hokistól, máris igazi vezéregyéniség volt. Ráadásul az első olyan svéd hokis lett, hogy újonc szezonjában elérte a 20 gólt és az 50 pontot, pedig korábban nem akármilyen tehetségek fordultak meg az országból az NHLben, őket is túlszárnyalta az Avs ifjú tehetsége.

A váltás azért volt szükségszerű, mert Hejduk egyre többet bajlódott sérülésekkel és megközelíteni se tudta a korábbi években megszokott formáját. A cseh szélső is beismerte, hogy nála jobb helyen is lehetne a C betű, ezért boldogan nyújtotta át a lehetőséget a feltörekvő klasszisnak. Közben arra is fény derült, hogy a helyettes kapitány Hejduk, Stastny, illetve a még szerződés nélküli O'Reilly lesz a továbbiakban.

Viszont az NHL szezon megrendezése még mindig a levegőben lóg, egyre valószínűbb, hogy újra be fog köszönteni a lockout és részben vagy teljes egészében el kell halasztani a 2012-13as idényt. Addig is szurkolhatunk majd az egyre jobban erősődő AHLes fiókcsapatunkért, a Lake Erie Monstersben ráadásul akár néhány fiatal Avs játékos is feltűnhet az ősztől, például a friss C betűs Landeskog is.

Érdemes figyelni az eseményekre, pár héten belül talán okosabbak leszünk és pontos információkról is be tudunk számolni.

Az NFL 2012-es szezonját a Denver Broncos hazai pályán kezdhette egy 2-2-es eredménnyel zárt preseason után múlt vasárnap este. Nagy volt az érdeklődés, hiszen több szempontból is fontos és érdekes meccsnek néztek elébe a csapatok, mivel egyrészt ez volt Peyton Manning első tétmeccse a Broncos színeiben, másrészt a vendég Pittsburgh Steelers az előző szezon playoff-jában elszenvedett vereségért szeretett volna visszavágni. Ezeken túl pedig még egy kicsit kevésbé fontos apropója is volt a találkozónak: ez volt az első meccs a Sports Authority Field @ Mile High Stadium-ban, melyen már mint első számú mezt viselték a Broncos játékosai a narancssárga felszerelést, hiszen a csapat még a stadion 2001-es átadása előtt váltott át a sötétkék felsőkre és a narancssárga csak szezononként 1-2 alkalommal volt látható hagyományőrzésből.
























Míg a Broncos-nál eddig szerencsésnek mondhatták magukat John Fox HC-ék, már ami a sérüléseket illeti, hiszen az 53-as keretből csak a kezét a training camp alatt eltörő Chris Kuper nem tudott pályára lépni. A vendégeknél már kevésbé volt jó a helyzet, hiszen egyrészt nem öltözhetett be társaival a kiváló S Ryan Clark, akinek a vérlemezkéi betegsége miatt a nagy tengerszint feletti magasság és a megerőltetés együtt akár halálos is lehet, másrészt hiányzott a védősorból a DE James Harrison, aki a liga legjobbjai közé tartozik a posztján évek óta és szintén csak utcai ruhában követhette a meccset a kezdő RB Rashard Mendenhall.

Végül a Broncos-nál Kuper mellett nem fért be a 45-ös szűkebb keretbe Andre Caldwell, Ronnie Hillman, Steven Johnson, Malik Jackson, Philip Blake és Sealver Siliga, utóbbi csak a hét végén került fel a keretbe a practice squad-ból, amikor a csapat anyagi okokból (elvileg csak rövid időre) megvált Caleb Hanie QB-tól.

A pénzfeldobáshoz a héten a játékosok által megválasztott kapitányok, Peyton Manning, Willis McGahee (ő Kuper-t pótolja ebben a minőségében átmenetileg), Champ Bailey, Elvis Dumervil, Matt Prater és Wesley Woodyard mellett a londoni olimpián 4 aranyat és 1 bronzot szerző úszó Missy Franklin állt fel és a feldobást a Broncos meg is nyerte, tehát először a PM vezette támadók léphettek pályára a hazai közönség előtt és ezt az alábbi felállásban tették:

QB: Peyton Manning
RB: Willis McGahee
WR: Demaryius „Bay-Bay” Thomas, Erik Decker
TE: Joel Dreesen, Jacob Tamme
LT: Ryan Clady
LG: Zane Beadles
C: J.D. Walton
RG: Manny Ramirez
RT: Orlando Franklin

Jött a denverben már-már szokásosnak is mondható touchback után a 20-ról az első play és ez egy 5 yard-os McGahee futás lett. 2&5-nél jött az első passz, pontos is lett a magát ügyesen üresre játszó Decker-nek és 13 yard-ot ért, jöhetett is egy 1&10. McGahee futott 3 yard-ot, majd Dreesen felé szállt a labda, de a szoros védekezés miatt nem lett jó az átadás. 3&7-et kellett tehát megoldani és sikerült is, PM régi barátja, Brandon Stokley futott üresbe és szerzett 9 yard-ot  és 1st down-t a QB passzával. Bejött Knowshon Moreno futni, Troy Polamalu, a vendégek Hall of Fame-be tartó S-je egy vetődéssel majdnem korán megfogta a futást, de vérül sikerült visszajutni a line of scrimmage-ig, nem lett mínuszos a futás. Bay-Bay felé szállt egy passz, leütötte előle a védője, de egyébként se számított volna, mivel rosszul álltak fel a támadók, így viszont a vendégek nem is kérték a büntetést. 3&10 jött, Moreno-nak kellett volna blokkolnia a blitz-en érkező Larry Foote-ot, de elvétette a blokkot, így a DE oda tudott érni PM-hez és a földre tudta vinni egy -5 yard-os sack-el. Így jönnie kellett az első punt-jára ezen a meccsen Britton Colquitt és 44 yard-ot szálló rúgása után a 11-ről támadhattak először a vendégek a Broncos kezdő védői ellen:

DE: Elvis Dumervil, Derek Wolfe
DT: Justin Bannan, Ty Warren
OLB: Von Miller, Wesley Woodyard
MLB: Joe Mays
CB: Champ Bailey, Tracy Porter
S: Rahim Moore, Mike Adams




















A Ben Roethlisberger által vezetett vendégek is egy futással kezdték az első támadásukat, ez 3 yard-osra sikerült Isaac Redman-től. Másodikra is futás jött, újra 3 yard-os, de mivel a Steelers kiváló TE-je Heath Miller csak szabálytalanul tudta feltartóztatni Von-t, ezért 10 yard-os holding büntetést osztottak ki a bírók. 2&15 jött, újra Redman futhatott, de nem tudott yard-okat szerezni, hála a rookie Wolfe-nak. Jött az első BB passz a csapathoz egy kevés durci után csak későn csatlakozott Mike Wallace-nek és a WR majdnem meg is szerezte a 1st down-t, de mivel pár inch végül hiányzott neki, így következhetett a vendégek első punt-ja, ami az újonc punter-ük, Drew Butler karrierjének is az első NFL punt-ja volt. A punt-ot végül Jim Leonhard a 28-on kapta el és a 40-ig jutott a visszahordással.

A Broncos drive-ját egy 4 yard-os McGahee futás nyitotta, ezt egy 5 yard-os Bay-Bay elkapás követte, jöhetett tehát egy 3&1, amit McGahee-nek kellett volna megoldania, de ez egyrészt nem sikerült, mivel -1 yard-on megfogták a védők, másrészt ráadásul még a labdát is kiejtette a kiváló futó és a játékszer pont egy védő elé pattant a 44-en. Nagy jó helyről jöhettek tehát a vendégek és egy 3 yard-os Redman futással nyitották a drive-ot. Bejött Chris Rainey futni, de Woodyard -2 yard-on elkapta. BB-nek passzolnia kellett 3&9-nél és meg is oldott egy 13 yard-os passzal, Emmanuel Sanders volt az elkapó. Jött egy újabb futás, Von nagyon szépen megverte az ellenfelét és le tudta lassítani a futót, akit végül Porter vitt le a földre -6 yard-nál. Redman szerzett 3 yard-ot 2&16-nál, következett így egy 3&13, ami Wolfe első NFL-es sack-jét hozta, ami -9 yard-os lett, nagyon szépen kapta egy BB lábát. Időt kértünk a punt előtt, de ez nem hozott szerencsét, mivel Butler punt-ját az 1 yard-on tudta elkapni a Steelers egyik játékosa. 2:58 maradt még a negyedből, amikor egy 2 yard-os McGahee futással elkezdte drive-ját a hazai támadósor. A második play is pont ugyanennyire lett sikeres, 3&6-ot eredményezve. Manning passza jött, Stokley volt a célpont és a kis WR a 13-on kapta el a labdát, lerázott magáról egy védőt és végül a 22-nél lökték ki a pályáról. Passz jött volna 1&10-nél, de PM rosszul osztotta el a blokkolóit, két védő jutott Moreno-ra, aki így az egyiket akaratlanul is átengedte és ez -8 yard-os sack-et eredményezett. Moreno futott 1 yard-ot 2&18-ná és bár már csak kevés volt az órán PM elindított a negyed vége előtt a play-t, ami végül egy sikertelen Bay-Bay felé szálló passzal végződött, de hamar kiderült, hogy azért volt a sietség, mivel a védők sokan voltak a pályán, azonban hiába sikerült elindítani a snap-et akkor, amikor még 12-en voltak fent, a bírók ezt nem vették észre. 0:05 maradt a negyedből, jött Colquitt egy punt-ra, ami a Steelers 39-es vonaláig szállt és onnan Antonio Brown egészen a Broncos 38-as vonaláig jutott a visszahordással. Ezzel le is zárult az első negyed, ami után az eredmény tehát: 0-0.

Ismét jó helyről kezdhettek támadni a vendégek és Brown futása után már 4 yard-al közelebb jártak. Jonathan Dwyer érkezett futni, szerzett is volna 11 yard-ot, de a támadóknál Wallace-t látták a bírók szabálytalannak, ami 10 yard-os büntetést ért. A Broncos szempontjából ez egy negatív értelemben emlékezetes play lett, mivel ebben a szezonban és talán karrierje során is ez volt Ty Warren utolsó play-e, mivel ismét elszakadt az a tricepsze, amely miatt az egész előző szezont kihagyta. 2&5-öt kellett megoldani végül, mivel a büntetés a szabálytalanság helyétől számított és a FB Will Johnson 12 yard-os elkapásával sikerült megszerezni a 1st down-t a Pittsburgh-nek. Miller kapta a következő passzot, de csak 2 yard-ot tudott szerezni, de ez végül nem számított, mivel Von kicsit korán indult, amiért 5 yard-os büntetés yárt. Két rövid Dwyer futás következett, de mivel csak 3 yard-ot értek, így 3&2 jött egy Steelers időkérés után és mivel Brown elkapása 5 yard-ot ért, így sikerült megszerezni a 1st down-t  a 8 yard-os vonalon. Miller kapott újra egy passzot 1&goal-nál, Mays csúszott le róla és így a TE 6 yard-ot szerzett, de mivel ezúttal Kevin Vickerson állt fel rossz helyen, ezért 1&goal jött a 3-ról. BB először próbált meg Champ-re dobni, de a kiváló CB elütötte az őrzésére bízott WR elől a labdát. Miller volt a QB következő célpontja, de a kétséges körülmények között keretbe került Keith Brooking szép védekezéssel hatástalanította play-t, kilökte a pályáról a TE-t. 3&goal-nál lejárt az óra play elindítása előtt, BB időkérést mutatott, amikor az óra már régen 0-n állt, de a pót-bírók mégse büntették meg a vendégeket. Miller-nek akart újra passzolni az időkérés után BigBen, üresen is volt a TE, de Porter bele tudott nyúlni a passzba és így a labda a földre esett. 4&goal lett a drive vége tehát, jött Shaun Suisham egy 21 yard-os FG-ra és magabiztosan be is vágta -> 0-3.



Dreesen első Broncos-os elkapásával indult a hazai drive, 6 yard-ot ért a catch. Átállt a Broncos a PM-től régóta ismert no huddle  támadóstílusra, az elkapást hamar egy 3 yard-os McGahee futás követte, majd Bay-Bay csinált egy 6 yard-os elkapást, ami így 1st down-t ért. Újabb paszz, újabb Bay-Bay elkapás, de ezúttal egy 20 yard-ot következett, újra jöhetett egy 1&10. Tamme kapott egy rövid, 4 yard-os passzot, majd Manning menekült ki a jobb oldalra és szerzett 1st down-t egy 7 yard-os futással. Jött egy nagy adag nyomás, PM-et majdnem földre is vitték, de végül el tudta dobni a labdát McGahee felé, de a RB nem tudta megfogni a suta passzot. Decker csinált egy szép 9 yard-os elkapást 2&10-nél, majd McGahee 5 yard-os futása szolgáltatta az újabb 1&10-et, ezúttal már a vendégek 20-as vonaláról. Tamme kapott egy 9 yard-os passzot, majd McGahee futott még 4-et, így 1&goal jöhetett a 7-ről. Bejött újra Knowshon Moreno futni, meg is kapta a labdát, jobbra indult, majd még időben visszafordult balra és el is tudott futni a fal széle mellett és meg se állt az endzone-ig, TD-t tudott tehát szerezni a tavalyi szezon nagy részét kihagyó RB, ehhez pedig Prater szolgáltatta a szokásos extra point-ot, átvette a vezetést a Broncos -> 7-3.

5:11 maradt a félidőből egy kickoff return után, ami a -6-ról a 21-ig tartott. Redman futott egy 2 yard-osat, majd ő kapott egy screen passzot Roethlisberger-től és mivel le tudott rázni magáról egy védőt, így 5 yard-ot tudott szerezni. 3&3-nál újra Redman volt a főszereplő, ezúttal egy 6 yard-os futást mutatott be, amivel meg is lett a 1st down. A vendégek QB-ját elég jól sikerült megkergetni, de lecsúszott róla az összes sack kísérlet és végül ki tudta dobni a pályáról a labdát, igaz közben az egyik falembere megsérült. Bejött futni Baron Batch, de -1 yard-on elkapta Von és így az illegal formation büntetést Fox nem is kérte. 3&11-nél újra rávette magát BB, hogy Champ felé passzoljon, Brown egy biztonsági route-ot futott és meg is kapta a labdát, 23 yard-ot és 1st down-t szerezve. Újra Brown volt a célpont 1&10-nél, de egy illegal formation miatt végül meg se nézték, hogy még a pályán belül sikerült-e megcsinálnia az elkapást. 1&15 jött még 2 másodperccel a two-minute warning előtt és 4 yard-ot még szereztek is a vendégek a pihenő előtt. Jött a nyomás BB-re 2&6-nál, majdnem el is kapták, de ki tudott még szabadulni és Chris Harris fegyelmezetlensége miatt üresen is találta Brown-t, ki 27 yard-ot szerezve a Broncos 18-as vonaláig jutott a labdával, mielőtt a pályáról kilépve meg nem állította az órát 1:44-nél. Dwyer futott 2 yard-ot, majd egy false start miatt 2&13 jött és ekkor Dwyer felé egy passz szállt, de pontatlan lett az dobás és így 3&13 jött. Újra hosszabb ideig tudott menekülni BigBen és végül megint el tudta indítani a passzot, amit ezúttal Sanders tudott elkapni a Broncos 4-es vonalán, igaz ehhez meg Porter fegyelmezetlensége kellett. BB megállította az órát egy spike-olással, majd Wallace felé passzol kicsit hosszan, így 3&goal következett a 4-ről. Mays-nek kellett volna fognia Miller-t és mivel lecsúszott az emberéről, így ő zavartalanul meg is tudta csinálni a TD-t Roethlisberger passzával és Suisham XP-ja 3 pontos előnyhöz juttatta a vendégeket 0:32-nél és mivel a Broncos már csak egy térdelést csinált így a félidő végeredményét is ez a rúgás állította be: 7-10.

A vendégek kezdhették a második félidőt, egy blitz-el nyitott a Broncos és BB inkább Dwyer lábához dobta a labdát, mint hogy benyeljen egy sack-et. 2&10-nél Dwyer futott és szerzett 3 yard-ot, de 3&7 helyett 3&12 következett egy korán mozduló falember miatt. Nem sikerült ilyen hamar megállítani a drive-ot azonban, mivel BigBen sanders-nek dobott egy hosszú, 15 yard-os passzot, aki Mays-t verte meg egy testcsellel. 1&10-nél Dwyer futott 5 yard-ot, majd Miller-t sikerült eléggé üresen hagyni középen és így ő könnyen tudott 15 yard-ot szerezni egy elkapással. 1&10 jött újra, Robert Ayers majdnem elkapta BB-t, de a QB végül el tudta dobni a labdát, bár Dwyer elkapásával így se szereztek yard-okat. 2&10 előtt Vickerson állt fel túl közel és adott ezzel 5 ajándék yard-ot a Steelers-nek. Egy rövid passz szállt Redman-nek, ami 2 yard-ot ért, így 3&3 következett. BB nem talált célpontot, nagy nehezen kikerülte a pass rush-t és elindult előre, egy vetődéssel majd pattanással át is jutott a 1st down marker-en, de az utóbbit nem adták meg neki, így 4&inches jött egy mérés után. Mivel már a Broncos 38-as vonalán jártak, így úgy döntöttek a vendégeknél, hogy nekimennek és Bigben próbált meg átvetődni. A bírók megadták neki a 1st down-t, pedig a videón tisztán látszott, hogy nem jutott el a labda a 1st down marker-ig, de valamiért John Fox nem dobta be a challenge-et jelentő vörös zászlót. Folytatódott a drive egy 1&15-el egy false start után, majd 2&12 jött Redman futása után. Chris Harris csinált egy hatalmas sack-et Roethlisberger-en, de ezt érvénytelenítette egy újabb false start, tehát 3&21 helyett 2&17 jött. 8:08-on állt az óra ekkor és egy passzal folytatódott a drive, Wallace volt az elkapó és szerzett 13 yard-ot. 3&4-nél újra a BigBen-Wallace jött és mivel 7 yard-ot tudtak szerezni, így ismét 1st down jöhetett, ezúttal már a Broncos 23-as vonaláról. Egyből TD-t akartak szerezni, Brown volt a célpont az endzone elejében, de Adams az utolsó pillanatban közbe tudott nyúlni és ki tudta ütni a WR kezéből a labdát. Dwyer futott egy 7 yard-ost a 16-ig, de ezúttal végre nem engedte a hazai védelem a 3rd down conversion-t, Von és Doom kapta el BB-t, aki végül el tudta hajítani üres területre a labdát, hogy ne legyen sack. A majdnem 9 perces drive-ot így egy 35 yard-os Suisham FG zárta végül, ami 6 pontra növelte a Steelers előnyét -> 7-13.

A második negyed 5:16-os óraállása óta először léphetett pályára a PM vezette Broncos támadósor és jól is indították a drive-ot egy 9 yard-os Decker elkapással. Folytatódott a no huddle, gyorsan felálltak a denveri támadók, jött egy gyors passz, ezúttal Demaryius Thomasnak, aki előtt nagyon szépen blokkoltak a társak és meg tudott iramodni az endzone felé, majdnem ugyanúgy, ahogy még januárban tette a playoff-ban szintén a Steelers ellen a hosszabbításban. Ezúttal se tudták utolérni és így akadálytalanul robogott be TD-t érő területre. Történelmi pillanatnak lehettek ezzel szemtanúi e helyszínen megjelentek és a tv nézők, mivel ez volt PM 400. TD passza a karrierje során és erre előtte csak Dan Marino és Brett Favre voltak képesek, ám mindketten idősebben érték el ezt a mérföldkövet. Még egy érdekes adat ezzel a TD-vel kapcsolatban: Peyton 616 nap után szerzett újra TD-t. Érkezett Prater és az XP-ja a vezetés Broncos-hoz kerülését jelentett -> 14-13.

Mikor a Pittsburgh támadói újra a pályára léptek a game clock 5:29-et mutatott, amikor utoljára fent voltak pedig még 6:09-et mutatott, tehát 40 másodperc alatt elvesztették a vezetést, amit több, mint 14 játékperc alatt megszereztek. 3 passzkísérlet jött egymás után, egyik se lett sikeres, sőt az első két esetben akár interception is lehetett volna, ha kicsit jobban figyel Moore vagy Porter. A harmadik is sikertelen lett, Sanders nem tudta ezúttal megfogni a labdát, majd ahogy ment le a lendülettől a földre ütközött Moore-ra, akit a bírók helmet-to-helmet szabálytalanságért 15 yard-ra büntettek és így a drive folytatódhatott tovább. (a videók alapján kérdéses, hogy mit tehetett volna Moore, nem volt helye kikerülni Sanders-t és tűnt igazán szándékosnak se az ütközés). 1&10-nél BB-nek gyorsan kellett szabadulnia a labdától és végül Redman-nek tudott passzolni egy -1 yard-ost, de 2&11-nél már nem jött ez össze neki, Mays és Harris együttes erővel vitte földre a QB-t -7 yard-on. 3&18 jött, ami általában megoldhatatlan, de ezúttal más volt a helyzet, mivel Woodyard lemaradt Miller-ről és Roethlisberger egy 23 yard-os passzot dobott a TE-nek. Az újabb 1&10-nél Dwyer futott 3 yard-ot, de közben Doom megráncigálta a sisakrácsát és ezért újabb 15 yard-os büntetést kapott a Broncos. A Broncos 33-as vonaláról jött a 1st down, majd a 22-ről a következő, mivel Dwyer egy rövid passzból csinált egy kicsit hosszabbat. Jericho Cotchery felé szállt egy elég reménytelen passzkísérlet 1&10-nél, ezt pedig egy 3 yard-os Redman futás követte. Újabb 3rd down jött tehát, ezúttal egy 3&7, de ezt is sikerült megoldani a vendégeknek, újra Miller kapott egy passzot és 11 yard-ot szerzett vele, ami után 1&10 jött a 11-ről. Dwyer indult meg a jobb oldalon a fal mellett és kibújva Adams szerelési kísérletéből bevetődött a labdával az endzone-ba, így úgy tűnt, hogy még a harmadik negyed vége előtt átveszi újra a vezetést a Steelers, de a futó térde már korábban, a 2 yard-on, leért és ezt a videós visszanézés után a bírók is igazolták. Maradt tehát a vezetés a Broncos-nál még a harmadik negyed végén: 14-13.

Redman próbált volna futva TD-t szerezni a negyedik negyed első play-ében, de Von egyből elkapta és -1 yard-on tartotta a futást. 3&2 következett, de a TD-t ezúttal nem sikerült már megúszni, Wallace kapott egy passzot Porter őrizetében az endzone-ban. Mivel a megszerzett 6 ponttal 5 lett a vendégek előnye, így az 1 pontot érő XP helyett egy 2 pontos kísérletnek mentek neki, de BB passza nem lett jó Pope felé, pedig a védelem elég üresen hagyta a TE-t -> 14-19.




















McGahee futásai indították a denveri drive-ot, melyekkel jöhetett egy újabb 1st down. Passz következett, Bay-Bay kapta el, egy védőn átjutott, majd Troy Polamalu végül levitte a földre, de csak 8 yard megszerzése után. Moreno jött futni és csinált a 2&2-ből 1&10-et 2 yard-ot futva. Decker kapott egy 6 yard-os passzot, majd Matt Willis is bemutatkozott egy 14 yard-os elkapással, ami után már a vendégek 29-éről jöhetett az 1&10. Decker felé szállt egy labda, de kicsit magas lett, így 2&10 jött. Tamme kapott el egy passzot vetődve az oldalvonal mellett és mivel még nem ért hozzá védő, felpattant és megszerezte a 1st down-t a 18-on. Decker-nek passzolt PM és a WR egészen az 1 yard-os vonalig jutott, ahol végül földre vitték és a labda kiesve a kezéből bepattogott az endzone-ba, de a bírók nem ítéltek fumble-t. A Broncos elindította a gyorsan a következő play-t, de a vendég HC bedobta a piros zászlót (igaz közben a play már lement és nem lett belőle TD), mivel ha fumble lett volna, akkor az touchback-nek számított volna a Steelers jöhetett volna a 20-ról. A bírók, jogosan, úgy ítélték meg, hogy Decker térde már leért, mielőtt elejtette a labdát, ami így egy időkéréstől megfosztotta a Steelers-t, viszont a Broncos újra 1&goal-al jöhetett. A védők felálltak, amíg az edzőjük még vitatkozott a bírókkal és ez pont elég volt Manning-nek, hogy másik play-t hívjon és futás helyett passzot választott, majd a bal oldalon Jacob Tamme-nek passzolt, aki beért a labdával az endzone-ba. Ahogy korábban a Steelers, most a Broncos is nekiment a kétpontos kísérletnek, (hogy 1 helyett 3 legyen az előny) de sikeresebben, mivel Willis McGahee elkapta PM passzát az endzone elején -> 22-19

Rainey 7 yard-os futásával kezdtek a pittsburghiek, majd BB egy hosszú passzot indított el Wallace felé, de Porter az utolsó pillanatban elütötte az elkapó elől a labdát. 3&3-nál is passz jött és ismét Porter ütötte le a labdát, kis híján meg is szerezte, de ha nem lett volna a nagyon erős pass rush, akkor valószínűleg BigBen észrevette volna a védelmi hiba miatt üresen maradt Wallace-t, így viszont hamar visszaadták a Broncos-nak a labdát.

Leonhard 10 yard-os punt return-je után a 37-ről kezdhetett támadni a denveri támadósor, McGahee futott elsőre 5 yard-ot, majd újra ő 3-at, míg a 1st down-t a cipőjét közben elvesztő Moreno szerezte meg egy szintén 3 yard-os run-nal. A ruházati gond miatt pályára lépett Lance Ball és egyből 11 yard-ot futva szerzett egy 1st down-t. Másodikra már kevésbé volt sikeres, csak 3 yard jött össze neki, de a támadás ettől se lassult le, mivel Tamme kapott újra egy passzot a vonal mellett és csak 18 yard megszerzése után tudta Polamalu kilökni a pályáról a Steelers 20-as vonalán. 5:25-nél McGahee 0 yard-os futása jött 1&10-nél, majd másodikra már sikeresebb volt 8 yard-ot szerezve. A védők elég tisztán elárulták, hogy blitz jönne, ezért PM inkább időt kért 3:55-nél. Nem sikerült az időkérés után időben felállni (vajon mikor indult el az óra?), így 3&2 helyett 3&7-et kellett megoldani és ezt PM egy Decker-nek dobott passzal akarta megoldani, őt viszont a védője nem hagyta a labdához visszafordulni és ezt a bírók is látták, a defensive pass interference 9 yard-ot és 1st down-t ért a 8 yard-on. McGahee nem tudott yard-okat szerezni, majd PM dobta alaposan túl Stokley-t, így 3&goal jött. Ezúttal is Decker volt a célpont, ismét kicsit erőszakos volt a védője, amikor az endzone-ban felment a labdáért, de ezúttal nem jött a zászló. Jött viszont Matt Prater egy 26 yard-os FG-ra és elég magabiztosan értékesítette is -> 25-19.

Kereken 3 perc maradt még a meccsből a kickoff-nál, a Steelers visszahordója a -9,9 yard-ról akarta visszahordani a labdát, de (szerencséjére) nem jutott ki az endzone-ból, mivel a bírók visszafújták a return-t, mert kilépett a pályáról. 1&10-nél jött a pass rush, de Roethlisberger kilépett előre a zsebből és Brow-nak passzolt egy 19 yard-ost, akit Champ és Harris vitt le a földre, utóbbi lent maradt egy kicsit megszédülve, de aztán csak 1 play-t hagyott ki. Jött egy rontott passz BigBen-től, kicsit túldobta az emberét, 2&10-nél pedig Sanders-nek akart passzolni, de Tracy Porter nagyon szépen észrevette, hogy mi fog következni, a 43-nál elkapta a labdát a WR előtt és egészen az endzone-ig szaladt vissza vele, így a CB, aki pár éve pont Peyton Super Bowl győzelmét hiúsította meg egy pick-six-el, most az első azonos csapatban játszott meccsükön hajtott végre egy ugyanolyan bravúrt. A bírók (hibásan), hagyták lemenni a two-minute warning-ot az újabb 2-point conversion előtt, ami ezúttal a Broncos-nak is sikertelen lett, McGahee nem tudott befutni az endzone-ba -> 31-19. 1:58 maradt még a negyedik negyedből, jönni kellett a passzoknak a vendégektől és így jönnie kellett a pass rush-nak is a hazai oldalon és már az első play-nél az utóbbi nyert, Von kapta el BB-t egy -5 yard-os sack-re. Másodikra a támadók nyertek, de Sanders 10 yard-os elkapása csak egy 3&5-re volt elég és ekkor újra a védők nyertek, újra Von volt a sack elkövetője, majd a -10 yard-os play után csinált egy TeBow-t. Időt kért a Steelers, de a védők annyira bepörögtek, hogy már nem volt ellenszer, ezúttal a coverage volt kiváló, Roethlisberger nem talált célpontot, így Woodyard végül oda tudott érni hozzá és a -5 yard-os sack-el a Broncos visszaszerezte a labdát. Ezután már két térdelés elég volt, hogy a maradék 0:42 lepörögjön az óráról. A meccs végeredménye tehát: 31-19.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



A legfontosabb denveri egyéni statisztikák a mérkőzésről:

Manning: 19/26 sikeres/összes passz, 253 passzolt yard, 2 passzolt TD
McGahee: 16 próbálkozás, 64 futott yard, 1 elvesztett fumble
Moreno: 5 próbálkozás, 13 futott yard, 1 futott TD
D. Thomas: 5 elkapás, 110 elkapott yard, 1 elkapott TD
Tamme: 5 elkapás, 43 elkapott yard, 1 elkapott TD
Decker: 5 elkapás, 54 elkapott yard
Leonhard: 2 punt return, 11 visszahordott yard AVG
Prater: 1/1 FG, 2/2 XP (22 yard)
Colquitt: 2 punt, 45.0 yard AVG
Woodyard: 12 tackle, 1 sack
Porter 8 tackle, 1 interception, 1 visszahordott TD
Miller: 4 tackle, 2 sack
Adams: 4 tackle

Meglett a Manning-éra első győzelme már az első alapszakasz meccsen. A veterán QB is elhallgattatta egy időre a kétkedőket, hiszen a liga egyik legjobb védelme ellen (amelyben, igaz, volt pár hiányzó, de még így is kemény ellenfelek voltak), 129,2-es passer rating-et ért el, 253 yard-al. Bár ezúttal, főleg a tavalyihoz képest, de egyébként is, kevesebb volt a futás a Broncos részéről, de 3,5 yard-os átlaggal így is jól működött a running game, nem lehetett panasz. Az már látszik, hogy PM jól megérti magát az elkapóival és a fala, melyben sokan kételkedtek, elsőre elég jól állta a sarat.

A védelem nem volt tökéletes, de amennyit nyújtottak, az pont elég volt. Javítani kell a 3rd down-oknál és a TE elleni védekezésen, valamint a fegyelmezettségen, de ha a támadósor továbbra is jól működik, akkor talán ennyi is elég lehet a csapatok nagy része ellen.

Neveket nem akarok kiemelni PM-en kívül egyik oldalon se, főleg mert negatív irányban nem tudnék senkit, pozitív irányban meg kevés lenne a hely.

Az AFC West divízió állása az 1. játékhét után:

1. San Diego Chargers 1-0
2. Denver Broncos 1-0
3. Kansas City Chiefs 0-1
4. Oakland Raiders 0-1

A csoporton belüli rangadót a papírformának megfelelően a Chargers nyerte 22-14 arányban a Raiders ellen házon kívül, így ők kezdték a legnagyobb skalppal a szezont. A mieink győzelme mellett pedig a Chiefs némileg meglepő vereséget szenvedett hazai környezetben a Falcons ellen. A második héten a KC Buffalo-ba vonul, az Oakland Miami-ban léphet fel, míg a Chargers második ellenfele a Titans lesz.

Következik egy Monday Night Football meccs az Atlanta Falcons (1-0) vendégeként, magyar idő szerint kedd hajnali 2:30-kor a Georgia Dome-ban. A Falcons neve a Broncos szempontjából szép emlékeket idéz fel sokakban, hiszen az akkor még John Elway és Terrell Davis által vezetett denveri csapat őket gázolta le a Super Bowl XXXIII-ban 34-19-re. Most a Kansas City Chiefs elleni meggyőző idegenbeli győzelem (40-24) után várják a Broncos-t és egyáltalán nem ígérkeznek könnyű ellenfélnek, de azért legyőzhetetlennek se tűnnek, ha sikerül megfelelő taktikát kidolgozni és azt (szinte) hibátlanul végrehajtani. Így tehát ezúttal is a lényeg:

Nyerni kell, nincs mese…

Az első meccs megnyerése ellenére a csoport első San Francisco Giants elvitte a seriest a Colorado Rockies otthonából, sajnos nem sikerült megfékezni a favoritot a Coors Fielden.






















1. meccs, hétfő: Rockies-Giants 6-5
A párharc nyitó meccsén a Pacheco-LeMahieu-Rutledge-Nelson négyes kezdett belül, az outfielden CarGo, Colvin, Blackmon jutott szóhoz, White elkapója pedig az újonc Rosario lehetett. Rögtön az első játékban két singlet szenvedtünk el, de egy Nelson-Rutledge-Pacheco dupla játékkal sikerült hárítani, majd Colvin leadoff doublet követően Rutledge RBI doublelal szereztünk pontot és még Pacheco is elsüllyesztett egy pontot érő singlet. 2-0s előnybe kerültünk, de a második inning első embere Pence szórt egy solo HRt és egy újabb single után sikerült három outot felmutatni. A második akcióban két kieső után White karrierje első hazafutását lőtte, majd Colvin singlet ért el, de a kettes bázis felé tartva kiesett. Ezt követően mindkét részről három-három kiesés következett, majd a negyediket két single ellenére hoztuk, közben Hernandez ground-rule doublet ütött, Nelson errorral ment pályára kieső nélkül, a Blackmon elleni double play alatt pedig beért az első futó. Az ötödik játékrészben az első cseredobó Moscoso egyetlen singlet engedélyezett, részünkről pedig kiesett mind a három aktuális ütő. Aztán beszedtünk egy singlet és a hármasra jutó futót Belt groundout közben küldték haza, további két ember lépett bázisra, mire sikerült összehozni a harmadik outot. A hatodik alján két kiesőnél Rosario jutott pályára egy error miatt, Nelson RBI triplelel volt eredményes, ráadásul Blackmon RBI single jóvoltából 6-2re növelte az előnyt. A hetedik tetején Brothers bánatára egy singlet követően Posey 2run HRal szépített, nálunk csak Rutledge került fel egy SOt követő wild pitch miatt. Belisle ellen egy single és egy walk történt, az egyik futó pontot is szerzett Pagan RBI doubleból, nálunk egyedül Nelson ért el egy 2out singlet. Egy pont előnyben Betancourt hibátlan volt, háromból három kiejtéssel befejezte a meccset és 6-5re győztünk.
- 10 ütésünk volt a SF 13 találatával szemben, de a győzelem a miénk lett, végig vezettünk. Nelson és Colvin voltak a leghatékonyabb ütőink két-két találattal, előbbi még pontot is szerzett. A dobó White az első négy inning alatt egyetlen futást szenvedett el hat ütéssel, de ami még nagyobb dolog, hogy HRt ütött. A többiek közül Brothers két, Belisle és Moscoso egy-egy futást kapott, Betancourt a 28. savet jegyezte.

2. meccs, kedd: Rockies-Giants 8-9
Fowler és McBride is visszatért a külső mezőnyben a második meccsen, Hernandez sérülése miatt újra Rosario kezdett elkapóként, az aktuális dobó Chacin volt. Az első játszma bázisra kerülés nélkül zajlott le, majd egyetlen sétát engedtünk, amit sorban háromból három out követett, aztán Pacheco duplája hozta az első ütésünket és Nelson RBI singleből az előnyt is megszereztük. A következő dobórészben két single ellenére nem kaptunk pontot, utána jelentős akcióba kezdtünk, Chacin és Fowler a szélső bázisokat foglalták el egy-egy ütéssel, Rutledge GIDP közben az egyik futó hazaért, CarGo doublet hintett, Rosario RBI singleből született a negyedik run, őt követően Pacheco volt eredményes egy singleből, további két pályára jutással megtöltöttük a bázisokat, azonban LeMahieu ellen oda lett a helyzet. Chacin kicsit elbizonytalanodott és rögtön kapott két singlet, Belt forceout játékával szépített a Giants, majd két out mellett Bumgarner 3run HRal kiegyenlítettek. A mieinknél csak Fowler ért el egy sétát, az ötödikben Torres két embert engedett fel és Belt duplájából mindketten pontot is szereztek, ezzel először vezetett a SF. Nálunk három single következett, Rosario és Nelson találatai után McBride RBI singlelel zárkóztunk vissza egy pontra, de sajnos egy singlet követően Pagan RBI tripleből, Scutaro sac flyból volt eredményes és 5-8ra álltunk. Ezt követően Fowler lépett fel egy errorból, de a következő három ütő strikeouttal búcsúzott, majd a hetedikben Escalona ellen Belt lőtt solo HRt, később Pacheco single után sorban három outot kaptunk. Outman magabiztosan kiejtette a Giants triót, majd két denveri ütés után CarGo RBI singlelel csapott le, az utolsó dobó játékot a tehetséges Scahill teljesítette egy ütés ellenére. A legvégén két kieső után McBride fogott bázist, a pinch hitter Colvin hazafutásával egyetlen pontra zárkóztunk fel, de a következő PH Giambi ellen befejezték a mérkőzést, 9-8ra sajnos kikaptunk.
- Másodszor 17 ütés dacára vesztettünk, a meccs második felében végig futottunk az eredmény után és csak 6/18al használtuk ki a pontszerző helyzeteket. Pacheco és Nelson 3/5el ütöttek és mindketten egy-egy RBIt szereztek. Colvin a végén belőtte a 18. hazafutását és 65 pontos az évben, CarGo már 85 RBInál jár. Chacin jól kezdett, de a negyedik inningben négy pontot kapott, előtte egyet se, kár volt a 3run HRért. Torres kapta a vereséget, aki az ötödik-hatodik menetben négy futást szenvedett el.

3. meccs, Rockies-Giants 3-8
A kezdőben Rutledge átállt a kettesre, mert Herrera volt a shortstop, kívül újra összeállt a CarGo-Fowler-Colvin trió, a soros kezdő dobó Francis lehetett Lincecum ellen. Elképesztő pocsékan kezdte a meccset Francis, rögtön az első ütő triplát talált ellene, Scutaro RBI singleből volt eredményes, egy újabb single után Arias találatával növelték az előnyt, Sanchez is elhelyezett egy RBI singlet, Crawford duplája pedig további két pontot ért, tehát rögtön 5-0ra húztak el. Két kieső után CarGo foglalt helyet egy sétával, balk miatt a kettesre jutott, ahonnan Rosario szállította haza egy singlelel. A második menetet lehoztuk egy duplával, majd egy single és két walk segítségével feltöltöttük a bázisokat, de Rutledge ellen elhárították a lehetőséget. A következő részben eredményesen védekezett mindkét csapat, leszámítva Rosaro solo hazafutását, amivel 5-2re zárkóztunk vissza. A folytatásra Ottavino jött ki, egyetlen ütést engedett a negyedik részben, miközben a denveri sor végén simán keisett három ember. Az ötödik felvonás alatt két singlet szenvedtünk el és nálunk is ketten jártak pályán, de futás egyik oldalon se történt. Aztán egy leadoff double után két kieső mellett Scutaro singlelel volt eredményes, részünkről Nelson talált egy singlet és a csereütő Blackmon RBI doublelal köszönt be, maradt a három pontos különbség. A hetedikben Harris és Outman hibátlanok voltak, nálunk csak egy séta történt, majd a nyolcadikat is sikerült levédekezni egy single ellenére, sajnos részünkről is csupán egy találat született Colvin jóvoltából. A befejező részben Roenicke ellen esett egy ütés, majd Pence triplával növelte a különbséget és még Arias is elhelyezett egy biztonságit, mivel a végén már nem történt semmi, 8-3ra vesztettünk.
- Már az első inningben lefutott a meccs, a végére 15-8as különbség alakult ki a csapatok közt az ütésekben. Rosario két különböző ütéssel két pontot szállított, az újonc catcher 24 HRt és 62 RBIt jegyez jelenleg. Francis már az első játékban kapott öt futást, csak három inninget bírt ki az ötödik vesztes meccsén. Ottavino a következő három játékban kapott egy újabb futást, a végén Roenicke kétszer kapitulált.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 81-62 (143 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 74-69 (143 meccs, 7.0 GB)
3. Arizona Diamondbacks 71-72 (143 meccs, 10.0 GB)
4. San Diego Padres 69-75 (144 meccs, 12.5 GB)
5. Colorado Rockies 57-85 (142 meccs, 23.5 GB)

A Giants tovább növelte az előnyét az élen a denveri győzelmekkel, mivel a Dodgers mindkét mérkőzést elvesztette a harmadik Arizona otthonában. A SD is folytatja a kapaszkodást, legutóbb kisöpörték a címvédő Cardst. A hét második felében tovább tartanak a csoporton belüli párharcok, ARZ-SF és SD-COL serieseket rendeznek, közben a Dodgers a St. Louist látja vendégül.

Tehát a következő ellenfél a szárnyaló San Diego Padres lesz házon kívül, egyik csapatnak sincs már esélye a rájátszásra, de a vetélytárs hetek óta nagyszerű ritmusban játszik és sorra nyerik a meccseiket, otthon biztosan esélyesek lesznek ellenünk. A meccseket a következő időpontokban rendezik meg: szombat 04:05, vasárnap 02:35, vasárnap 22:05. Reméljük azért a söprést megint el tudjuk kerülni. GO ROCKIES!!!

- Tóth Milán írása -

Már csak hat mérkőzés van hátra az MLS idei alapszakaszából, de a gyenge szereplés ellenére Colorado Rapidsnek még továbbra is van esélye arra, hogy kiharcolja a playoffba kerülést – bár inkább csak matematikailag. A csapat hátránya jelenleg nyolc pont az utolsó, rájátszást jelentő ötödik helyhez képest, Drew Moorék azonban még nem adták fel a harcot.



















„Még mindig hiszünk abban, hogy képesek vagyunk mérkőzéseket nyerni, töretlenül bízunk a playoffban” – mondta a csapatkapitány, aki a Los Angeles Galaxy és a Vancouver Whitecaps elleni idegenbeli találkozókról is ejtett pár szót. „Idén még nem léptünk pályára az LA otthonában, de a nyár elején vendégeskedtünk már Vancouverben. Ha ezen a két meccsen sikerül jó eredményt elérnünk, még bármi megtörténhet.”

A Galaxy 15-én, míg a Whitecaps 24-én látja vendégül a coloradóiakat. Most azonban csak a Galaxy elleni találkozóval fogunk foglalkozni. Sajnos, a címvédő Los angeles-iek nagyon jó formában vannak, legutóbbi hat mérkőzésükből csak egyet adtak döntetlenre, a többi ötöt mind megnyerték. Az igazsághoz hozzátartozik, legutóbbi négy meccsét otthon játszotta az LA. A két csapat közt jelenleg 14 pont a különbség.

Ha tovább fényezzük hétvégi ellenfelünket, még azt is meg kell említenünk, David Beckhamék legutóbbi 12 MLS-meccsükből kilencet nyertek meg, és csak egyszer maradtak pont nélkül. Ezzel szemben a mieinknek mostanában jó, ha havonta jut egy-egy győzelem a számtalan remi és zakó között.

A Bajnokok Ligája-győztes angol középpályás ráadásul remek formában van, hiszen már hét gólnál és hat asszisztnál jár a bajnokságban. Oda kell majd figyelni az ír Robbie Keane-re is, a 32 éves csatár 22 meccsen 11 találatot és hat gólpasszt jegyzett eddig. A csapat harmadik sztárja, Landon Donovan sem volt rest, kilenc gólja mellett 11 alkalommal hozta kihagyhatatlan helyzetbe társait.

A Rapidsnál ilyen mutatókkal senki sem rendelkezik, a kolumbiai középpályás Jaime Castrillon hét góljával és két gólpasszával a Oscar Pareja csapatának legeredményesebb tagja.

Egyelőre nem tudni, milyen összeállításban lép majd pályára a Rapids, de a legutóbbi meccsen többen is jó teljesítményt nyújtottak, így az első találatot szerző Andre Akpan is, aki Casey és Cummings formahanyatlása miatt ismét jó eséllyel pályázhat akár az egyetlen klasszikus támadó helyére. Wells Thompson azonban már biztos nem lép pályára többet a csapat színeiben, a 28 éves középpályás a Chicago Fire gárdájához szerződött, cserébe egy pontosan meg nem nevezett draftolási jogot kapott klubunk. Thompson idén 17 alkalommal lépett pályára a bajnokságban, de csak ötször volt kezdő, és összesen egy asszisztot hozott össze. 2010-ben tagja volt az MLS Cup-győztes csapatnak.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. San Jose Earthquakes 16-6-5, 53 pont (27 meccs)
2. Seattle Sounders FC 13-6-8, 47 pont (27 meccs)
3. Real Salt Lake 14-11-4, 46 pont (29 meccs)
4. Los Angeles Galaxy 13-11-4, 43 pont (28 meccs)
5. Vancouver Whitecaps 10-11-7, 37 pont (28 meccs)
6. FC Dallas 8-12-9, 33 pont (29 meccs)
7. Colorado Rapids 9-17-2, 29 pont (28 meccs)
8. Chivas USA 7-12-7, 28 pont (26 meccs)
9. Portland Timbers 7-14-6, 27 pont (27 meccs)

Ahhoz, hogy a Rapids elérje a playoff-helyek valamelyikét, valóban nagy hajrát kell nyitnia, mely talán már a Portland Timbers elleni, 3-0-s győzelemmel kezdetét is vette. A hétvégén azonban nem mi leszünk a favoritok, a fogadási tippek alapján sima LA-győzelem jósolható a magyar idő szerint szombatra virradóra, hajnali 5-kor kezdődő összecsapáson.

Múlt szombaton rendezték meg a 2014-es lacrosse világbajnokságra való hangolódás jegyében az Egyesült Államok és Kanada közti válogatott mérkőzést Commerce City-ben, melyen természetesen mindkét csapat színeiben számtalan helyi játékos is pályára lépett.





















A meccset a sportág helyi népszerűsítése, illetve a VB-re való figyelemfelkeltés kedvéért szervezték meg, nem utolsó sorban pedig azért, mert USA és Kanada hosszú évtizedek óta nem játszott egymás ellen egy-egy világbajnokságot leszámítva, a kanadai együttes pedig sohasem szerepelt még Denverben, ami a helyi lacrosse-szeretetet és a juharleveles válogatottban helyet foglaló coloradói érdekeltségű sportolók számát figyelembe véve azonnali pótlásra szorult. Ami a két csapat közti örökmérleget illeti, a VB-k történetében az USA 15-3-as győzelem-vereség mutatót jegyez Kanada ellen, de a legutóbbi négy világbajnokságból hármat mégis az északiak nyertek meg.

A 'Duel In Denver' találkozóra 4583 néző váltott tikettet a Dick's Sporting Goods Park-ban, mely hétköznapi esetben a Colorado Rapids labdarúgócsapatának hazai mérkőzései otthonául szolgál.
Az első negyedben folyamatosan a kanadaiak jártak az élen, a házigazdák csak futottak utánuk, Ross, Dickson és a Mammoth-kedvenc John Grant Jr góljaira azonban csak két válasz érkezett Striebel és Crotty jóvoltából, így a juharlevelesek 3-2-es előnnyel fordulhattak.
A második felvonás legelső percében Dickson újabb találatával tovább nőtt a két csapat közti különbség, pedig az amerikaiak próbálkoztak becsülettel, de részükről rendre kimaradtak a lehetőségek, így esélyük sem volt igazán feljebb kapaszkodni. Ráadásul nem sokkal később a kanadaiak kihasználtak egy létszámfölényes lehetőséget, miután a Mammoth-ból ismert Jones átadásából a Pioneers-alumni és Outlaws-tehetség Mark Matthews vette be Adams ketrecét. Kanada meggyőző fölényben játszott, és magabiztosan őrizték féltávnál is a vezetésüket 5-2 arányban.
A szünet után azonban megrázták magukat az amerikaiak és Boyle vezetésével megkezdték a felzárkózást. A harmadik játékrész második felében sorozatban három megválaszolatlan találattal kiegyenlítettek, Peyser és Rabil találatai közt ugyanis az ex-denveri Westervelt is eredményes tudott lenni PP-ből, így a mindent eldöntő játékrész előtt 6-6 volt az összecsapás állása.
Egy perccel a folytatást követően máris visszavették az előnyt a juharlevelesek, nagy örömünkre éppen a Denver University kiváló középpályása, Cameron Flint köszönt be egy nagyszerű szóló végén. Kisvártatva Striebel villanásából még egyenlített az USA, de a kanadaiak lendületét képtelenek voltak megtörni, és a következő minutumokban a vendégek néhány újabb találattal végképp eldöntötték a mérkőzés sorsát. Negyedórával a vége előtt Dickson elérte a mesterhármast jelentő gólját, majd JGJR bejátszását az Outlaws-ban és a Mammoth-ban is pazar újonc éven túllévő Jordan McBride váltotta találatra, rövidesen pedig a fedett pályás csapatunk tavalyi top kiválasztottja Adam Jones is megmutatta egy pazar találattal, hogy stadionban is képes eredményesen játszani. A végjátékban Harrison és Brooks találatával még szépítettek a jenkik, a meccs legjobbjának választott Curtis Dickson pedig önmaga negyedik gólját is elhelyezte a hálóban, ezzel Kanada 11-9 arányban diadalmaskodott.

A helyi játékosok közül Kanada színeiben John Grant Jr, Adam Jones és Jordan McBride mindannyian 1+1-eztek, Mark Matthews és Cameron Flint ugyancsak betaláltak, szintén pályára lépett a másodéves helyi egyetemista, Wes Berg, ám sajnos az ugyancsak DU-ra járó Jeremy Noble kisebb sérülés miatt nem tudta vállalni a játékot. Ezalatt az amerikaiak kapujában Jesse Schwartzman a második félidő alatt hat gólt kapott hat védés mellett, Matt Bocklet hat alkalommal szerzett labdát, és még a keménykötésű bekk, Lee Zink is szerelést öltött.

Ezzel a sportág átmenetileg szünetre vonul, a szabadtéri idény befejeződött, de hamarosan megkezdődnek az előkészületek a januárban rajtoló NLL-szezonra, és blogunkon is újra többségbe kerülnek majd a Colorado Mammoth-tal foglalkozó írások.

Mindeközben pedig gőzerővel vághatjuk a centit a két év múlva, 2014. július 10-19-ig esedékes denveri világbajnokságra, amelyet a Dick's Sporting Goods Park-ban rendeznek meg.

A legutóbbi hétvége kalandos párharcot tartogatott a Colorado Rockies számára, de sajnos egyik izgalmas meccset se tudtunk megnyerni az erősebb Philadelphia Phillies ellen, üres kézzel távoztunk.






















1. meccs, péntek: Phillies-Rockies 3-2 walk-off
Az első összecsapáson az infielden Pacheco, LeMahieu, Rutledge, Nelson kezdtek, a külső hármas CarGo-Fowler-Colvin volt, az elkapó Rosarionak pedig a bal kezes Francis dobott kezdőként. Rögtön az első játékban komoly akcióba kezdtünk és a vezetést is meg tudtuk szerezni, miután Rutledge singlet követően CarGo RBI doubleból volt eredményes és Rosario single ütésével újabb pontot szereztünk, 2-0s lépéselőnybe kerültünk. Ezzel szemben Francis beszedett két ütést, két kieső mellett hagyott egy szándékos sétát, de Brown ellen called strikeouttal sikerült elhárítani a bases loaded szituációt. A második menetben búcsúzott a denveri hármas, de a hazaiaknak csak egyetlen singlet engedtünk, majd újra kiestek a mieink és odaát is csak egy single, illetve egy rablás született. Ezt követően két kieső után Colvin és LeMahieu mutatott fel egy-egy singlet, de a dobó ellen lezárták a játékot, közben a Phils újra egyetlen singlet vállalt. Az ötödik tetején csak Rutledge volt képes egy double ütésre, Francis magabiztosan tartotta távol a bázisoktól az ellenfél trióját. Aztán újabb három denveri out következett, majd a kezdő dobó egy doublet kapott két kieső mellett és Torres fejezte be a hatodik dobórészt. A folytatásban Blackmon és Fowler ütéseivel lecseréltettük Cliff Leet, viszont a cserék kiszórták Rutledget és CarGot, így oda lett a nagy lehetőség. Torres két singlet kapott két kiesővel, Reynolds ellen sétával feltöltötték a bázisokat, Roenicke kárára pedig Nix helyezett el egy 2run RBI doublet az egyenlítésért, de Mayberry ellen sikerült befejezni. A nyolcadik inning során újra búcsúzott a Rosario-Pacheco-Nelson hármas, majd Belisle egy séta után zsinórban három kiejtést osztott ki. A következő akciót Giambi sétájával kezdtünk, ám a pich runner Brownt elkapták a kettesen és a másik két emberünk flyoutot kapott. Ezután Harrist küldtük ki a dombra, aki ellen rögtön sétáltak, majd egy bunt után intentionally walkot adott Utleynek és egy wild pitchből a kettes-hármasra jutottak a futók egyetlen out mellett. Sajnos tovább nem húztuk, a PH Schierholtz bebombázta a walk-off singlet, amivel a Phils 3-2re diadalmaskodott.
- Sokáig 2-0ra vezettünk, de a végén a bullpen nem bírta a nyomást és sorozatban harmadszor kaptunk ki egyetlen ponttal. Gonzalez a 84., Rosario az 59. pontját szállította az évben, amikor az első inningben eredményesek voltak. Rutledge volt az egyetlen játékos több ütéssel, négy beállás alatt két találatot vállalt. Francis tökéletesen kezdett és 5.2 játék alatt hat ütést kapott, de hét Kt adott. Torres ellen két futással egyenlített a Phils, a vereséget pedig Harris jegyezte a végén.























2. meccs, vasárnap: Phillies-Rockies 3-2 walk-off
A második felvonást szombaton eső miatt nem tudták megrendezni, vasárnap doubleheader következett. Az első meccsen Chatwood volt a dobó, az 1B poszton McBride, RFként Brown volt új ember a kezdőben. Kezdésnek mindkét csapatból simán kiesett három-három ember, majd a második akciót Rosario és Nelson ütéseivel kezdtük, LeMahieu RBI singleből a vezetést is megszereztük, ráadásul a dobó Chatwood rátett még egy lapáttal egy single ütéssel és 2-0s előnybe kerültünk. A következő dobórészt egy séta és egy single ellenére teljesítettük elbúcsúztatva az utolsó két embert, majd a harmadik tetején elhullottunk. Újra két embert felengedtünk és Howard mindkettőt be is küldte egy duplával és kiegyenlített a Phils. A negyedik menetben egyetlen séta történt részünkről Brown által, aztán az ötödikben Chatwood újabb ütése után hárman kiestünk, mint ahogyan a Phils triója is búcsúzott, maradt a 2-2. A hatodik játszma megint csak eseménytelenül alakult, nálunk már Ottavino állt a dombon, aki később a hetedikben csupán egy doublet engedélyezett. Aztán Fowler single ütésével kezdtünk, ám zsinórban hárman kiestünk, név szerint Rutledge, CarGo, Rosario, utána Brothers két kieső után beszedett két walkot és egy singlet, de a loaded 2out helyzetet hárítottuk a régi ismerős Wigginton ellen. A kilencedik akcióban a csereütő Giambi sétált, aki helyett futónak Blackmon érkezett, de a kettesnél tovább ő se jutott. Az alsó részben Belisle hamar kapott egy ütést, majd a futót a kettesig engedte két kiesővel, amikor Utleyt szándékosan sétáltattuk, egy újabb PB miatt pedig Howard is intent walkot kapott, a teli pályás helyzetnél Mayberry hozta az RBI walk-off singlet, újra 3-2re vesztettünk a kilencedik alján.
- Megint 2-0s vezetésről kaptunk ki, de most sokáig döntetlen volt az állás, újabb walk-off vereséget szenvedtünk. LeMahieu a 14. pontját szerezte a szezonban, a csapat hat ütéséből a kezdő dobó Chatwood termelt egyedül kettőt, aki az első RBIt is postázta. Közben a fiatal dobó öt játék alatt két pontot engedélyezett három ütés és négy séta mellett. Ottavino két játékot hozott le, Belisle a hatodik vereségét szenvedte. Muszáj még megemlíteni Rosario négy passed ballját, összesen 19nél jár az évben.

3. meccs, vasárnap: Phillies-Rockies 7-4
A DH második meccsére Hernandez öltözött be elkapónak, újdonság volt még a kezdőben Pacheco, Herrera, Blackmon, Colvin feltűnése, a soros dobó az újonc Pomeranz lehetett. Az elején Fowler leadoff doublet követően sorban hárman kiestek, Pomeranz csupán egy 2out singlet engedélyezett a házigazdáknak. A második próbálkozásnál Nelson és Herrera jegyzett ütéseket, de a dobónk ellen egy strikeouttal befejezték, majd egy doublet követően Martinez RBI singleből szerezte meg a vezetést a Phils, mielőtt egy dupla játékkal lezártuk volna az inninget. A harmadik játékrészben újra megindultunk előre, Fowler a második ütését regisztrálta, de Blackmonnal együtt DPvel kiestek, Pacheco és Colvin singlet szállított és a szélső bázisokra mentek, Hernandez RBI singleből egyenlített, sőt Nelson hazafutása három pontot ért, mellyel 4-1re átvettük a vezetést. Ezt követően két embert engedtünk pályára, de Howard ellen sikerült befejezni, majd egyedül Fowler vállalkozott egy sétára és a negyedik részben Nelson jegyzett errort. Az ötödik akció eredménytelen volt, ezzel szemben Roenicke ellen két futó ment fel hamar és Howard mindkettőt be is küldte egy singlelel, mely után a kettesre tartva kiesett, de 4-3ra visszahozta a csapatát. A hatodik tetején megint elhullott a denveri hármas, ám Wigginton solo shottal egyenlített a Phils és Roenickenek hamarosan távoznia kellett két újabb ütést követően, Reynolds ellen Frandsen hintett RBI singlet, végül a fordítás közben már Escalona állt a dombon. Legközelebb Fowler és Blackmon jegyzett sétát, de 2in-1outról se tudtunk pontot szerezni, ellenben Harris kárára a további hiányosságokat követően Ruiz és Schierholtz volt eredményes, mínusz három ponttal álltunk már. Az utolsó másfél inning eseménytelenül alakult, a végén még Fowler jegyzett egy doublet, de nem tudtuk elkerülni a 7-4es fiaskót.
- Söpréssel vesztettük el a seriest, az utolsó meccsen is vezettünk egy darabig, de a kezdetbeli lendület a végére teljesen elfogyott. Nelson két ütésből három pontot postázott és négy HRnél tart az élen. A legjobb ütő Fowler volt, 3/3as mérleg mellé két sétát tett, .310re emelte az átlagot. Öt hibánk volt a meccsen, Nelson és Herrera kettőt, Pacheco egyet vétett, nagyon sok. Pomeranz egy pontot kapott a nyitó négy játékban, később Roenicke ellen négy, Harris ellen két futás esett.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 79-61 (140 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 74-67 (141 meccs, 5.5 GB)
3. Arizona Diamondbacks 69-72 (141 meccs, 10.5 GB)
4. San Diego Padres 66-75 (141 meccs, 13.5 GB)
5. Colorado Rockies 56-83 (139 meccs, 22.5 GB)

A Giants a Dodgers elleni két győzelemmel megerősítette a vezető helyét a csoportban és a Padres jó formája is tovább tart, összetettben 2-1re verték a D'backst és közelednek a harmadik pozíció felé. A hét első napjaiban ARZ-LAD pároscsata lesz a csoportban, a SD pedig a címvédő Cardinalst láthatja vendégül.

A mieink is egy NL Westes csapattal találkoznak, méghozzá a playoffért igyekvő San Francisco Giants vívhatunk három mérkőzést. Gödörbe kerültünk az elmúlt időszakban és sorban öt meccset vesztettünk el, jó lenne véget vetni ennek a gyenge szériának és legalább egyszer diadalmaskodni a következő három napban. A series programja magyar időpontok szerint: kedd 02:40, szerda 02:40, csütörtök 02:40. GO ROCKIES!!!!

Eljött az idő, végre kezdetét veszi Amerikában a profi football liga. Az első héten máris rangadóval kezdünk, hiszen a Denver Broncos ellenfele a Pittsburgh Steelers lesz az első fordulóban, akiket tavaly a rájátszásban egy felejthetetlen meccsen végül hosszabbításban sikerült felülmúlni. Azóta azonban rengeteg dolog változott, s új szezon új meccs, lássuk mit várhatunk tőle.




















Nehéz helyzetben vagyok ezzel a beharangozóval, hisz' az ellenfelet már minden hűséges olvasó ismeri, mint a rossz pénzt, aktualitásokról pedig nehéz úgy beszélni, hogy még nem láthattuk élesben játszani egyik csapatot se. Mindenképp érdemes felidézni az előző meccsünket, hisz számunkra alighanem a közelmúlt egyik emlékezetes sporteseménye volt.

Január 8-án a Wild Card körben találkozott egymással a két csapat a Sports Authority Fielden, a mérkőzés esélyese egyértelműen a Steelers volt, sokan már előre leírták a Broncost, és a Tebow magic kipukkadását jósolták. Mégsem így történt, bár a vendégek szereztek vezetést, a 20-0-s második negyedben ellentmondást nem tűrően játszottunk, és Tebow tökéletes passzainak (!) segítségével gőzerővel haladtunk a győzelem felé. A félidőben a sárga-feketék mégis összeszedték magukat, és a meccs második felére sokkal motiváltabban jöttek ki, és szinte a sírból visszahozva a mérkőzést, egyenlítettek ki 23-23-ra a negyedik negyed végeztére. A hosszabbítást a mieink kezdhették támadással, és a touchback-et követően a saját 20-asunkról rögtön az első play győzelmet ért, miután Tebow labdája tökéletesen találta meg a középen teljesen üresen hagyott Bay-Bayt, aki - az új hosszabbítás szabályról mit sem sejtve - robogott be egészen az end zone, így túlórában diadalmaskodtunk 29-23-ra, és sokkoltuk az egész NFL-t egy újabb parádés skalp begyűjtésével.

Nagyjából ez történt tavaly. Azonban ahogy a felvezetőben már megemlítettem, azóta rengeteg dolog változott. Komoly elemzésbe úgy, hogy a csapatot élesben még nem láttam menni, ezúttal nem mennék bele, inkább a megérzésekre alapozok. A Steelers idén is bármelyik csapatot képes megverni, papírforma szerint ott lehetnek a rájátszásban, azonban szép lassan eljár az idő felettük. Nem kerülték el őket a sérülések és a holdoutok se. Ha a támadókat nézzük, mindenképp Big Bent kell először megemlíteni. Tavaly vesztett állásból sikerült némi bírói támogatással egyenlítenie, úgy hogy egyik lába gyakorlatilag használhatatlan volt. A rookie évében handoff guynak csúfolt középhátvéd mára a ligaelithez nőtte ki magát, aki passzai mellett a földön is komoly veszélyt jelenthet bármelyik csapat védelmére, noha a számtalan agyrázkódás és egyéb sérülés nem múlt el nyomtalanul. Ha már itt tartunk azok a bizonyos sérülések se véletlenül érték őt. Egyrészt talán a játékstílusa is magában hordhatja, másrészt a pittsburghi támadó fal se tudja őt megóvni minden igyekezete ellenére. Évek óta próbálják toldozni-foltozni, s hazudnék ha azt mondanám, hogy eredménytelenül, de az eredmény mértékéről már lehetne vitatkozni. Lehet hogy idén rám cáfolnak, de én komoly terrort várok VonDoomtól és reményeim szerint Wolfe is bemutatkozik a ligának. Ha a fal mögé tekintünk azt látjuk, hogy talán némi meglepetésre mindössze 4 célpontot hagyott neki rosteren a csapatvezetés, ellenben 6 futó játékos is ott áll a sorban. Nem nagy merészség arra tippelni, hogy elsősorban földön próbálják majd megverni az ellenfeleiket. Hogy ez nekünk jó-e, vagy rossz, azt a szezon előtt nehéz megmondani, mivel lecserélődött a két kezdő DT, jött új CB is, és új a DC. Így "látatlanban" én úgy gondolom, hogy annak ellenére, hogy a passz védelmünk erősödött jobban az offseason alatt, a futás elleni védelmünk nem lesz lemaradva tőle. DJ-vel magabiztosabban állítanám ezt, de én nem féltem a mögötte lévőket.

Ha megfordítjuk a labdát és úgy nézzük a matchupot, akkor a Broncos oldalán egy hatalmas kérdőjelet írnék legszívesebben. Manning a PS-meccsek végére egyre jobban kezdett mozogni, és egészen biztos, hogy új stílust, új ritmust ad a csapatnak. Elsőre mindenki úgy gondolhatja, hogy komoly erőpróba lesz számára a steelcurtain, és nem is tévednek vele sokat. Azonban második közelítésre komoly repedéseket lehet felfedezni a vasfüggönyön. A legjobb játékosuk Harrison egyrészt sérülésekkel bajlódik, másrészt a liga az elmúlt években számtalan új szabályt vezetett be a játékosok egészségének megőrzése érdekében, amik elsősorban az ő stílusát sújtották. Ennek ellenére a ligaelithez tartozik, de fénykorától már messzebb van, Ryan Clark pedig továbbra se játszhat egészségi állapota miatt ilyen magas tengerszint feletti magasságon. Polamalu még mindig az egyik legnagyobb név a szakmában, azonban a secondary vele együtt se tűnik túl erősnek. Hogy Ike Taylor mennyire szar vagy nem, arról a Steelersnation véleménye különbözik az enyémtől, viszont amikor én láttam őt játszani, még mindig szar volt, és ma este is úgy tervezem, hogy nézni fogom a meccset :). Tavaly Decker sérülése után Demaryius Thomas egyedül bohócot csinált belőle, ezen nincs mit szépíteni, s rajta kívül csak gyengébbek vannak/voltak. És akkor most cseréljük ki a képletben Tebowt, akit mi ugyan nagyon szerettünk, de azért nem elsősorban azért, mert rendszeresen 300 yardokat passzolna 2-3 TD társaságában, arra a Manningre, akivel azért fordult már elő hasonló. Kétségtelen, hogy ezúttal a Steelers nem tart majd 9 embert a boxban, egészen biztosan tartogatnak számunkra néhány meglepetést, de semmi esetre se mondanám, hogy esélytelenek leszünk.

Egy biztos, hatalmas csatára számíthatunk. A Steelerst fűti a bosszúvágy a tavalyi váratlan fiaskó után, mi pedig azért is küzdünk, hogy Manning győzelemmel mutatkozhasson be. Nagyon kemény nagyon szoros és élvezetes meccsen denveri győzelmet várok, aki teheti nézze meg és szurkoljon a vadlovaknak hétfőre virradóra 02:20-tól: Hajrá Broncos!

- Tóth Milán írása -

Változó eredményeket ért el Colorado Rapids a legutóbbi két MLS mérkőzésén múlt pénteken és most szerdán. Oscar Pareja legénysége ugyanis a Portland Timbers ellen vívott alsóházi rangadókat, és az első, idegenben elszenvedett vereség után hazai pályán már lehengerelte ellenfelét.




















A legutóbbi hétvégén Oregonban a Pickens – Moor, Wynne, Marshall, Wahl – Thomas, Larentowicz – Mullan, Rivero, Cascio – Casey kezdő lépett pályára. Az angol Premier League-ből frissen szerződtetett hondurasi középpályás, Hendry Thomas első meccsét játszhatta a Rapids szerelésében.

Talán nem én vagyok az egyetlen, aki nem érti, hogy a sikertelenségek ellenére Pareja miért nem próbál ki új embereket, a védelemben és a támadó szekcióban egyaránt. Nos, a szeptember 1-jei mérkőzésen a két belső védő (Wynne és Marshall) ismét bemutatta, hogyan kell pocsékul helyezkedni. Bár egy szépen felépített támadásnak köszönhetően a Rapids előtt adódott az első nagy lehetőség, az első játékrész legvégén mégis a hazai szurkolók örülhettek a gólnak. Egy ellentámadás végén a hazaiak támadója, Bright Dike szépen vált le védőjéről, és pár méterről könnyedén helyezett a kapuba, 1-0. Wahlt sem illeti nagy dicséret, a bal oldali védő az asszisztot jegyző szélsőt meg sem próbálta szerelni (Zapata ezúttal a keretben sem volt nevezve). A félidő hosszabbításában aztán egy hosszú passzt nem tudtak lefülelni a coloradói védők, de fortuna ekkor velük volt, Nagbe tíz méterről a kapu mellé emelt.

Cummings, Akpan és Castrillon is pályára lépett a második félidőben, de nagy változás elmaradt, egyedül Akpannak volt egy helyzete a találkozó végén, de egyenlíteni képtelenek voltunk, maradt az 1-0-s végeredmény.



Magyar idő szerint csütörtök hajnalban rendezték a Rapids – Timbers mérkőzést, és kedvenceink ekkor már szerencsére hozták a kötelezőt. A kezdő 11 három helyen is változott: Wahl helyén Zapata, Mullan helyén Castrillon, míg Casey helyén Akpan kezdett. A fiatal amerikai támadó már a 6. percben meglőtte idei első gólját, de ne rohanjunk ennyire előre. Az első percben Cascio a kapufát is megzörgette, miután az általam sokat kritizált Marshalltól egy fantasztikus indítást kapott. Andre Akpan igazi lesipuskás gólt szerzett pár perccel később, hiszen Moor beadásával Casciót kereste, de a labda a 24 éves csatár elé pattant, aki hat méterről nem hibázott, 1-0.

Szerencsére támadásban maradtak a hazaiak, Tony Cascio pedig a 26. percben valahogy begyömöszölte a játékszert a vendégek kapujába, megduplázva a Rapids előnyét, 2-0. A második félidőben a Portlandnek kellett volna támadnia többet, de a nagy rohamok elmaradtak, valamint egy Pickens is ott állt a Colorado kapujában. A portásról eddig nem is ejtettünk egy szót sem, pedig az előző meccsen is bemutatott két hatalmas bravúrt.

Az i-re a pontot a hajrában Jaime Castrillon tette fel, aki szezonbeli hetedik gólját szerezte. A 29-szeres kolumbiai válogatott középpályás a vendégek bizonytalanságát használta ki, és mindenkinél magasabbra ugorva bólintott a kapuba, kialakítva ezzel a 3-0-s végeredményt.

A 19 éves Shane O’Neill is kapott pár percet az este, az ír származású, de már az amerikai labdarúgás hírét öregbítő tehetség harmadik alkalommal volt MLS-meccsre nevezve, de még csak most debütált a profi ligában.

Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. San Jose Earthquakes 16-6-5, 53 pont (27 meccs)
2. Real Salt Lake 14-11-4, 46 pont (29 meccs)
3. Seattle Sounders FC 12-6-8, 44 pont (26 meccs)
4. Los Angeles Galaxy 13-11-4, 43 pont (28 meccs)
5. Vancouver Whitecaps 10-11-7, 37 pont (28 meccs)
6. FC Dallas 8-12-9, 33 pont (29 meccs)
7. Colorado Rapids 9-17-2, 29 pont (28 meccs)
8. Chivas USA 7-11-7, 28 pont (25 meccs)
9. Portland Timbers 7-14-6, 27 pont (27 meccs)

Nem sikerült tehát oda-vissza megverni a Portlandet, de legalább győzelemmel vonulhatott a Rapids a szünetre, hiszen a válogatott meccsek miatt most nem lesz forduló. Legközelebb majd 15-én, a Los Angeles Galaxy ellen játszunk, és a sportfogadás világában nem minket tartanak a találkozó esélyeseinek.

Hétfőtől csütörtökig négy mérkőzést vívtunk meg az Atlanta Braves otthonában, de sajnos a nagy igyekezet ellenére a Colorado Rockiesnak be kellett érnie egyetlen győzelemmel a párharcban.






















1. meccs, hétfő: Braves-Rockies 6-1
Az atlantai párharc nyitó meccsén az infielden a Pacheco-LeMahieu-Rutledge-Nelson négyes kezdett, kívül CarGo, Fowler, Colvin álltak, az elkapó Rosario lehetett, a soros dobó Chatwood volt, tehát a szokásos összeállítással kezdtünk. A legelső próbálkozásnál Rutledge ütött egy singlet három out mellett, majd a hazaiak egy sétával nyitottak, a hármasig jutó futó pedig Chatwood wild pitchből szerzett pontot, egy újabb walk után Prado ütésével hazaért még egy ember, mivel Chatwood és Pacheco többszörösen szerencsétlenkedett a playnél. A második játék három-három kiesést hozott, a mieink a harmadikban is eredménytelenek voltak, viszont a Braves újabb nagy akcióba kezdett. Először három sétával loaded 1outot alakítottak ki, majd szépen haza is küldték a futóikat, Prado sac flyból volt eredményes, Francisco RBI singlet vállalt, végül Ross két pontot szórt egy duplából és már 6-0ra húztak el. Ezt követően CarGo single után Rosario kapott dupla játékot, majd Roenicke vette át a hatalmat a dombon és magabiztosan kiosztott három ütőt. Az ötödik inningben Nelson helyezett el egy doublet két kieső után és megint nem engedtünk atlantait a bázisok közelébe. A hatodikban mindkét csapatnál simán kiesett a három-három próbálkozó, majd a hetedikben CarGo jegyzett egy singlet és Pacheco single ütése közben egy errorból CarGo hazaért, de további pontokat nem szereztünk, mert a Braves két strikeouttal hárítani tudott. Aztán Moscoso egy single ellenében abszolválta a következő dobórészt, majd megint kiesett három denveri. Az utolsó dobójátékban Harris egy duplát engedett, több változás pedig már nem történt, be kellett érni a 6-1es fiaskóval.
- Három inning alatt 6-0s hátrányt szedtünk össze és ezzel simán elvesztettük a mérkőzést. Chatwood kapta mind a hat futást, abból öt ER volt, nagyon sebezhető volt. Viszont a többi dobó hibátlanul teljesített, Roenicke két inning alatt hatból hat ütőt búcsúztatott el. Gonzalez volt az egyetlen emberünk két ütéssel és az egyetlen denveri runt is ő szállította egy error miatt. Pacheco egy playben két mezőnyhibát vétett és már 12 errornál tart, sokkal nyugodtabb mezőnyjáték kéne tőle a jövőben, de legalább Rutledge bemutatott egy remek playt védekezésben.

2. meccs, kedd: Braves-Rockies 0-6
A mezőny csapat egy az egyben megegyezett a hétfőivel, dobóként Pomeranz kezdett. Az első akcióban kiesett a denveri hármas, majd két singlet is kaptunk, de az első után megakadályoztunk egy rablási kísérletet a hármas bázisnál. Azután egyedül Colvin sétált, de caught stealing áldozata lett, közben Pomeranz a második dobórészt is hozta két felengedés ellenére. A harmadikban három strikeout közt LeMahieu ground-rule double jóvoltából jegyeztünk egyetlen ütést, a Braves két ütést hintett, de sorban két outtal tudtunk hárítani. Ezt követően egy kiesőnél CarGo hatalmas hazafutásával szereztük meg a vezetést, az első cseredobó Torres pedig biztosan kiosztott három ellenfelet egy double közben. A folytatásban rögtön az első ember Pacheco solo hazafutásával növeltük az előnyt, melyet három out követett, ahogyan hazai oldalon is búcsúzott az aktuális trió. Újra nekivágtak a denveri harcosok és két kieső után CarGo duplájával, Rosario single ütésével, illetve Colvin sétájával töltöttük fel a bázisokat, azonban Pacheco ellen egy popouttal hárították el a nagy lehetőséget. A házigazdák két singlelel a szélső bázisokat foglalták el egyetlen kiesővel, amikor double stealt szerettek volna végrehajtani, de a mieink egy tökéles SO+CS double playel védekeztek, megőrizve a makulátlan mérleget. Sőt, a hetedikben mindent eldöntöttünk, két ember ütés nélkül lépett bázisra, majd Fowler RBI singleből voltunk eredményesek, őt követően pedig a Rutledge elleni SO közben az utolsó dobás wild pitch lett, így a hármasról haza érhetett a denveri futó a negyedik runért. A hetedik alján Brothers csak egyetlen walkot engedélyezett, Colvin doublet követően pedig Pacheco sújtott le egy singlelel, sőt LeMahieu következő ütése közben egy throwing error jóvoltából Nelson egészen hazáig futhatott az egyesről, 6-0ra húztunk el. Újabb hibátlan dobórészt postáztunk, a legutolsó akcióban Fowler leadoff double után hárman kiestek, Belisle is csak egy ütést engedett már, melyet követően a LeMahieu-Rutledge-Pacheco dupla játékkal fejeztük be a meccset, 6-0ra diadalmaskodtunk.
-  10-9 arányban volt több ütésünk, a szoros kezdés után előnybe kerültünk, melyet a végére markánsra növeltünk. Pacheco volt a meccs legjobbja két ütéssel és két pontszerzéssel, megszerezte a negyedik hazafutását a szezonban. Gonzalez is két ütést hozott, beleértve a 22. HRt az évben, továbbá még LeMahieu és Fowler jegyeztek két találatot. Pomeranz lehozta az első három inninget pont nélkül öt ütéssel, a győzelmet Torres szállította szintén három hibátlan játékkal.






















3. meccs, szerda: Braves-Rockies 1-0
A szerdai összecsapásra Brownt neveztük right fieldernek, az elkapó posztot Hernandez töltötte be, a soros dobó pedig White lehetett. Az első menetben két kieső után két sétát értünk el CarGo és Pacheco révén, majd Hernandez ellen forceouttal védekeztek a hazaiak. White is megúszta az első dobórészt, a leadoff walk után sorban három groundoutot osztottunk ki. A második játékrész mindkét csapat számára eseménytelenül alakult, majd Fowler járt bázison egy error miatt, a hazaiak két embert küldtek fel, de elhárítottuk a veszélyt. Ezt követően simán búcsúzott a denveri hármas, aztán a negyedik részben az első két ember bázisra lépett, McCann forceout játéka közben pedig az első futó hazaért és előnybe került a Braves. Az ötödikben megint simán kiesett a soron következő denveri trió, aztán az első csere dobó Ottavino egy singlet és egy walkot engedett egyetlen out mellett, amikor Chipper ellen egy LeMahieu-Rutledge-Pacheco dupla játékkal hárítottuk el a veszélyt. Utána a sor tetején Fowler sétált, de Rutledge double play áldozata lett, majd az első ember sétája után a mieink is végrehajtottak egy újabb DPt. Hat játék után még mindig 1-0ra vezetett az Atlanta és a Rockiesnak egyetlen ütése se volt a meccsen. A hetedik akcióban rögtön az első ütő Pacheco megtörte a no-hittert egy singlelel és még Brown sétált, de LeMahieu ellen összehozták a harmadik kiejtést. A hetedik dobórészt egy séta ellenére három különböző reliever közbenjárásával abszolváltuk, majd a nyolcadik támadásban újra megkíséreltük az egyenlítést, Fowler és Rutledge került bázisra, azonban hiába jutottak a kettes-hármas kanyarba, CarGo és Pacheco is strikeouttal búcsúzott. Harris egy single ellenére hozta az utolsó dobórészt, de a befejező akcióban már csak két kieső után Giambi kapart össze egy sétát, egyenlíteni nem sikerült, 1-0ra vesztettünk.
- Egyetlen pontot kaptunk, amivel sajnos elvesztettük a meccset, támadásban sokáig semmit nem csináltunk, a végére két ütésre és hat sétára voltunk képesek. CarGo bemutatott egy látványos elkapást a mezőnyben, de támadásban ő se tudott mit csinálni. White négy játék alatt kapott egy pontot, ami már a nyolcadik vereséget jelentette neki. Ottavino 2.1 játékot hozott le három séta mellett és a többi csere dobó se kapott futást.

4. meccs, csütörtök: Braves-Rockies 1-0
A csütörtök délutáni negyedik meccsre több helyen is változtattuk, CarGo szabadnapja miatt Blackmon és McBride is bekerült az outfieldre, Colvin átállt 1Bnek, közben Rutledge a kettesen kezdett, Herrera volt a shortstop és Pacheco ment át a hármas bázisra. Az elkapó Rosario volt, neki elsőként Chacin dobott. Az első támadásban Pacheco és Rosario keveredett a szélső bázisokra, de sajnos tovább nem jutottak, majd két kieső után egyetlen singlet engedtünk. A másodikban Blackmon jegyezte az ütésünket, viszont a Braves rögtön két ütéssel kezdett és Chacin elképesztő hibájából be is ért az egyik futó, egyszerűen Rosario visszadobott labdájának nyúlt mellé, majd egy séta után lezártuk az inninget, de hátrányba kerültünk. Ezt követően Fowler és Rutledge ütéseivel kezdtünk, ám utána sorban hárman kiestek és simán elszalasztottuk a lehetőséget. Aztán Chacin ellen kieső nélkül feltöltötték a bázisokat, de három outtal hárítottunk lehetetlennek tűnő helyzetből. Megint Blackmon talált egy singlet, majd két ütés és egy walk által teli pályát engedtünk, lecseréltük Chacint és Reynolds fejezte be a játékot. Az ötödikben csupán Pacheco járt bázison egy 2out walk által, a dobórészt biztosan abszolváltuk, utána a hatodik támadásban Blackmon a következő ütését is elkönyvelte három flyout közt és egyetlen atlantai se lépett pályára, maradt továbbra is az egy pont hátrány. A hetedik rész eseménytelenül pörgött le, nálunk Brothers dolgozott, aztán megint háromból három outot szenvedtünk el. A nyolcadik alját Belisle teljesítette hibátlanul, a legutolsó próbálkozásban még Blackmon termelt egy újabb ütést, de a többiek kiestek, így két nap alatt kétszer kaptunk ki 1-0ra.
- Nem mindennapi pont döntött a győzelemről, Chacin sebezhető volt ezen a napon, 3.1 inning alatt hét ütést és egyetlen pontot kapott, azzal vesztettünk. A relieverek még ütést se kaptak utána. Nekünk is hét ütésünk volt, Blackmon 4/4es napot zárt, de pontot ő se szerzett és hazaküldeni se tudtuk.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 77-60 (137 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 73-65 (138 meccs, 4.5 GB)
3. Arizona Diamondbacks 68-70 (138 meccs, 9.5 GB)
4. San Diego Padres 64-74 (138 meccs, 13.5 GB)
5. Colorado Rockies 56-80 (136 meccs, 20.5 GB)

A többi párharcot a csoporton belül vívták a többiek egymással és a kicsik legyőzték a nagyokat. Vagyis a D'backs a Giants, a Padres a Dodgers otthonában diadalmaskodott 2-1es összesítéssel. A hétvégén SF-LAD és SD-ARZ serieseket rendeznek az ellenfeleink között.

A Rockies legközelebb a Philadelphia Phillies ellen fog küzdeni idegenben az esélytelenek nyugalmával. A három meccses párharc programja magyar időpontok szerint: szombat 01:05, vasárnap 01:05, vasárnap 19:35. Reméljük, hogy legalább a söprést sikerül elkerülni. GO ROCKIES!!!

A hétvégén megkezdi szereplését az idei évadban a Denver Broncos csapata, amely a mozgalmas nyári szünetet követően komoly reményekkel vághat neki a 2012-es menetelésnek. Úton-útfélen nagyratörő célokat emlegetnek a csapat felé, de hogy minderről és sok más egyéb aktualitásról hogyan vélekednek blogunk szerkesztői, az a következő írásból derül ki.

























- Vezesd le milyen eredményeket (W-L) fog elérni a csapat az egyes meccseken az alapszakaszban!

Black_Adder válasza:

1.) vsPIT: W. Peyton bemutatkozása, az egész csapat 200%on fog égni, hogy győzzünk, a Pttsburgh viszont vissza akar majd vágni a WC vereségért. Nagyon szoros meccsre számítok, a hazai pálya előnye elég lehet (főleg hogy pont emiatt az ellenfél egyik legjobbja hiányozni fog): 1-0
2.) @ATL: W: Újabb nehéz összecsapás, de a Falcons azért nem verhetetlen. Ha valamit akarunk a szezontól kénytelenek leszünk őket legyőzni: 2-0
3.) vsHOU: W: Peyton ismeri a csapatot, hazai pálya, meg kell lennie: 3-0
4.) vsOAK: W: Újra kezdték a rebuildinget, ez nem az ő szezonjuk lesz: 4-0
5.) @NE: L: Őszintén nekem is kétségeim vannak a 4-0-ás szezonkezdettel, ha külön-külön nézem talán összejöhet, de az 5. héten biztos véget ér a sorozat. Komoly veréstől tartok... 4-1
6.) @SD: L: Egyszer volt San Diegoban kutyavásár, és az tavaly volt. 4-2
7.) BYE. Azt hiszem ezen a ponton, ha 4-2vel állunk mindenképp elégedettek lehetünk. E szerint a forgatókönyv szerint jól is jönne egy kis pihenő, mielőtt komoly hullámvölgy jönne
8.) vsNO: L: Az álszenteket komolyan megbüntette a liga, meg is gyengültek, de tartok tőle, hogy ezzel hasonlót értek el, mint annak idején a Peccel, és csakazért is alapon mindenkit bedarálnak. A Brees szintű QB-k tavaly is komoly gondot okoztak a védelmünknek, és noha idén valamivel erősebbek vagyunk, ennek a meccsnek továbbra se mi vagyunk az esélyesei. 4-3
9.) @CIN: W: <3ponttal mindig megverjük őket, mégha gyengébbek is vagyunk. Ráadásul újra nálunk van Holy Stokley, szóval esélyük sincs :D 5-3
10.) @CAR: Presztízs meccs több szempontból. A tavalyi draft első két választottja egymás ellen, és ilyenkor szerintem az 1/2 a motiváltabb. John Fox a volt csapata ellen, szintén ő lehet a motiváltabb, ez a miénk lehet: 6-3
11.) vsSD: W: A szezon egyik legfontosabb összecsapása. Ha tényleg jó formában várjuk őket, akkor meg van az esélyünk. Nagyon kéne ez a győzelem: 7-3
12.) @KC:L Az Arrowheadben nem szoktak kétszer egymás után nyerni a vendégek... 7-4
13.) vsTB: W: Ha csak nem Weber lesz addigra a kezdő irányító ezt hozni kéne 8-4
14.) @OAK: L: Értenek ahhoz h tegyék tönkre a szezonunkat: 8-5
15.) @BAL: L: Itt már nagyon fog kísérteni a múlt és a sorozatos év végi összeomlás, esélyünk se lesz a SB esélyes csapat ellen: 8-6
16.) vsCLE: W: Nem akarok lebecsülni egy csapatot se, de a Clowns helyzete hosszú évek óta kilátástalan. Őket tán még a szezon végi összeomlásban is verhetjük, és akkor 2006 óta először Winning Season lehet, ami akár a divízió győzelemhez is elég lehet 9-6
17.) vsKC: L: Könnyen lehet h a divíziógyőzelemről fog dönteni ahogy tavaly. És minden esélyünk meg lehet ezen a meccsen, de nem merem győzelemre adni. 9-7

Filip válasza:

PIT: Minden szép és jó, nagy reményekkel kezdjük a szezont, ám az elvárásokat túlzottnak érzem, a Steelers hamar le fogja rombolni a PM által lefestett rózsaszín, idillikus világot, és könyörtelenül visszavágnak a tavalyi PO-fiaskóért. 0-1
@ATL: A nyitó forduló veresége után összekapjuk magunkat, és annak fényében talán kissé váratlanul, de komoly skalpot gyűjtünk be idegenben. 1-1
HOU: Ellenük se lesz könnyű dolgunk, de ha versenyben akarunk lenni, akkor hazai pályán csak a győzelem elfogadható, és meg is lesz. 2-1
OAK: Idén talán ők a kiegyensúlyozott csoportunk leggyengébb résztvevői, egymás ellen mindig nagy rangadókat vívunk, és a csapatok erősségétől függetlenül se lehet soha biztosra menni, de otthon ezt behúzzuk ellenük. 3-1
@NE: Annak idején igazi Brady-killerek voltunk, szerintem most is fogjuk osztani a csicskagyereket kegyetlenül, de ezzel együtt is a két posterboy csatájaból a bostoni szépfiú fog kikerülni győztesen, mert négy negyed alatt kiegyensúlyozottabbnak, egységesebbnek tűnik a Pats nálunk. Mindenesetre előre borsózik a hátam ettől a meccstől, hogy milyen ocsmány médiafelhajtás fogja körülvenni a két buzerátort. 3-2
@SD: Mindenhol azt hallanni, hogy mennyire gyengék, nem olyanok, mint régen, és talán tényleg nekünk van most erősebb keretünk, de egy ilyen rangadóra oda fogják tenni magukat, és fuckniában megmutatják, hogy ki az úr a háznál. 3-3
NO: A bye week után biztosan iszonyat motiváltak leszünk egy hazai SNF-on, és szerintem összejön a szezon legnagyobb bravúrja. 4-3
@CIN: A hullámzó teljesítmény folytatását várva, szerintem a fiatalos Bengals otthonában megint kevésbé leszünk elszántak, amivel könnyen megüthetjük a bokánkat. 4-4
@CAR: Ezzel ellentében viszont Fox a korábbi csapata ellen biztos, hogy nagyon szeretne bizonyítani, a Panthers ráadásul még építkezik, azt is legókockából, még házon kívül is kötelező lesz nyerni. 5-4
SD: Hazai környezetben visszavághatunk nekik, és megtaníthatjuk kesztyűben dudálni a köcsögöt. 6-4
@KC: Újra formába lendült volna a csapat, de a kissé alulértékelt Chiefs ellen idegenben nem hiszem, hogy sok keresnivalónk lesz. 6-5
TB: Decemberre fordulva egyre nagyobb téttel bír minden meccs, főleg ekkor, főleg hazai pályán, főleg Manning-gel, meg úgy általában is must win nekünk a Buccaneers elleni meccs. 7-5
@OAK: Jó esetben ekkorra a Raiders már kiszáll az érdemi versenyből, nekünk pedig nem lesz annyira nehéz dolgunk győzni ellenük, és egy újabb sikerrel tarthatjuk életben a reményeket. 8-5
@BAL: Szerintem ellenük még mindig kevesek leszünk, a brutális védelmükkel szemben nehéz lesz bármit is kitalálni, ami működhet, nem hiszem, hogy sikerül megúszni a komoly verést. 8-6
CLE: Aggodalomra semmi ok, a Browns ellen az év legegyértelműbb meccsét kell játszanunk. 9-6
KC: Könnyen lehet, hogy a divízió-győzelemről vagy akár egyenesen a playoff-ba jutásról fog dönteni ez a mérkőzés, hazai pályán már csak becsületből is győzelemre tippelek, mert Manning-gel csalódás lenne ilyen ki-ki meccset elveszíteni. 10-6

StormST válasza:

Előrebocsátom, hogy a tippjeim PM jó játékának reményében és a védelem visszaesése nélkül teszem. Ha az előbbivel van baj, akkor minden borul, ha az utóbbival, akkor talán kisebb a gond.

vs Steelers: ha Tebow-nak sikerült, akkor PM-nek kötelező. Nyomás alatt kell tartani BB-t és akkor nagy baj nem lehet -> 1-0
@ Falcons: Félek, hogy ez lesz az első és elengedhetetlen pofon, amibe beleszaladunk, a Falcons jó csapat, főleg otthon -> 1-1
vs Texans: Kubiak hazatér egy igen erős keret élén, bár egy-két poszton gyengültek tavalyhoz képest. Illik nyerni, ha akarunk valamit -> 2-1
vs Raiders: közepes támadósor, gyengécske secondary, hazai pálya, kötelező -> 3-1
@ Patriots: sajnos még mindig nem érzem a LB sorban, meg az egész védelemben, hogy lenne bárki is, aki meg tudná állítani a TE passzokat -> 3-2
@ Chargers: az idei Chargers verhető, főleg PM-nek, ha meg akarjuk nyerni a csoportot, akkor ezt hozni kell -> 4-2
BYE
vs Saints: nehéz meccs a pihenő után, valamennyire vízválasztó is. Gyengébb ez a Saints, mint tavaly voltak, ez a védelmen múlik majd, én bízom bennük -> 5-2
@ Bengals: jobb ez a Bengals, mint sokan gondolják, bár nehéz megítélni még őket a sok fiatal miatt. Tavaly vertük őket Orton-nal, félek nem fogjuk -> 5-3
@ Panthers: ezt a meccset hozni kell, itt nem lehet mese -> 6-3
 vs Chargers: egy meccset hozni kell ellenük, bár szerintem mindkettő meglesz, ez főleg -> 7-3
@ Chiefs: a KC a megverendő csapat idén a csoportban, idegenben náluk nem nagyon szokott menni sajnos -> 7-4.
vs Bucs: a tavalyi szezon egyik leggyengébb csapata csak keveset erősödve -> 8-4
@ Raiders: ha PM be akar kerülni a Broncos hallhatatlanjai közé, akkor nyernie kell a Black Hole-ban -> 9-4
@ Ravens: a Mile High-on meg lehetne őket verni, idegenben félek nem lesz meg -> 9-5
vs Browns: káoszos csapat, Elway és Broncos fóbiával -> 10-5
vs Chiefs: ha számít, akkor nyerünk, ha nem, akkor is kéne -> 11-5




















- Tippeld meg az AFC West végeredményét W-L mutatókkal!

Black_Adder:

KC 10-6
SD: 10-6
DEN: 9-7
OAK: 4-12

Filip:

1. Denver Broncos 10-6
2. Kansas City Chiefs 9-7
3. San Diego Chargers 7-9
4. Oakland Raiders 5-11

StormST:

Broncos 11-5
Chiefs 9-7
Chargers 7-9
Raiders 6-10

- Kik jutnak be a playoff-ba az AFC-ből?

Black_Adder:

NORTH: Ravens
EAST: Patriots
SOUTH: Texans
WEST: Chiefs
WildCard: Steelers, Chargers

Filip: NE, BAL, PIT, HOU, DEN, KC

StormST: Broncos, Patriots, Texans, Ravens, Steelers, Chiefs

- Ki nyeri meg az idény végén a Super Bowl-t?

Black_Adder: tombrédi

Filip: New England Patriots

StormST: Packers vagy 49ers, ha az NFC-ből kerül ki, Broncos vagy Patriots, ha az AFC-ből























- Milyen célkitűzést tennél a Broncos 2012-es szezonja elé?

Black_Adder: Ha már idejött Manning 2-3 éven belül muszáj SB-t nyerni, különben semmi értelme nem volt. Idén el kéne indulni ezen az úton. Igazából már rég ezen az úton vagyunk, most csak megpróbálunk levágni egy kanyart. Én sokat szeretnék látni a fiatal védőinktől, akik máris a kedvenceim. Von Miller, Chris Harris, és az ideiek Trevathan, Malik Jackson, Steven Johnosn és Wolfe. Ha úgy lesz ahogy tippeltem, hogy az utolsó fordulóban hazai pályán elvérzünk és emiatt nem leszünk ott a rájátszásban, akkor mérhetetlenül csalódott leszek, akkor bizots lesz egy-két Peyton takaroggy is, de az igazán komoly cél, az nem idén, hanem jövőre lesz a csapat előtt.

Filip: Annak ellenére, hogy nem várok túl nagy szezont a csapattól, valahogy mégis összetippeltem egy divízió-győzelmet magunknak, ami kicsit elbizonytalanodott. Tulajdonképpen, Manning nyerni jött ide, azért hoztuk, mert eredményekre van szükség, és a rájátszás már idén kötelező lenne miatta, de egy PO-meccsnél többet nem várok, ott már minden fellépés ajándék lenne, a SB-elvárásokat abszolút komolytalannak tartom.

StormST: Minimum az AFC West megnyerése és a playoff, ha már ennyi pénzt költöttünk és ennyi hype-ot csináltunk magunk köré...

- Mennyire voltál elégedett a legutóbbi draft választásaival?

Black_Adder: Kevésbé mint ezelőtt. Nehezebb is volt a helyzet, de oswit és hillmlant hatalmas reach-csel választottuk ki, és egyik se immediate impact. Pedig most ha itt van Peyton, ilyen játékosok kellettek volna, és akkor talán már idén is az SB lehetne a cél. Ha ott leszünk a rájátszásban, akkor ezzel a kerettel is bármire képesek lehetünk, de a draft második napja egy hatalmas hiányérzet számomra. Wofleval, Trevathannal és Malik Jacksonnal elégedett vagyok.

Filip: Igazából egyedül Osweiler választása szúrta a szememet, abszolút project QB, olyan mint Tebow volt, csak éppen mindenben gyengébb nála, és negyedannyi potenciál sincs benne. Ha azt leszámítjuk, hogy kidobtunk a semmire egy 2nd round pick-et, egész jó draft volt, különösen Bolden, Trevathan és Jackson alkotott nagyot a TC alatt, éppen a leghátsó pick-ek.

StormST: Én minden draft-ot rossznak tartok, ahol egy csapat nem húz az első körben. Wolfe már meggyőzött, Osweiler most fos, talán lehet belőle valami, Hillman nem tűnik reménytelennek, Bolden CB-nek gyenge, de van benne potenciál és jó returner, Blake-ből még keveset láttunk, Malik Jackson nagy steal-nek tűnik és Trevathan is megragadhat az NFL-ben. Összesítve: C osztályzat

- Kit tartasz az offszezon legnagyobb igazolásának (Manning után)?

Black_Adder: Terjedelemre gondolom Bannan, magasságra Oswi. :P. Viccen kívül a legnagyobb upgrade talán Porter (Goodmanhoz képest), aminek legjobban örülök, h Stokleyt újra narancssárgában láthatjuk, és biztos jelentős szerepe lesz a denveri offense-ben. Viszont aki nála is hasznosabb lehet, az mégis Adams. Aki biztos nem tudja hiánytalanul pótolni Dawkot, de már most látszik, h minden tőle telhetőt megtesz, és igazi mentor. Szerintem hatalmas szerepe van abban, hogy Rahim Moore magára talált, és már csak emiatt nagyon megérte őt idehozni...

Filip: Tudatosan erősítettünk, a támadósorban Manning köré építkeztünk, a védelemben pedig a fenálló lyukukra igazoltunk. Számomra különösen örömteli volt Bannan és Stokley visszahozatala, mindketten szimpatikus harcosok voltak korábban, és újra húzóemberei lehetnek a csapatnak.

StormST: Porter-t, ha egészséges tud maradni, akkor évekre megoldottuk vele az egyik CB posztot. Jó igazolásnak tűnik még Dreesen és Tamme is a támadóknál.

- Melyik posztot véled a csapat leggyengébb pontjának?

Black_Adder: OL. Én a súlytalannak gyengének érzem a kezdőket is, még ha ez nem is fog annyira feltűnni, Peyton lábmunkája és döntéshozatali ideje miatt, viszont a cserék kritikán alul játszottak. Azt hiszem más lyukas poszt nagyon nincs is, persze elférne még egy MLB a keretben, lehetne kicsit tapasztaltabb CB depth, egy olyan csere QB se ártana, aki akár irányítani is tud, de ez a fránya OL idén is az ami nem NFL szintű. Cladynek tavaly gyenge szezonja volt ugyan, de benne még bízok, Kuper nagyon jó lenne, de rövid időn belül 2 komoly sérülés nem tesz jót a pályafutásának, OF erős de lassú, Beadles és Walton pedig szerintem megrekedtek egy szinten, ami már akkor is kevés volt... És nincs csere, vagy aki van, az csak azért, h mégis meglegyünk 9-en ezen a poszton...

Filip: Az offensive line kirívóan a leggyengébb poszt, de ugye Manning akkora irányító, hogy elé fal sem kell. Komolyra fordítva, tényleg nem kell akkora terület és annyi idő neki az eredményes passzjátékhoz, mint amennyit mondjuk Tebow igényelt, de már csak a sérülése miatt jó lenne valahogy megvédeni őt, ami a jelenlegi összeállítástól több mint aggasztó. A védelemben egész jól sikerült elsimítani a meglévő kérdőjeleket, a DL-t és a secondary-t is kiegyensúlyozottabbnak érzem, mint mostanság bármikor. Bár bevallom tartok tőle, hogy a sérülések alaposan megkeseríthetik a dolgunkat, mert több poszton is hadilábon állunk a minőségi cserékkel, mint például QB, RB, OL, LB, S, ami több mint aggasztó lehet.

StormST: Az OL-ban vannak gondok, bár én kevésbé látom vészesnek a helyzetet, mint a legtöbben, viszont én Mays-t és Woodyard-ot se tartom elég jónak, hiányozni fog DJ és az első körös MLB draft...

- Ki lehet az idény legnagyobb meglepetésembere a csapatból?

Black_Adder: Trevathan. DJ eltiltása miatt jelentős szerephez juthat (mégha ott van Brooking akkor is.) Persze Wolfetól is produktív teljesítményt várok, de azt nem tartanám meglepetésnek.

Filip: Talán valamelyik újonctól remélhetünk váratlanul kiugró teljesítményt, mint Trevathan vagy Jackson.

StormST: Moreno, vagy Wolfe...




















- Milyen szezont vársz Peyton Manning-től Denverben?

Black_Adder: Egészen más tempót és stílust fog adni az offensenek, de a 18 millióért dolgozzon is meg. Igazán elégedett csak akkor lennék vele és az idehozatalával, ha a tippemmel ellentétben bevinne minket a rájátszásba. Azt pont lesz.rom h 4 vagy 5000 yardot passzol-e, 30 vagy 40TD ad-e. Csak az érdekel, h nyer-e.

Filip: Újra elit QB-hoz méltóan kell játszania, elvileg minden adott hozzá, hogy újra a sérülése előtti formájában tegye a dolgát, és ha nem viszi rájátszásba a csapatot, akkor az igenis csalódás lesz tőle, a vezetőségtől és az edzőktől egyaránt, hiszen erre építettünk fel mindent. Ugyanakkor egy SB-hadjárat is igencsak kéne, ha már ennyit áldoztunk rá, és eladtuk a lelkünket az ördögnek, de idén erre nem sok esély mutatkozhat, később pedig PM csak egyre öregebb és sérülékenyebb lesz...

StormST: 4000-4500 yard, 30-35 TD, <10 INT és akkor már mondhatjuk, hogy megdolgozott a fizuja nagyobbik részéért, de ha nem kerülünk PO-ba, akkor bármilyen statisztikai mutatóval is gyenge lesz a szezonja az elvárásokhoz képest...

- Vissza fogjuk-e sírni Tim Tebow-t az évad végén?

Black_Adder: Lesznek, akik az egész év folyamán picsogni fognak miatta, én megvárom azt a bizonyos 2-3 évet, akkor derül ki h volt-e értelme...

Filip: Nem csak akkor, hanem a következő tíz évben valószínűleg mindig, mert ha Manning nem nyer SB-t a következő években, akkor teljesen felesleges elzavarni egy kibontakozni QB-t, aki tizenévekig a csapat vezére lehetett volna. Lehet, hogy a Jets-ben sokáig - vagy egyáltalán - nem lesz tényező, de az egyáltalán nem érdekel, nálunk bizonyított, és még így sem kellett, csak ennyi számít.

StormST: Én már most visszasírom, de szerintem nem most fogjuk igazán visszasírni, hanem ha Osweiler vagy Hanie kerül a kormánykerékhez, akár idén, akár bármikor később...

- Mennyiben látod erősebbnek/gyengébbnek a védelmet a tavalyihoz képest?

Black_Adder: Szerintem erősebb lett. Dennis Allen nagy veszteség ugyan, de JDR se ma kezdte a szakmát (holnap lesz 1 napja). A Bannan-Warren páros középen nem feltétlen gyengébb mint a Bunkley-Thomas kettős volt, szélen Ayers helyett Wolfe se gyengülés szerintem, az LB sorból szerintem nem fog hiányozni DJ, mert nagyon mély volt a Depth mögötte, és a fiatalok számomra nagyon ígéretesek, a CB poszton Porter hatalmas upgrade Goodmanhoz képest, mással pedig szerintem nem volt gond itt. A secondaryt érte egy pótolhatatlan veszteség Dawkins visszavonulásával, ami viszont a jó hír ezt kompenzálandó, h Rahim Moore kezd felnőni a feladathoz. Összességében tehát úgy vélem erősebb ez az egység mint tavaly volt. És én nagyon elégedett is vagyok azzal, ahogy a védelem formálódik.

Filip: A DC-váltást egész jól túléltük, és Del Rio személyében újra egy tökéletes szakembert állítottunk az egység élére. Ami a játékosokat illeti, ott is történtek előrelépések: a frissen draftoltaknak köszönhetően a DL-t erősebb, mint az elmúlt években bármikor; a secondary Dawkins búcsúja ellenére is versenyképes, ezt leginkább a Goodman-Porter váltásnak köszönhetjük; és szerintem a LB-sor is vállalható, DJ kihagyása sem fogja gallyra vágni ezt a részt, amely az elmúlt években elképzelhetetlen lett volna.

StormST: A védelem alapvetően nem lett szerintem gyengébb, a Bunkley-Thomas párosnál nem tűnik rosszabbnak a Warren-Bannan kettős, talán még jobbak is, Wolfe is jobbnak tűnik Ayers-nél, viszont DJ nagyon fog hiányozni a LB sorból. A secondary Porter-en múlik, bár Dawkins nagyon fog hiányozni, az biztos. Jack Del Rio a kérdéses inkább, mert a tehetség megvan, csak irányítani kell őket...























- Kinek lesz a legtöbb sack-je a csapaton belül?

Black_Adder: Von Miller

Filip: Dumervil visszatér

StormST: Idén Doom-nak, Von-ra jobban oda fognak figyelni, de nem lesz nagy a különbség szerintem...

- Mi a véleményed a longsnapper-váltásról?

Black_Adder: 3 hétig látták mindkettejüket jászani, képesek eldönteni ki a jobb. Paxtonnal biztos nem volt semmi baj, ez csak azt jelentheti h Brewer is nagyon jó, és egyrészt olcsóbb, másrészt sokkal fiatalabb. Egyébként a holder után a második leglényegtelenebb pozíció, persze ez azt is jelenti, hogy naggyon ciki lenne, ha ezen múlna a végén, de nem hinném hogy az, aki a csapat eseményeit nem követi csak a meccseket nézné, annak feltűnne egyáltalán a változás...

Filip: Meglepetés volt, de bizonyára meggondoltan döntöttek a cseréről, kicsit azért félek Brewer-től, egy zöldfülű újonc hajlamosabb a hibákra, amelyek ezen a poszton kifejezetten feltűnőek.

StormST: Erre térjünk vissza a szezon végén. Talán nem lesz belőle baj, javulás meg nem nagyon lehet, mert nincs hova javulni...

- Hány alkalommal fognak nyerni a játékosaink az NFL.com hét legjobbjai választásain?

Black_Adder: Manningnek még csak legjobbnak se kell lennie ahhoz h nyerjen kisebb-nagyobb díjakat, biztos nyomatják majd a FedEx Air player of the weeken. Rookiainkat esélytelennek látom, a védelemből nagyon ritkán nyernek, mert akik összeállítják/szavaznak, azok csak a támadókig jutnak el, a védőkről nem is tudnak, mi pedig a védelmet erősítettük. Oswi a pálya közelébe se fog jutni, Hillman előtt meg ott van legalább 2 futó a DC-n, de ha feljebb jön, akkor is csak limitált számú labdát kap, ami az ilyen szavazósdihoz aligha lesz elég.
Ilyen never say never meg drive of the week juthat nekünk idén is, de csak ha Tebow nem játszik a Jetsben :)

Filip: Manning a győztes meccsek után biztosan jelölve lesz, és favorit is lehet, szerintem 6-8 alkalommal simán meg fognak nyeretni vele valamit.

StormST: PM vagy McGahee elhozhat maximum 2-3-at, Von, Doom vagy Champ talán még max. 1-2-t, esetleg Wolfe 1-2-t -> 2-3 a maximum, de egyáltalán nem biztos, hogy nyerünk idén akár egyet is...

- Hány játékosunk lesz Pro Bowler az év végén? És melyek?

Black_Adder: 4. PFM, Von Miller, Doom, Bailey

Filip: Jó esetben öt: Manning, McGahee, Miller, Dumervil és Bailey.

StormST: 5 vagy 6. PM, Champ, Doom, Von, Decker vagy Bay-Bay, Prater vagy Colquitt

Mint azt múlt heti írásomban jeleztem is, az előszezon utolsó, negyedik meccséről, amit a Denver Broncos az Arizona Cardinals vendégeként játszott le a University of Phoenix Stadium-ban, csak egy rövid összefoglalót írok, mivel ezen már a kezdők, akiket később láthatunk majd a szezon során, nem léptek pályára. Végül John Fox HC és társai 26 játékost nem neveztek az összecsapásra, csupán a három ST-ben érdekelt kezdő: a rúgó Matt Prater, a punter Britton Colquitt és az újonnan kinevezett longsnapper Aaron Brewer volt kénytelen beöltözni.




















Mivel a meccs utáni délutánon kellett 53-ra szűkíteni a csapatoknak a keretüket (ez volt a forduló utolsóként befejeződő meccse), így a pályára lépők mindent megtettek azért, hogy ők is tagjai lehessenek annak a bűvös 53-nak.

A Broncos játékosai is ezzel a tudattal léptek pályára Caleb Hanie vezetésével. Ha volt olyan, aki alatt igazán rezgett a léc, legalábbis a külső szemlélők számára, az Knowshon Moreno volt és ő meg is tett mindent, hogy eloszlassa a kételyeket az alkalmasságát illetően, rögtön két futással hozott 19 yard-ot és később a drive-ban még 5-öt. Nála kevésbé volt meggyőző a szurkolók számára Hanie, akinek két passzából csak 1 lett jó a drive-ban és az is csak 0 yard-os lett, így végül Colquitt punt-ja zárta 5 play után a drive-ot. A hazai csapatnál, akiknek a Hall of Fame mecssel együtt ez volt az ötödik preseason találkozójuk, játszott pár, eddig leginkább sérülés miatt hiányzó kezdő, például a drive-jukat 5 yard-os futással nyitó Beanie Wells, vagy a támadásban egy elkapási kísérlettel szintén szerepet kapó Larry Fitzgerald, illetve a catch-et bemutató Todd Heap. Az Arizona drive-ját, ami a 20-ról indult, egy 18 yard-os Dreyton Florence pass interference segítette az elején, majd a végén egy 10 yard-os holding hátráltatta, így végül a Broncos 22-es vonaláig jutottak csak a hazai támadók Ryan Lindley vezetésével. Jött Jay Feely egy 40 yard-os FG-ra, de a bal oldali póznát találta el a labdával és a labda visszapattant az endzone-ba, érvénytelen lett tehát a kísérlet. Aztán Jött egy gyors 3&out a Broncos-tól, melyben Moreno 2 yard-os futása volt az egyetlen sikeres play, támadhattak tehát újra a hazaiak. Szereztek egy 1st down-t, majd Wells futott Wells 7 yard-ot, így következett egy passz, melyet Florence lelesett és 43 yard-os return-t csinált belőle, de a bírók érvénytelenítették a play-t egy minimum véleményesnek nevezhető roughing the passer büntetéssel. A Broncos 35-ös vonaláról folytathatták a támadást Lindley-ék 1:57-nél és 0:36-nál 4&1 jött a 26-ról, amit egy 1 yard-os futással hoztak is a hazaiak és ezzel le is zárult az első negyed, mely után az eredmény: 0-0.

A második negyed második play-e meghozta a meccs első pontjait, Michael Floyd szerzett TD-t egy 25 yard-os elkapással Lindley passza után és Feely bevágta hozzá az extra point-ot ­-> 0-7.




















A következő Broncos akció jelentette Hanie első passzolt yard-jait is, Greg Orton csinált egy 7 yard-os elkapást az átadásából és Moreno futásával így meg is lett egy 1st down. Tovább azonban nem sikerült jutni, sőt inkább csak visszafelé ment a drive, mivel 3&9-nél Hanie benyelt egy -9 yard-os sack-et. Hamar visszaadta a labdát a Cardinals egy 3&out utána, ezúttal jól dolgozott a védelem. A TC alatt érkezett Jim Leonhard bemutatkozott punt visszahordóként és egész jól sikerült a bemutatkozása, mivel egy 17 yard-os return-t mutatott be. Moreno további jó pontokat szerzett magának a drive elején, mivel előbb 17 yard-ot, majd még 2-t futott, de a FB Gronkowski (szintén egy meccsbe kényszerített kezdő) egy holding-al érvénytelenítette a drive következő play-ére jövő 20 yard-os Virgil Green elkapást. Ezután meg is feneklett a drive, 2&18 után csak 4&3-ig sikerült eljutni.

Az Arizona támadói a saját drive-jukban megoldottak egy 3&10-et egy 27 yard-os passzal, de ezután előbb Nate Irving tartott -2 yard-on egy futást, majd az idén draft-olt, de azért biztos hellyel koránt se rendelkező Malik Jackson csinált egy -10 yard-os sack-et, így végül 4&22-vel és punt-al zárult a támadás. 3:34-nél kapták meg Hanie-ék a labdát és a QB egyből egy 23 yard-os passzal nyitott, aminél Green volt az elkapó. Moreno csinált egy 8 yard-os elkapást a two-minute warning előtt, utána pedig Hanie menekült 11 yard-ot, így jött egy 1&10. Sajnos azonban egy sack és két sikertelen passz után újra Colquitt-nek kellett jönnie 1:01-nél. A hazai drive ezúttal elég rövidre sikerült, hála az undrafted újoncként roster helyért küzdő LB Steven Johnson-nak, aki DeMarco Sampson kezéből ütötte ki a labdát, miután a WR megcsinált egy 7 yard-os elkapást. A labda így a földre került és Irving tudott először rávetődni és így a labda az Arizona 21-es vonalán került vissza a Broncos-hoz 0:47-kor. Jó helyről indulhattak tehát a denveri támadók, de ez a hely egyből romlott az első play-nél, mivel egy -8 yard-os sack-et kapott be Hanie. Egyből tudott javítani Chicago-ból érkezett QB, mivel újra Green-t találta meg egy passzal, ami 22 yard-ot ért. Kikérte utolsó idejét a Broncos 0:11-nél, de mivel egy sikertelen passz után 2&goal-nál Hanie-t újra sack-elték és így lejárt az idő, tehát nem hogy TD, még FG se lett a kiváló mezőnypozícióból. A félidőben az eredmény tehát: 0-7.

A Cardinals kezdhette a második félidőt, ezúttal már Richard Bartel-el a QB poszton és denveri szempontból jól indult a drive, mivel Ben Garland egy -4 yard-os sack-el vétette magát észre. Meglett azonban így is az első 1st down az Arizona-nak, majd hamarosan még egy, ami után már a Broncos 40-es vonaláról jöttek a hazaiak. Jött hamarosan egy 3&4, aminél sikerült megkergetni a védelemnek Bartel-t és mivel csak 2 yard-ot tudott menekülni a Broncos 34-es vonaláig, így újra Feely-nek kellett jönni, ezúttal egy 50 yard-os FG-ra, de ezt se tudta berúgni, ezúttal a labda kívülről kerülte el a bal oldali póznát. Jött a Broncos-ba futni Ronnie Hillman futni és Brock Osweiler a QB posztra, előbbi főszereplésével indult a drive, 4 futással hozott egy 1st down-t, majd még futott 1 yard-ot, így összesen 13 yard jött össze neki. Osweiler is futott, vagyis inkább menekült 4 yard-ot, majd passzolt egy 15 yard-os Gerrel Robinson-nak, jöhetett így egy újabb 1&10. Jeremiah Johnson is megmutatta magát RB poszton, de társaihoz képest kevésbé hatékonyan, csak 2 yard jött össze neki az első futásából. Osweiler kísérletezett kétszer egymás után passzal, előbb csak sikertelen lett, másodikra azonban még el is adta a labdát egy Orton-nak indított passznál, így a saját 35-ös vonaláról támadhatott újra a hazai csapat, pedig a Broncos már a 26-nál, tehát FG távon belül járt.

Bartel egyből meglepte a kissé korán visszajött védelmet és egy 52 yard-os passzot dobott Isaiah Williams-nek, akit végül a Broncos 13-as vonalán tudott a földre vinni Rafael Bush. Következett két mínuszos play, előbb Danny Trevathan fogott meg -2 yard-on egy futást, majd Sealver Siliga csinált egy -3 yard-os sack-et Bartel-en, akit sérülés miatt le is kellett vinni. Visszajött Lindley és megpróbált egy rövid passzal TD-t vagy legalább 1st down-t szerezni, de mivel sikertelen lett az átadása, így a FG csapat jött ismét. Az Arizona kicsit húzta az időt, így 36 helyett csak 41 yard-ról próbálkozhatott Feely, de ezúttal nem hibázott, 10 pontra növelte így a hazai előnyt -> 0-10.

Kellett a szépítés a Broncos-nak és hamar jött is, hála a rookie Omar Bolden-nek, aki a -3 yard-on kapta el Feely kickoff-ját és elindult vele előre. Kapott pár szép blokkot és kijutott a jobb oldalon a vonal mellé, majd egy tackle-ből kilépve táncolt egy keveset az oldalvonal szélén, de végül bent tudott maradni (ezt a bírók a visszanézés után is így látták) és bejutott az Arizona endzone-jába, 103 yard-os TD-t szerezve ezzel. Matt Prater bejött az XP-ra és magabiztosan bevágta, így már csak 3 volt a különbség -> 7-10.



















Egy büntetés miatt a 20 helyett a 35-ről kezdhette a Cardinals a soron következő támadását, meg is lett nekik egy 1st down két play után, de tovább már nem jutottak, hála Jamie Blatnick-nak, Syd’Quan Thompson-nak és Steven Johnson-nak, akik mind hozzátettek ahhoz, hogy összesen csak 4 yard sikerüljön a támadóknak. Jött egy punt, amit a Broncos 5 yard-os vonalán vitt le a hazai ST egység, valamint egy 15 yard-os Hillman futás és már véget is ért a harmadik negyed, ami után az eredmény tehát: 7-10.

Bent maradt még a negyed elejére a korábban megkezdett drive-ra Osweiler, de az első 3 play-nél nem ő volt a főszereplő, hanem Hillman és Johnson, előbbi 7, utóbbi 16 yard-ot futott, meg is lett egy 1st down. Oswi se akart lemaradni, dobott egy 16 yard-os passzot Robintson-nak, így már a Cardinals térfelén járt a drive. Dübörgött tovább a támadás, Hillman futása, majd Orton elkapása jött, amit 3&2-nél újra Hillman futása követett, ez utóbbi 8 yard-ot és 1st down-t ért. Hillman nem lassított, futott még 9 yard-ot, majd átadta a stafétát Johnson-nak, aki előbb 1, majd 2 yard-ot futott, beérve a 10-en belülre. Oswi próbálkozott passzal sikertelenül, majd futva indult az endzone felé, de 1 yard-al a cél előtt megállították, így jöhetett Matt Prater, aki 19 yard-ról magabiztosan egyenlített -> 10-10.

8:14 maradt még a negyedik negyeből, Két play-el 1st down-t szerzett a hazai csapat, majd jött egy 2&11, amikor Lindley újra passzolni akart, Isaiah Williams volt a célpont, de Thompson szerezte meg a labdát és Sys’Quan a 40-ről még a 29 vissza is hordta az interception-t, jó field pozíciót adva a Broncos támadóinak. Bejött Adam Weber QB-be és maradt még Hillman, aki egy 4 yard-os futással nyitott. Sajnos egy falember korán indult, így 2&11, majd egy rossz passz után 3&11 jött, de mivel ekkor Johnson csak 5 yard-ot tudott futni, így 4:30-al a vége előtt újra Matt Prater-en volt a sor, hogy pontot szerezzen és nem hibázott ezúttal se, megszerezve a vezetést a denveri csapatnak -> 13-10.






















A hazai oldalon William Powell a -5-ről egészen 39-ig jutott a kickoff return-el, így innen indult 4:14-nél a hazai drive. A hátrány miatt Lindley-nek passzolnia kellett, de három egymás utáni kísérletéből egyik se lett jó, az utolsó két esetben Tony Carter volt elég szemfüles, mindkétszer el tudta ütni a rá bízott elkapó elől a labdát. Jött egy punt, majd három Hillman futás, amik sajnos csak 9 yard-ot hoztak, így ismét egy punk következett, csak ezúttal már Colquitt-től. A ST-ben eddig kiváló munkát végző David Bruton ekkor egy kicsit túlpörgött, nem tudott megállni a fair catch-et jelző visszahordó előtt és szabályosan letarolta, ez pedig 15 yard büntetést jelentett.

Saját 31-es vonaláról indulhatott 2:12-nél a Cardinals, de a two-minute warning már a Broncos 13-as vonalán érte őket, mivel Lindley Isaiah William-et találta meg egy hosszú passzal, Thompson ezúttal rosszul számította ki a labda ívét, a WR pedig köszönte szépen és megiramodott a labdával. 2 play és egy false start után 3&14 jött a 17-ről, de mivel Lindley passza ezúttal se lett sikeres, így 4&14 jött. A lelátón és a tévék előtt ekkor, magyar idő szerint már reggel 8 környékén (ott kb. éjfél lehetett) többen már abban reménykedtek, hogy Ken Wisenhunt HC egy utolsó play-el vagy TD-re fog menni, vagy visszaadják a Broncos-nak a labdát, de ő mégis FG-ra küldte be a csapatát és mivel Feely ezúttal nem rontott, így 0:52-nél hosszabbításra állt a játék -> 13-13.

Weber gyorsan egy 12 yard-os passzal nyitott, hátha még sikerül pontot szerezni, majd ezt egy Green felé szálló hosszú labda követte, ami elkerülte a TE kezeit. Újabb hosszú próbálkozás jött, ezúttal Orton volt a célpont és ő nagyon szépen meg is csinálta az elkapást az Arizona 23-as vonalán, belül Prater FG távolságán. Időt kért a Broncos 0:07-nél, majd egy térdelés után 0:02-nél is, így végül Matt Prater egy 44 yard-os FG-ra érkezett 0:02-nél és a magabiztos rúgásának hála győzelemmel zárta a Denver Broncos a 2012-es előszezont, 2-2-es mérleggel. A meccs végeredménye tehát: 16-13.

Véget ért a meccs, de a hajanali 4-kor Denver-ben landoló játékosok közül többeknek csak ekkor kezdődött igazán. Végül a helyi idő szerint délután 17:30-kor a sajtó elé vonuló John Elway már a kezében tartotta az alábbi, végleges 53-as névsort:

QB (3): Peyton Manning, Caleb Hanie, Brock Osweiler
RB (4): Willis McGahee, Knowshon Moreno, Lance Ball, Ronnie Hillman
FB (1): Chris Gronkowski
WR (5): Demaryius Thomas, Eric Decker, Brandon Stokley, Matthew Willis, Andre Caldwell
TE (3): Joel Dreesen, Jacob Tamme, Julius Thomas
OL (9): Ryan Clady (OT), Orlando Franklin (OT), Chris Clark (OT), Zane Beadles (OG), Chris Kuper (OG), Manny Ramirez (OG), C.J. Davis (OG), Philip Blake (OG/C), J.D. Walton (C)
DL (8): Elvis Dumervil (DE), Robert Ayers (DE), Malik Jackson (DE), Ty Warren (DT), Justin Bannan (DT), Mitch Unrein (DT), Kevin Vickerson (DT), Derek Wolfe (DE/DT)
LB (7): Von Miller, Wesley Woodyard, Joe Mays, Nate Irving, Danny Trevathan, Steven Johnson, Keith Brooking
CB (5): Champ Bailey, Tracy Porter, Chris Harris, Omar Bolden, Tony Carter
S (5): Rahim Moore, Quinton Carter, Joe Adams, Jim Leonhard, David Bruton
ST (3): Matt Prater (K), Britton Colquitt (P), Aaron Brewer (LS)

Ehhez még hozzá jön a roster után pár nappal kialakult 8 fős practice squad :

Ben Garland (DE/DT), Duke Ihenacho (S), Cornelius Ingram (TE), Jeremiah Johnson (RB), Greg Orton (WR), Quentin Saulsberry (C), Sealver Siliga (DT), Wayne Tribue (OG)

Valamint még a csapathoz tartozik két eltiltott játékos, DJ Williams (LB), akinek 6 meccses jelen pillanatban az eltiltása (ehhez még jöhet pár további ügyei miatt) és Virgil Green (TE), akire 4 meccses száműzetés vár. A letiltásuk letöltéséig fizetés nélkül és az edzésekről kizártan kell dolgozniuk, a csapatnak csak akkor kell nekik helyet adnia a keretben, amikor a liga hivatalosan visszahelyezi őket az aktív státuszba.






















A rend kedvéért még felsorolom a sérültlistára helyezett játékosokat, akik szintén a franchise-hoz vannak még kötve a szerződésük alapján: Jason Hunter (DE), Jeremy Beal (DE), Mario Fannin (RB), D’Andre Goodwin (WR), Tyler Grisham (WR).

Bár nagyrészt ez az 53 fős keret megegyezik a korábban várt/tippelt roster-ekkel, azért van 1-2 meglepő név, mind a bekerültek, mind a kiesők között, pozitív és negatív értelemben is. Persze az ez után felsoroltak csak a személyes véleményem tükrözik, ezt mindenképpen előrebocsátom!

Pozitívumok:

+ Moreno befért. Sanszos volt, hogy a kihagyott meccsek és az egyébként is nyilvánvalóvá vált sérülékenysége miatt kiesik a keretből, én viszont mindenképpen jobb játékosnak tartom Lance Ball-nál.

+ Bekerült Malik Jackson és Steven Johnson, két fiatal és ígéretes védő. Előbbi hátsó körös pick-ként, utóbbi UDFA-ként vágott neki a TC-nek, egyikük helye se volt biztos (sőt!), de több olyan play-t is csináltak, amellyel kiérdemelték az esélyt.

+ Bruton bekerülése is örömteli számomra, mivel bár S-ként nem egy nagy tehetség, csak egy jó/közepes backup, de a ST munkája példaértékű és mivel Woodyard idén, legalább DJ visszatéréséig, több lehetőséget kap a kezdők közt a védelemben, így kellett egy ST ász.

+ Tony Carter is mutatott szép dolgokat a preseason-ben, így sajnálatos lett volna, ha kimarad, viszont ez már egy nehezebb kérdés, mint a korábbiak, ahogy azt mindjárt kifejtem…

Negatívumok:

----- Brooking keretbe kerülése számomra egy elfogadhatatlan döntés, főleg mivel Elway is bevallotta, hogy csak „reputation” alapon került be. OK, hogy jó játékos volt még pár éve, de már 36, erősen hanyatló a formája az utóbbi években, ráadásul sérülések miatt nem is nagyon edzett a csapattal a kerethirdetés előtt, játszani meg végképp nem játszott. Remélem, hogy csak DJ visszatéréséig marad mint bevethető veterán és nem tovább. Persze lehet, hogy formába jön és megváltja a világot, de igazságtalannak érzem, hogy olyan játékosok elől vett el roster helyet, akik keményen dolgoztak az offseason-ben, pl. Mike Mohamed.

- Kiraktuk Drayton Florence-t. Black_Adder-el már vitáztunk erről és az előző ügyről együtt. Nekem Florence kivágása azért zavaró, mert így 3 olyan backup CB-nk maradt, akik közül Harris csak nickel CB vagy S poszton bevethető, Carter és Bolden pedig tapasztalatlanok. Igen, lehet ezt ellentmondásként is felfogni, mivel Brooking ugyanebből a szempontból logikus választás a LB poszton, ahol szintén nincs rajta kívül tapasztalt backup, viszont a szememben a nagy különbség az, hogy Florence rendes edzésmunkát végzett végig és (nagyobb) hiba nélkül játszott az összes meccsen, míg Brooking zsákba macska.

- Syd’Quan Thompson nem került be a keretbe, a teljes szezonos kihagyás után nem tudta meggyőzni Fox-ékat arról, hogy érdemes a roster helyre. Mivel neki a tavalyi a PS szempontjából teljes évnek tekintendő, így oda már nem kerülhetett be, számára tehát maradt a szabadpiac és a várakozás. Sajnálom, mert amikor jött elég ígéretesnek tűnt, mutatott is szép dolgokat, főleg a return-ök terén, meg hát a „saját kölykünk”, még ha JMD draftolta is.

- Adam Weber idén se kapta meg a backup QB posztok egyikét se, pedig sokak szerint rászolgált idén. Ha jól belegondolunk nem sok esélye volt, hiszen Hanie-t Fox-ék idén hozták, nem is túl olcsón, Osweiler pedig második körös pick-ként várható volt, hogy kiszorítja Weber-t. Ez a kihagyás azt is jelentette, hogy egyelőre elvesztettük őt, mivel a miénk helyett a Tampa Bay PS-ját választotta, úgy érezte, hogy ott több esélye lehet a pályára kerülésre.

- Lance Ball még mindig nálunk van. Nem tudom, hogy mit láthatnak benne Fox-ék, sok a fumble-je, nem is fut okosan, nem is blokkol feltűnően jól. Szerintem Jeremiah Johnson jobb választás lett volna, szerencsére ő PS-ban még maradt.

Összeállt tehát a Denver Broncos kerete a 2012-es szezonra, vagyis az elejére, hiszen ez a keret bármikor változhat és valószínűleg fog is. Arról, hogy ez mire lesz elég, csak a jövő fog nyilatkozni, én bízom a legjobbakban.

A Denver Broncos 2012-es menetrendje:

Szeptember 10., hétfő, 02:20 Denver Broncos - Pittsburgh Steelers
Szeptember 18., kedd, 02:30 Atlanta Falcons - Denver Broncos
Szeptember 23., vasárnap, 22:25 Denver Broncos - Houston Texans
Szeptember 30., vasárnap, 22:05 Denver Broncos - Oakland Raiders
Október 7., vasárnap, 22:25 New England Patriots - Denver Broncos
Október 16., kedd, 02:30 San Diego Chargers - Denver Broncos
- BYE WEEK -
Október 29., hétfő, 02:20 Denver Broncos - New Orleans Saints
November 4., vasárnap, 19:00 Cincinnati Bengals - Denver Broncos
November 11., vasárnap, 19:00 Carolina Panthers - Denver Broncos
November 18., vasárnap, 22:25 Denver Broncos - San Diego Chargers
November 25., vasárnap, 19:00 Kansas City Chiefs - Denver Broncos
December 2., vasárnap, 22:05 Denver Broncos - Tampa Bay Buccaneers
December 7., péntek, 02:20 Oakland Raiders - Denver Broncos
December 16., vasárnap, 19:00 Baltimore Ravens - Denver Broncos
December 23., vasárnap, 22:05 Denver Broncos - Cleveland Browns
December 30., vasárnap, 22:25 Denver Broncos - Kansas City Chiefs

Jön az első mérkőzés magyar idő szerint szeptember 10-én hajnalban, a playoffban legutóbb legyőzött Pittsburgh Steelers látogat a Mile High-ra, két kiváló csapat összecsapása várható, remélhetőleg denveri győzelemmel, bővebb előzetest majd Black_Adder tollából olvashattok. A lényeg az első héten és az egész szezonban is:

Nyerni kell, nincs mese...

Alig, hogy befejeződött a 2012-es lacrosse-szezon, még egy utolsó lehetősége lesz a szurkolóknak látni idén a kedvenceit, ugyanis szombaton a világ két legerősebb válogatottja, az Egyesült Államok és Kanada legjobbjai vívnak bemutató mérkőzést egymással Denverben.



A 'Duel in Denver' rendezvény egyfelől a 2010-es világbajnokság döntőjének a visszavágója lesz, melyen hatalmas csatában az amerikaiak győztek 12-10-re. Másfelől egyfajta hírverés lesz a 2014 nyarán esedékes soron következő VB-nek, melyet Colorado államban, a Commerce City-ben található Dick's Sporting Goods Park-ban fognak megrendezni, s a szombati meccs otthonául is ez a stadoin fog szolgálni.

"A meccs egy kiváló lehetőség az emberek számára, hogy lássák a világ két legjobb csapatát egymás ellen játszani. 25 éve lesz az első alkalom, hogy az amerikai és a kanadai válogatott összecsap egymással egy világbajnokságon kívül, egyúttal a mérkőzés a 2014-es világbajnokság népszerűsítésére is szolgál" - említette az amerikai lacrosse szövetség egyik vezetője, Bill Schoonmaker.

"Most fordul elő a sportág történetében első alkalommal, hogy a kanadai válogatott Colorado-ban fog játszani, már csak emiatt is boldog vagyok, hogy létrejött ez a mérkőzés. Nem beszélve arról, hogy micsoda szórakozás lesz a szurkolók számára" - tette hozzá a Colorado Mammoth elnöke, Steve Govett, aki a kanadai válogatott stábjában is szerepet vállal.

Természetesen mindkét csapat keretében csakúgy hemzsegnek a denveri érdekeltségű játékosok: az amerikai együttesben a kapus Jesse Schwartzman mellett két rutinos hátvéd, Matt Bocklet és Lee Zink szerepelhet az Outlaws-ból; miközben a kanadai válogatottban feltűnhet a Mammoth-hős John Grant Jr, a mindkét helyi profi csapatból ismert Jordan McBride, az egykori DU-játékos és Outlaws-újonc Mark Matthews, illetve a Pioneers végzős tehetsége, Jeremy Noble.

Mint ismeretes, a két év múlva, 2014. július 10-19-ig a Dick's Sporting Goods Park-ban rendezik meg a sportág történetének 12. világbajnokságát, melyen a szervezők több mint 40 ország és 1000 sportoló részvételére, illetve összesen mintegy 100 ezer néző megfordulására számítanak Denverben. Természetesen a világeseménnyel blogunk is kiemelt figyelemmel kíván foglalkozni, nem lehet elég korán elkezdeni a hangolódást az elmúlt évtizedek legnagyobb helyi nemzetközi viadalára, így a szombati összecsapásra is érdemes odafigyelni.

Az Egyesült Államok kerete:

Kapusok: Drew Adams (Long Island Lizards), Jesse Schwartzman (Denver Outlaws);
Hátvédek: Greg Bice (Ohio Machine), Matt Bocklet (Denver Outlaws), Joe Cinosky (Charlotte Hounds), Michael Evans (Chesapeake Bayhawks), Nicky Polanco (Chesapeake Bayhawks), Kyle Sweeney (Boston Cannons), Lee Zink (Denver Outlaws);
Középpályások: Matt Abbott (Chesapeake Bayhawks), Stephen Berger (Charlotte Hounds), Steven Brooks (Chesapeake Bayhawks), Ned Crotty (Rochester Rattlers), Kyle Dixon (Chesapeake Bayhawks), Kyle Harrison (LXM Pro Tour), Stephen Peyser (Long Island Lizards), Paul Rabil (Boston Cannons), Max Seibald (Long Island Lizards), Matt Striebel (Rochester Rattlers), Joe Walters (Hamilton Nationals);
Támadók: Ryan Boyle (Boston Cannons), Matt Danowski (Charlotte Hounds), Steele Stanwick (Ohio Machine), Drew Westervelt (Chesapeake Bayhawks);
Faceoff-specialisták: Chris Eck (Boston Cannons), Greg Gurenlian (Long Island Lizards).

Az elmúlt hétvégén a Colorado Rockies újabb hazai párharcot vívott meg sikerrel, a San Diego Padres elleni pénteki vereséget követően két győzelemmel javítottunk.























1. meccs, péntek: Rockies-Padres 4-5
A két csoport ellenfél első meccsén White volt a denveriek kezdő dobója, belül a Pacheco-LeMahieu-Rutledge-Nelson négyes kezdett, kívül CarGo, Colvin, Brown jutott szóhoz, az elkapó Rosario lehetett. Az első részben magabiztosan kiejtettük a SD első három ütőjét, majd két kieső után CarGo és Rosario single ütésekkel nyomultunk, de Nelson ellen összehozták a harmadik outot. Ezután White elbizonytalanodott és Quentin lőtt neki egy solo HRt, a következő sétával pályára kerülő futót pedig Forsythe tolta haza egy singlelel, két pontos előnybe kerültek a vendégek. A mieinknél Colvin singlet követően LeMahieu double play által esett ki, majd hamar beszedtünk egy triplet és Headley groundout közben a harmadik SDi run is megszületett. A harmadik támadásban Rutledge hintett egy doublet és WPvel a hármasra került, ahonnan Pacheco RBI groundouttal szereztük meg a szépítést. White a következő inningben 2in-2outnál távozott, Reynolds fejezte be E. Cabrera ellen, majd két pályára kerülés ellenére elhullottunk az akcióban. Az ötödikben Reynolds fent hagyott egy futót a kettesen, aki Quentin ground-rule doubleból szerzett pontot később Roenicke ellen, utána három könnyű kiejtésbe néztünk bele. Roenicke a következő dobórészt egy single és egy walk ellenére abszolválta, majd végre felébredtek a denveri ütők és Pacheco püfölt ki egy hazafutást, CarGo kiesése után pedig Rosario is beköszönt egy HRal és máris felkapaszkodtunk 4-3ra. Ezt követően csak egy sétát engedélyeztünk, de a hetedikben csupán egy Fowler single ütésre voltunk képesek három flyout közben. Brothers beszedett egy doublet és szándékosan felengedte Guzmant az egyesre, két kieső után azonban Denorfia RBI singlelel volt eredményes, ráadásul a CarGo-Rosario-Nelson trió minden tagja strikeoutot kapott. A legutolsó játék tetején Harris makulátlanul teljesítette, majd a leadoff ember Brown hazafutásával kapaszkodtunk, de sajnos kébőbb már csak LeMahieu fogott bázist egy error által, a többiek kiestek, nem volt esélyünk az egyenlítésre, 5-4re vesztettünk.
- Korán hátrányba kerültünk és a SD biztosan végig vitte az előnyt, csak futottunk az eredmény után. Pacheco két pontot vállalt a négyből, megszerezte a harmadik hazafutást az évben. Rosario már a 23. rakétát süllyesztette el és .255ös átlaga mellett 57 pontnál tart. Brown második alkalommal regisztrált HRt. White a gyenge startjával elvitte a vereséget, a hetedik L volt neki a szezonban, három pontot kapott az első négy játékon belül. Reynolds és Brothers is kapott futást, viszont Roenicke hibátlan 2.2 inninget postázott.

2. meccs, szombat: Rockies-Padres 9-1
A második meccsre Fowler visszatért és Brown került ki a külső hármasból, több változás nem volt a kezdőben, dobóként Chacin tűnt fel Volquezzel szemben. Kezdéskor biztosan kiosztottuk a Padres hármast, majd két kieső után CarGo duplájával lendültünk támadásba, Rosario RBI singlelel a vezetést is megszereztük, mely után a kettesre tartva elkapták őt rablás közben. Chacin a második részben két outot követően engedett két singlet, majd rögtön az első ütőnk Colvin vágott ki egy solo HRt a jobb szélre, amit zsinórban három kiesés követett. A harmadik játékban csak a mieink jártak bázison, 2outnál Rutledge és CarGo jegyzett singlet, de Rosariot megfékezték a tovább haladásban. A soron következő inningben mindkét oldalt egy-egy ütés esett, majd az ötödikben csak egy sétát kaptunk, ezzel szemben Rutledge és Rosario foglalt helyet az első két kanyarban, Colvin 2run RBI doublelal volt eredményes, Pacheco sétáját követően pedig Nelson növelte tovább az előnyt egy singlelel. 5-0 volt az állás, amikor a hatodik tetején az első ember Venable talált be egy solo HRal, majd egy séta után a Pacheco-Rutledge-Chacin double play jóvoltából hoztuk össze a három kiesőt. A következő próbálkozásban mindhárom denveri elbúcsúzott, Chacin az utolsó játékában csak egyetlen single ütés született a Padres részéről. Ezt követően Rutledge leadoff single után sorban három játékosunk maradt le, ám Belisle egy walk és egy single ellenére hozta a következő részt egy újabb jól időzített dupla játéknak köszönhetően. A nyolcadik támadásnak Pacheco single ütésével lendültünk neki, LeMahieu egy fielding error által fogott bázist, a csereütő Giambi hittel teli pályát harcoltunk ki, a loaded 1out lehetőségnél pedig Fowler küldött ki egy grand slamet, amivel tetemessé növeltük az előnyt. A legutolsó felvonásban Torres könnyedén távoltartotta a vendégeket a bázisoktól, a Rockies 9-1re nyerte a második meccset a seriesben.
- Az első játéktól kezdve magabiztosan vezettünk, 5-0 után hagytunk egy pontot az ellenfélnek, de az utolsó a miénk volt, 13-6 arányban szereztünk több ütést náluk. Fowler a sérülése után most játszott először és a napi egyetlen ütése rögtön karrierje első grand slam volt, ami a 13. HR volt tőle a szezonban. Colvin két ütésből három pontot regisztrált és újra megközelítette a .300as átlagot, mellesleg neki is már 16 HR van a tarsolyában. Érdemes még kiemelni Rutledget, az újonc shortstop öt lehetőség alatt három ütést hozott és egy varázslatos dobása is volt. A starter Chacin nagyszerű formában játszott, hét inninget hozott le egyetlen kapott futás mellett és a második győzelmét regisztrálta a szezonban.























3. meccs, vasárnap: Rockies-Padres 11-10
Az utolsó meccsre is csak két helyen változtattunk, először is a 2B posztot Herrera vette át, elkapónak pedig Hernandez állt be, a soros dobó a balos Francis lehetett. Sajnos a rutinos dobó gyengén kezdett, hamar beszedett egy singlet és Headley 2run HRal hátrányba is kerültünk, egy újabb ütés után viszont két SOval hárított. Eközben az első támadásban csak Rutledge harcolt ki egy sétát, majd a másodikban egyetlen singlet engedtünk és nagyon gyorsan kaptunk három groundoutot. A harmadik inningben újra a vendég lineup teteje jelentett gondot, egy HBP után Headley RBI singlelel szerzett újabb pontot, a következő single után egy Rutledge-Herrera-Pacheco double playel mentettünk. Aztán végre beindultak az ütők és a sétáló Herrerat a kettesről Fowler küldte haza egy singlelel, CarGo ground-rule double által két futó a pontszerző helyekre került, Pacheco 2run doublet lőtt, őt követően Colvin takarította ki a pályát egy 2run HRal és még mindig nem volt vége, Nelson egy errornak köszönhetően került fel, majd Hernandez is kitűzött egy hazafutást két pontért, így hét ponttal fejeztük be az ámokfutást. 7-3ra fordítottunk, Francis maradt a negyedik részre és sorban bekapott három ütést, a harmadik single által Denorfia volt pontszerző, majd Headley 2run singlet hintett, végül az inninget Ottavino fejezte be. Ezt követően a mieink hárman kiestek, majd csak egy singlet kaptunk és újabb három denveri out következett. A hatodik játékrész alatt Ottavino engedett egy doublet és 2outnál Forsythe RBI singleből egyenlítettek, sőt Headley következő single ütésével a vezetést is átvette a Padres. Aztán Hernandez és Fowler ütéseivel a szélső bázisokat foglaltuk el, de az első csere dobó hárított Rutledge ellen. Ottavino két singlet kapott egy out mellett, Reynolds ellen Amarista küldött be egy embert és még egy séta történt, Moscoso hozta össze a harmadik kiejtést. Ezt követően támadásban CarGo és Pacheco nyomult előre, majd Nelson 3run HRal megfordítottuk az állást 10-9re. A nyolcadikban Belisle nem hibázott, nálunk a PH Blackmon sétált és rablás közben errort vétettek, így a hármasra jutott, ahonnan Fowler RBI singleből szerzett pontot. A végén Betancourt két kieső után kapott két singlet, a másodiknál Amarista pontszerző volt, majd egy újabb ütést követve sikerült lezárni a meccset, 11-10 maradt.
- A SDnak végig sokkal több ütése volt, 20-11el végeztek, mégis mi nyertünk, köszönhetően egy 7 és egy 3 pontot tartogató játéknak. Fowler három ütésből két pontot postázott a leadoff helyen és visszanyerte a sérülés előtti formáját. Nelson fontos pontokat szerzett, amikor a hetedik alján kilőtte az idei hetedik HRt három RBI értékben. Továbbá Pacheco, Colvin, Hernandez mind két ponttal zártak, utóbbi kettő HRt szórt. Francis 3.2 játék alatt 10 ütésből hat pontot kapott és Ottavinonak se ment, ellene három futást szereztek a vendégek. Belisle 23szor jegyzett holdot, Betancourt 27szer savet.

A NL West állása:

1. San Francisco Giants 76-58 (134 meccs)
2. Los Angeles Dodgers 72-63 (135 meccs, 4.5 GB)
3. Arizona Diamondbacks 66-69 (135 meccs, 10.5 GB)
4. San Diego Padres 62-73 (135 meccs, 14.5 GB)
5. Colorado Rockies 55-77 (132 meccs, 20.0 GB)

A hétvégén a Dodgers-D'backs csoport rangadó négy meccsen döntetlennel végződött, a Giants háromból kétszer diadalmaskodott a Cubs otthonában. A következő napokban SF-ARZ és LAD-SD párharcokat rendeznek a divízión belül.

Addig a mieink idegenbeli túrára vonulnak és az egyik Wild Card helyet elfoglaló Atlanta Braves ellen fogunk lejátszani négy meccset. A series programja magyar időpontok szerint: hétfő 19:10, szerda 01:10, csütörtök 01:10, csütörtök 18:10. Most se mi leszünk az esélyesek, de reméljük egy-két meccset azért sikerül megmenteni ebben a seriesben is. GO ROCKIES!!!

Az elmúlt hétvégén rendezték meg az MLL négyesdöntőjét Boston-ban, azonban legnagyobb bánatunkra az alapszakasz-győztes Denver Outlaws nyolc éven belül nyolcadik alkalommal is lógó orral búcsúzott a rájátszástól, hőseink ugyanis csak a második helyen végeztek az immár rekordbajnoknak számító Chesapeake Bayhawks gárdája mögött.





















A denveri csapat kirobbanó formában érkezett a fináléra, az alapszakasz utolsó hat meccsét megnyertük és klubrekordnak számító 11 győzelemmel végeztünk a tabella élén, így az elődöntőben a könnyebb ágra kerültünk, és csak a negyedik helyezett Long Island Lizards-szal kellett megküzdenünk, miközben a két legnagyobb rivális egymás ellen vívott ádáz harcot.

Mégsem vártuk felhőtlen előjelekkel a szombat délutáni elődöntőt, ugyanis kiderült, hogy az előzőnapi tréningen bokasérülést szenvedő Brendan Mundorf állapota annyira súlyos, hogy a friss MVP-győztes nem léphet pályára a Lizards ellen. Nem is kezdtünk valami fényesen a vezér távollétében, az első hat percben az ellenfél kétszer is betalált, a támadójátékunk pedig igencsak akadozott. Több mint tíz minutum telt már el a meccsből, mire végre sikerült először betalálnunk, két újonc remek összjátékát követően emberelőnyben Matthews bejátszását Chris Bocklet váltotta találatra ajtó-ablak helyzetből. A negyed hátralévő részében viszont már csak a LI volt eredményes, így 3-1-gyel fordultak a csapatok.
A második játékrészt is gyengén kezdtük, Schwartzman szabálytalansága miatt kerültünk létszámhátrányba, a fórt pedig Peyser két pontos távoli lövésével használta ki a Long Island, ráadásul rövidesen két újabb találattal már 1-7 állt az eredményjelzőn. Teljesen összezuhant a denveri csapat, nagyon elvesztettük a fonalat, tanácstalanul mozogtunk a pályán, három perccel a félidő előtt Jeremy Sieverts egy ügyes egyéni akcióból még szépíteni tudott, ám a félidei eredményt a Lizards módosította 8-2-re.

Finoman szólva is kilátástalan helyzetben mentünk le a pihenőre, de talán még reménykedtünk benne, hogy össze tudjuk szedni magunkat, és sikerülhet felzárkózni a szünet után. Azonban két perc alatt két újabb találattal lomboztak le bennünket, majd Chris Bocklet hiába faragott a hátrányból, rövidesen még két LI-góllal már 12-3-ra nőtt a differencia. Totálisan padlóra kerültünk, látszólag hitét vesztette a csapat. Öt perc sem telt még el a harmadik negyedből, amikor Peet Poillon iramodott előre, és a középpályás védhetetlen góljával kezdtük meg a kapaszkodást, alig egy perc múlva pedig Mark Matthews talált be. Még mindig pokolian messze voltunk, és a következő hosszú percek alatt egyetlen találat sem esett. A negyed hajrájában mégis nekünk jött ki jobban a lépés, az utolsó három percen belül négy gólt szereztünk, sorrendben Jordan McBride, illetve C. Bocklet még kétszer, és Poillon voltak eredményesek, ezzel 12-9 arányban megközelítettük a vetélytársat.
Nem volt vége a hatalmas felzárkózási hadműveletnek, a következő két percen belül Chris Bocklet önmaga ötödik és hatodik gólját is megszerezte, és egyetlen találatra feljöttünk. Azonnal szorossá vált a mérkőzés, és most már sokkal inkább a tetemes hátrányt ledolgozó mieink érezhették nyeregben magukat, a Lizards talpa alatt pedig égni kezdett a talaj. Sőt, a játékrész negyedik percében Peet Poillon jóvoltából az egyenlítés is összejött, amire a harmadik negyed elején még senki sem gondolt volna. A következő időszakban hatalmas küzdelem dúlt a pályán, hogy melyik csapat kerüljön előnybe, végül az 54. percben Jeremy Sieverts jóvoltából a denveriek jutottak közelebb a célhoz, és nagyszerű védekezésünknek, valamint Schwartzman bravúrjainak hála a hátralévő időben már nem esett több találat, így 13-12 arányban kiharcoltuk a győzelmet.

Kilenc gólos hátrányból diadalmaskodtunk, minden idők legnagyobb fordítását hajtottuk végre az MLL-playoff-ok történetében. Az újonc Chris Bocklet, aki Mundorf helyett kapott szerepet a csapatban, egymaga hat gólt szerzett azok után, hogy az alapszakaszban csupán epizódszereplő volt, most kétségkívül aranybetűs hőssé nőtte ki magát. Továbbá Poillon három, Sieverts két gólt szerzett, a szintén újonc Mark Matthews 1+4-es teljesítménnyel vétette észre magát, asszisztjai nagy részével éppen C. Bocklet-et szolgálta ki. Emberfeletti produkcióval jutottunk a döntőbe, és várhattuk az ellenfelet.




















A lefújást követően egy órával vette kezdetét a másik elődöntő, melyen az elmúlt két év bajnokai csaptak össze egymással, a 2010-es győztes Chesapeake Bayhawks és a címvédő Boston Cannons csörtéje alkalmával. Az idei forma alapján a kék-fehérek számítottak esélyesebbnek, Rabil-éket azonban soha nem lehet leírni a rájátszásban, s bizony a kezdés a házigazdáknak sokkal jobban is sikerült. Az első negyedben Stone vezérletével 5-2-es előnyt kovácsolt össze magának a Cannons, a folytatásban viszont egyre inkább összeszedte magát a Bayhawks. Egy darabig fej-fej mellett haladtak a csapatok, majd a félidő előtti utolsó öt percben Dixon 48 másodperc különbséggel két duplát süllyesztett el Burke ketrecében, ezzel fordított az oklahomai együttes, és féltávnál 9-8 arányban álltak jobban. A szünet után több mint hat minutumon keresztül egyetlen újabb találat sem esett, a csendet Stone mesterhármast érő lökete törte meg, ezáltal egyenlített a Boston. Mégsem örülhettek sokáig a házigazdák, a negyed fennmaradó részében ugyanis már csak az ellenfél volt eredményes, méghozzá háromszor, úgy hogy valamennyi gólt Rubeor szerezte, egyúttal 12-9-re léptek meg. Innentől már sínen járt a Bayhawks, Rabil-ék csak bottal üthették a nyomukat, a záró felvonás első perceiben néhány újabb találattal minden kérdés végképp eldőlt. A végére Ben Rubeor egymaga hat gólt szerzett, a második félidő hét Bayhawks-találata közül öt fűződött a nevéhez, kimagasló teljesítménnyel járult hozzá csapata 16-10-es sikeréhez. Kiderült tehát, hogy a másnapi fináléban az alapszakasz első és második helyezettje fog megmérkőzni egymással, vagyis a mieink a Bayhawks-szal találják szemben magukat.

Vasárnap délután 7384 szurkoló volt kíváncsi a két csapat összecsapására a Harvard Stadium-ben. Az alapszakasz utolsó fordulójában az Outlaws idegenben verte a Chesapeake-et az első helyről döntő rangadón, azonban nem szabadott elmenni amellett a fontos tényező mellett, hogy amíg a mieink korábban egyszer sem voltak bajnokok, addig a JGJR által vezényelt rivális már háromszoros Steinfeld Kupa-győztesnek mondhatta magát, a tapasztalat és a korábbi sikerek mindenképpen mellettük szóltak.

Mundorf-ot összedrótozták a döntőre, hiszen mégiscsak az év legfontosabb meccséről volt szó, egy hatalmas kötéssel a lábán jelentkezett játékra a helyi field lacrosse élő legendája. Sokkal jobban jött össze a kezdés, mint egy nappal korábban az elődöntőben, s az első percekben Casey Cittadino ziccer góljával, illetve Mark Matthews találatával 2-0-s előnyre tettünk szert. Nem sokáig örülhettünk, mert a nyitó negyed második felében egyre inkább beindult a Bayhawks-henger, és egymás után lövöldözték a sorban a gólokat. Glading és Brooks is pár perc alatt duplázott, a kékek pedig 5-2-re fordítottak az első felvonás végére, megállíthatatlan lendületet vettek fel.
A folytatásban is megmaradt a tempó, és kevesebb mint egy perc múlva Hunt két pontosával már öt gól volt a különbség a két csapat között. Kezdtük végképp elveszíteni a fonalat, mintha a tegnapi hatalmas fordítás után fásultan mozogtunk volna, lassú és körülményes támadásokat vezettünk, a védőink pedig kesztyűs kézzel bántak az ellenfél csatáraival. Aztán rövidesen egy látványos játéknak köszönhetően szépítettünk, az újonc Matthews bejátszásából a sérülten játszó Brendan Mundorf volt eredményes, öt perccel később pedig újra a mieink jeleskedtek, amikor Jeremy Sieverts bombázott a ketrecbe. 7-4-re visszajöttünk, de továbbra is a Chesapeake uralta a játékot és Grant Jr jóvoltából gyorsan lelombozták a felzárkózásba fektetett reményeinket. Már csak néhány perc maradt az első félidőből, és Poillon átadásából Mark Matthews révén lopóztunk közelebb, ám ismét csak átmeneti lehetett az örömünk, mert a negyedből hátralévő időben még Hunt és Rubeor is bevette Schwartzman ketrecét, vagyis a meccs felénél 10-5 volt az állás az ellenfél javára.

Kérdés volt, hogy két nap alatt végre lehet-e hajtani két hatalmas fordítást, másodszor még inkább nehezebbnek tűnt a helyzet, tekintettel az erősebb ellenfélre, illetve arra, hogy nagy eséllyel minden puskaporunkat ellőttük az előző napon. Sajnos, így is történt, a harmadik negyedben sem tudtunk látványosan feljavulni, jobbára csak erőlködtünk támadásban és Matthews-ék több komoly lehetőséget is elpuskáztak, Mundorf pedig hiába igyekezett, nem tudta folytatni a játékot, mankóval ácsorgott a partvonal mellett. Ezzel ellentétben a Bayhawks a megnyugtató előny birtokában rendkívül magabiztosan játszott, és amikor a negyed derekánál Hunt elsüllyesztett egy újabb két pontost, már végleg lefutottnak tűnt a találkozó. Képtelenek voltunk felvenni érdemben a harcot Rubeor-ékkal, akik a záró negyedet megelőzően már 14-5-re vezettek.
Az utolsó felvonás gyakorlatilag csak formalitás volt, a negyed első perceiben Jeremy Sieverts jóvoltából eredményesek voltunk, de a továbbiakban már csak a Bayhawks talált be kétszer, mellyel beállították a 16-6-os végeredményt, így megszerezték történetük negyedik bajnoki címét, a mieink pedig 2012-ben is üres kézzel maradtak.

A döntőben Sieverts és Matthews is két-két gólt szerzett, a többiek keveset tudtak hozzátenni a csapat játékához, Mundorf becsületére legyen mondva, hogy a súlyos sérülése dacára is megpróbált játszani, kevés sikerrel, de hatalmas sportemberi mivoltáról tett tanúbizonyságot.

Az Outlaws fennállása nyolcadik szezonjában nyolcadszor szerepelt a rájátszásban, azonban ezúttal sem tudtuk elhódítani a bajnoki címet, ehelyett 2006, 2008 és 2009 után negyedszer vesztettük el az MLL döntőjét, és ismét be kellett érnünk a második helyezéssel.

Köszönjük, hogy annyian követtétek az egész évad alatt az írásainkat, és velünk együtt szurkoltatok mindvégig a csapatért - sajnos, most ennyi jött össze. Reménykedhetünk benne, hogy a fiatal alapokra helyezett egyesület jövőre újra nekirugaszkodhat az álmok megvalósításának, még ha jelenleg nem is igazán tudjuk elképzelni, hogy ha annyi éven keresztül soha nem sikerült, akkor jövőre ugyan miért lehetnénk bajnokok. De a reményt soha nem szabad feladni, nincs más választásunk, 2013-ban újra megpróbáljuk!

- Tóth Milán írása -

Az Észak-amerikai profi labdarúgóligában (MLS) szereplő Colorado Rapids legutóbbi mérkőzésén 4-1 arányban kikapott a San José Earthquakes otthonában. Ez volt a csapat 26. bajnoki meccse az idén és már a 16. veresége. Azaz 26 meccsen 26 pont, nem túl biztató... Ezzel a liga jelenlegi leggyengébb csapatai között vagyunk számon tartva, csak a Portland Timbersnek, a Toronto FC-nek, a New England Revolutionnek és a Philadelphia Unionnak van kevesebb pontja jelenleg, mint nekünk.



















A San José ellen – mely együttes 2012-ben először érte el az 50 pontos határt az MLS-ben – a Pickens – Freeman, Moor, Wynne, Zapata – Mullan, Nane, Larentowicz, Rivero, Castrillon – Casey tizenegy kapott lehetőséget. Még mindig nem mutatkozott be új együttesében a hondurasi Hendry Thomas, a középpályás végig a kispadon foglalt helyett.

Az első két gólját az Earthquakes az első félidőben szerezte Simon Dawkins és Alan Gordon jóvoltából, amikor a Rapidsnek szinte lehetősége sem volt. Ez az egész mérkőzésre jellemző volt, mindvégig a hazaiak akarata érvényesült, győzelmük egy percig sem forgott veszélyben.

A Rapids gólját a szünetben beállt hátvéd Tyrone Marshall szerezte Rivero szögletrúgását követően, ám erre még kétszer is válaszolni tudtak a vendéglátók, ráadásul a negyedik gólnak egy kicsit már megalázó íze is volt. A végére Dawkins és Gordon is két-két góllal fájdította a coloradói szíveket, a végeredmény tehát 4-1 lett.

Videóösszefoglaló a mérkőzésről:



Az MLS Nyugati Főcsoportjának állása (W-L-T):

1. San Jose Earthquakes 15-6-5, 50 pont (26 meccs)
2. Seattle Sounders FC 12-6-7, 43 pont (25 meccs)
3. Real Salt Lake 13-10-4, 43 pont (27 meccs)
4. Los Angeles Galaxy 12-11-4, 40 pont (27 meccs)
5. Vancouver Whitecaps 10-10-7, 37 pont (27 meccs)
6. FC Dallas 8-12-8, 32 pont (28 meccs)
7. Chivas USA 7-10-7, 28 pont (24 meccs)
8. Colorado Rapids 8-16-2, 26 pont (26 meccs)
9. Portland Timbers 6-13-6, 24 pont (25 meccs)

Szerintem erről a mérkőzésről felesleges is többet beszélni, az abszolút ligaelső ellen semmi esélye sem volt Oscar Pareja legénységének. A Portland Timbers ellen azonban lehet javítani, magyar idő szerint szombat hajnalban (4:30) lesz a kezdőrúgás Oregon államban. Ráadásul egy hét múlva ismét a Portland lesz az ellenfél, akkor már Commerce Cityben, ezért nagyon fontos lenne, hogy a sokat emlegetett felzárkózás érdekében a csapat tényleg begyűjtse mind a hat pontot.

A Timbers kispadján jelenleg egy ideiglenes edző ül, Gavin Wilkinson pár napja győzelemmel mutatkozott be a gárda élén – talán a Coloradónál sem lenne rossz ötlet meglépni az edzőcserét (?). Ettől eltekintve a portlandiek sincsenek kicsattanó formában, eddigi 25 meccsükön mindössze 24 pontot gyűjtöttek, és ők az egyetlen nyugati csapat, amely mögöttünk tartózkodik a táblázaton.

Biztos nem fog pályára lépni az egész évre kiesett Anthony Wallace, Pablo Mastroeni duón kívül Edu sem, míg Kamani Hill ma esti szereplése kérdéses. A formáját kereső támadó Omar Cummings is kisebb sérüléssel bajlódik, de a bokasérülése ellenére talán ott lehet a csapatban. A jamaicai meghívót kapott hazája válogatottjába, így akár pályára léphet majd az Amerikai Egyesült Államok ellen is szeptember 7-én és 11-én. Komoly tétje lesz a meccseknek, hiszen világbajnoki-selejtezőkről van szó.

Mivel Timbers csak tavaly óta szerepel az MLS-ben, a két csapat egymás ellen még csak három alkalommal játszott, s mindig a Rapids került ki győztesként. Reméljük, ez a jövőben sem fog változni, a coloradói labdarúgás híveinek, nekünk, legalább ennyi örömünk legyen… :) Utoljára június 30-án 3-0-ra nyert a Rapids hazai környezetben, akkor Castrillon, Casey és Smith volt eredményes a Portland ellen.

„Ha meg akarjuk menteni a szezont, akkor sürgősen változtatnunk kell, melyeket fent kell tartanunk az idény hátralévő részében is” – mondta Pareja mester. A csapatkapitány, Drew Moor szerint azért kaptunk négy gólt a San Josétól, mert a védelemben óriási területeket hagytunk a hazaiak támadói előtt, és ezek a hibák jócskán megbosszulták magukat.

A szakvezető még azt is elmondta, hogy nem játszottak valami taktikusan – ami véleménye szerint a második félidőben mutatkozott meg igazán –, de nem adják fel, és dolgozni fognak a következő két hónapban is.

Az edzőnek kellene erről gondoskodnia, mármint a megfelelő taktikai részről, ám folyamatosan, minden vereség után szinte ugyanazt hajtogatja a tréner, a remélt változás azonban mindannyiszor elmaradt. Talán a kezdőben is végezhetne változtatásokat, hiszen egy-két cserétől eltekintve nem nagyon szokta megbolygatni a kezdő 11-et, de alapjában véve, nagyon úgy tűnik, hogy motivációs gondjai vannak az együttesnek.

A sportfogadás piacain fellelhető szorzók alapján a hazaiak győzelmére fizetnek kevesebbet a bukik, és bár valóban nagy a baj a Rapidsnél, én töretlenül bízom a gárda idegenbeli sikerében.

Az általános vélekedés szerint minden csapatnak a preseason-jében egyetlen igazán fontos meccse van és ez a harmadik héten megrendezett találkozó. A Denver Broncos-nak ebben a szezonban ezen a meccsen az NFC előző szezonbeli döntőjében csak hosszabbításban alulmaradt San Francisco 49ers ellen kellett pályára lépnie a Sports Authority Field @ Mile High Stadium gyepén múlt szombaton.



















Azért igazán fontos ez a meccs, mivel a csapatok ekkor általában az első félidő nagy részében a pályán tartják a kezdőket mind a támadó, mind a védő oldalon, míg a negyedik, utolsó előszezon meccsen a kezdők már nem játszanak, nehogy a szezon előtt az utolsó pillanatban sérüljön meg valaki. A Broncos-nál a meccs előtt csupán három játékosnál mondták biztosra, hogy nem fognak pályára lépni, ők mind olyan játékosok voltak, akik már hetek óta nem edzettek a csapattal: Chris Kuper, Jason Hunter és Keith Brooking. Végül a pályára nem lépők listája ennél jóval bővebb lett, de erre még a végén visszatérek majd. A csapatkapitányok, akiket ezúttal a feldobáshoz küldött John Fox a következők voltak: Justin Bannan, Demaryius Thomas, Matthew Willis, Tracy Porter, David Bruton és J.D. Walton. A feldobást a 49ers nyerte, de inkább a második félidőt akarták kezdeni, így az előző héthez hasonlóan a vendégek adták a Broncos támadóinak a lehetőséget az első támadásra. A hazai támadósor az alábbi felállásban lépett pályára a Mile High-on szokásos touchback után:

QB: Peyton Manning
RB: Willis McGahee
WR: Demaryius „Bay-Bay” Thomas, Eric Decker
TE: Joel Dreesen, Jacob Tamme
LT: Ryan Clady
LG: Zane Beadles
C: J.D. Walton
RG: Manny Ramirez
RT: Orlando Franklin

PM gyorsan meg is mutatta, hogy egyre jobban működik a kapcsolata a TE-jeivel, Dreesen-nek dobott egy 11 yard-os passzot, ami kapásból egy 1st down-t ért. Jött McGahee és futójáték, elsőre 3 yard-ot, majd 12-t futott a labdával, amivel meglett egy újabb 1st down. Következett egy újabb passz, ezúttal Bay-Bay felé szállt és ő meg is csinálta az elkapást, ami 16 yard-ot ért és így már a 49ers 38-as vonaláról jöhetett az újabb 1&10. Bejött Lance Ball és futott 3 yard-ot, de innen már sajnos nem jutott tovább a drive, mivel két sikertelen passz következett, igaz a másodiknál simán fújhattak volna a bírók egy defensive pass interference-et Stokley őrzőjére. A drive azonban így se lett sikertelen, mivel érkezett Matt Prater és a FG csapat, a kiváló rúgó 53 yard-ról magabiztosan hozta a 3 pontot -> 3-0.

Végeztek a támadók, jöhettek a védők, akik az alábbi felállásban fogadták az Alex Smith vezette san franciscoi támadósort:

DE: Elvis „Doom” Dumervil, Derek Wolfe
DT: Justin Bannan, Ty Warren
OLB: Von Miller, Wesley Woodyard
CB: Champ Bailey, Tracy Porter
S: Rahim Moore, Mike Adams

Az egyből, már az első play-nél látszott, hogy Jack Del Rio defensive coordinator egysége komolyan akarta venni ezt a találkozót, ugyanis Von a kiváló futó Frank Gore-t kapta el -5 yard-on. Jött egy rövid passz középre 9 yard-ért, de a 1st down-t esélye se volt a vendégeknek megszerezni, mivel Doom elkapta Smith-t egy 0 yard-os sack-re, végleg hatástalanítva a drive-ot. Aztán a saját 17 yard-os vonaláról indulhatott a Broncos a második drive-nak és nem indult túl fényesen a támadás, mivel McGahee-t -5 yard-on fogta meg a 49ers védelme, de PM két passzal megoldotta a gondot, előbb Bay-Bay-el játszott össze 9 yard-ért, majd Stokley volt a soros egy 8 yard-os elkapással. A 29-ről jött az 1&10, McGahee futott 3 yard-ot, majd Ball csinált egy 4 yard-os elkapást. Időt kértek a vendégek 3&3 előtt, de ez inkább a Broncos-nak kedvezett, bár majdnem elérték a védők Manning-et, de még az utolsó pillanatban el tudott engedni egy hosszú passzot és Ball el is kapta a labdát, amivel a Frisco 26-os vonaláig jutott, 38 yard lett tehát a catch eredménye. Manning nem lassított, ezúttal 1&10-nél McGahee-nek passzolt, aki 14 yard-ot szerezve már a 12-ig hozta előre a line of scrimmage-t. Elsőre még csak közelebb jutni sikerült egy 2 yard-os McGahee futással, de másodikra a 10-ről már meglett a TD, méghozzá az első PM-Eric Decker TD, amiből remélhetőleg még nagyon sokat fogunk látni a jövőben. Prater érkezett az extra point-ra és be is rúgta ezt is magabiztosan -> 10-0.



















Jött a vendégek második drive-ja, ezúttal is Gore futása indította, de ezúttal se lett túl sikeres, Mays állította meg 1 yard után. Smith jött passzokkal, kétszer egymás után Michael Crabtree volt a célpontja és mindkétszer sikeres volt az átadás, elsőre 8 majd 4 yard-ot értek, így meglett a 49ers első 1st down-ja. Ennél többnek azonban nem 9rülhettek, mivel a következő snap-et Smith nem tudta megfogni, a labda a 33-ról egészen a 25-ig visszapattogott és ott Woodyard tudott rávetődni, kiváló helyen szerezve meg a labdát a Broncos-nak. McGahee kezébe adták a drive kezdését a hazai támadók és ő meg is hálálta a bizalmat, két futással hozott egy 1st down-t összesen 12 yard-ot szerezve. 1&10-nél PM Stokley-nak passzolt egy 7 yard-os és így már csak 5 yard-ra járt az endzone-tól a denveri támadósor. Manning újra Eric Decker-t szemelte ki a következő passznál és ezúttal se hibázott és egy 5 yard-os TD passzot dobott a harmadik szezonjába kezdő WR-nek, Prater pedig 17-re növelte az előnyt az XP-al -> 17-0.

John Fox és Jeff Rodgers ST coordinator egy kis trükkre szánták el magukat, ezúttal kevés sikerrel. Prater-t a sima kickoff helyett egy onside kick-re küldték ki, amivel meglepték volna a vendégeket, csak sajnos nem volt tökéletes a rúgás és így a labda nem tette meg a szükséges 10 yard-ot mielőtt Matt Willis rávetődött, márpedig így szabálytalan lett az onside kick, ami viszont azt jelentette, hogy a Broncos 44-es vonaláról kezdhetett támadni a San Francisco. Gyorsan ki is használták a kavarodást, Smith a TE Vernon Davis-nek adott egy jó passzot, aki lerázta magáról Von-t, viszont egy sajnos Moore se segített be, így Davis akadálytalanul jutott az endzone-ba. David Akers berúgta az XP-t, gyorsan közelebb jöttek a vendégek -> 17-7. Maradt még 0:42 az első negyedből, ebbe még két play fért bele, de ezeket PM már az oldalvonal mellől nézte, mivel John Fox szerint ő már megtette a magát erre a meccsre, helyette Caleb Hanie állt be a QB posztra. Először McGahee kapta a labdát 1&10-nél, futott is 5 yard-ot, de Clady-nél holding-ot láttak a bírók, így 1&20 jött, ami egy 7 yard-os Decker elkapást hozott és utána már nem indított újabb játékot a Broncos. Az első negyed után az eredmény tehát: 17-7.

2&13 nyitotta a második etapot, Hanie passzal kezdett, de egy jelenlegi Bronco helyett egy korábbit talált el a labdával, a most már a 49ers-nél játszó, Denver-ből tavaly egy per miatt távozó Perrish Cox-ot, aki a 40-ről a 19-ig hordta vissza az interception-t. Két Anthony Dixon futással kezdte a támadását a Frisco, majd egy időkérés után 3&6 és passz jött, de nem lett sikeres az átadás hála a jó coverage-nek, így a Broncos védelme egy FG-on tudta tartani a 49ers-t, Akers 33-ról be is rúgta, igaz nem sokon múlott, hogy ki maradjon a próbálkozás -> 17-10. Hanie kedvét nem vette el az INT és passzal kezdte a soron következő Broncos drive-ot, ezúttal jó is lett, Decker kapta el és magával rángatva pár védőt 16 yard-ot szerzett. Bejött Moreno futni, de csak 1 yard-ot tudott szerezni, majd ehhez még Hanie tett hozzá 4-et egy meneküléssel. Passz jött újra 3&5-nél, erős és gyors passz jött, Matt Willis pedgi nagyon szépen megcsinálta a 10 yard-os elkapást, ami újra 1st down-t ért. Moreno futott 6 yard-ot egy kis bizonytalankodás után, amihez még 2-t tett hozzá a következő próbálkozással. 3&2 jött, Jeremiah Johnson futott 19 yard-ot, de a bírók újra holding-ot láttak (csak ők), ezúttal Franklin-nél, így 3&12 következett. Passznak kellett jönnie, de nem volt ideje Hanie-nek elindítani, mivel egy LB szinte azonnal odaért és kiütötte a kezéből a labdát, de szerencsére a QB még vissza tudta szerezni, de így is 4&18 és punt következett.

A 14-ről kezdett támadni Alex Smith és alakulata, egy hosszú passzot indított a QB Randy Moss felé, de eléggé túldobta a 3 ember által őrzött veterán WR-t. Hunter futott 11 yard-ot a vendégeknél (bár csak 9-nek tűnt), kikérte utolsó idejét az első félidőre a 49ers, de utána se sikerült időben elindítani a play-t, ami 5 yard büntetést jelentett. Ehhez jött egyből még 5 yard egy korán induló OL játékos miatt, azaz 1&20 következett, igaz csak egy újabb érdekes bírói döntés után, egy holding-ot érvénytelenítettek fölösleges durvaságért egy futás után, előbbit nem ismételték a tévék, az utóbbi túlzásnak tűnt, Tony Carter ellen fújták, de nem volt még kint a futó a pályáról sokkal, amikor ütköztek. Újrajátszották az 1&20at, jól dolgozott a védelem, így 2&21 jött, majd még egy futás után egy 3&18. Smith adott egy rövid passzot Dixon-nak, akit 4 yard után megállított a Broncos védelme és így punt következett, ami kiszállt a pályáról a Denver 27-es vonalánál. Maradt még 5:01 a félidőből, Hanie jó passzát nem tudta megfogni Matt Willis, majd Moreno tepert egy 5 yard-ost, így 3&5-öt kellett megoldani. Moreno kapott egy rövid passzot még a 1st down marker előtt, de pár szép mozdulattal két védőt is lerázott magáról és 8 yard-ot szerezve meglett a 1st down. 1&10-nél pályára lépett karrierje során először az idén draft-olt Ronnie Hillman és egy 2 yard-os futással nyitott. Willis kapott egy újabb passzot 2&8-nál és ezúttal meg is tudta fogni, 14 yard és egy 1st down lett a jutalma. 2:26 maradt így a two-minute warning előtt még Hillman futhatott egyet, ezúttal 5 yard-ot tudott szerezni. A pihenő után 2&5-nél Moreno kapott egy passzot keresztbe futva és 18 yard-ot szerezve a 21-nél tudták csak a földre vinni a védők. Újra Moreno jött, ezúttal egy futással, ami 2 yard-oz hozott. 0:51 maradt, Tamme kapott egy passzot, lefordult a védőjéről és az oldalvonal mellett futva az 5-ig jutott, mielőtt kilökték a pályáról. 1&goal-nál Decker volt egy passz célpontja, de hosszú lett az átadás. 2&goal-nál ismét ő volt a célpont, ezúttal lett volna esélye megfogni, de kicsit talán erősen jött a labda és lepattant a kezéről. A harmadik próbálkozásnál célpontot váltott Hanie, Joel Dreesen felé passzolt, aki vetődve elkapta a játékszert a földre érve is meg tudta tartani. Jött harmadik XP-jára Prater és ezt is bevágta, 0:36-al a vége előtt beállítva a félidő végi eredményt, mivel a 49ers már csak egy 1 yard-os futást csinált. A félidő végén az eredmény tehát: 24-10.



















A második félidőre QB-t cserélt a 49ers is, bejött a másodéves Colin Kaepernick és egyből egy passzal akart nyitni, de a Tedd Ginn Jr. felé szálló labda jóval túlszállt a WR-en, viszont egy offside miatt újrajátszhatta a 1st down-t a 49ers 1&5 formában. Ginn volt a főszereplő újra, egy futással indult el a bal oldalon és 9 yard-ot szerezve meg is lett neki a 1st down, de utána úgy sántikált le a pályáról. Jött egy újabb hosszú próbálkozás, ismét hosszú lett, de bírók újra kisegítették Kaepernick-et és az újonc Omar Bolden ellen fújt pass interference-el 31 yard-ot adtak a San Francisco-nak. A Broncos 35-ös vonaláról jött az 1&10 és egy 9 yard-os futás. 2&-nél jól dolgoztak a védők és nem engedték át a RB-t a line of scrimmage-en, de aztán jött egy újabb futás, ezúttal Dixon kapta a labdát és talált egy lyukat, a secondary túl hamar lépett felé és már nem érte utól senki a RB-t az endzone előtt. Akers érkezett egy XP-ra, ami 7-re csökkentette a hazai előnyt -> 24-17.

Akers kickoff-ja túlszállt az endzone-on és a hátán találta el az egyik háttal álló biztonsági embert, de neki mindez meg se kottyant. Brock Osweiler jött a pályára, de elsőre csak egy handoff-ot csinált Hillman-nek, aki 1 yard-ot futott a labdával. Másodikra már passz jött, Cornelius Ingram felé szállt, aki üresen állt és a passz is jó volt, de a TE mégis elejtette a labdát. Újra passzolni kellett 3&9-nél, majdnem elérte a nyomás Hanie-t, de kilépett a tackle-ből és Willis-nek próbált passzolni, de nem lett jó az átadás. A 33-ról kezdett a 49ers, Kaepernick futott ki oldalra és szerzett 9 yard-ot, majd Dixon szerzett még 11-et szintén futva. Jött egy 1&10 és egy sikeres passz Kaepernick-től, pedig nagyon megkergették előtte, de a secondary nem volt elég fegyelmezett, így lett üres célpontja a 16 yard-os passzhoz. Újra Dixon futott 1&10-nél és szerzett 8 yard-ot, amit egy -1 yard-os futás követett, hála a két Carter-nek, Quinton-nak és Tony-nak. Egy false start miatt 3&3 helyett 3&8 következett, Kaepernick passzolni akart, de nem volt célpontja, így elindult előre, át is jutott a line of scrimmage-en, azonban csak 2 yard-ot tudott szerezni, így a Broncos 27 yardjáról jött egy 4&6, aminél Akers egy 45 yard-os FG-re kísérletre érkezett és be is rúgta, 4-re csökkentve a különbséget -> 24-20.

8:01-nél kezdte meg következő drive-ját a Broncos, Hillman futott kétszer egymás után, először 7 yard-ot, majd -4-et, így 3&7 jött, aminél Osweiler Andre Caldwell-nek passzolt egy 8 yard-ost, ami újabb 1st down-t jelentett. Hillman futott 2 yard-ot, majd elkapásból csinált még 4 yard-ot, de 3&4 helyett 3&14-et kellett volna megoldani egy újabb holding miatt, pedig a Broncos második körös QB-ja megfutotta a 1st down-t. Greg Orton volt Oswi célpontja, kicsit el is vétette a célpontot, de a WR-je éppen jól nyúlt a labdáért, így nem lett meg az elkapás, ami egy újabb punt-ot jelentett. 4:38 volt még vissza a negyedből, amikor Kaepernick elindította a vendégek drive-ját, Kyle Williams-nek passzolt, Drayton Florence le akarta lesni, de elvétette, így a WR elindulhatott előre a labdával és csak 46 yard után, a Broncos 25-ös vonalán sikerült a földre vinni. Jött egy rövid, 7 yard-os passz, ami után Dixon 4 yard-os futása hozta a 1st down-t, de a futó lent is maradt utána a könyökét fájlalva. Újabb passz jött, meg is lett az elkapás, ami után 1&goal jött a 3-ról. Dixon visszajött, de nem jutott sehová a labdával az első down-nál, majd Rock Cartwright próbálkozott, de neki is csak 2 yard-ot sikerült szerezni a jobb oldalon. Harmadikra is Cartwright próbálkozott, azonban a Broncos védelme nem engedte be az endzone-ba, sőt -2 yard lett a futásból. Ezzel le is pörgött a harmadik negyed végén az óra, a negyed után az eredmény tehát: 24-20.



















Egy 21 yard-os Akers FG nyitotta a negyedik negyedet, ilyen közelről nagyon nem illik hibázni és ő se tette -> 24-23. Nem épp ideálisan indult a következő hazai drive, mivel Tony Hills korán indult a falban, de jobban folytatódott, mivel Hillman futott 14 yard-ot középen. 2&1-nél kevésbé dolgozott jól a fal, -1 yard-os futás lett a play-ből, így 3&2 következett, Osweiler passzot indított el, de egy védő bele tudott nyúlni és a labda a földre pattant, jöhetett tehát újra Britton Colquitt. Ismét QB-t cseréltek a vendégek, Scott Tolzien állt be a C mögé és passzal próbált egyből nyitni, de az elkapója nem segítette ki. Cartwright kapta a labdát egy futásra, talált egy lyukat a falban és a 49ers 37-es vonaláról a Broncos 36-áig jutott 27 yard-ot szerezve. Jött volna egy hosszú passz, ami azonban sikertelen lett, ahogy Cartwright futása is, 3&10-et eredményezve. Tolzien nem remegett meg, pontos passzot dobott Brett Swain-nek, aki 16 yard-ot szerzett a labdával, újabb 1st down jöhetett a vendégeknek. Dixon futott egy 0 yard-ost, ezt egy Jeremy Beál által leütött passz követte, újra 3&10 jött. Tolzien egy időkérés után célpont híján futott, de 2 yard után levitték és még a labda is kiesett a kezéből, de a saját csapattársa tudott rávetődni. Fox meg akarta challenge-elni, hogy ki is vetődött rá igazából, először azt mondta a bíró, hogy mivel olyat challenge-elt, amit nem is lehet, ezért 15 yard büntetést kap a Broncos, de a liga képviselői végül ezt a büntetést érvénytelenítették és 1&goal helyett mégis FG jött, amire először is felállt a 49ers (most ütközött ki igazából, hogy nem a szokásos, hanem helyettes bírók fújnak idén az NFL-ben). Akers-t nem zavarta meg a közjáték és 32-ről bevágta a FG-t, amivel átvette a vezetést a Frisco -> 24-26.

9:21 maradt még a meccsből, amikor a Broncos elkezdett támadni, Osweiler sikertelen passzával indult a drive (Caldwell elejtette), ez egy 4 yard-os Hillman futás követte, így 3&6-ot kellett megoldani a hazai támadóknak és sikerült is megoldaniuk, hála egy 12 yard-os Osweiler – Virgil Green összjátéknak. Hillman futhatott újra, de -1 yard-on tartotta a 49ers. Oswi passzolt Anthony Miller-nek passzolt, aki 3 yard-ot szerzett, 3&8 jött tehát. Osweiler nem talált üres elkapót, így elindult előre a labdával és úgy tűnt, hogy meg is lett neki a 1st down, a bírók is megadták, de a 49ers HC Jim Harbaugh bedobta a piros zászlót és a bírók neki adtak igazat a challenge után és 9 yard helyett csak 7-et adtak a play-re. (az elején ennél rövidebb futásra adtak több yard-ot a zebrák). 4&1 jött tehát és Fox-ék úgy döntöttek, hogy neki kell menni, de nem lett jó döntés, mivel Jeremiah Johnson futását vendégek -3 yard-on megfogták. A play-t egy újabb bírói közjáték előzte meg, először bedobták a zászlót, mivel 12 védő volt a pályán a snap-nél, de végül egy időkéréssel megúszta a büntetés helyett a 49ers. A Broncos 45-ös vonalán kapta meg a San Francisco a labdát 6:34-nál és Dixon 2 yard-os futásával indultak a most már Josh Johnson által vezetett támadók. A frissen bejött QB elindított egy hosszú passzot, ami kicsit túl hosszú is lett, jött tehát egy 3&8. Johnson-nak futnia kellett és végül meg is lett neki a 1st down, Nate Irving kicsit pipogyán próbálta megcsinálni a tackle-t a QB-n. Jött 3 futás, 2 Dixon-tól és egy Cartwrigh-tól, de csak 5 yard lett belőlük összesen, hála főleg a -4 yard-os tackle-t összehozó Malik Jackson-nak. Akers jöhetett újra egy FG-ra, ezúttal egy 44 yard-osra egy Broncos időkérés után és simán bevágta ezúttal is-> 24-29.




















Maradt még 3:01 az órán, ennyit kapott ezen a meccsen Adam Weber a QB poszton és jól is indult neki, Caldwell-nek adott egy 7 yard-os passzot. Passzolt egy érdekeset bal kézzel, Jason Hill kapta el és szerzett 21 yard-ot, de a bírók ismét holding-ot láttak (ismét csak ők), azaz 1&10 helyett 2&13 következett. Újra Hill lett volna egy passz célpontja, de ezúttal elejtette a labdát, 3&13-at eredményezve. Jött a nyomás, nem volt ideje Weber-nek, el is kapták egy -8 yard-os sack-re. Colquitt punt-olt még egyet a two-minute warning előtt, közben volt egy szabálytalanság, így a 31-ről indult a 49ers. Dixon futott 3 yard-ot, a Broncos időt kért, majd egy 1 yard-os futás és a Broncos utolsó időkérése következett. Cartwright futott -1 yard-ot és a így a punt 0:52-nél jött. Willis az 1-en kapta a labdát, de kicsúszott a kezéből és így mire felvette már csak az 5-ig tudott jutni a return-el, majd Tony Carter-nek dobta hátrafelé a labdát, de őt az 1 yard-on földre vitték. 0:38 maradt még az órán, Weber Jeremiah Johnson-nak passzolt egy 6 yard-ost és még az óra is megállt, mivel kilépett a pályáról. Jött egy hosszú passz Caldwell felé, de nem lett jó, így 3&4 következett, újra Jeremiah Johson csinált egy elkapást és ismét ki tudott lépni a pályáról, ezúttal 9 yard-ot szerezve. Úgy tűnt, jól működik a Weber – Jeremiah összjáték, mivel gyorsan összehoztak még egy 16 yard-os passzot is, ám ezúttal az óra nem állt meg, csak 0:05-nél, amikor Weber spike-olta a labdát, így még egy play-t el lehetett indítani. Caldwell-nek próbált volna passzolni a tavalyi évet practice squad-on töltő QB, de a WR elejtette és ezzel vége lett a meccsnek. A végeredmény tehát: 24-29.

A győzelem tehát ezúttal se lett meg, de a meccs lényeges részét mindkét oldalon elég simán hozták a Broncos kezdői, ami elég biztató jel ilyen közel az alapszakaszhoz, viszont sajnos a cserék ezúttal se mutattak túl ígéretes formát. Lesz még egy esélye a backup-oknak bizonyítani csütörtökről péntekre virradóra az Arizona Cardinals otthonában, egy páran talán élni is fognak vele és élniük is kell, mivel a pénteki napon az NFL csapatoknak 75-ről 53-ra kell szűkíteniük a keretüket.

Ez a bizonyos 75 is kevesebb már, mint ami a fenti meccskor volt, a Broncos-nál is megvoltak az első cut-ok, egy igazán nagy meglepetéssel, mivel távozott a csapattól a JMD érában érkezett kiváló longsnapper Lonie Paxton, akit ezután az undrafted újonc Aaron Brewer fog helyettesíteni, így az a pár éve tartó széria biztosan folytatódik, hogy legalább egy UDFA bekerül a Broncos 53-as keretébe. Kiesett még a Bears elleni meccsen szép dolgokat mutató Xavier Omon is, mivel később a jó teljesítményét nem tudta megismételni. Az utolsó preseason meccsről csak egy rövidebb összefoglalót tervezek írni, kiegészítve a keretszűkítéssel és egy kis előretekintéssel, addig pedig mindenkinek jó meccsnézést és szezonvárást kívánok! :)

Sorozatunk utolsó kiadásában az egyetlen másodosztályú coloradói egyetemi futballcsapatot ismerhetitek meg közelebbről, azt a Northern Colorado Bears-t, amely már a csütörtöki országos nyitónapon beleveti magát az NCAA 2012-es küzdelmeibe.




















Az FCS-ben szereplő Medvék a tavalyi szezont teljes hosszában nyeretlenül vívták meg, 11-ből 11 vereséget szenvedtünk, s természetesen sereghajtóként zártunk a Big Sky konferenciában. A csapat kétségkívül gyengén teljesített, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy több alkalommal rendkívül kiélezett küzdelemben húztuk csak a rövidebbet, például a legutolsó fordulóban egy bírói tévedés akadályozta meg a becsületéért küzdő csapatot az első győzelem megszerzésében, amikor az utolsó pillanatokban egy szabályos TD-t vettek el tőlünk. Így aztán üres kézzel távoztunk, de az újonc vezetőedző Earnest Collins Jr. rengeteg pozitív visszajelzést kapott, helyes irányba kezdte el terelni a társaságot, és remélhetőleg 2012-ben már minimálisan megízlelhetjük a jótékony munkája gyümölcsét.

Nem tudom, hogy a 0-11 fényében mennyire számít jó hírnek, hogy a támadósorba nyolc tavalyi kezdő tér vissza, plusz egy starter 2010-ből, mindenesetre az összeszokottság hasznos dolog, még ha túl sok sikerben nem is lehetett része eleddig ennek az összetételnek. Az egyetlen neves távozó viszont egyenesen az iskola történetének valaha volt egyik legjobb játékosa, az elkapó Patrick Walker ugyanis befejezte egyetemi pályafutását. Záró évében szinte minden lehetséges rekordot megdöntött, 1100 elkapott yard felett 10 TD-t szorgoskodott össze, és még az FCS-es Senior Bowl-ra is meghívást kapott. Nélküle kétségtelenül egy hatalmas egyéniséggel lettünk szegényebbek, sok egyelőre ismeretlen fiatal elkapó mellett pedig bizonyára a rutinosabbak közé tartozó Will Jefferson és Chris Morris kaphat több labdát a senior TE Doug Steele-vel egyetemben. A csapat kezdő irányítója a posztot a tavalyi szezon közben átvevő Seth Lobato lehet, aki egy évvel ezelőtt közel 2500 yardot passzolt, ezzel az UNC történetének legjobb teljesítményét hajtotta végre egy sophomore QB-től - persze, Walker nélkül jóval nehezebb dolga lesz. A senior WR Dominic Gunn sem tartozik a rossz elkapók közé, és a legfőbb célpont hiányában bizonyára őt is gyakran fogjuk használni, de inkább a return képességei miatt számít átlagon felüli játékosnak. Gunn tavaly az egy szezon alatti és az összesített kickoff return yard csúcsokat is megdöntötte a programon belül, és már csak alig 100 yard-ra van a PR rekordtól, idén jó eséllyel még a junior évében mutatott számokat is felülmúlhatja minden téren. Eközben egyre nagyobb szerep hárulhat a gárda legjobb futójára, a harmadik évét kezdő Quentin Hildreth-re, a 2011-es szezont sérülés miatt idő előtt fejezte be, de 388 yard-dal eredményesen muzsikált az első nyolc találkozó alatt, és mindenki nagyon bízik a további sikeres szereplésében.

A védelembe is öt kezdő visszatér, de egyik sem a már tavaly is gyengének számító defensive line-ba, akik rendszerint kevés veszélyt jelentettek az ellenfél irányítójára, futás ellen pedig mint kés a vajon, mentek át rajtuk - bizonyára ez az egység 2012-ben is a legfőbb hiányossága lesz az UNC-nek. Ezzel szemben a linebacker-sorban újra ott lesz a még mindig csupán harmadéves Clarence Bumpas, az egy évvel ezelőtti konferencia-éllovas, ami a szerelések számát (145) illeti, ráadásul a meccsenkénti 13.2 darab tackle-lel az országos másodosztályban a negyedik legjobb statisztikával rendelkezett, s ha így folytatja a fejlődést, akkor óriási szezon állhat előtte 2012-ben. Az oldalán érdemes lesz odafigyelni az OLB Cameron Friend játékára, a végzős sportoló sem riad vissza a fizikai kontaktustól, a kőkemény tackle-ök mellett tavaly három interception-nel a csapaton belüli listavezető volt. És ezzel már rá is tértünk arra, hogy a secondary szerepét vitassuk, akik az ellenfél elkapóinak figyelemmel kísérésén kívül nem sokat tudtak tenni az elmúlt esztendőben, és naivak lennénk, ha komoly változásban reménykednénk mostantól. A leghátsó egységben a sophomore Courtney Hall személyében egyetlen valamire való tehetséget nevezhetünk meg, aki az újonc szezonjában rengeteg időt töltött a pályán, és becsülettel végezte a szereléseket (pechjére az elkapások után), és annak ellenére, hogy a középiskolában rettegett WR-nek számított, egyetlen pick-et sem tudott ezidáig felmutatni egyetemi szinten.

A konferenciában változatlanul mi vagyunk a leggyengébb csapat, viszont az alacsonyabb ligában szereplő Colorado Mesa ellen Greeley-ben kötelező lesz a győzelem, így idén talán a nyeretlen szezon okozta szégyent el fogjuk tudni kerülni, de jelen állás szerint kevés rá az esély, hogy valamelyik csoport-riválist el tudjuk kapni. Azért reménykedni lehet benne, hogy legalább egyszer valaki ellen ki fog jönni a lépés, és végre némi sikerélményben lehet része ennek a több sebből vérző, ám rendkívül szimpatikus alakulatnak.

A Bears 2012-es teljes menetrendje:

Augusztus 31., péntek, 01:15 Utah Utes - Northern Colorado Bears
Szeptember 8., szombat, 21:35 Northern Colorado Bears - Colorado Mesa Mavericks
Szeptember 15., szombat, 23:05 Sacramento State Hornets - Northern Colorado Bears*
Szeptember 22., szombat, 22:05 Montana State Bobcats - Northern Colorado Bears*
Október 6., szombat, 21:35 Northern Colorado Bears - Montana Grizzlies*
Október 14., vasárnap, 03:05 Cal Poly Mustangs - Northern Colorado Bears*
Október 20., szombat, 21:35 Northern Colorado Bears - Idaho State Bengals*
Október 27., szombat, 21:35 Northern Colorado Bears - Northern Arizona Lumberjacks*
November 3., szombat, 22:05 Portland State Vikings - Northern Colorado Bears*
November 10., szombat, 21:30 Weber State Wildcats - Northern Colorado Bears*
November 17., szombat, 20:05 Northern Colorado Bears - North Dakota Fighting Sioux*

*-gal jelölve a konferencia-mérkőzések!