- Tóth Milán írása -

Véget ért az észak-amerikai profi labdarúgóligában (MLS) szereplő Colorado Rapids számára a 2013-as bajnoki szezon – Oscar Pareja legénysége idén jobban teljesített, mint egy esztendővel ezelőtt, de a rájátszás előszobájában vereséget szenvedett a Seattle Sounders otthonában, így búcsúzott a további küzdelmektől.



Sounders 2 v 0 Rapids

Csapat: Irwin – O’Neill, Moor, Mera, Klute – Sturgis (Wynne, 85.), Thomas – Harris, Rivero (Sanchez, 61.), Brown (Buddle, 73.) – Torres.
Gólszerzők: Evans a 28. és Johnson a 90+2. percben.
Kiállítva: Gspurning a 85. percben.

Wynne és Sanchez sem volt tökéletes állapotban a találkozó előtt, így Pareja Merának és Riverónak szavazott bizalmat a kezdő összeállításakor. Utóbbi játszatása nem volt rossz döntés, viszont a kolumbiai védő nagy csalódást okozott. Mera már a mérkőzés elején kisebb galibát okozott, hiszen egy magasan érkező labdát hagyott lepattanni a 16-os elő vonalában, Irwin pedig egy kicsit kint állt kapujából, majd egy látványos mozdulattal paskolta a megpattanó labdát az alapvonalon túlra.

A 28. percben a mérkőzésen sokkal aktívabban játszó Sounders Evans 14 méterről leadott lapos lövését követően megszerezte a vezetést. Mera ebben a szituációban is érintett volt, bár nem ő volt a fő ludas: a dél-amerikai védő egy bal szélről érkező beadást fejelt oldalra, pont Evans elé, akiről a Rapids játékosai csúnyán megfeledkeztek – Brownnak kellett volna visszaérnie vele, 1-0.

A második játékrészben Irwin izgulhatott, hiszen pocsékul mozdult ki a kapujában, a 16-os csücskénél, kívül a vonalon pedig ütközött az egyik hazai támadóval. Nagy szerencséjére a bíró azonban nem adott neki piros lapot, mivel Moor már szinte a kapuban volt, így a portás nem számított utolsó embernek. A megítélt szabadrúgás a keresztlécen csattant.

A coloradóiak nem igazán tudtak újítani, de a hajrához közeledve rájuk mosolygott a szerencse: Gspurning hatalmasat hibázott, a kapus a 16-oson kívül fogta meg a labdát, mintha az természetes lenne, majd kicsit oda is nyomott Buddle-nek. A bíró nem tétovázott, a szabályok értelmében kiállította a kapuvédőt, így a Sounders tíz emberrel volt kénytelen befejezni a mérkőzést.

A találkozó sorsát, egyben a továbbjutást Eddie Johnson döntötte el a ráadásban, miután egy kötényt kiosztva megkerülte Merát, majd Irwin mellett szépen helyezett a kapuba, kialakítva a 2-0-s végeredményt.

Kiegyenlített alapszakasz

A coloradói labdarúgás szerelmesei kedvenceiket idén csak egy mérkőzésen láthatták a rájátszásban, pontosabban annak előszobájában. Ez jobb teljesítmény, mint egy évvel ezelőtt, hiszen akkor az együttesnek már néhány fordulóval az alapszakasz vége előtt megpecsételődött a sorsa. 2013-ban 14 győzelem mellett kilenc döntetlent és 11 vereség ért el a Rapids, 45 rúgott és 38 kapott gól mellett. Több erősebb kerettel rendelkező ellenfelet is sikerült két vállra fektetnie a szezon során Pareja legénységének, és ha csak hét ponttal többet gyűjt, akkor a Nyugati Konferencia élén zárhatott volna.

Keleten már kicsit más volt a helyzet, hiszen a New York Red Bulls és a Sporting KC 59 illetve 58 ponttal zárt, míg a harmadik New England Revolutionnek 51 egységet sikerült összekaparnia.

Pareja távozhat

A dél-amerikai szakember aktív pályafutásának legutóbbi nyolc évét a Dallasnál töltötte, további hatot pedig másodedzőként. Tavaly azonban elfogadta a Colorado hívását, most azonban – egyes pletykák szerint – könnyen elképzelhető, hogy visszatér a texasiakhoz. Tim Hinchey klubelnök azonban hallani sem akar a távozásáról, és egy MLS-klub ajánlatát már vissza is utasították.

„Bárki is keresett vagy keressen meg minket ezzel kapcsolatban a jövővel, ugyanazt a választ kapja majd, mint eddig” – mondta az üzletember. „Oscar a mi edzőnk és ez nem fog változni. A mi edzőnk szeretne itt maradni. Mi adtuk meg neki a lehetőséget először, hogy vezetőedzőként dolgozhasson, ami jól is megy neki. Remek munkát végez, és remélem, hogy érzi a tulajdonosok támogatottságát, tőlem és társaimtól: mi egy csapat vagyunk, és szerintem ez különleges.”

Tény, van potenciál az együttesben, hiszen Irwin, O’Neill, Klute, Powers és Brown is mind fiatal játékosok, akik remekül helytálltak az idei szezonban.

Már a konferencia-döntőknél tartanak

Nyugaton a Rapids riválisa, a Real Salt Lake a második meccsen, hosszabbítást követően harcolta ki a továbbjutást. Ellenfele a nyugati döntőben a Portland Timbers, az első találkozót a Salt Lake 4-2-re nyerte meg otthon, így a sportfogadás piacain fellelhető szorzók alapján sokkal esélyesebb a továbbjutásra. A Timbers a Sounderst búcsúztatta 5-3-as összesítéssel. Keleten a Houston Dynamo szintén hosszabbítást követően harcolta ki a továbbjutást a New York ellen, ahogy a Sporting is – a KC a New Englandet búcsúztatta. A főcsoport-döntőben a Houston 0-0-s döntetlent játszott a Sportinggal.

Tovább folytatja szereplését az AHLben a Lake Erie Monsters csapata, a győzelmek és a vereségek azonban továbbra is szinte meccsről meccsre váltják egymást, így jelentős javulás nem történt.

November 1jén a Grand Rapids Griffins gárdáját fogadtuk és kikaptunk tőlük 6-4 arányban.
A mérkőzés 17. percében Stollery találatával szereztünk vezetést, azonban még az első harmad hajrájában fordítottak a vendégek, legközelebb pedig már csak 1-4 után tudtunk szépíteni van der Gulik és Olver találataival. Egy gólra visszazárkóztunk az utolsó két percen belül, azonban rövidesen kaptunk egy üres kapus találatot, majd a kapitány Lerg hiába szépített, egy újabb ENGvel a vendégek beállították a két gólos különbséget a javukra.
Bryan Lerg már a hatodik gólját ütötte a szezonban, van der Gulik pedig mindössze először volt eredményes, miközben a ketrec előtt Pickard négy kapott gól mellett 25 lövést hárított.

Ezután az Utica Comets csapatát nagyon simán, 4-0ra győztük le hazai környezetben egy meglehetősen egyoldalú mérkőzésen.
A mieink minden harmadban magabiztosan uralták a meccset, Smith, van der Gulik, Cheek és Agozzino találataival pedig könnyed győzelmet arattunk, közülük ketten az első, ketten a második góljukat szerezték az idény alatt.
Calvin Pickard kapus 21 védéssel érte el az idei első hibátlan mérlegét.

Másnap viszont fordult a kocka és a visszavágón a vendégek jókora meglepetésre 3-2re legyőzték a mieinket.
A hátvéd Tam jóvoltából a hetedik percben a mieink szerezték meg a vezetést jelentő találatot, ám a vendégek az első harmad hajrájában két gyors találattal rögtön fordítani tudtak. A második harmad derekánál Agozzino átadásából Lerg egyenlítette ki a mérkőzés állását, de az utolsó szó mégis a Cometsé volt az 58. percben, akik ezzel meglepetés győzelmet arattak Clevelandben.
Lerg már hetedszor volt eredményes a szezonban, Pickard pedig 25/28as statisztikáig jutott.

Egy győzelemmel és két vereséggel képtelenek voltunk javítani a táblázaton elfoglalt helyünkön, továbbra se vagyunk rájátszást érő pozícióban. Jövő héten viszont négy meccsen is lesz lehetőség a javításra, elsőként hétfőn a Rochester Americans ellen.

- Tóth Milán írása -

Az észak-amerikai profi labdarúgóligában (MLS) szereplő Colorado Rapids 3-0-ra kikapott a Vancouver Whitecaps vendégeként az alapszakasz utolsó fordulójában, és mivel a Seattle Sounders döntetlent játszott odahaza a Los Angeles Galaxyval, így eldőlt, hogy Oscar Pareja legénysége az ötödik helyen zárt a Nyugati Konferenciában, míg a Sounders a negyedik lett.



Whitecaps 3 v 0 Rapids

Csapat: Irwin – Wynee, Moor, O’Neill, Klute – Sturgis, Thomas – LaBrocca (Rivero, 57.), Buddle (Castrillon, 67.), Torres – Brown (Serna, 77.).
Gólszerzők: Camilo Sanvezzo a 44. (büntetőből), a 74. és a 84. percben.

Camilo Sanvezzo volt a Whitecaps hőse a Rapids ellen, a brazil támadó mesterhármasával ugyanis a hazaiak könnyedén legyőzték a már biztos playoff-szereplő coloradóiakat. A beszámolót elolvasva nem lehetett valami izgalmas mérkőzés, kevés helyzet volt, és bár a Rapidsnak több kaput elkerülő lövése volt, mint a Vancouvernek, nem sáfárkodtak jól helyzeteikkel.

Pareja – a kezdőből kiindulva – nagyon komolyan vette a mérkőzést, hiszen előrébb is végezhetett volna az együttes, de ezen most már kár rágódni. Előbb a Seattle-t kell legyűrni egy mérkőzésen, idegenben, majd következhet az igazi rájátszás. Amennyiben a Rapidsnak sikerül továbbjutnia, úgy a Portland Timbersszel mérkőzhet.

Nincs jó formában a Sounders

Sigi Schmid legényei pocsék teljesítményt nyújtottak a legutóbbi hét fordulóban, négy vereség mellett három döntetlen volt a mérlegük. Az utolsó meccsekre nem tudtak felpörögni a washingtoniak, már a továbbjutás végett is izgulniuk kellett rendesen, hiszen nagyon kiegyenlített volt az alapszakasz. A rossz forma azonban nem bosszulta meg önmagát, innentől kezdve pedig új szezon kezdődik, éppen ezért a Rapids nem dőlhet hátra, csak mert jobb eredményeket produkált az utóbbi összecsapásokon.

Október 6-án a Rapids otthon 5-1-re nyert a Sounders ellen, áprilisban viszont kikapott 1-0-ra, míg Seattle-ben 1-1-re végeztek egymással a felek. Mivel ezúttal is a CentruryLink Fielden találkoznak a csapatok, a döntetlen bizakodással töltheti el Moorékat, a továbbjutásért azonban keményen meg kell küzdeni, főleg védekezésben kell nagyot alkotni, hiszen Eddie Johnson, Obafemi Martins és Lamar Neagle jó csatárok, ráadásul ott van a keretben az a Clint Dempsey, aki az elmúlt esztendőkben nagyon fontos Európa Liga és Bajnokok Ligája-összecsapásokon szerepelt az angol Fulham illetve a Tottenham Hotspur labdarúgójaként.

A Nyugati Konferencia végeredménye (W-L-T):

1. Portland Timbers 57 pont (14-5-15)
2. Real Salt Lake 56 pont (16-10-8)
3. Los Angeles Galaxy 53 pont (15-11-8)
4. Seattle Sounders 52 pont (15-12-7)
5. Colorado Rapids 51 pont (14-11-9)
6. San Jose Earthquakes 51 pont (14-11-9)
7. Vancouver Whitecaps 48 pont (13-12-9)
8. FC Dallas 44 pont (11-12-11)
9. Chivas USA 26 pont (6-20-8)

Powers nem játszik

Dillon Powers nem fog pályára lépni a Seattle ellen, pedig a fiatal középpályás remek szezont produkált, sokak elismerését sikerült kivívnia. Ez Pareját kisebb aggodalommal tölti el, bár az utóbbi mérkőzéseken Nick LaBroccát és Martin Riverót is játszatta közvetlen a csatárok mögött. Az biztos, hogy Nathan Sturgis és Hendry Thomas játszani fog, nekik inkáb védekező feladataik vannak, LaBroccán és Riverón kívül pedig Vicente Sanchez is játszhat ebben a szerepkörben.

Vicente a Vancouver ellen nem játszhatott kisebb sérülése miatt, és a Sounders ellen sem lesz tökéletes állapotban, azonban érkezése óta bizonyította, hogy komoly erősítést jelent az együttes számára.

A fogadási tippek alapján nem mi vagyunk a találkozó favoritjai, győzelmünkre 4.33 az odds, míg a Sounderséra 1.83, a döntetlenre 3.50. A Rapids legutóbbi három idegenbeli mérkőzését elveszítette (Portlandben, San Joséban és Vancouverben), de fontos és bravúros győzelmet aratott Los Angelesben és Montrealban is – azok a találkozók azonban nem mostanában voltak.

Korábbi sikereink kovácsa a Denver Broncos történelmének legsikeresebb vezetőedzője 2008-as menesztése óta most először tért vissza korábbi sikerei színhelyére. Ez alkalomból - szerencsére - a meccs előtt baráti fogadtatásban volt része, a kezdő sípszó után viszont nem sok öröme lehetett a meccsben, 45-21 arányban ugyanis korábbi csapata felülmúlta a jelenlegit.



Összefoglaló

A Redskins kezdte a találkozót, de egy 3&outtal azonnal lezavarták őket a védőink. Aztán jöhetett a szokásos Broncos nyitó drive: 3-4 perc alatt végigmentünk az egész pályán majd Welker TD-jével megszereztük a vezetést. Csak a szokásos. Ami viszont után jött, meglehetősen szokatlan volt. Az hogy a védelem megállítja az ellenfelet az elmúlt hetek után talán az is mondható az eddig látottaktól eltérőnek, de ebben valamennyire azért bíztunk is Von Miller visszatérése után, a támadók viszont nem tudták folytatni a korábbi forduklókban és a nyitó driveban mutatott precízen felépített előrenyomulást, rendre elakadtak a pontszerző terület előtt, így aztán maradt a 7-0.

A második negyedben aztán a Washington egy hét és fél perces támadó sorozatnak köszönhetően nem is nagyon hagyott nekünk időt arra, hogy megváltsuk a világot. Egyetlen drivera volt lehetőségünk, amivel nem éltünk, Shanny legénysége azonban egy brutális ST hibának köszönhetően (12 men on the field miatt lett 1st downjuk, pedig már rúgtak volna) 7 pontra váltotta a hosszú támadósorozatot. A félidőben ezzel meglepetésre 7-7.

Nem kezdődött jól a második félidő sem. Míg korábban ilyenkor döntöttük el a meccseket hibátlan játékkal, most előbb egy sackfumble által került kihagyhatatlan helyzetbe a Skins, majd egy INT-et hordtak azonnal vissza TD-re. Pillanatok alatt 14 pontos előnybe jutva ezzel. Szerencsére az offense nem zuhant össze a két nagyon komoly hiba után, hosszú drive-ot tudtak vezetni, melynek végén Montee Ball megszerezte profi pályafutása első TD-jét. A kritikus pont az volt, amikor Fox magát meghazudtolva neki mert menni egy 4&2-nak, melyet Moreno meg is oldott. Egy gyors stop a védelemtől és máris támadhattunk az egyenlítésért, és a negyed végére el is jutottunk az 1 yardosig, azonban 3 kísérletből se jutottunk át a gólvonalon, és közben véget ért a negyed: 14-21.

7 pontos hátrányban kezdtük tehát a 4. negyedet, azonban Fox ismét jól döntött egy olyan szituációban amiben korábban rendre "beszari" volt, megint neki mentünk 4-re, és ezúttal sikerült is, Joel Dressen idei első TD elkapásával. És ezzel meg is szereztük a momentumot. Két sikeres 4th downnak köszönhetpen 21-13 helyett 21-21 lett, és mindenki jól játszott a csapatban. A pass rush a tavalyi szezont idézte, melynek köszönhetően Griffinék nem tudtak 1st downt csinálni, rontott punt, majd egyből TD, egy Manning - Moreno összjátékból. Nálunk volt az előny, de nem kegyelmeztünk továbbra se, Von Miller idei első sakjével a labdát is kiütötte RG3 kezéből, melyet Wolfe szedett össze a földön. A helyzetet ugyan csak 3 pontra váltottuk, de a védelem ihletett formában játszott, és ismét nem engedtek 1st downt a Washingtonnak. Végül Manning szánta meg őket, aki elkezdett ajándék labdákat osztogatni INT formájában. Azonban ez is belefért, mert innentől kezdve a védelmünk minden driveban labdát szerzett. Pugh INTjére Harris válaszolt INT-tel, majd Demaryius Thomas TD-vel. Aztán Rahim Moore is lehalászott egy labdát a levegőben,amit ugyan Manning hamar visszaadott nekik, de Griffin lesérült, a csereirányítója pedig nem akart lemaradni a két sztár QB mögött, ő is INT gyártásba kezdett. Első pickjét DRC TD-re hordta vissza 75 yardon keresztül, a második után pedig, ami Shaun Phillips kezében landolt már kitérdeltük a meccset. Az INT csatát Manning nyerte 3mal, 1gyel megelőzve Griffint és Cousinst, a meccs végeredménye pedig 38 megválaszolatlan ponttal és 31-0-s negyedik negyeddel 45-21 ide.



Értékelés

Korábban nem nagyon írtam az edzői stábról egy-egy meccs után, de most Fox azzal, h kétszer is neki mert menni a 4th downnak, rászolgált a dicséretre. Ha akkor és ott megelégszünk FG-kal, akkor aligha szerezzük meg a momentumot. Sokkal erősebb csapat vagyunk, úgyhogy meg lehetett volna úgy is a győzelem, de akkor jóval nehezebb lett volna, akkor nagyon nem jöttek volna jól az INTek a végén. A liga egyik legjobb offensével nem csak neki lehet menni ezeknek, hanem ilyen szituációkban neki is kell.

Ami a támadókat illeti, megint Mornot emelném ki első helyen. Hillman sorozatos fumble-jei miatt kikerült az aktív keretből az ő snapszámát Ball örökölte meg, aki meg is szerezte profi pályafutása első TD-jét, és Anderson is kapott néhány labdát, melyekkel jól gazdálkodott. Moreno viszont földön-vízen-levegőben, mindenhol bevethető és jó. Ezúttal nem futott sok yardot és TD-t se, viszont Manning megint mindig számíthatott rá, amikor kellett. És ha Fox megkapta a piros pontot, amiért neki ment a 4th downnak akkor Morenonak is jár egy amiért megcsinálta. A passzjáték megítélése azonban már kicsit nehezebb. Egyrészt PM szalagon hozza a yardokat és a TD-ket, 354 yard és 4 TD, viszont nem szoktunk hozzá, hogy 3 INT társuljon mellé. Amíg ebből nincs rendszer, addig nem kell kongatni a vészharangot, de lássuk be most dobta mindenhova Manning, és még csak indokolt sem volt a "kockázat". Szintén nem rendszeres, de a Colts ellen már egyszer előjött egy a mostanihoz hasonló hullámvölgy. Akkor sorozatban jöttek a 3&outok, most az első drive után jött egy hullámvölgy. Így elsőre azt mondanám, hogy a sok sikertelen vertikális passzjáték miatt. Alapvetően jó, hogy idén dobunk messzire előre is, nem csak röviden oldalra, de nem egyszer volt, hogy szoros emberfogás mellé próbálta odadobni a labdát pl Deckernek, nem sikerült és ezért nehéz helyzetbe hoztuk magunkat 3. kísérletre. Az viszont sokat elárul az idei szezon után, hogy megint szereztünk 45 pontot, és keressük a hibákat a támadóknál :D.

45 pont ide vagy oda ezt a meccset viszont a védelem nyerte meg. Jól kezdték a szezont, de aztán az utolsó egynéhány meccsen nagyon hiányzott Von Miller. Visszatért, és már a Colts meccs végére elkezdett igazán összeállni az. Most egy hosszú driveot engedtek, ami egyébként FG-ra védekeztek volna, csak az ST elk**ta, azon kívül csak TO-ból kaptunk pontot. Hozzátartozik, hogy egy több sebből vérző csapat (és irányító) ellen sikerült ez, azonban az utóbbi hetekben a támadásuk azért egyre biztatóbb volt, szóval büszkék lehetünk rá, hogy rólunk lepattantak. A siker kulcs az volt, hogy bent tartottuk a zsebben RG3-t, nem hagytuk futkosni. Az első félidőben földön még versenyben tudtak maradni, de egy Shanny offenese és Alfer Morris ellen ez nem nagy újság, aztán ahogy elkezdtük rakni a pontokat a saját nevünk mellé is a táblán, és egyre többet kellett passzolniuk azt láttuk amit tavaly. Megjött a pass rush, máris működött a passz elleni védelem. Egyébként megjegyzem, hiába paszoltak ellenünk sokat korábban, sokkal beszédesebb defensive passer ratingben a gyenge meccsek ellenére is az erős középmezőnybe tartoztunk. Miller visszatértével azonban új időszámítás kezdődhet a védelem számára.

A special team ezúttal se ússza meg a bekezdést, de most nem lesz benne annyi köszönet. Engedtek egy hosszabb visszahordást, ráadásul a legmegbízhatóbb ember, Bruton volt az első aki elszalasztotta a tackle-t, úgy kb 1 yardon. Helyette majdnem félpályáról jöhettek. Ami mégfájóbb az a félidő végén a bánázás. A Skins field goalt lőtt volna, és 7-3mas előnyben mehettünk volna szünetre, ebből varázsoltak hirtelen 7-7-et. Hogy valami pozitívat is írjak, annyira nem mernek már Hollidayre rúgni, hogy inkább rúgnak 15 yardos puntot, csak ne jusson el hozzá a labda. Na jó, nem 15 yardosra tervezték, és többször is jól kivitelezték az elég hosszú de visszahordhatatlan puntot, de valahol Hollidaynek köszönhető, hogy jobban benne volt a hibázási lehetőség

AFC West

Kansas City Chiefs: Hozták a kötelezőt a Browns ellen, így továbbra is veretlenek. A támadók korlátai látszódnak, a védelmük azonban képes meccseket nyerni.  2 hét múlva találkozunk velük először a MileHighon, akkor kiderül ki a team-to-beat....

San Diego Chargers: Jól megérdemelt pihenőjüket töltötték. 4-3mas mérlegükkel továbbra is lőtávon belül vannak, és igazából egy-két vereség kapcsán foghatják is a fejüket, mert állhatnának jobban is. Bye után velük találkozunk először, akkor végleg leszakíthatjuk őket, egy vereséggel azonban vészesen közel zárkózánnak, nagyon fontos meccs lesz...

Oakland Raiders: Legyőzték a '70-es évek nagy riválisát a Steelerst. Pryor az NFL történelmének leghosszabb QB futásával indította a meccset (93 yard), azonban a második félidőre teljesen elfogytak, egyetlen 1st downt tudtak felmutatni, így aztán csak a Steelers bénázásának köszönhetik, hogy 3 pont megmaradt 18 pontos félidei előnyükbőll. Akárhogyis a 3-4-es mérleget nem kell magyarázniuk...

Előretekintés

Bye weekre megyünk, amire nagy szükségünk is van. Manning bokaficammal bajlódik, lesérült Julius Thomas, Ihenacho, Bailey, Kuper, de kisebb nagyobb sérüléssel bajlódik gyakorlatilag a teljes csapat. Mondanám hogy legjobbkor jön a szünet, de igazából jöhetett volna pár héttel korábban is, hogy rendezzük sorainkat. Olyan szempontból viszont kifogástalan az időpont, hogy a 4 legfontosabb meccsre készülhetünk így rá. SD (4-3), KC(8-0), NE(6-2), KC(8-0) jön sorrendben a pihenő után. Ezen a 4 meccsen eldőlhet a divízió, de akár 1st round bye sorsa is... Hajrá Broncos!

Az elmúlt időszakban a Lake Erie Monsters a sikereinek köszönhetően feltornázta 4-4re az eddigi W-L statisztikáját és az AHLes középmezőnyben találjuk magunkat.



Október 18án hazai környezetben büntetőkkel diadalmaskodtunk 3-2re a Hamilton Bulldogs gárdája ellen.
Az álmosan alakuló első harmad utolsó perceiben Brad Malone jóvoltából használtunk ki egy PPt és szereztük meg a vezetést. Röviddel a szünet után ismét Malone volt eredményes, az erőcsatár ezúttal emberhátrányból talált be és növelte 2-0ra a különbséget. A középső etap elég egyoldalú volt, folyamatosan támadtunk és akár további gólokat is szerezhettünk volna, de Tokarski kiválóan állta a sarat a Bulldogs ketrece előtt. Így aztán életben maradtak a vendég esélyek és a harmadik harmadban hamar új erőre kaptak, percek alatt két góllal kiegyenlítettek és hosszabbításra mentették a találkozót. A hirtelen halál alatt nem esett gól, majd a szétlövés alkalmával négyből három lövőnk is eredményes volt: Sgarbossa, Lerg, Hishon góljai pedig elegendő volt a győzelemhez.
Aittokallio 23 védés mellett kapott két találatot, Malone a 3. és a 4. találatát szerezte az évben, a csapat pedig értékes két pontot szerzett egy nagy riválissal szemben.

Egy héttel később az Abbotsford Heat otthonában folytattuk a szereplésünket és sajnos 4-2 arányban alul maradtunk.
Az unalmas kezdés közben az első játékrész hajrájában a házigazdák jutottak előnyhöz egy kissé váratlan találattal, ám a mieink a második harmad második percében Joey Hishon idei első találatával válaszoltak egy emberelőnyös helyzet végeztével. Nem sokáig örülhettünk, hiszen pár perccel később már ismét a Heat volt előnyben, a 40. perc lejárta után pedig 3-1re mentek. Nem hagytuk annyiban és a harmadik felvonás elején a kapitány Bryan Lerg találatával még egyszer felzáróztunk egyetlen találatra, de ennél jobban képtelenek voltunk megnehezíteni a kanadaiak dolgát, akik kisvártatva PPből állították be a végeredményt.
Aittokallio nem tudta győzelemre vezetni a csapatot, a finn portás 28/32es mutatót ért el. Hishon az első, Lerg az ötödik gólját ütötte a szezonban, viszont itt elfogyott a tudomány, Olver a hajrában végleges kiállítást kapott.

A másnapi visszavágon 3-1es győzelemmel távoztunk Abbotsfordból és módosítottuk .500ra az összetett mutatónkat.
A kiegyenlített első harmad során Olver 2+2es kiállítása alatt létszámfölényből szerzett vezetést a Heat és erre nem is tudtunk válaszolni a nyitó 20 perc folyamán. Később viszont egyre jobban belelendültünk és a 24. minutumban Agozzino átadásából Michael Sgarbossa tudott eredményes lenni, bő egy perccel később pedig Joey Hishon járt túl a házigazdák eszén és máris 2-1re megfordítottuk a mérkőzés állását. Innentől egyre inkább nekünk állt a zászló, ráadásul a harmadik harmad elején Guillame Desbiens jóvoltából kialakult a későbbi 3-1es végeredmény.
Hishon két meccs alatt másodszor talált be, a másik két gólszerző egyaránt az első találatát ütötte a szezonban, míg Pickard kapus 24 kapura lövésből egyetlen egyszer kapitulált, szép idegenbeli sikert könyveltünk el.

Nyolc mérkőzés után négy győzelemmel és négy vereséggel a 11. helyen állunk a Nyugati konferenciában, azonos pontszámmal például a hetedik helyezettel, a saját csoportunk belül pedig negyedikek vagyunk, többeknél több meccset játszottunk már. A november 1i folytatásban legközelebb a Grand Rapidst látjuk vendégül és sorban három hazai meccsünk következik.

- Tóth Milán írása -

Az észak-amerikai profi labdarúgó-bajnokság (MLS) alapszakaszának utolsó előtti fordulójában a Colorado Rapids egy izgalmas, fordulatos mérkőzésen 3-2-re legyőzte odahaza a Vancouver Whitecaps együttesét, és mivel a San José Earthquakes csak egy pontot szerzett a hétvégén, így csapatunk helye biztossá vált a playoffban.



Rapids 3 v 2 Whitecaps

Csapat: Irwin – Wynne, Moor, O’Neill, Klute – Sturgis, Thomas – LaBrocca (Buddle, 46.), Sanchez (Rivero, 79.), Torres – Brown (Mera, 83.).
Gólszerzők: Torres a 41. és a 77. (első büntetőből), Brown az 51., valamint Manneh a 32., Camilo Sanvezzo a 75. percben (büntetőből).

Az utolsó két fordulóban a Rapids és a Vancouver már csak egymás ellen bizonyíthat – a 33. játékhéten Commerce Cityben az első találkozó megrendezésre is került a Dick’s Sporting Goods Parkban. A kanadaiaknak a három pontra kellett hajtaniuk, hiszen csak egy esetleges győzelemnek köszönhetően maradt volna esélyük kiharcolni a továbbjutást. A Rapids valamivel kényelmesebb helyzetben volt, de Moorék sem biztosították még be helyüket a playoffban.

A mérőzés első gólja előtt mind a két oldalon adódtak lehetősége, a hazai szurkolók Brown kihagyott ziccere miatt foghatták a fejüket. A jó iramú összecsapáson Manneh törte meg a csendet, miután nagyjából 22 méterről egy fantasztikus gólt szerzett. A mindössze 18 éves gambiai tehetség szezonbeli hatodik találatát szerezte az MLS-ben, 0-1.

Négy perccel az első játékrész vége előtt a Rapidsnak sikerült egyenlítenie, miután Moorral szemben volt szabálytalan az egyik vendég játékos. Gabriel Torres állt a labda mögé, aki a kapu bal oldalát választotta, ahogy a portás is, a labda azonban félmagasan vágódott a ketrecbe, 1-1.

A második játékrész elején a Whitecaps közel volt ismét a vezetés megszerzéséhez, de a labda valahogy elakadt Irwin kapuja előtt – az 51. minutumban pedig már a 18 ezer hazai néző örülhetett a stadionban. Deshorn Brown kihasználta a hazai védők ügyetlenkedését, majd jó 18 méterről remekül emelte át a játékszert a kirobbanó kapus felett, 2-1.

A kanadai együttes nem adta fel, futószalagon dolgozta ki a nagyobbnál nagyobb helyzeteket, de azok rendre kimaradtak. Lassan Thomasék is elkezdtek komolyabban játszani, hiszen érezték, hogy még nem nyerték meg a meccset, ráadásul a labdarúgás igen szeszélyes sportág – és lám, Camilo Sanvezzo negyedórával a mérkőzés vége előtt büntetőből egalizált. O’Neill volt szabálytalan, teljesen jogosan ítélt tizenegyest a játékvezető, sőt akár lapot is kaphatott volna a fiatal védő. Kollégájához hasonlóan Irwin is jól érezte, hogy melyik oldalra fog tartani a labda, ám Camilo Sanvezzo erősen helyezte azt a bal alsóba, 2-2.

És akkor jött a 77. perc, egy fantasztikus, szépségdíjas találattal. A találkozó első gólját szerző Manneh sem panaszkodhatott, de Gabriel Torres még nála is látványosabb, sőt annál fontosabb bombát ragasztott a jobb felsőbe. A 24 éves támadó a 16-os jobb sarkánál vett le egy átadást, pár métert befelé húzott, de még a büntetőterület előtt eleresztette a ballábas lövést – a játékszer a keresztlécet érintve csapódott a kapuba, kialakítva ezzel a 3-2-es végeredményt.

Pareja természetesen örült a győzelemnek, véleménye szerint a játékosok és a szurkolók is megérdemelték a sikert: „Nehéz mérkőzés volt abból a szempontból, hogy fiatal labdarúgóink ilyen fontos mérkőzést talán még nem játszottak, hiszen a szezonunkért harcoltunk. A csapat mindent megtett a siker érdekében, a Vancouver büntetője után is talpra állt, ami nagyszerű dolog, minden dicséretet megérdemelnek.”

Matematikailag a hatodik San José még megelőzheti a Rapidsot, de ehhez az kellene, hogy az Earthquakes az utolsó fordulóban a Dallast 12 góllal legyőzze, a Pareja-csapatnak pedig hattal kellene kikapnia Vancouverben. A coloradóiak még a Nyugati konferencia élén is zárhatnak, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a Real Salt Lake és a Portland Timbers is vereséget szenvedjen a konferenciájában utolsó Chivas USA-től, a Los Angeles Galaxy – Seattle Sounders mérkőzésnek döntetlenre kellene végződnie, együttesünknek pedig le kellene győznia a Vancouvert.

A Nyugati Konferencia állása (W-L-T):

1. Portland Timbers 54 pont (13-5-15)
2. Real Salt Lake 53 pont (15-10-8)
3. Los Angeles Galaxy 52 pont (15-11-7)
4. Seattle Sounders 51 pont (15-12-6)
5. Colorado Rapids 51 pont (14-10-9)
6. San Jose Earthquakes 48 pont (13-11-9)
7. Vancouver Whitecaps 45 pont (12-12-9)
8. FC Dallas 44 pont (11-11-11)
9. Chivas USA 26 pont (6-18-8)

A sportfogadás piacain fellelhető oddsok alapján a Rapidsnak jó esélye van egy idegenbeli győzelemre is, de abban is biztosak lehetünk, hogy a Whitecaps nem fogja magát hagyni.

6 győzelemmel a hát mögött talán most találkozik a legnagyobb kihívással a Denver Broncos csapata. A megállíthatatlan támadók eddig minden meccsen elégnek bizonyultak, akkor is amikor a védelem nem tudta elviselni a sok hiányzó súlyát. Most alighanem mindkét csapatrésztől szükséges lesz a jó játék.



A találkozó pikantériáját természetesen Peyton Manning hazatérése adja. A jövendőbeli hall of famer irányítót még 1998-ban draftolta a nagy múltú csapat, ahol azóta majdnem minden rekordot megdöntött, miközben 2× Super Bowlba vezette csapatát és egyszer meg is nyerte azt (még a Bears ellen 2006-ban). PM 14 évig játszott a Coltsban, igazi vezére volt csapatának, mindenki felnézett rá, sok szurkolója máig imádja, annak ellenére h lovat váltott. Érzelmileg ez egy nagyon nehéz meccs lesz számára. Hogy a motivációval ne legyen gond, arról a Colts tulaja tett azzal, hogy nyilvánosan "ócsárolta" őt "szakmailag". Míg a fél világ Manning védelmébe száll Irsay kéretlen és hálátlan megnyilvánulása ellen, Manning csöndben tűrt, ha akar valami válaszolni azt majd a pályán látjuk.

Hasonlóan érzelemdús meccsnek néz Von Miller is elébe. Kiváló LB-nk 6 meccses eltiltását követően tér vissza a csapatba. A védelem nélküle futás ellen a legjobb volt, passz ellen viszont hiába kezdtek jól, az utóbbi időkben kicsit szétesni látszottak. Ezen nagyon sokat segíthet a konzisztens nyomás az ellenfél irányítóján, amit Vontól várunk. Miller eltiltása alatt egy lehetőséget sem mulasztott el, h csapattársaival lehessen az öltözőben, az apja mint egy babysitter mellé állt, hogy rendezze magánéleti problémáit, és ne csináljon magának újakat. Most ha hinni lehet neki, felnőtt és jobb formában van mint valaha. Azért hozzá kell tenni, hogy 6 hétig nem edzhetett a csapattal, ami senkinek nem tesz jót, de kíváncsian várom visszatértét.

Von Miller eltiltása alatt reményeimnek megfelelően felfedeztük Trevathant, aki korábban nickel felállásban már bizonyított, most láthattuk, hogy base downoknál is számíthatunk rá, így elvileg van 3 every down LB-nk, További előnye lehet a kényszerpihenőnek, hogy ha kényszer is volt, amellett pihenő is volt. Von Miller, ha esetleg rozsdás is lesz az elején, miután azt lerázza magáról frissebb lesz, mint a legtöbb játékos, ami a rájátszásban adott esetben sokat segíthet. És ha naivan állunk a dolgokhoz, ez elég volt neki, hogy felnőljön...

Ami magát a meccset illeti, a recept triviális, az elején előnyhöz jutni aztán a végéig növelni. A Colts ezt próbálja megakadályozni. Több módszerük van ellene. Egyrészt a red zone D#ük említésre méltó. Míg a yardokat ugyan lehet termelni ellenük földön levegőben, a célterülethez közeledve gyakran becsapják az ajtót. Emellett Trent Richardson megszerzésével életképes futójátékuk van, amivel lent tarthatják a pályáról Peytont. Illetve Andrew Luck egy zseni, aki miatt megtehette a Colts hogy elengedje legendás irányítóját. Ezekre természetesen nekünk is van válaszunk, a liga egyik leghatékonyabb red zone offense, a liga legjobb futás elleni védelme, és egy irányító, aki egyelőre azért majd' mindenben jobb, mint utódja. 02:30-tól Hajrá Broncos!

A fogadóirodák történelmének legegyértelműbb meccsét játszotta a Denver Broncos a Jacksonville Jaguars ellen, s bár a prognosztizált különbségtől messze elmaradtunk, így is magabiztosan tartottuk otthon a győzelmet. A mérkőzést, egy második negyedes megingást leszámítva végig kézben tartva, végig vezetve ám koránt sem 100% fromában játszva sikerült megnyerni. A végeredmény 36-19.



Összefoglaló

Az első negyed abban a mederben folydogált, amire mindenki számított. Hamar lezavartuk a jaguárokat a pályáról, majd kidolgozott drive során TD-t szerzetünk, aztán megint hamar lezavartuk őket, s újabb pontok kerültek a nevünk mellé az eredményjelzőn. A Jax egy hamvába holt fake punttal is könnyítette a dolgunkat az első driveban, illetve sok fölösleges szabálytalansággal. Az mindenesetre látszott rajtuk, hogy nagyon fel vannak tüzelve, nagyon megakarják mutatni, de az elején ez inkább csak personal faultokban mutatkozott meg. 14-0.

A második negyedben aztán fordult kicsit a kocka. Egyrészt a támadóink behúzták a féket, és 3 meglehetősen rövid drive-ot produkáltak egymás után (2 3&out, és egy labdavesztés), másrészt az ellenfél kezdett éledezni, s 3 próbálkozásból ők 2× eljutottak FG távolságig, amiből összesen 6 pontot szereztek. Sőt a 4. támadásuk is FG-t ért volna, azonban egy rossz snapnek köszönhetően kihagyták a lehetőséget, és a fél pálya környékéről újabb lehetőséget kapott PM, aki hamar meg is adta a 3. TD passzát, azonban Julius Thomas és Wes Welker után ezúttal az ellenfél soraiban játszó Posluszny-t találta meg egy pick6-szel, lehetőséget teremtve ezzel a Jax számára, h egyenlővel menjenek szünetre. A 2 pontos kísérlet kimaradt ugyan, de a 14-12-es eredmény is több volt, mint amire számítottak, illetve kevesebb, mint amit mi reméltünk volna, ennek köszönhetően a lelátóról szórványos fütty hallatszott...

A második félidőre a PM vezette offense összekapta magát, gyorsan végigmasírozott a pályán, s végül Knowshon Moreno 1 yardos futása révén 9 pontra növelte az előnyt. A védelem viszont elkezdett hibázni, így a Jaguars MJD jóvoltából ekkor még tudott válaszolni, ismét 2 pontra csökkentve a különbséget. Az offense azonban nem állt le, Demaryius Thomas hosszú elkapása illetve Hillman és Moreno futásaival hamar gólhelyzetbe került, melyet ismét Moreno használt ki, ezúttal 8 yardról. A védelem egy 3&outtal tért vissza, az offense pedig 4&2 megmutatta a Jagsnek hogyan kell fake puntot csinálni, Bruton 35 yardot futásával zárult a negyed, mellyel mélyen a vörös zónába jutottunk, 28-19-es vezetés mellett.

A záró játékrész azonban nem kezdődött jól, az ellenfél 4 yardosán egy újabb rossz snap miatt elvesztettük a labdát, szerencsére a védelem az újonc Kayvon Webster révén hamar visszaszerezte azt, még a Jaguars térfelén. Idei 3. körös választottunk profi pályafutása 1. INTjét szerezte.  Újabb lehetőséget pedig az offnese se hagyott, Moreno 3. futott TD-jével 16 pontosra hízlaltuk az előnyt, melyet a meccs végéig megőriztünk. A Jaguarsnek lett volna ugyan ideje, akár 2 pontszerzésre is, és egy darabig úgy tűnt nem is lehetetlen a vállalkozás, mert tudtak haladni a pályán, de nem elég gyorsan, és a red zone-hoz közelítve elfogyott a tudomány. Előbb egy sikertelen 4. kísérlet miatt maradtak pont nélkül, peidg már a gólvonalon kopogtattak, utóbb pedig a félpályán eladta a labdát Henne. A meccs végére akárcsak Dallasban, itt is Trevathan tette fel a pontot interceptionjével. 35-19.



Értékelés:

A meccs labda egyértelműen Morenoé. Nem futott ugyan csak 42 yardot ráadásul 15 futásból, azonban carrierhigh 3 TD-t szerzett mellé, illetve ő volt PM kedvenc célpontja a meccsen 7 elkapással 62 yardért. Rajta kívül viszont elég szürke volt magához képest az offense. PM elmaradt a 300 yardtól és "csak" 2 TD-t jegyzett egy labdaeladás mellett. Demayius Thomasnak mindössze 3 labdája volt, mondjuk abból 78 yardot szorgoskodott össze, másik Thomas TD-je mellett csak 4 elkapással és 22 yarddal zárt. Hillman eredményesen futott, viszont egy fumble rondítja mérlegét, Montee Ball pedig 2 droppal keserítette a hazai szurkolókat. A legnagyobb baj mégis a fallal volt. Az eddig nagyon pozitív meglepetést nyújta Ramirez több rossz snappet is adott, melyből 2 labdavesztéshez is vezetett. Orlando Franklin pedig lesérült, alighanem egy vagy akár két meccset is kénytelen kihagyni. Meg kell azonban jegyezni, hogy Chris Clark továbbra is nagyszerűen helyettesíti Ryan Cladyt, illetve OF sérülése után Vasquez ment ki szélre és Kuper jött be RG-nek, ami nem okozott minőségromlást. Szóval az OL depth megint jelesre vizsgázott annak ellenére, hogy 2 C-t és egy kedző OT-t már elfogyasztottunk... Összesen az a 3 labdavesztés viszont nagyon sok egy Jaguars szintű csapat ellen.

A védelem továbbra se találja tavalyi formáját, mégha a múlthetihez képest jelentős előrelépés is történt, de a liga leggyengébb csapata ellen ez elvárás is volt. Bailey kicsit rozsdásan tért vissza, és Woody hiányzott az LB sorból, de a red zone-ban ennek ellenére nem volt semmi baj, s jövőhéttől visszatérhet végre Von Miller is, aki nagyot lendíthet a passrushon és ezzel a passz elleni védekezésen, btw pass rush, Malik Jackson 2 sacket jegyzett, és futás ellen is nagyon jól teljesített. Ebben egyébként (runD) továbbra is a liga legjobbjai vagyunk.

A speical team ezúttal egy fake punttal hívta fel magára a figyelmet, mely során David Bruton 35 yardot futott. A TD sajnos elmaradt, de a 1st down természetesen bőven összejött. Kár h labdavesztéssel zárult az a drive, olyan jó lenne azt írni, hogy ez döntötte el a találkozót. Bruton érdemeiből ez természetesen semmit nem von le...

Összességében azt kaptam ettől a meccstől amire számítottam. Magabiztosan 2-3 labdabirtoklásnyi különbséggel hoztuk a meccset, a rekordoktól biztonságos távolságban maradva. Izgulni akkor se nagyon volt miért, amikor csak 2 pont volt közte, valahogy azt éreztem a csapaton, hogy ha nagyon kéne lenne még egy vagy akár több sebességi fokozat is.

AFC West

Továbbra is veretlen a Kansas City Chiefs, ezúttal az Oakland Raiders volt a szenvedő fél. Összesen 10× (!) sackkelték Pryort, és 3 INTet is szereztek, így Alex Smith újabb gyengékedése ellenére se fért kétség a győztes kilétéhez. A szurkolók pedig guiness rekordot döntöttek hangzavar kategóriában. Komolyan számolni kell a KCval...

Nagy skalpot gyűjtött be a San Diego Chargers a hétfő esti rangadón az Indianapolis Colts ellen. A találkozó egyetlen TD-jét a Botls szerezte az újonc Keenan Allen 22 yardos elkapásából, a FG háborút pedig szintén a hazaiak nyerték: Nick Novak - Adam Vinetieri 4-3. A kaliforniai csapat ezzel javított múltheti botlásán, s 3-3-mas eredményével lőtávolban maradtak, de perpill inkább a wild cardra kell koncentrálni McCoy csapatának, nem a divízió győzelemre.

Ahogy fentebb már esett róla szó, az Oakland Raiders elszenvedte második vereségét is a divízión belül a csoport másik veretlen csapata ellen. Mert nekünk ilyenből 2 is van, míg másnak egy se :P. A fosztogatók sorsa akkor pecsételődött meg igazán, amikor az amúgy is tartalékos falból újabb játékosok dőltek ki, és Pryor karja megsérült. a 3&48 egészen tragikomikus látvány volt, mindazonáltal a Raidersnek idén nem a KC-t vagy a Broncos kell megvernie...

Előretekintés

Jövőhéten lesz Peyton Manning hazatérése a Lucas Oil stadionba. Míg volt csapattársai és a szurkolók szeretettel, tisztelettel és megbecsüléssel várják őt, a tulajdonos Irsay kisebb vihart keverő kommentben kritizálta azt a játékost akinek a csapat elég sokat köszönhet mióta az apuci Baltimore-ból Indianapolisba lopta a csapatot. Nem tudom jó ötlet-e ilyen módon extra motivációt adni Peyton Mannignnek, de lelke rajta. Kíváncsi vagyok egyébként a sok (elsősorban pozitív) érzelem hogyan fog hatni játékára. A találkozó hétfő hajnalban lesz, hajrá Broncos!

Október 30án indul az NBA 2013-14es idénye, a rajthoz közeledve még egyszer áttekinthetjük a Denver Nuggets nyári változásait és az esélyeket a jövőre nézve.



Mint arról már korábban volt szó, Ujiri és Karl is távozott a vezetőségből, a GM posztot Tim Connelly vette át, az új vezetőedző pedig az a Brian Shaw lett, aki korábban a Pacers és a Lakers segédedzője volt.

Szintén beszámoltunk már róla, hogy két magas játékost megcseréltünk egymással egy trade keretein belül: Koufost küldtük a Grizzlieshez Darrell Arthurért.

Mint ismeretes Iguodalát képtelenek voltunk megtartani, máshol jobb feltételeket ajánlottak a SG szolgálataiért, így az utolsó pillanatban egy három csapatos csere mellett döntöttünk. Iggy a Warriorsba került, mi pedig megkaptuk a posztjára Randy Foyet a Jazztől, aki ugyan egy fokkal szerényebb kaliberű játékos Iguodalánál, de megbízható harcos, jól dobja a triplákat és nem mellesleg karrierje alatt 11.5 pontot átlagolt eddig.

Július végén Lawson mögé leigazoltuk a rutinos Nate Robinsont a piacról két évre 4 millióért, azok után, hogy a tavalyi esztendőben 13.1 pontos és 4.4 asszisztos átlagteljesítményre volt képes a Bulls színeiben. Ez minden bizonnyal azt jelenti, hogy Ty mögött Robinson és A. Miller jobban megosztozhatnak majd a maradék perceken, a veterán irányító tehát maradt a csapatnál.

Ugyancsak új igazolás még J.J. Hickson. A 25. életévére immár a negyedik különböző NBA klubjában játszó erőcsatár az elmúlt másfél szezont a Portlandben töltötte, tavaly 12.7 pontot szerzett meccsenkénti átlagban 10.4 lepattanó mellett, kiváló depth játékos lehet és reményeink szerint minél többször tud majd új színt vinni a játékba a padról. Vele és Arthurral jelentősen sikerült mélyíteni a frontcourtot, miközben továbbra is minden McGee és Faried köré van felépítve.

Kényes kérdés lehet még viszont a hármas poszt fennálló telítettsége. Kis csatárnak Gallinari mellett ott van ugye Chandler is, míg Hamilton tavaly rászolgált a több lehetőségre és Q. Miller is minél több játékpercet igényelne a fejlődése céljából.

A Denver Nuggets jelenlegi kerete:

Irányítók: Ty Lawson, Nate Robinson, Andre Miller
Dobóhátvédek: Randy Foye, Evan Fournier, *Kyle Fogg
Kiscsatárok: Danilo Gallinari, Wilson Chandler, Jordan Hamilton, Quincy Miller, *Damion James
Erőcsatárok: Kenneth Faried, J.J. Hickson, Darrell Arthur, Anthony Randolph *Reginald Becton-Buckner
Centerek: JaVale McGee, Timofey Mozgov

A csillagozott játékosok TC meghívót kaptak és jelen állás szerint az előszezon alatt tartózkodnak a keretben.

Az előidény mérkőzéseinek programja:

Oct. 6     @ L.A. Lakers     Staples Center (Los Angeles, CA)     8:30 p.m.
Oct. 8     @ L.A. Lakers     Citizens Bank Arena (Ontario, CA)     8:00 p.m.
Oct. 14     San Antonio Spurs     Pepsi Center (Denver, CO)     7:00 p.m.
Oct. 15     @ Oklahoma City Thunder     Chesapeake Energy Arena (Oklahoma City, OK)     6:00 p.m.
Oct. 19     @ L.A. Clippers     Mandalay Bay Events Center (Las Vegas, NV)     8:30 p.m.
Oct. 23     Phoenix Suns     Pepsi Center (Denver, CO)     7:00 p.m.
Oct. 25     @ Chicago Bulls     United Center (Chicago, IL)     6:00 p.m.

Ezen a hétvégén a Lake Erie Monsters újabb két mérkőzéssel folytatta szereplését az AHLben és a Rockford IceHogs elleni hazai viadalokat egy győzelemmel, egy vereséggel zártuk.

















A pénteki első összecsapáson sajnos nagyon sima 5-2es vereséget szenvedtünk. Pocsékul kezdtünk és a vendégek már az első nyolc percen belül három gólt helyeztek el Pickard kapujában, az első harmadban végig uralták a játékot és 19-6os fölényben voltak a kapura lövésekben. Nagyon bent ragadunk az öltözőben és a második etapban se történt jelentős változás, vissza tudtunk fogni a rockfordi rohamokat, de percekkel a felvonás vége előtt két újabb góllal már 5-0ra húztak el. Öt kapott gól után cseréltünk kapust. Aztán az utolsó felvonás első perceiben két találattal sikerült szépíteni, Paul Carey nagyszerű lövésből szerezte meg az idei első gólját, a csapatkapitány Bryan Lerg pedig már harmadszor volt eredményes, de feljebb már nem tudtunk zárkózni.
A végére a vendégek 32-22vel lőttek többet kapura, Pickard 19/24el zárt 38 perc alatt, Aittokallio hibátlan volt a maradék időben. Az újonc hátvéd Lee Moffie első pontjait szerezte a profik közt, miután mindkét clevelandi gólnál előkészítő volt.

Másnap nagyot fordult a kocka és 5-1 arányban kiütöttük az ellenfelet. Azonnal nekiugrottunk a Rockfordnak és három perc alatt megszereztük a vezetést Karl Stollery találatával. Kisvártatva egy szépen megjátszott emberelőnyös akcióból tovább növeltük az előnyünket és a tavalyi év nagy felfedezettje Andrew Agozzino tálalt a kapuba. Az első harmadot követően tehát 2-0ra vezettünk, majd a fordulást követően egyre többet próbálkoztak a vendégek, de a 34. percben Agozzino passzából J.T. Wyman fantasztikus kapáslövést vágott be, majd rövidesen egy újabb PPből Mark Olver köszönt be. 4-0 után nem sok kérdés maradt a mérkőzésen, a vendégek emberelőnyből megszerezték a becsület góljukat, de az utolsó szó a miénk volt, amikor Bryan Lerg emberhátrányos gólt szerzett a hajrá perceiben.
A második mérkőzésre hatalmasat javultunk minden tekintetben és magabiztos győzelmet arattunk. Stollery hátvéd létére gólt szerzett és +3al végzett. Lerg már a negyedik gólját szerezte és egy asszisztot is adott. Agozzino 1+2vel lett a 1st star. Elliott két gólpasszt jegyzett és az Avsből frissen leküldött Hunwick is ponttal debütált. Aittokallio 30 védést mutatott be egyetlen kapott gól közben.

Öt meccs után 2-3as mérleggel rendelkezik a csapat és 4 ponttal a másodikok vagyunk az Északi divízióban jelen pillanatban. Jövő hétvégén csak egy meccsünk lesz a Hamilton Bulldogs ellen hazai pályán.

- Tóth Milán írása -

Az észak-amerikai profi labdarúgóligában (MLS) szereplő Colorado Rapids az elmúlt egy hétben két mérkőzést is játszott: előbb hazai pályán fektette magabiztosan két vállra a Seattle Sounders együttesét, majd négy nappal később idegenben szenvedett vereséget a San José Earthquakestől.



Rapids 5 v 1 Sounders

Csapat: Irwin – Wynne, Moor, O’Neill, Klute – Sturgis (Harris, 82.), Thomas – Sanchez, Powers (Rivero, 59.), Torres – Brown (LaBrocca, 73.).
Gólszerzők: Brown az 1. és a 31., Powers a 10., Moor a 41., Torres a 90+1., valamint Johnson a 63. percben.
Kiállítva: Scott a 79. percben.

A találkozó előtt a Seattle-nek még öt, a Rapidsnak négy meccse volt hátra, és mivel a vendégek hat ponttal a coloradóiak előtt álltak a tabellán, így utóbbinak volt nagyobb szüksége a győzelemre, valamint az azzal járó három bajnoki pontra. Ennek megfelelően Deshorn Brown már az első percben megszerezte a vezetést a Rapidsnak.

A mieink kezdték jobban a találkozót, majd a Powerstől a védelembe visszagurított labda előre került Torreshez, aki a bal összekötő helyéről induló Brown elé passzolt. A jamaicai labdarúgás fiatal üdvöskéje nagyon szépen és gyorsan került helyzetbe, az ötös sarkáról pedig remekül passzolt a hosszú alsóba: mindössze 14 másodperc telt el a találkozóból, de az eredményjelzőn már ekkor a következő volt az állás: 1-0.

Bő kilenc perccel később Sanchez nagyon gyorsan elvégezte a szögletrúgást a jobb oldalról, még Moorékat sem várta meg. Ez azonban a lehető legjobb döntésnek bizonyult, hiszen Dillon Powers a rövid saroknál, szinte üresen érkezve bólintott a kapuba, 2-0.

A Rapids nem állt meg, sorra dolgozta ki a lehetőségeket, 30 percnyi játék után pedig Deshorn Brown megszerezte önmaga második, csapata harmadik gólját. Moor labdát szerzett, amit Sanchez továbbított Powersnek, a fiatal középpályás Brown elé pörgetett, aki egy védővel a nyakán a 16-oson belülre keveredett, és ezúttal a kapu jobb alsó részét választotta, 3-0.

A 38. percben végleg eldönthettük volna a találkozó sorsát, hiszen Sanchez és Powers is hatalmas ziccerben hibázott, de nem kellett sokat várni a negyedik találatra, a 41. minutumban érkezett Moor. Ismét Sanchez végezhette el a szögletrúgást, a remekül bekanyarodó labda pedig Thomasról Drew Moorra pattant, onnan a kapuba, így a belső védő találatával eldőlt a mérkőzés kimenetele, pedig még több mint egy félidő volt hátra ekkor, 4-0.

A szünetben a vendég vezetőedző alaposan felrázhatta övéit, hiszen a Sounders sokkal bátrabban kezdett, Irwinnek például kétszer is védenie kellett, nem kis helyzetben. A 63. percben azonban Johnson már nem hibázott – az előbbi ziccereket ő hagyta ki –, ezzel szépíteni tudott, 4-1.

Johnson később a keresztlecet is eltalálta, de ha a hálót zörgette volna meg sem ítélt volna a bíró gólt, hiszen ezt lesről tette. Rivero szabadrúgásból vette be majdnem a Seattle kapuját, miután Scottot látta szabálytalannak a spori – a védő második sárga lapja miatt mehetett is zuhanyozni, így a hátrányban lévő vendégek egy emberüket még el is veszítették.

Az utolsó szó Gabriel Torresé volt, aki a jobb összekötő helyén kapott egy labdát, elindult a kapu felé, majd bombázott annak túlsó oldalába, kiakalítva ezzel a végeredményt, 5-1.



Earthquakes 1 v 0 Rapids

Csapat: Irwin – Wynne, Moor, O’Neill, Klute – Sturgis, Thomas – Harris (Castrillon, 53.), Rivero (LaBrocca, 85.), Sanchez – Buddle.
Gólszerző: Wondolowski a 69. percben.

A Sounders elleni remek győzelem után Oscar Pareja vezetőedző néhány poszton változtatott, hiszen sérülés és válogatott szereplés is közbeszólt.

A San José nagyon aktívan kezdte a mérkőzést, tíz perc alatt háromszor is helyzetbe került, egyszer pedig csak a keresztléc mentette meg a coloradóiakat a kapott góltól. A félidő feléhez közeledve azonban Buddle-ék is felvették a ritmust, az amerikai támadó remek ütemű beadását Sanchez csak centikkel fejelte az Earthquakes kapuja mellé.

A találkozón csak egyetlen gól született, azt Wondolowksi szerezte a 69. percben, pedig már azt lehetett hinni, hogy Irwin elvette a csatár kedvét, hiszen kétszer is ziccerben akadályozta meg a gólszerzésben, egyszer pedig Moor tisztázott az alapvonal előterében, nem is egy alkalommal. Egy szöglet után azonban eredményes volt a San José gólgyárosa, ezzel pedig a hazaiak otthon tartották a három bajnoki pontot.

A Nyugati Konferencia állása (W-L-T):

1. Real Salt Lake 52 pont (15-10-7)
2. Seattle Sounders 51 pont (15-10-6)
3. Portland Timbers 50 pont (12-5-14)
4. Los Angeles Galaxy 48 pont (14-11-6)
5. Colorado Rapids 48 pont (13-10-9)
6. San Jose Earthquakes 47 pont (13-11-8)
7. Vancouver Whitecaps 45 pont (12-11-9)
7. FC Dallas 41 pont (10-10-11)
9. Chivas USA 26 pont (6-18-8)

Október 20-án a Rapids a Vancouver Whitecaps gárdáját fogadja, nyolc nappal később pedig a kanadaiaknál vendégeskedik. Matematikailag még a Nyugati konferencia élén is zárhatunk, de a rájátszásról is lemaradhatunk, annyira szoros az állás. Egy győzelem minimum kell – a fogadás piacain fellelhető oddsok alapján erre minden esély megvan –, de Thomasék nem elégedhetnek meg ennyivel, hiszen nem tudni, hogy a riválisok mire mennek majd egymással.

4 győzelemmel a háta mögött utazott Dallasba kedvenc csapatunk. A házigazda Cowboys előzetesen talán az idei eddigi legnehezebb ellenfelünk volt, mindenképp nehezebb meccsre lehetett számítani, mint az elmúlt hetekben, arra azonban amit a meccs hozott senki nem készült fel. Végül egy klasszikus "quarterback duel"-ben Peyton Manning 3 ponttal fölülmúlta Tony Romo-t. A végeredmény: 51-48.



Összefoglaló:

A Dallas kezdte a meccset, s azt tették, amit ellenünk kell, hosszú driveot vezettek, s TD-vel fejezték be, majd Decker labdavesztése után ugyanezt megcsinálták mégegyszer, csaknem az egész negyedet végig támadva. Annyi idő azonban még pont maradt a végén, hogy Manning 3 játékból végigmasírozzon az egész pályán, s mi is feliratkozzunk a táblára. Julius Thomas neve mellé került a TD, de Decker 57 yardos elkapása alapozta azt meg. 7-14

A második negyed hasonló ritmusban folytatódott. A Champ Bailey-t és Von Millert továbbra is nélkülöző védelmünk azt a formáját hozta, amit a Ravens ellen a PO-ban, de aztán a 2. negyedben pont jött egy kis fellángolás. Először sikerült FG-on megállítani a szinte hibátlanul játszó Romo vezette Cowboyst, majd miután erre Manningék - mintha csak a világ legtermésztesebb dolga lenne - TD-vel válaszoltak Decker jóvoltából, az újonc Kayvon Webster kiütötte Dez Bryant kezéből a labdát, amit Ihenacho gyűjtött össze. A kedvező mezőnypozíciót aztán megint villámgyorsan kihasználtuk, újra Julius Thomas örülhetett a TD-nek. A védelem lendülete még egy 3&out erejéig kitartott, hogy aztán többet fejben pályán se legyenek, a támadók pedig nem hibáztak. Moreno futásai mögött nem csak a yardokat ölték, de az időt is, végül egy yardról maga Manning futott be egy olyan bootleggel, amit még az operatőr se tudott követni. Mielőtt azt hittük volna most már bedaráljuk a Cowboyst, 40mp alatt simán eljutottak FG távolságba, és még hálásak is lehetünk Terrance Williamsnek, aki simán kimehetett volna a pályaszélén megállítva ezzel az órát, de ő inkább a +1 yardot válaszotta. A FG-t Dan Bailey magabiztosan értékesítette 28-20.

A második félidőt mi kezdhettük, s ahogy már a félidei elemzés után megszokhattuk magabiztosan haladtak végig a pálya teljes hosszán, melynek végén Wes Welker is feliratkozott a pontszerzők közé. A védelem azonban nem azt hozta amit megszoktunk tőle, hiába tűnt úgy a 2. negyedben, hogy nem lesz baj, az időközben Woodyardot és Harris elvesztő, Ayerset pedig sérülten soraiban tudó védelem teljesen összeomlott. Rögtön az első playből egy 82 yardos TD-t kaptak, miután az eddig kifogástalanul játszó Ihenacho nem volt elég mélyen h biztosítson, Tony Carter pedig egyedül nem tudott mit kezdeni az egyébként tökéletes passzal. A gépezet pedig a támadó oldalon is akadozni kezdett, hiába nem volt ellenszere a Dallasnak Julius Thomasra a végén meg kellett elégednünk egy FG-vel, lehetőséget adva a Dallasnak a zárkózáshoz. Nem is kellett sok idő Romoéknak, Dez Bryant élt mint hal a vízben DRC mellett, Witten senkitől nem zavartatva kaphatta a labdákat, Romo néha úgy tűnt akár a meccs végéig is megtarthatná a labdát, akkor se érnénk oda, így pedig nem lehet védekezni. Az újabb TD után 7 ponton belülre jutottak, amire már nagyon rég volt példa a második félidőben ellenünk, ahogy arra se, hogy Manning eladja a labdát, márpedig a TD után első playből összejött neki. A kivédekezett 2pontosnak köszönhetően 38-33 a negyed végén.

Az utolsó játékrészben tehát a Dallas támadhatott a vezetésért, s ezen a meccsen a vezérét vesztette védelem arra is csak a legritkább esetekben volt képes, h 3. kísérletre kényszerüljön az ellenfél. Manning INTjét követő kedvező mezőnypozíciót hamar TD-re váltották, s nem is tudom alapszakaszban mióta először, de hátrányba kerültünk a 4. negyedben. Ezúttal ráadásul a 2 pontos is sikerült, 3 pontra növelve a különbséget. Manning nem tört meg az INTtől, de egy ideje már nem azt az offense-t láttuk, aki minden drive-ból TD-t csinál, ezúttal is be kellett érni egy FG-lal 50-ről. Egyenlőnél jöhetett a Cowboys újra a vezetésért, és egy újabb nagy, 79 yardos, playnek köszönhetően villámgyorsan 4 playből máris máris 7-tel vezettek, kezdett meleg lenni a pite. Szerencsére a Dallas védelme se állt a helyzet magaslatán, így a meccs végéhez közeledve újra TD-t tudtunk szerezni Moreno jóvoltából, azonban maradt két és fél perc a Dallasnak, hogy befejezze amit egész este épített. Kezükben volt a labda, s ezáltal a meccs sorsa, azonban amikor nagyon szoros, amikor nagyon fontos, nem először hibáztak. Romo passzát Danny Trevathan halászta le a levegőben közel a Dallas red zone-jához. 3 időkéréssel a tarsolyában még maradt esélye a házigazdáknak, azonban szerencsére jelét se láttuk a beszari konzervatív játéknak, ami miatt (többek között ami miatt) elvesztettük a hasonlóan kiélezett PO meccset a Ravens ellen. Mertünk passzolni a liga egyik legjobb irányítójával, és lehetett számítani Moreno futásaira is, fogyott az idő és közelítettünk az end zone felé. Végül egy nagyon kritikus 3&1-hez jutottunk a 2 yardoson. Ha bemegyünk TD-re, akkor még marad ideje Romonak egyenlíteni, s a védelem aznapi produkcióját elnézve, ez alighanem sikerült is volna neki, ha nem futjuk meg a 1st downt se, akkor ugyanez a helyzet, csak nem az egyenlítésért, hanem a fordításért. A találkozó megnyeréséhez a 1st down és goal line közti nagyon keskeny területre kellett megérkezni Morenonak, aki ezt hiba nélkül végrehajtotta. 3 "térdeléssel" ezután teljsen lepörgettük az órát, 2mp-vel a vége előtt pedig Prater pontra váltotta a rutinfeladatot. 51-48.

Értékelés

Ahogy most az offense játszik, szinte minden számon tartott statisztikát meg fognak dönteni, lekörözik a "Greatest Show on Turf" vagy a 2007-es veretlen Pats számait, pontokban, TD-kben, yardokban, hatékonyságokra vonatkozó statisztikákban, mindenben. Maga Peyton Manning az 5. MVP címe mellett számtalan egyéni rekordra számíthat, Demaryius Thomas, Eric Decker, Julius Thomas és Wes Welker az első elkapó 4-es lehet, aminek minden tagja átlépi az 1000 yardot, és még futott TDk számát illetően is az élmezőnybe tartozunk. A Cowboys ellen megint mindenki remekelt a támadórészről, megint gyakorlatilag mindenkit ki lehet emelni.

A védelemről ezúttal ugyanez nem mondható el. Eleddig megbirkóztak Von Miller eltiltásával és Bailey sérülésével, most viszont Chris Harris és Woodyard kiválása már soknak bizonyult. A meccs elején és a második félidőben darabokra szedtek minket. DRC a legrosszabb meccsét játszotta narancs-kékben, Ihenacho-ra nem lehetett ráismerni, Tony Carter se volt a helyzet magaslatán, az LB sorban coverage-ben egyedül Trevathan hozta az elfogadható szintet, de alulról, és ő is messze elmaradva attól amit korábban láttunk tőle. A DL tartotta formáját a futás ellen, azonban nem szorultak rá a futásra, olyan hatékonyak voltak a levegőben, hogy 3rd downnal is alig-alig szembesültek. Romonak nem egyszer 10 másodperce volt arra, hogy passzolhasson, ami barátközt is több mint háromszor annyi, mint kéne... A Dallas zsinórban 4 drive-ját fejezte be TD-vel a 2. félidőben, amit teljességgel elfogadhatatlan. A végén mégis a védelem nyerte meg, Trevathan szenzációs mozdulatának köszönhetően. Ez az, amiben lehet bízni. A 4 hiányzóval + 1 sérülten játszó kezdővel pedig védeni a védőket. Most egy könnyebbnek ígérkező találkozó, aztán bye week, hogy aztán teljes erővel mehessen harcba a védelem is.

A speciális egység ellen is megtalálta a megoldást a Cowboys. Ha nem puntolnak, akkor se blokkolni nem tudjuk azokat, se visszahordani. A kickoffokat pedig ki kell lőni a pályáról, és akkor biztonságban vannak. Ez történt. Hogy legyen értelme ennek a bekezdésnek, arról Prater gondoskodott, aki megint 3-ból 3-mat berúgott, közte egy 50 yardos (ami sacc/kb 70ről is bement volna) és egy walkoff gamewinning FG az utolsó másodpercben. Prater idén még hibátlan.

Összességében, a szezon egyik, ha nem a legjobb meccsét láttuk, mégis felemás érzéseink lehetnek. A meccset természetesen élmény volt nézni, s a PO meccset leszámítva hosszú idő után először izgulhattunk a végjátékban, és azzal a bizonyos PO meccsel ellentétben újra örülhettünk a kiélezett végjátékot követően. Amit a védelem mutatott, az viszont a sok hiányzó mellett is aggasztó volt, ha az offense csak simán nagyon jól játszik, nem extra teljesítményt nyújt, akkor kikapunk, s a PO-ban elég egyetlen betli...

AFC West

Kansas City Chiefs: Továbbra is veretlenek a főnökök. Ezúttal a - szintén várakozások fölött teljesítő - Titans csapatát múlták fölül. A mérkőzést egy megingástól eltekintve végig kézben tartották, s megérdemelten nyertek, azonban míg a védelmük meccsről-meccsre hozza a formáját, addig a támadó gépezetbe egyre több porszem kerül, ahogy Alex Smith egyre kevesebbet tud hozzáadni a játékhoz. Ezt az átlagos teljesítményt a csapat nevetve elviseli, de a komolyabb rangadókon megint az irányító lehet a szűk keresztmetszet.

Oakland Raiders: Csoportrangadót tudtak nyerni a Chargers ellen. Pryor szép lassan minden kritikusát elhallgattatja játékával, a lesajnált védelem pedig 5 labdát szerzett. A Raiders pedig, bár továbbra is alsóházi csapat, olyan gárdákat előz meg, mint a Falcons, Steelers vagy Giants.

San Diego Chargers: Ők viszont aligha számoltak ezzel a vereséggel. 3 meccsre nőtt a hátrányuk a csoport élén a Broncostól és a Chiefstől, így a decemberi hajrá is kevés lehet. Pedig Rivers élete formájában játszik idén, de a labdavesztéseken nem tudtak fölülkerekedni, s a végén az eredményt kergetve csak újabb hibák jöttek, nem a csodás fordítás. Valami megint hiányzott...

Előretekintés

Jövő héten a liga talán leggyengébb csapata látogat hozzánk, a Jacksonville Jaguars. Mi múlthéten 51 pontot szereztünk, a Jags egész szezonban összesen szerzett ugyanennyit. A fogadóirodáknál 28 pontos favoritként várjuk az összecsapást, ez a valaha volt legnagyobb előzetes különbség. Sok power ranking alapján a legerősebb csapat fogadja a leggyengébbet, a győzelem tehát kötelező kell, hogy legyen. A mérkőzést természetesen le kell játszani, és én nem is számítok újabb pontrekordra, de az előzetes erőviszonyok alapján biztos 2-3 labdabirtoklási különbséggel le kéne hozni a meccset. Hajrá Broncos!

Péntektől vasárnapig a Lake Erie Monsters csapata lejátszotta első mérkőzéseit az AHL 2013-14es szezonjában, de sajnos csak egyetlen győzelmet sikerült felmutatni.

















A nyitómeccsen több mint 12 ezren látogattak ki a Quicken Loans Arenába az Abbotsford Heat elleni találkozóra.
A LEM ígéretesen kezdett és a kapitány Bryan Lerg révén már a nyolcadik percben vezetést szereztünk PPből, azonban a középső harmadban három megválaszolatlan találattal fordítottak a kanadaiak. Erre még a 41. percben Brad Malone révén szépítettünk, de a hajrában két újabb góllal állította be az 5-2es végeredményt a Heat.
Lerg és Malone természetesen első góljaikat szerezték az évben, Aittokallio 20 lövést védett, Heard és Siemens bunyóztak, Arseneau 14 perc kiállítással volt a legjobb.

A másnapi visszavágón a vendégek fél perc elteltével vezetést szereztek Pickard kapus ellen, azonban a hetedik percben Stefan Elliott emberelőnyös átlövésével hamar sikerült egyenlíteni. Sőt, kisvártatva egy újabb PP góllal a fordítás is összejött Brad Malone jóvoltából, aki a második mérkőzésen a második találatát szerezte az évben. A meccs derekánál aztán nagy nehezen góllá érett a Heat fölénye és 2-2re ki tudtak egyenlíteni. A harmadik harmadban a mieink mindent elkövettek a győztes találat megszerzése érdekében és végül tíz perccel a vége előtt mindez össze is jött, Stefan Elliott Lerg belőtt korongját tette tovább a kapuba. Ezzel a találattal pedig sikerült kiharcolni a 3-2es győzelmet.
Elliott 2+1es mutatóval zárt, Pickard 29/31es mutatóval végzett a kapuban az 50. AHLes meccsén. A két csapat ezúttal se bánt kesztyűs kézzel egymással, több bunyót is láthatott a publikum, melyek eredményeképp összesen 74 perc kiállítást szedtek össze a felek, közben a mieink 8ból 8 PKt kivédekeztek.

Vasárnap a Toronto Marlies vendégeként próbáltunk szerencsét, akiknek soraiban feltűnt többek közt a hazánkban is népszerű egykori Avs-hokis John-Michael Liles is. Nagy küzdelemben vette kezdetét a találkozó, az első harmadban a csapatok gól nélküli döntetlenre végeztek. A második harmad elején a Monsters 5-on-3at hibázott, majd a szimpla PP alatt egy ellentámadásból a Marlies lőtt emberhátrányos találatot. Nem sokkal később a következő fórt már kihasználtuk, Mark Olver nagyszerű cseleket követően volt eredményes. Már csak két perc volt hátra a középső harmadból, amikor a kanadaiak is PPből találtak be. Ráadásul a harmadik harmad elején tovább növelték előnyüket egy kettő a kettő elleni akció végén, majd a Szörnyek hiába iparkodtak, képtelenek voltak feljebb zárkózni, ehelyett a hajrábeli rohanásban a Toronto két ENGvel alakította ki az 5-1es eredményt.
Markánsan fölénk nőtt a Marlies, a lövésekben 33-21re végeztek. Olver megszerezte az első gólját az évben, Smith első pontját érte el a profik közt. Pickard a második meccsen három gól mellett 28 hárításra volt képes.

Ezen a hétvégén a Rockford IceHogs ellen csaphatunk össze kétszer hazai pályán.

- Tóth Milán írása -

Az észak-amerikai profi labdarúgó-bajnokságban (MLS) szereplő Colorado Rapidsnak már csak négy meccse van hátra az alapszakaszból. Oscar Pareja együttese jelenleg a rájátszást érő ötödik helyen áll a Nyugati konferenciában 45 ponttal. Az állás szoros, hiszen akár még a nyolcadik Dallas is ott lehet a playoffban, így a coloradóiak nem nyugodhatnak még meg, főleg úgy, hogy nehéz találkozók várnak még rájuk.



Legutóbbi 13 meccséből a csapat mindössze kettőt veszített el, hetet megnyert, a többin pedig döntetlent ért el. Ez önmagában jó eredmény, a játékosokban azonban lehet egy kis hiányérzet, hiszen a DC United és a Chivas USA ellen csak egy-egy pontot szereztek, pedig a két sereghajtó ellen illett volna megszerezni mind a hat pontot. Voltak azonban bravúros győzelmeik is Edson Buddle-éknek: idegenben sikerült verni az akkor remek formának örvendő Montreal Impactet 4-3-ra, amit egy New York Red Bulls elleni győzelem követett, míg a címvédő Los Angeles Galaxyt Commerce Cityben és Kaliforniában is sikerült két vállra fektetni.

Hazai környezetben a Rapids utoljára június közepén kapott ki, akkor a San Jose Earthquakestől 2-1-re. Azóta öt győzelem és két döntetlen a mérleg. Még két meccset játszik otthon az együttes: most hétvégén a Seattle Sounders látogat a Dick’s Sporting Goods Parkba, két hét múlva pedig a Vancouver Whitecaps. Mindkét meccs nehéz lesz, főleg a washingtoniak elleni. Idegenben még San Josében és Vancouverben fog szerepelni a gárda, reméljük néhány pontot azért sikerül szerezniük.

Rapids v Sounders

A Seattle jó helyzetben van, hiszen ugyanúgy 51 pontja van, mint az élen álló Real Salt Lake-nek, de két meccsel kevesebbet játszott. Legutóbbi hét meccsén nem kapott ki Sigi Schmid csapata, az utolsó két fordulóban viszont csak két pontot szerzett, igaz a Red Bulls és az LA Galaxy ellen. Remek labdarúgók alkotják a Sounders keretét, Lamar Neagle, Eddie Johnson és Obafemi Martins is nyolc-nyolc gólt szerzett az idei pontvadászatban – utóbbi éveken keresztül erősítette az olasz Intert és az angol Newcastle Unitedet, komoly Bajnokok Ligája-tapasztalattal is rendelkezik a nigériai. A csapat legértékesebb játékosa Clint Dempsey, de a 30 éves támadó nem utazik Coloradóba sérülése miatt, ahogy Johnson játéka is kérdéses.

Pareja reméli, hogy fiatal játékosai partiban lesznek majd a Seattle rutinosabb focistáival: „Mindig jól érezzük magunkat. Nem tudjuk, hogy mi lesz a mérkőzés vége, de ez a társaság fáradhatatlanul és intenzíven dolgozik. Ha nekik van egy Dempsey-ük, nekünk itt van Chris Klute, Dillon Powers, Shane O’Neill és Drew Moor. Meccsben leszünk velük. Nagy megmérettetés vár a csapatunkra, de tudom, hogy a srácok képesek megnyerni az ilyen összecsapásokat.”

A Rapids idén 1-0-ra kikapott a Sounderstől otthon, míg Seattle-ben 1-1-re végeztek egymással a felek – 2010 után ez volt az első pontszerzése a coloradói együttesnek észak-nyugati ellenfelével szemben. Pareja már szemezget a tabellával, ugyanakkor elmondta, mérkőzésről mérkőzésre kell haladniuk, hiszen az állás minden egyes lejátszott találkozó után változik, annyira szoros küzdelem van a klubok között.

A fogadási tippek alapján a Rapidsra vannak a kisebb szorzók, de csapatunk egyáltalán nem számít abszolút favoritnak.

Ezen a hétvégén veszi kezdetét az AHLes Lake Erie Monsters számára a 2013-14es bajnokság. A clevelandi hokicsapat hat éves története alatt mindössze egyszer jutott be a rájátszásba, 2011 után most ismét arra készülünk, hogy ott lehessünk az AHL legjobbjainak csatározásában.

Az Avalanche Training Camp végeztével kialakult a Monsters kerete, rutinos farm játékosok és jövőbeli nagy tehetségek mellett számos olyan hokis alkotja a névsort, akik a tavalyi esztendőben még az NHLben kergették a korongot.

A Lake Erie Monsters szezonkezdő kerete:

Kapusok: #30 Sami Aittokallio, #31 Calvin Pickard
Védők: #3 Karl Stollery, #8 Lee Moffie, #25 Duncan Siemens, #44 Daniel Maggio, #45 Mikael Tam, #46 Stefan Elliott, #47 Gabriel Beaupre
Centerek: #10 Mark Olver, #37 Colin Smith, #38 Joey Hishon, #42 Brad Malone, #43 Mike Sgarbossa, #48 Mitchell Heard
Bal szélsők: #7 David van der Gulik, #18 Andrew Agozzino, #20 Bryan Lerg, #24 Michael Schumacher, #28 Paul Carey, #39 Trevor Cheek, #91 Vincent Arsenau
Jobb szélsők: #12 J.T. Wyman, #27 Guillaume Desbiens, #36 Garrett Meurs, #49 Gabriel Desjardins

A Lake Erie gárdája pénteken és szombaton az Abbotsford Heat ellen vívhatja meg első mérkőzéseit a szezonban hazai környezetben. A csapat szerepléséről időről időre be fogunk számolni a blogon.

A 2013as MLB szezon utolsó párharcában a Colorado Rockies csapata kisebb meglepetésre 2-1 arányban diadalmaskodni tudott összetettben a Los Angeles Dodgers gárdájával szemben házon kívül.



1. meccs, péntek: Dodgers-Rockies 11-0
Az első mérkőzsen McHugh lehetett a mieink kezdő dobója, az infielden Helton, LeMahieu, Tulo, Arenado kezdtek, a külső hármast Culberson-Blackmon-Cuddy alkotta, az elkapó Pacheco volt. Az első támadásban mindössze Tulo jegyzett egy singlet, majd az első két LAi ütést követően Uribe 2run RBI doublelal volt eredményes, őt követően pedig A. Ellis és M. Ellis egyaránt kiosztott egy-egy pontot érő singlet, mellyel villámgyorsan 4-0ra húztak el. Aztán megint csak egy singlet jegyeztünk Culberson révén, de az egyes bázisról kiejtették, közben kiszórtuk mindhárom ellenfelet. A harmadik tetején McHugh postázta az egyetlen denveri singlet, majd A. Gonzalez solo HRal volt eredményes. Ezt követően mindhárom emberünk elbúcsúzott, majd egy single és egy walk után Crawford 3run HRal takarított és 8-0ra növelte csapata előnyét. Az ötödik tetején simán kiesett a Helton-Culberson-Pacheco trió, aztán Manship ellen egy single után A. Ellis 2run HRt szórt és csak két újabb ütést követően sikerült lezárni a játékrészt. Ezután LeMahieu regisztrált egy singlet, majd két séta után két out mellett M. Ellis RBI singlet jegyzett, ezzel már 11-0ra módosította az eredményt. A továbbiakban se tudtunk változtatni és újra három emberünk kiesett, közben Corpas két felengedés ellenére egy double playnek köszönhetően megúszta az aktuális dobórészt. A nyolcadik tetején nem jutottunk bázisra, mialatt Boggs csak egyetlen sétát engedett, a legutolsó akcióban pedig mindössze Herrera ért el egy singlet, sajnos a szépítésre már képtelenek voltunk.
- 11-0s verséget szenvedtünk és 15-5 arányban ütöttünk kevesebbet, három errort is vétettünk. McHugh négy inning alatt nyolc futást szenvedett el és már a negyedik vereségét kapta a szezonban. Manship a következő 1.2 játékban három runt kapott, Corpas és Boggs ellen már nem estek újabb futások.

2. meccs, szombat: Dodgers-Rockies 0-1
A második felvonásra Herrera és Dickerson került be a kezdőbe, a soros dobó pedig Nicasio lehetett. Az első játékban mindkét oldalon simán kiesett három-három ütő, majd a három denveri outot követően a hazaiak egy walkot és egy doublet jegyeztek, de a vezetést nem tudták megszerezni. Ezt követően Pacheco és Blackmon egy-egy singlet ért el, Nicasio pedig kiszórta mindhárom ellenfelét. A negyedik tetején Tulo regisztrált egy duplát, majd két kieső mellett Arenado RBI doublelal megszereztük a vezetést, miközben a házigazdák egyetlen ground-rule doublet jegyeztek Uribe révén. A következő játszma során Greinke és Nicasio is hibátlan volt, majd a hatodik felső részében megint csak nem tudtunk bázisra kerülni. Eközben Nicasio egy outig kapott egy singlet és Herrera vétett egy errort, Outman ellen egy sétával feltöltötték a bázisokat, végül Ottavino két kiejtéssel lezárta az aktuális játékrészt. Aztán Arenado jegyzett egy singlet és Herrerat szándékosan felengedték, de Rutledge ellen összehozták a harmadik outot. A soros dobórészt Belisle simán hozta háromból három kiejtéssel, majd ismét kiesett mindhárom játékosunk. A nyolcadik alján Bettis egy sétát engedett két out mellett, Brothers hozta a harmadik kiejtést, majd megint három denveri kiesett, de az egy pontos előnyt végig megtartottuk, mivel a kilencedikben Brothers már csak egyetlen walkot engedélyezett.
- Öt ütéssel meccset tudtunk nyerni, Arenado két találattal és a győztes ponttal jeleskedett, jelenleg 52 pontos az évben. Nicasio a kilencedik győzelmét aratta, 5.1 játék alatt három ütést kapott és hét SOt szórt. Brothers a 18. savet szerezte a hibátlan befejezéssel.

3. meccs, vasárnap: Dodgers-Rockies 1-2
Az évad utolsó mérkőzésén Francis lehettt a mieink kezdő dobója, Rutledge visszatért a kettesre és Cuddy a right fieldre. Az első akcióban egy walk és két single által feltöltöttük a bázisokat, majd loaded 0outnál Tulo RBI singlelel szereztük meg a vezetést, majd sorban három ütőnk kiesett és Francis is hibátlanul dolgozott. A második próbálkozásban Francis doublet, Blackmon singlet jegyzett, de két kiejtéssel ismét elhárították a veszélyt. Ezt követően elbúcsúzott mindhárom denveri ütő, a házigazdák pedig egy doublet jegyeztek. A negyedik inninget Culberson és Pacheco single ütéseivel kezdtük, majd egy out mellett Blackmon RBI singlelel tudott eredményes lenni, közben pedig Francis újra simán kiosztotta az aktuális LAi hármast. Az ötödik tetején Cuddy szerzett egyetlen singlet, őt követően Arenado dupla játék áldozata lett, majd két pályára engedést követően Schumaker RBI single ütésével szépített a Dodgers és egy újabb séta után loaded 2outot kellett elhárítani Castellanos ellen. 2-1es vezetésnél a hatodik tetején Pacheco és Herrera ért el egy-egy singlet, de pontot nem tudtunk szerezni, majd az első cseredobó Oswalt biztosan kiosztott háromból három outot. A folytatásban Helton walk után hárman is kiestek, Ottavino pedig ugyancsak biztosan szórt ki három játékost. Aztán egyedül Culberson került bázisra egy walk jóvoltából, Wheeler double palyt kapott, míg Bettis ellen egyetlen single született. A kilencedik tetején megint csak egy sétát harcoltunk, végül Brothers nagy nehezen lehozta a savet, két sétát és egy singlet engedett, de loaded 1out után két strikeouttal sikerült hárítani és megtartottuk a 2-1es végeredményt.
- A mieink 11-5 arányban jegyeztek több ütést. Blackmon két találatot és az idei 22. pontját regisztrálta, míg Tulowitzki a 82. RBIt szerezte. Francis az első öt játék alatt három ütést és egyetlen futást kapott, a harmadik győzelmét aratta a szezonban. Később valamennyi dobó hibátlan volt, beleértve az idei 19. savet elérő Brotherst.

Az NL West divízió végeredménye (W-L):

1. Los Angeles Dodgers 92-70
2. Arizona Diamondbacks 81-81
3. San Diego Padres 76-86
4. San Francisco Giants 76-86
5. Colorado Rockies 74-88

Szépen búcsúztunk az évtől és az utolsó seriest megnyertük a csoportgyőztes ellen, akik egyedüliként jutottak be NL Westből a rájátszásba. A Giants a Padres elleni 2-1es siker ellenére nem tudott elmozdulni a negyedik helyről, a D'backs pedig négyből háromszor vesztett utoljára a Washington ellen.

A keddi és a szerdai napon a Colorado Rockies 1-1es döntetlenre végzett hazai környezetben a Boston Red Sox elleni párharcban.



1. meccs, kedd: Rockies-Red Sox 8-3
A mini series első felvonásán Chatwood lehetett a kezdő dobó, az infielden Helton, LeMahieu, Tulo, Arenado kezdtek, kívül a Dickerson-Blackmon-Cuddy trió foglalt helyet, az elkapó pedig Pacheco lehetett. Az első dobórészben csak egy hit-by-pitchet és egy szándékos sétát engedélyeztünk, majd rögtön az első ember Blackmon hazafutásával vezetést szereztünk, két out mellett Cuddy duplája után Helton RBI singlelel volt eredményes és 2-0s előnyre tettünk szert. A második játékrészben mindkét oldalon három-három out történt, majd Chatwood ismét kiszórt három ütőt, két kiejtést követően pedig Tulo egy hatalmas solo HRal volt eredményes. Ezt követően egy single után sorban három ellenfelet szórtunk ki, majd ismét két out mellett Dickerson vágott be egy HRt és már 4-0ra húztunk el. A folytatásban csak egy singlet szenvedtünk el és mindhárom denveri ütő kiesett, majd a hatodik tetején Chatwood ismét hibátlan volt, támadásban pedig egyedül Helton járt bázison egy single találat jóvoltából. A hetedik dobórészben két kiesést követően kaptunk egy duplát, majd Chatwood hibájából került bázisra egy futó, a kettesen lévő versenyző pedig haza ért és megszerezte a szépítést a vendég csapat. A hetedik alján Pacheco vágott be egy doublet, újabb két pályára kerüléssel loaded 0outot harcoltunk ki, LeMahieu két futót hazaküldött egy singlelel, majd Cuddy RBI singlelel volt eredményes és máris 8-1re léptünk meg. A nyolcadik játékban Bettis csak egy singlet kapott, nálunk Wheeler és Blackmon harcolt ki egy-egy pályára kerülést, majd Outman ellen egy singlet követően Saltamacchia szépített egy 2run HRal, de ennél közelebb már nem tudtak zárkózni hozzánk, 8-3ra győztünk.
- Az ütésekben 11-7re végeztünk, beleértve három hazafutást. Tulowitzki napi egyetlen találata az idei 25. hazafutása és a 81. RBI volt, eközben Blackmon a hatodik, Dickerson az ötödik HRt ütötte. Chatwood hét játék alatt mindössze három ütést és egyetlen futást kapott, ez volt a nyolcadik győzelme a szezon folyamán A továbbiakban Outman egy out mellett kapott két runt.

2. meccs, szerda: Rockies-Red Sox 5-15
A kettes bázison Rutledge, elkapó poszton Torrealba feltűnése volt újdonság, a soros dobó Chacin lehetett a második mérkőzésen. Már az első negyedben vezetést szerzett a Red Sox, az első két singlet követően ugyanis Ortiz jegyzett 2run RBI doublet, majd Saltamacchia pontot érő singlelel 3-0ra húztak el. Eközben a mieinknél mindhárom ütő elbúcsúzott, majd Chacin kiszórt három ellenfelet, Helton solo hazafutásával szépítettünk, Dickerson egy sétát harcolt ki, őt követően Torrealba RBI doublelal zárkóztunk közelebb 3-2re. A következő vendég támadásban egy single után ismét Saltamacchia jegyzett pontot érő duplát, majd kieső nélkül feltölttük a bázisokat és Helton sac flyból volt eredményes, Arenado pedig ground rule doublelal küldött haza egy futót, mely által 4-4re egyenlítettünk. A negyedik tetején egy double és egy walk után Victorino 3run HRal takarított és visszavette az előnyt a BoSox, ráadásul nálunk mindössze Rutledge volt képes egyetlen single ütésre két kieső után. A folytatásra Chacint Scahill váltotta és rögtön beszedett két ütést, majd Middlebrooks lőtt egy újabb 3run HRt, amivel már 10-4es hátrányba kerültünk. A mieink részéről Cuddy sétával kezdett és Helton duplával köszönt be, majd Arenado single után a Torrealba elleni dupla játékkal ért véget a támadás. A hatodik dobórészt Pomeranz egyetlen Tulo errorral lehozta, aztán mindhárom denveri ütő elbúcsúzott. Ezt követően Belisle egyetlen walkot engedélyezett, a mieinknél Cuddy vállalt egy singlet és pickoff által elbúcsúzott. A nyolcadik tetején loaded 1outot alakítottak ki Oswalt ellen, majd Saltamacchia RBI singlelel volt eredményes, Middlebrooks pedig egy grand slammel növelte 15-5re a különbséget. A következő akcióban mindhárom ütőnk elbúcsúzott, majd Brothers ellen csak egy séta történt, a legutolsó támadásban pedig Wheeler single után Blackmon lineout double playt kapott, ezzel ért véget a mérkőzés.
- A Red Sox végig vezetve magabiztosan lerakott bennünket, bár az ütések számában csak 16-10 volt a különbség a javukra. Helton két ütéssel és három RBIval zárt, belőtte a 15. hazafutását az idényben. Arenado és Rutledge értek el még két-két ütést, előbbi egy pontot is elért. Chacin az első négy inning alatt kilenc ütésből hét pontot kapott, a tizedik veresége volt az évben. A későbbiek folyamán Scahill ellen három, Oswalt ellen öt run született.

Az NL West divízió jelenlegi állása (W-L):

1. Los Angeles Dodgers 91-68 (159 meccs)
2. Arizona Diamondbacks 80-78 (158 meccs)
3. San Diego Padres 74-84 (158 meccs)
4. San Francisco Giants 74-85 (159 meccs)
5. Colorado Rockies 72-87 (159 meccs)

A mieink döntetlenje mellett a Giants megverte a Dodgerst, a Padres pedig a D'backst 2-1 arányban hazai környezetben. A hétvégén LAD-COL és SF-SD párharcok lesznek a csoportban, míg az Arizona a Washingtont látja vendégül.

Tehát a szezon utolsó párharcát a Los Angeles Dodgers otthonában vívhatjuk meg a következő menetrendben: szombat 04:10, vasárnap 04:10, vasárnap 22:10. GO ROCKIES!!!

Harmadik mérkőzésén a harmadik skalpját is begyűjtötte a Denver Broncos együttese. A szenvedő fél ezúttal az Oakland Raiders volt a MileHigh-on. A mérkőzés toronymagas favoritja volt a hazai csapat, s ennek megfelelően semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy kié lesz a győzelem. Már az első driveban sikerült megszerezni a vezetést, s végig kontrollálni a találkozót. A meccs befejeztével 37-21-es győzelemnek örülhettünk.



Összefoglaló

Az Oakland Raiders kezdhette a találkozót, azonban pillanatok alatt egy 3&outtal lezavartuk őket a pályáról, sőt Trindon Holliday 20 yardos punt visszahordásának köszönhetően rögtön a fél pálya környékén kezdhettük meg az első támadásunkat. Ahogy már megszokhattuk "no huddle"-ben, első sorban rövid playekre alapozva indult a denveri offenzíva, a szokott hatékonysággal. A támadás végére Decker tette fel a pontot, 2 yardos elkapásával. Érdekesség, hogy ez volt az első pontszerzésünk az első negyedben. De nem az utolsó. Igaz, hogy az offense kicsit belassított, a defense viszont továbbra se kegyelmezett az ellenfélnek. Ahogy a Ravens és a Giants ellen, úgy a Raiders ellen sem hagytak teret az ellenfél futójátékának, a passzjátékot pedig passz siettetés híján szoros emberfogással hatástalanították. Ennek eredményeképpen földön jóformán yardokra se voltak képesek, a 1st down pedig levegőben se igazán jött össze, így volt elég próbálkozása Manningéknek, ráadásul kifejezetten kedvező mezőnypozícióból, hogy újabb pontokat rajzoljanak fel a táblára, amit Prater 53 yardos FG-jának köszönhetően meg is tettek. 10-0.

Ez a kép a második negyedben se változott, bár a passz mellett fokozatosan kezdett előtérbe kerülni a futójáték is, Moreno és Hillman jóvoltából. Amikor az Oakland hátul hagyta a 2 safetyt, akkor jöttek a futások, melyek így működtek is, ha Morenora vagy Hillmanra figyelt az egyik "söprögető", akkor mindig volt szabad célpont a nagy négyesből. Néha kicsit olyan képet festett, mintha egy videojátékot játszana a csapat legkönnyebb fokozaton. S egy Manning-Welker 12 yardos átadással jó úton haladt a győzelem felé. Hogy ne dőljön el idő előtt, arról ezúttal is mi, saját magunk tettünk, miután Pryor passza után DRC nem Denarius Moore-t, hanem Duke Ihenacho-t takarította el, szabaddá téve ezáltal az utat a Raiders elkapójának egészen az end-zonig, noha a meccs elején lesérülő Tony Carter helyére bejövő Kayvon Websternek kis híján sikerült a szerelés az utolsó pillanatban. Azonban egy jó csapatnál, ha az offense akadozik, akkor a védelem lép előre megakadályozva, hogy visszajöjjön az ellenfél a meccsbe, ha pedig a védelem követ el egy nagy hibát a támadók veszik kézbe a helyzetet gyors pontszerzéssel mielőtt igazán reménykedni kezdhetne az ellenfél. Mi jó csapat vagyunk, ennek megfelelően mindössze 4 playből stabilizáltuk az előnyt. A kulcs Decker nagyszerű 61 yardos catch-and-run-ja volt, melyet Julius Thomas idei 4. TD elkapása követett. A védelem pedig első adandó alkalommal megnyugtatta a hazai közönséget, hogy csak pillanatnyi üzemkimaradásról volt szó, egy 3&outtal lezavarták a Raiderst, hagyva időt a támadóknak hogy tovább növeljék az előnyt a félidőig. A meccs képét tekintve sokan 7 pontban reménykedtek, de végül be kellett érni 3-mal. (a meccs krónikájához tartozik, hogy a legvégén lett volna lehetősége a Raidersnek egy 68 yardos mezőnygól kísérletre, ami NFL rekord lett volna, s ha valakinek valahol van erre esélye, az Janikowski a MileHighon, de nem próbálták meg, így maradt az állás) 27-7.

A második félidőre aztán ahogy lenni szokott, húztunk valami újat, amire nem készült az ellenfél. Ez a tőlünk ritkán látható 13 personel, azaz a 3 TE-es felállás. A no huddle rövid passzos játék megmaradt, hatékony futásokkal tarkítva, azonban a vörös zónához köezeledve megint elfogyott a lendület, s be kellett érnünk egy FG-lal. Egy újabb 3&outtal a támadók kezében volt a lehetőség, hogy végleg lezárják a meccset, s egy darabig úgy is tűnt, hogy sikerülhet is nekik, ráadásul az egyre gyakoribb futó playekkel az órát is sikerült megölni, azonban a redzoneban a Cladyt egészen addig jól helyettesítő Clarkon átjutott Lamarr Houston, s nem csak hogy sackkelte Manninget, de a labdát is sikerült megszerezniük a fosztogatóknak. Az egyre tartalékosabb védelem pedig érhetetlenül üresen hagyta a célpontokat, Pryor a lábának köszönhetően életben tartotta a playeket amíg kellett, s pontosan passzolt, talán a legjobb meccsét játszotta hétfőn. Pillanatok alatt végiggázoltak rajtunk, s végül az RB Derren McFadden, ha már a futás egyáltalán nem ment neki, passzal próbálkozott, hadd lássuk mi is, mik azok a momentumok, amik örömet okozhatnak a silver&black szurkolóknak. 30-14.

A védők azonban továbbra se találták az ellenszert, sőt egyre könnyebben hatoltunk át rajtuk futásokkal is. Hillman remek napot fogott ki, jutalmul kapott egy lehetőséget, hogy TD-t szerezzen, s a fiatal RB élt is vele. Az eddigre már Ihenachot is nélkülöző védelem ugyan már nem tudta azt a teljesítményt mutatni, mint a meccs elején, de azért volt még méregfoga. A célterülethez közeledve kis híján megszerezték a labdát, majd egy "goal line stand"-del végül megtették ami tőlük telik. Egy feladat volt hátra lepörgetni az órát. Egy darabig úgy tűnt Montee Ball révén ez sikerülhet is, újonc futónk kifejezetten jó futásonkénti átlaggal haladt egész meccsen, s a végén is tudta hozni a 1st downokhoz szükséges yardokat, amikor egyértelmű volt, hogy futunk, és hogy ő fut, azonban a végén sajnos egy labdavesztéssel elrontotta a napját, a labdaszerzést pedig 7 pontra váltotta a Raiders, de ez már csak a győzelem arányát befolyásolta, mást nem. A vége 37-21.



Értékelés

Az offense most is megállíthatatlan volt, Manning ha így folytatja számtalan egy szezonra vonatkozó NFL rekordot megcélozhat, a teljes karrierre vonatkozó rekordoknál meg csak az számít, hogy marad-e elég ideig. Ha kitölti jelenlegi szerződését, a legtöbb statisztikai lista az ő nevével fog kezdődni. Ezúttal 374 yarddal, 3 TD-vel, 135,81-es passer rainggel zárt. Akik ebben legnagyobb segítségei voltak az a "3 amigo". Decker 8 elkapás 133 yard 1 TD, Demaryius Thomas 10 elkapás 94 yard, Wes Welker 7 elkapás 84 yard 1 TD. Mellettük Julius Thomas ezúttal csak 3 labdát kapott, de az egyik TD az ő nevéhez fűződik. Ami a Clady nélküli falat illeti, ők a strip sack ellenére is azt lehet mondani, hogy megfelelő védelmet biztosítottak Manningnek, ráadásul a futáshoz is nagyon jól blokkoltak. Manny Ramirezre se lehet semmi panasz, a két OG hírnevéhez méltón játszik, mindkettő Pro Bowl esélyes, mégis a 2 OT akiről első sorban szót kell ejteni. Orlando Franklinről mindig is tudtuk, hogy nagyon jól blokkol a futáshoz, s ezt azóta is látjuk tőle nap-mint-nap, de hihetetlen mennyit fejlődött pass protectionben is. A másik oldalon pedig Chris Clark, ha nem is a legrettegettebb pass rush ellen, de remek munkát végzett a trip sack ellenére. Ha említettem a jó futás blokkolást, meg kell említeni a futókat is. Múlt héten Moreno tündökölt, most a 2 fiatalon volt a sor. Montee Ball 11 futás 61 yard, ez nagyon jó futásonként átlag, ráadásul kis szórással, kár a végén azért a fumble-ért, de ez a tanuló pénze. Ronnie Hillman viszont hibátlanul játszott. 9 futás 66 yard 1 TD, eddigi legjobb meccse volt. Mivel 3 futó osztozik a snappeken, egyik se tud majd egyénileg kitűnni, de a nyitó fordulóban mutatott gyenge teljesítmény után, most lehet bizakodni, h ha kell, a földön is játékban lehetünk. Ha összességében nézzük a 3 RB-t, 166 yard 32 próbákozásból, ez nagyon jó teljesítmény. Az elismerésből kijár Manningnek és Gase-nek is, mert nagyon jó volt a play calling. Ezúttal gyakorlatilag minden skill játékos halálos fegyvernek bizonyult, s mindig azt játszottuk meg, aki a legjobb helyzetben volt. Annak ellenére, hogy minden összecsapáson egyre "kevesebb" pontot szerzünk, újabb és újabb dolgokban bizakodhatunk a meccsek után. Érdekes, hogy a magabiztos sikerek ellenére, Oswi eddig nem léphetett pályára...

A védelem meglepő módon kicsit gyengébb meccset hozott, de nem kell rosszra gondolni tényleg. Amíg szoros volt 1st downt se nagyon engedtek, s egyetlen szerencsétlenkedés rontotta az összképet a hosszú TDnél. A nagy Darren McFadden 12 próbálkozásból 9 darab yardot tudott haladni ellenünk, 0.8-as átlaggal. 3 meccs alapján messze miénk a legjobb futás elleni védekezés. Amiről mindig hosszabban kell beszélni az a passz elleni. A Ravens ellen a sok yard ellenére nagyon jó volt, a Giants ellen, a 4 labdaszerzés tette azt nagyon jóvá a sok (kamu)büntetés ellenére, Pryor viszont 112,35-ös passer ratinggel passzolt ellenünk. Ez tőle nagyon szép, a védelemtől viszont gyenge. A teljes képhez hozzá tartozik, hogy a meccs elején csak egy nagy egyéni hibának köszönhetően, egy kilógó play javította mutatóit, ami a kevés próbálkozás miatt jelentős súllyal van benne, a 112,35-ben. Ezzel nem a bizonyítványt akarom magyarázni, de ez mindenképp jobb, mintha minden playből hasonlóan jól teljesítene, és úgy tudná összességében ugyanezeket a számokat. A matematikában nagyjából ezt hívják szórásnak, sportban talán mondhatjuk konzisztenciának, bár azt nem egy meccsen belül szokták nézni... A meccs vége felé közeledve aztán stabilizálódott Pryor remek formája, akkor is, ha 2 CB és egy S hiányzott a sorból addigra, és megnyugtató előnyben játszhattunk. A secondaryből ezúttal nem tudok senkit se kiemelni, aki olyan nagyot játszott volna. Mintha többet lettünk volna zónában mint ember fogásban, valószínűleg a "futkározós QB" miatt. Ami jobban aggaszt az a pass rush hiánya. Von Miller és Doom nélkül ebben a tekintetben ez a tavalyi csapat kicsúfolása. És a sok passzolt yard is elsősorban ennek köszönhető, több sack -> kevesebb elindított passz -> kevesebb passzolt yard. És nem csak a sack kevesebb, hanem a "nyomás" is, és hogy tetézzük a problémát, ezeket a "pressure"-öket kevésbé hatékonyan használjuk ki, kisebb %-ukból van sack. Pryor pedig egészen jól tudott játszani ellenünk nyomás alatt. Von Miller visszatérése ezen nagyon sokat fog javítani, már csak 3 hetet kell kibírnia letartóztatás nélkül. A végére hagytam a jót, ez pedig a front7. elől Vick és Knighton minden futást elpusztítanak, pedig találkoztak már jó futókkal. Run DMC-nek esélye nem volt közöttük. Ezen felül Nate Irving ezúttal aki fellépett oda, és onnan nem volt tovább. Irving 8 tackle-lel zárt és ezek majdnem mind, vagy talán mind olyan volt, amikor minimális előrejutás után tudta megállítani az ellenfelet, esetleg még a line of scrimmage nélkül. Pryort pedig viszonylag sikeresen bent tartottuk a zsebben. Ki kell emelni a másik két LB-t is, Woodyt és Trevathant. A még mindig nagyban a sebességre épülő Raiders-szel tudták felvenni a tempót. Látni őket teljes sebességgel futni az eseményhorizont felé, mindig nagyszerű látvány.

A speciális egységből ezúttal Matt Prater az akit ki lehet emelni, 3-ból 3-mat rúgott be, köztük egyet 50+-ról, s ezúttal a 40 és 41 yardos kísérlet se bizonyult túl közelinek. Hollidaynek volt egy szép visszahordása 20 yardért, igazolva hogy ő is nagyon veszélyes játékosa a csapatnak. Fun fact, apró termetű visszahordónk az alapszakaszban még veretlen. Tavaly 5-0 a Texansszal, majd 11-0 a Broncos-zal, idén 3-0 a Broncos-zal :)

Összességében elégedettek lehetünk, csak úgy mint múlt héten és két hete, a sérülések viszont sajnos nem kerülnek el minket. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy egyelőre ezek se fékeznek le minket. Offense, Defense, Special Team, mind képes meccset nyerni nekünk, jelenleg úgy tűnik igazi fekete napra van szükség, hogy megállítsák a menetelésünket, azonban láthattuk a PO-ban tavaly, hogy előfordulhat, hogy egyszerre nem megy a támadóknak és a védőknek, és az az ST szárnyalása mellett is elegendő lehet a vereséghez...



AFC West

A Kansas City Chiefs Andy Reid első meccsén volt csapata ellen magabiztos, 26-16 arányú győzelmet aratott a Philadelphia Eagles ellen, így továbbra is veretlenek. Úgy tűnik eltökélték, hogy versenyfutásra késztetnek minket. Az eddig megállíthatatlannak tűnő Eagles offense, a földön ugyan McCoy 158 és Vick 99 yardával uralta a meccset, azonban a pontok elmaradtak, s amikor passzolni kellett volna, hát a sasoktól azt várná az ember, hogy a levegőben jó, de ez valami új fajta lehet... A Chiefs pedig egy szürkébb Alex Smith teljesítmény mellett is meg tudta szerzni, és tartani az előnyt, passzra késztetve ezzel a szárnyaszegett sasokat. Jamaal Charles földön és levegőeben összesen 172 yarddal vette ki a részét a támadásból, a védelem pedig egy pick6-szel segítette ki őket, Erik Berry révén illetve Justin Houston 4,5 sackkel terrorizálta Michel Vicket. Győzelmükkel máris felülmúlták tavalyi szereplésüket, s tovább erősítik szezon előtti önbizalmukat. Meccsről meccsre jobban örülök, hogy csak akkor játszunk velük, amikor már lesz Von Miller.

A San Diego Chargers nem tud olyan meccset játszani, amin 3nál több pont van közte. Múlt héten azt írtam, így nem fognak unatkozni a szurkolók, s valóban nem unatkoztak most se, azonban az öröm is elmaradt. Phillip Rivers újabb 4. negyedes leolvadásának kihasználva a Titans megfordította ellenük a meccset az utolsó negyedben Jake Locker nagyszerű játékának köszönhetően (17-20). Rivers pedig hiába játszik jól egy félidőn vagy 3 negyeden keresztül, a végén a Houston is megfordította ellenük és most az exHouston is /*A Tennessee Titans korábbi Houton Oilers, csak elköltöztek*/. Ezzel pedig a Bolts 1-2-vel áll, komoly lépéshátrányban nem csak velünk szemben, hanem a Chiefsszel szemben is...

Az Oakland Raiders nem tudott meglepetést okozni, és ezúttal szorossá se tudta tenni a találkozót (21-37), Pryor játéka azonban figyelemre méltó volt. Csapat szinten azonban ha néhány előzetes várakozást fölül is múlnak, ez továbbra is a liga leggyengébb csapatainak egyike, csak nem annyira gyenge, mint arra számítani lehetett volna, s képesek egy-két highlight playre bárki ellen, ez azonban a győzelemhez kevés. Továbbra is minden duplavét meg kell becsülniük, s várni a következő szezont amikor végre lesz helyük építkezni...

Előretekintés

Következő héten az Eagles látogat hozzánk. Új vezetőedzőjük, Chip Kelly meglehetősen unorthodox, de hatékony támadójátékot rakott össze, viszont megörökölte Andy Reidtől a nagyon gyenge védelmet. A támadó oldalon sok NFL-ben még nem, vagy nagyon ritkán látott dologgal próbálkoznak, amik ellen nehéz készülni, viszont ezek egyelőre nem hoznak túl nagy sikert, de bennük van a veszély és azon kevés csapat egyike, akik még nálunk is nagyobb tempót diktálnak. Nos a mi védelmünk erre fel van készülve, az övék viszont kapitulált már gyengébb támadósor ellen is, mint a Manning vezette Broncosé. A meccs vasárnap 22:25-től lesz, Hajrá Broncos!

Az első meccs megnyerése ellenére a Colorado Rockies csapata sajnos elvesztette az Arizona Diamondbacks elleni hazai párharcot a hétvégén.



1. meccs, péntek: Rockies-Diamondbacks 9-4
A párharc első összecsapásán Chacin lehetett a kezdő dobó, a belső négyest Helton, Rutledge, Tulo, Arenado alkották, kívül Culberson, Dickerson, Blackmon voltak, míg az elkapó most Pacheco lehetett. A kezdés kicsit álmosan sikerült és Chacin az első ütőtől kapott egy triplát, a másodiktól pedig egy 2run HRt, Pollock juttatta előnyhöz a vendégeket. A mieinknél az első három ütő simán kiesett, majd egy walkot és egy singelt engedtünk, a második alján egyedül Tulo járt bázison egy single jóvoltából. Ezt követően két futót bázisra engedtünk, de a Rutledge-Tulo-Helton dupla játékkal sikerült védekezni, majd Culberson singlet követően a dobó Chacin 2run hazafutásával egyenlítettünk 2-2re. A következő dobórészben ismét singlet és walkot engedtünk és újra egy dupla játékkal védekeztünk, mialatt részünkről egyedül Tulo járt bázison egy sétával. Az ötödik tetején egy HBP után bemutattuk a harmadik double playt is, majd Arendo walk után Culberson kapott dupla játékot. A hatodik tetején Chacin három futót is bázisra engedett, de Bloomquist ellen lineouttal sikerült hárítanunk, majd rögtön az első ütő Blacmon hazafutással átvettük a vezetést, Rutledge singlet ütött, Dickerson 2run HR jóvoltából pedig kezdtünk ellépni, kisvártatva Helton double és Pacheco single által fogott bázist, Culberson RBI singlelel pedig 6-2re léptünk el. A hetedik tetején Boggs ellen Goldschmidt vágott be egy solo HRt, majd Blackmon bázisra kerülését követően két out mellett Tulo hintett egy 2run HRt, mellyel már 8-3ra megléptünk. A nyolcadik dobórészt Belisle egy 2out double ellenére lehozta, nálunk Arenado single és Culberson walk révén került fel, nem sokkal később pedig Wheeler lőtt RBI singlet. Abszolút elhúztunk a D'backstől, az utolsó játékrészben Corpas ellen egy séta után Goldschmidt még szépített egy singlelel, de már nem veszélyeztették a sima győzelmünket.
- Az ütések számában 13-9re végeztünk, Tulowitzki két találata közben megszerezte a 24. hazafutást az évben és elérte a 80 pontot. Blackmon az ötödik HRt és a 19. RBIt regisztrálta, Dickerson is már a negyedik hazafutását lőtte és a 16. pontját szerezte a csonka szezonjában. Chacin pedig az első hazafutását ütötte karrierje alatt, közben hat játék alatt kapott két ponttal lehozta a 14. győzelmet a szezonban.

2. meccs, szombat: Rockies-Diamondbacks 2-7
A második meccsről Tulo szabadnapot kapott, Herrera helyettesítette, a hármason pedig LeMahieu kezdett, a soros dobó McHugh lehetett. A legelső menetben egy singlet követően Prado duplájával jutott vezetéshez a D'backs, eközben Blackmon double és LeMahieu single után sajnos zsinórban három outot szenvedtünk el. A folytatásban egy dupla után Gosewich single találatával növelte tovább az előnyét a vendég csapat, nálunk ismét csak három kiejtés történt. A harmadik tetején gyorsan két singlet szedtünk be, aztán a Davidson hazafutással takarított, majd Parra dupláját követően Owings jegyzett pontot érő doublet, amivel már 6-0 volt az arizonaiak előnye. Ezt követően Blackmon révén egyetlen single ütésre voltunk képesek, majd McHugh hozott egy hibátlan dobó részt, nálunk pedig Helton egy single után egész messzire jutott és Pacheco sac flyból szereztünk pontot. Az ötödik játékban két kiejtés után két singlet kaptunk, de összehoztuk a harmadik outot, miközben hazai oldalon egyetlen séta történt. A hatodikra McHught Manship váltotta és biztosan kiszórta a szembejövő három ütőt, majd Culberson és Rutledge single ütéseit követően Herrera RBI singlelel volt eredményes a szépítésért. Négy pontra zárkóztunk fel és Boggs gond nélkül teljesítette a következő inninget, ezalatt a mieinknél egyedül Blackmon vállalt egy single találatot. Scahill a következő inningben egyetlen singlet kapott, részünkről pedig Culberson single után három kiesés történt. A kilencedik tetején az első single után Goldschmidt RBI singelel tovább növelte a különbséget és mivel az utolsó játékrészben nem voltunk képesek már bázisra kerülni, kialakult a 7-2es végeredmény.
- A D'backs végig vezetve magabiztosan győzött, 14-9 arányban értek el nálunk több ütést. A leadoff hitter Blackmon öt beállás alatt három ütést regisztrált, a pontjainkat Herrera és Pacheco szereztek. McHugh harmadszor is vereséget szenvedett, öt inning alatt 11 ütést és hat futást kapott. Manship és Boggs egy-egy hibátlan inninget hozott, Scahill a maga két játéka alatt beszedett egy futást.



3. meccs, vasárnap: Rockies-Diamondbacks 9-13
Visszatért Cuddy RFnek, Tulo SSnek, Arenado 3Bnek, Torrealba pedig elkapónak az utolsó mérkőzésre, a kezdő dobó Nicasio volt. Az első dobójátékot magabiztosan lehoztuk három kiejtéssel, majd Blackmon egy single után caught stealing áldozata lett, Tulo pedig egy sétát harcolt ki. A második felvonásban az első két futót bázisra engedtünk, Parra duplával vezetéshez jutott a D'backs, őt követően Owings 2run doublet hintett, Eaton pedig egy singlelel volt eredményes, pillanatok alatt 4-0ra elhúztak tőlünk. Eközben a Rockiestól csak Arenado járt bázison egy singlelel, majd egy séta után Goldschmidt doublelal volt eredményes, egy single után pedig Davidson vágott RBI doublet, dobót cseréltünk és Francis ellen Parra RBI singlet hintett az immár 7-0s eredményért. A harmadik alján Blackmon és Tulo regisztrált egy-egy singlet, majd Cuddy RBI singlelel szereztük meg az első pontunkat. A negyedik tetején két singlet kaptunk, de a Francis-LeMahieu-Helton DPvel kiválóan védekeztünk, majd Helton leadoff doublet követően Torrealba singlelel találtunk be. Aztán Pomeranz regisztrált egy hibátlan játékot, majd Tulo és Cuddy kerültek bázisra, egy out mellett pedig Helton küldte haza mindkettejüket egy duplával, 7-4re jöttünk fel. A folytatásban Lopez két doublet szedett be, a másodikból két out mellett Pollock szerzett pontot. A következő akcióban LeMahieu singlet jegyzett, Tulo azonban double playt kapott, majd Outman csak egy singlet engedett, nálunk pedig Cuddy single után ezúttal Culberson esett ki dupla játékkal. A nyolcadik tetején Ottavino ellen két single esett, majd Arenado dupláját követően Wheeler RBI singlelel jöttünk közelebb. Ezt követően azonban az újonc Bettis felengedte az első két futót és Davidson 3run HRal takarított, majd egy singlee után Bloomquist triplát vágott és még Eaton is beküldött egy sac flyt. Az utolsó támadást Tulo sétájával kezdtük, Culberson duplával feltolta mindkettejüket a pontszerző bázisokra és Helton 2run RBI singlelel jeleskedett, majd a következő single ütést Torrealba jegyezte, Pacheco RBI singlelel szerzett pontot, Blackmon single után újabb futó ért be, de 13-9nél jobban nem tudtunk már felzárkózni.
- Helton három ütésből összesen négy RBIt postázott, Blackmon szintén megint három találatig jutott. Cuddyer visszatérésként ugyancsak három ütést vállalt és egy pontot is szerzett. Nicasio a harmadik inning közben távozott, hét pontot kapott az idei kilencedik vesztes meccsén. Később Lopez ellen egy, Bettis ellen öt arizonai futás született.

Az NL West divízió jelenlegi állása (W-L):

1. Los Angeles Dodgers 90-66 (156 meccs)
2. Arizona Diamondbacks 79-76 (155 meccs)
3. San Diego Padres 72-83 (155 meccs)
4. San Francisco Giants 72-84 (156 meccs)
5. Colorado Rockies 71-86 (157 meccs)

A másik csoporton belüli párharcot a Dodgers 2-1re nyerte a Padres ellen, a Giants pedig háromból kétszer kikapott a Yankees otthonában. A következő napokban SF-LAD és SD-ARZ párharcok következnek a divízióban, a mieink pedig legközelebb a Boston ellen játszanak le két hazai meccset.

Tehát a folytatásban a Boston Red Sox csapatát látjuk vendégül a következő időpontokban: szerda 02:40, csütörtök 02:40. Reménykedjünk a sikeres hazai folytatásban. GO ROCKIES!!!

Miután otthon legyőztük a címvédőt a szezonnyitón, a 2. fordulóban sikerült a 2011-es bajnokot is legyőzni, ráadásul hasonlóan meggyőző teljesítménnyel, 41-23-mas arányban múltuk felül a New York Giants csapatát (és a bírókat). Ez által az elmúlt 2 Super Bowl győztese ellen összesen 90 pontot szerzett a csapat Peyton Manning vezérletével.



Összefoglaló:

Mi kezdhettük a meccset, s ott folytattuk, ahol múlthéten a hollók ellen abbahagytuk. Elsősorban rövid passzokra alapuló gyors playekkel lépdeltünk át a pályán. 11 játékba került átlépni a félpályát, de ritmust megtörve egy sikeres hosszú passzal máris gólhelyzetben voltunk, a következő playben azonban Montee Ball azonban a gól vonal közelében elejtette a labdát. A Champ Baileyt továbbra is nélkülöző védelem már koránt sem ott folytatta ahol abba hagyta, rögtön az első játékból sikerült a kisebbik Manningnek egy 51 yardos hosszú átadás Victor Cruzhoz Chris Harris mellett, itt azonban el is fogyott a lendület. Manningnek nem volt több siekres átadása a driveban, a futást pedig teljesen leradíroztuk, így be kellett érniük egy mezőnygóllal. A negyed hátralévő részében több pont nem is született, a mi támadóink látványosan elvesztették a ritmust, a védelmünk viszont szinte yardot se engedett futásból a célpontokat pedig a secondary tette megjátszhatatlanná, így hiába nem volt nyomás Eli-on 1st downra se volt képes az első driveot követően a negyedben. 0-3

Az első negyedben a "field position battle"-ből mi jöttünk ki jobban, így az ellenfél térfeléről kezdhettünk támadást, amit a második félidő legelején 2 nagyobb játékkal pontra is váltottunk. Egy Manning Welker 17 yardos összjáték készítette elő Moreno 20 yardos futott toutchdownját. Válaszul ami nem sikerült a Giantsnek saját erőből az sikerült nekik a mi hibáinkból vagy épp a bírók segítéségével. Hiába szerzett labdát a védelem egy szabálytalanság miatt visszafújták, s végül csak a gólvonalon tudtuk megállítani a New Yorki gárdát, de így is felzárkóztak 1 pontra. S egy újabb hamvába holt támadási kísérlet után ők támadhattak kedvező mezőnypozícióból Colquitt gyenge puntja után. Újabb vélt vagy valós védelmi szabálytalanság által életben tartott pontszerző drive-val pedig átvette a vezetést a Giants, azonban bőven hagytak időt a visszavágásra, s a félidő végére Manning is összeszedte magát, ellenben Wes Welker gyors egymásutánban 2 labdát is elejtett, így nekünk is be kellett érni egy field goallal, s még egy támadásra a fiatalabb testvérnek is maradt ideje. Az újabb megkérdőjelezhető bírói ítéletet azonban ezúttal nem field goal követett, hanem egy interception. Miután egy elkaphatatlan labdára bedobták a DPI-t a bírók DRC-re, új CB-nk elegáns bosszút vett, s a következő playben azonnal lehúzta Manning labdáját az endzoneban, maradt tehát a 10-9

Ahogy múlthéten, a félidei elemzés ezúttal is meglátszott a csapaton (már tavaly is ez volt az egyik legnagyobb erősségünk). Bár azt nem mondanám, hogy a passrush olyan nagyon beindult volna de sackkel, majd 3&outtal kezdte a védelem a második játékrészt, az offense pedig talán mondhatjuk a tavalyi év alapján is, hogy jó szokásához híven pontszerző drive-val kezdte azt. A teljes drive-ot "no huddle"-ben teljesítettük, s a végén Welker 2 yardos elkapása koronázta azt. Hogy ne tudjuk hamar eldönteni a meccset arról a bírók tettek, összesen 4 first downt érő büntetéssel, melyek között a kérdéses és egyértelműen téves ítéletek egyaránt voltak. 1st & goalról összesen próbálkozásuk. A DRCre dobott DPI és a Knightonra dobott taunting a játékosoknak meg kellett kapaszkodni a pályába, hogy ne essenek le róla, annyira lejtőssé vált... Mielőtt a bíróknak el kellett volna kérnie a labdát, hogy ők maguk vigyék be, nagy nehezen összejött Brandon Jacobsnak 1 milliméterről... Szerencsére a támadókat nem nagyon tudták büntetni a bírók, ráadásul amit elvettek tőlünk az előző driveban azt a szerencse visszaadta nekünk, miután Demayius Thomas fumblejét követően a pattogó labda Knowshon Moreno kezében landolt. Moreno egyébként is nagyon elemében volt, ezt a drive-ot is ő fejezte be egy az előzőhöz kísértetiesen hasonlító futással, csak ezúttal 5 yarddal hátrébbról. A záró játékrész előtt ezáltal 24-16.



Az utolsó negyedben pedig továbbra is üldözte az óriásokat az a bizonyos karma. Manning passzába Tony Carter olyan szerencsésen ütött bele, hogy az utána a sarkára pattant, ahonnan Chris Harris kezébe. Egészen lehetetlen play volt az óriások térfelén. A gólhelyzetet pedig a támadók gólra váltották, Peyton Manning ezúttal Julius Thomast ajándékozta meg egy 6 pontot érő átadással. A Giants pedig se futni, se passzolni nem tudott, hamar puntra kényszerítettük őket, amit Trindon Holliday idei első punt return TD-je követett. 81 yardot kellett megtennie az endzoneig. Ezzel a mérkőzés gyakorlatilag el is dőlt, csak a hazaiak nem akartak róla tudomást szerezni, a kis Manning tovább dobálgatta a labdát, a secondarynk meg tovább gazdagodott a labdaszerzésekkel, Rahim Moore a harmadik. Köszönhetően a kiengedő offensenek, s a nem enyhülő bírói támogatásnak sikerült ugyan közelebb zárkózniuk miután Eli Manning nyomás alatt jól játszotta a labdát Scotthoz, akire nem jutott ember. Az onside kick azonban már nem sikerült neki, mi pedig az órát pörgetve field goalig jutottunk, s a Giantsnek már csak annyi ideje maradt, hogy Eli mégegyszer eladja a labdát, összesen negyedszer. A talán legtöbbet büntetett Tony Carter vehetett utoljára elégtételt az őt ért sérelmeken... A vége 41-23.

Értékelés

A támadók a múlthetihez hasonlóan eredményes ám annál kiegyensúlyozottabb teljesítménnyel dominálták az ellenfelet. Manning ezúttal "csak" 2 TD átadást mondhat magáénak, ellenben Moreno lévén hatékony futójáték is szépítette a támadók statisztikáit, és játékképét. A múlthéten sokat hibázó Decker tudott javítani a Ravens elleni teljesítményén, bár ezúttal is volt csúnya dropja, mégis ő volt aki legtöbbször üresre tudta játszani magát, és Manning kedvenc célpontja lett a meccsen. Wes Welker ellenben magára vállalt nem egyet Decker múltheti dropjaiból, de egy TDvél sikerült kozmetikáznia az összképet. A 2 Thomas egy kicsit gyengébb szürkébb teljesítménnyel, de részesei voltak Manning újabb 300+os meccsének. Julius 6 elkapásból csak 47 yardot hozott össze, 1 TD-vel, s Demaryiustól is szokatlan, hogy 5 elkapás csak 52 yardra legyen elég. Sokat voltak játékban ugyan, összesen 11 passzal ami több mint a siekres átadások harmada, de a nagy playek most elmaradtak. A futók közül Moreno a meccs egyik hőse lett, Montee Ball viszont a labdavesztésen kívül is gyenge napot tudhat magáénak, Hillman pedig egyetlen lehetőséget kapott. A puszta tény, hogy az elmúlt 2 év bajnokának összesen 90 pontot adtunk nagy önbizalomra adhatna okot, azonban sajnálatos módon a garbage timeban az offense egyik legfontosabb eleme, Ryan Clady a szezonja végét jelentő bokasérülést szedett össze. A vak oldali passz védelmező minden csapatban az egyik legfontosabb poszt, még ha látványos dolgokat nem is látni tőle, ha jól végzi a munkáját. Helyét Chris Clark veszi majd át, akivel nagy hirtelen gyorsan hosszabbítottunk is további két évre, de aligha bír el egyedül azokkal a passrusherekkel akikkel Clady egymaga megbirkózott. Ez azt jelenti, hogy egy RB-nek vagy egy TE-nek be kell segítenie. Ennél fogva valószínűleg többet látjuk pályán Morenot aki amellett, hogy jelenleg futásokban is a legjobb, úgy passz blokkolásban kérdés nélkül a legkalkalmasabb a jelenlegi keretben. Valószínűleg többet használunk majd 2TE-es felállást ami Welker játékidejét redukálhatja, vagy amikor csak egy TE lesz pályán, akkor az a Julius Thomasnál sokkal jobban blokkoló Dressen lehet, ha felépül sérüléséből, mert idén még ő sem tudott játékot vállalni. Akárhogy is, ez egy skill játékos elvesztése, mert helyette eggyel több embernek kell Manninget védekezni. Elnézve eddig az O-t, ez nem biztos, hogy nagyon visszaveti őket, ...az alapszakaszban, de mindenképp ez az év eddigi legrosszabb híre, pedig 6 hétig nélkülöznünk kell Von Millert, s amúgy is sok a sérültünk.

A védelem is hasonló teljesítményt mutatott mint múlthéten. Futni gyakorlatilag nem is lehet ellenünk. Passzolt yardok tekintetében megint összejött, több mint 300 a büntetéseken felül is, de 4 INT kíséretében megint azt mondhatjuk, hogy a passz védelmet legjobban reprezentáló defensive passer rating tekintetében ezúttal is a kiemelkedően jónak mondható 50 körül zárt a capat, egy mindenképp átlagon felüli irányító és egy kifejezetten jó elkapó sor ellen, a 2 legjobb védőnket Von Millert és Champ Bailey nélkülözve. Azonban vannak aggasztó jelek bőven. Egyrészt a rengeteg büntetés ami maitt a győztes meccs ellenére nem tudtam leakadni a bíró témáról az összefoglalóban, míg a szakkommentátor Chris Simms, is megjegyezte, hogy lejtett a hazai pálya, annak ellenére, hogy ő korábban a New York Giants irányítója volt (egyébként akkor amikor minket legyőztek az 1986-87-es Super Bowlon), addig azt is meg kell említeni, hogy nem minden büntetés volt jogtalan, s ha csak a jogos büntetéseket nézzük, akkor is aggasztó lenne az eredmény. Továbbá a passrush nem is emlékeztet a tavalyira. Egyetlen egyszer tudtuk levinni a földre, az egyébként kiváló lábmunkával és menekülési képességekkel megáldott kisManning ellen. Trevathan sackje mellett ugyan nagyon sokan büszkélkedhetnek pressure-rel, JDR kreatív blitz hívásinak köszönhetően, de azért elmondhatjuk, nagyon hiányzott Elvis Dumervil és Von Miller... A másik baljós árny, az a misstackleök növekvő száma. Vasárnap mindig volt valaki aki takarítson, de több hibát fel lehetett fedezni, amik sokba kerülhettek volna ha nem kapja el a fonalat a második félidő elején az offense. A fron7 teljesen megölte a futást, de nem sok nyomást tudott helyezni az irányítóra, a secondary pedig jó volt emberfogásban, de egy-egy sokba kerülő hibával nem egyszer életben tartották az ellenfél támadását. A sokba kerülő hiba nem mindig a bíróktól jött. A DRC-Harris-Carter hármastól láthattuk egyaránt nagyszerű játékokat, labdaszerzést, de nagy hibát is. Ihenacho ezúttal is mindenhol ott volt, de egy buta szabálytalanság miatt a részéről labdaszerzés helyett FG lett. Talán egyedül Rahim Moore volt aki hiba nélkül hozta a meccset.

A special team múlt héten egy blokkolt punttal, most egy visszahordott punttal hívta fel magára a figyelmet. Nagy örömömre nem koptatjuk Welker tehetségét az ST-ben, Holliday meg tesz róla, hogy ne is nagyon merüljön fel ez az opció. Úgy tűnik minden héten benne van az ST-ben egy nagy játék, ami a szárnyaló O és a tartalékosan is nagyon erős D mellett csak hab a tortán...

Mindent egybevéve továbbra is esélyesekhez méltón vesszük az akadályokat annak ellenére hogy több nagy név hiányzik a csapatból, akik visszatérésétől azt reméljük csak jobbak leszünk. Clady viszont nagyon hiányozhat majd a szezon hátra lévő részében. Hogy mennyit ér a 90 szerzett pont, a domináns futás elleni és hatékony passz elleni védelem arról két meccs után még korai ódákat zengeni, de az első jelek mindenképp biztatóak...

AFC West

A Kansas City Chiefs egy a végletekig kiélezett meccsen 17-16 arányban felülmúlta Amerika csapatát a Dallas Cowboyst. A törzsfőnökök elsősorban a védelmüknek köszönhették győzelmüket, mely ezúttal szélről ugyan nem tudott nyomást helyezni az ellenfél irányítójára, azonban a földön ők voltak a pálya urai, s csak passzjátékkal nem tudott föléjük kerekedni a Cowboys. Támadó vonalon továbbra is a passzjátékban bízik Andy Reid, s Smith hozza is azt, amire számítani lehet tőle. Sokat vár a labdával, de a fal többnyire megvédi, ő pedig vigyáz a labdára, s ez ilyen védő teljesítmény mellett elég is. Jamaal Charles viszont kevésbé effektív mint a régi rendszerben, legalábbis a földön, elkapásokkal együtt azért átlépte a 100 yardot. Maga a Chiefs ezzel 2 meccs alatt máris annyi győzelemnél tart mint tavaly összesen. Rájuk nézek, ez egy magabiztos csapat, együtt vannak fejben és elhiszik, hogy tudnak győzni, ők lehetnek idén a meglepetés csapat. A védelmük képes meccset nyerni, a támadók meg nem fogják elveszteni. A Jaguars után még megvonhattuk volna a vállunkat, de a Dallas elleni sikert már nem lehet az ellenfél gyengélkedésével magyarázni, ez tisztán az ő érdemük...

A San Diego Chargers hasonlóan szoros meccsen tudott felülkerekedni aktuális ellenfelén a Philadelphia Eagles-ön. Több redzoneban elvesztett labdán sikerült felülemelkedni, és ha a védelem nem is tudta megállítani a Chip Kelly által összerakott offense-t, Rivers 400+ yardjára és 3 TD-jére nem volt válasza a felhőtlen városnak. Pontosabban volt nekik, Vick 428 yard és 2 TD, de az utolsó szó a Botlsé volt. A nagy adok kapok végén Novak 46 yardos field goaljával az utolsó pillanatban 33-30-ra nyert a San Diago Chargers. Riválisunknak tehát sikerült javítani a múltheti nagy összeomlás után, amikor az utolsó pillanatban ellenük lőttek sikeres mezőnygólt. Megszerezte ezzel első győzelmét volt támadó koordinátorunk, Mike McCoy. Amíg Rivers így játszik, addig bárki ellen lehet esélyük, akár a PO-ban is reménykedhetnek, de az biztos, hogy ha így folytatják a szurkolóik nem fognak unatkozni, az biztos.

Az Oakland Raiders tette teljessé a divízió dicsőségét, miután a liga leggyengébb csapatát, a Jaguarst ők is legyőzték. Miután múlthéten szimpatikus játékkal szoros vereséget szenvedtek a PO esélyes Colts ellen, most ha nem is olyan meggyőzően mint múlthéten a Chiefs, de behúzták a győzelmet 19-9-cel, ezzel máris több győzelmet szerezve, mint amennyit néhány szakíró jósolt nekik. Ettől függetlenül továbbra se kergethetnek túl merész álmokat, de a teljes kilátástalanságtól is messze vannak. 

Előretekintés

Jövőhéten jön az első csoportrangadó, amikor az Oakland Raiders látogat hozzánk.. Tavaly 6-0-val abszolváltuk a divíziót, de ezt idén minden bizonnyal nehezebb lesz megismételni, ugyanakkor nem a Raiders lesz a MileHighon, ami komoly problémát okozhatna nekünk. Egy dolog szimpatikusan küzdeni a Colts ellen, vagy legyőzni a Jaguarst, más dolog legyőzni minket otthon. Persze most találkozunk idén először "futkározóskjúbííval", ami tartogathat meglepetéseket. Tavaly Cam Newton jóformán semmit nem ért ellenünk, de akkor velünk volt Von Miller, ráadásul az egyik legjobb meccsét játszotta, most nélküle kell majd megállítani. Az eddig szárnyaló futás elleni védelmünket pedig az idén remek formában lévő McFadden fogja tesztelni. A meccs kedd hajnalban 2:40-től lesz. Hajrá Broncos!

A hét első felében a Colorado Rockies együttese döntetlenre végzett a St. Louis Cardinals elleni négy mérkőzéses hazai párharcban, végig izgalmas mérkőzéseket vívtunk.



1. meccs, hétfő: Rockies-Cardinals 6-2
A legelső mérkőzésen McHugh volt a beugró kezdő dobó, az infielden Helton, LeMahieu, Tulo, Arenado kezdtek, kívül a Dickerson-Blackmon-Cuddy trió kapott lehetőséget, az elkapó pedig Rosario volt. Az első dobórészt egy single után sorban három outtal abszolváltuk, majd Dickerson leadoff walkot követően máris vezetést szereztünk Tulo RBI doublelal. A második játékot egy single ellenére teljesítettük, majd egyedül Blackmon jegyzett egy 2out singlet. A harmadik tetejét hibátlanul lehoztuk, közben LeMahieu érte el az egyetlen ütésünket. Ezt követően mindkét oldalon három-három out történt, majd az ötödik tetején egy doublet követően Freese singlelel kiegyenlített a Cards. Aztán csak a PH Culberson ért el egy singlet, de rablás közben kiejtették, majd McHught Pomeranz váltotta, aki egy singlet követően egy dupla játék segítségével hozta a következő dobórészt. Támadásban megint mindhárom denveri kiesett, de a következő cseredobó Belisle háromból három kiejtéssel jeleskedett. A folytatásban Rosario és Rutledge single ütéseivel kezdtük, Blackmon RBI singlelel volt eredményes, mellyel 2-1 arányban ismét átvettük a vezetést. A nyolcadik dobórészre Bettist küldtük ki, aki engedett egy HBPt, majd Carpenter vágott be egy pontot érő duplát, ezzel ismét egyenlítettek a vendégek. Aztán Tulo és Helton léptek hamarosan bázisra, Rosario RBI singlelel ismét átvettük a vezetést, ráadásul őt követően Blackmon RBI doublet vágott be és a dobó helyén ütő Wheeler hazaküldte mindkét társát egy singlelel, így 6-2re fordítottunk. Az utolsó játékrészben Brothers csak egyetlen singlet kapott, a négy pontos különbséget tehát meg tudtuk tartani és megnyertük az első összecsapást.
- Tizenkét ütést szorgoskodtunk össze, melyből Blackmon hármat és két pontot vállalt, Rosario pedig két találatra volt képes egy RBI mellett. McHugh öt inning alatt egyetlen pontot kapott, később a győzelmet regisztráló Bettis kapott még egy runt, ellenben Pomeranz, Belisle, Brothers is hibátlan inninget teljesített.

2. meccs, kedd: Rockies-Cardinals 4-11
A második mérkőzésre Arenado került ki a kezdőből, LeMahieu húzódott ki a hármas bázisra, a kettesen Rutledge kezdett, az aktuális dobó Nicasio lehetett. Az első játékban két walk után Molina RBI singlelel szerzett vezetést a Cards, majd két kieső után Tulo és Cuddy jutottak bázisra, de Helton ellen befejeződött a támadás. Ezt követően egy single után Carpenter pontot érő singlelel voltak ismét eredményesek, nálunk kiesett az aktuális hármas. A harmadik dobórészben Nicasio ismét bajba került, az első dupla után Molina RBI doublelal csapott le, őt követően Adams RBI singlelel volt eredményes, egy walkkal újabb futó került pályára, Descalso 2run triplával takarított, két out mellett újra Carpenter talált be egy RBI singlelel, majd Scahill ellen Holliday is pontot érő ütést regisztrált, ezáltal 8-0ra húztak el tőlünk. Kezdett kilátástalan lenni a találkozó, részünkről egyetlen single ütésre futotta Dickerson erejéből, majd a vendégek is csak egy duplát jegyeztek, nálunk a negyedik alján Cuddy és Torrealba jártak bázison, a többiek kiestek. Az ötödik tetején egy HBPt követően Holliday 2run homerunnal módosította 10-0ra az eredményt, részünkről megint háromból három ütő elbúcsúzott. Aztán Francis egyetlen singlet engedett, denveri oldalon ismét háromból három out következett. A hetedik tetején Francis két single és egy walk által bases loadedot engedélyezett, de Molina ellen elhárította azt. Ezután Blackmon double és Rutledge walk által került pályára, Culberson RBI singlelel talált be, ráadásul egy mezőnyhiba jóvoltából újabb futó is beérhetett közben, majd LeMahieu RBI singlet hintett, Herrera single ütése után pedig Cuddy is betalált egy singlelel, 10-4re feljöttünk. A következő dobórészt Boggs két felengedés után egy double play közbenjárásával hozta le, két SO után Rutledge és Culberson jártak bázison, de szépíteni nem tudtunk. Az utolsó inningben Corpas rögtön két ütést engedett, majd egy wild pitch által az egyik futó hazaért, közben az utolsó elkeseredett próbálkozásban már képtelenek voltunk elkerülni a három kiesést.
- A vendégek 18-9 arányban több ütést vállaltak, három inning alatt eldöntötték a mérkőzést, csak a hetedikben tudtunk egy kicsit szépíteni. Cuddyer volt az egyetlen emberünk két ütéssel, ráadásul közben egy újabb pont jóvoltából a 81. RBIt is megszerezte az évben. Nicasio a harmadik inning közben távozott, nyolc ütést és nyolc futást szenvedett el, stílusosan a nyolcadik veresége volt. Scahill a következő 2.1 játékban két pontot kapott, később Corpas kapott még egy runt.



3. meccs, szerda: Rockies-Cardinals 3-4
A harmadik felvonáson Pacheco öltözött be elkapónak, a dobó Chatwood lehetett. Az első védekező részt hibátlanul teljesítettük, majd Dickerson és LeMahieu ütéseivel a pontszerző bázisokat foglaltuk el, őket követően Tulo mindkét futót beküldte egy singlelel és csak a Helton elleni dupla játékkal tudtak védekezni velünk szemben. A második tetején ismét három groundouttal védekeztünk, miközben egyedül Chatwood lépett bázisra egy error jóvoltából. Aztán a harmadik Cards támadás meghozta az egyenlítést, az első double után a dobó Wainwright talált be egy pontot érő duplával, melyet követően Carpenter RBI singlelel volt eredményes. A folytatásban Tulo jegyzett egyetlen singlet, majd egy doublet követően két out mellett Descalsot direkt sétáltattuk, de pechünkre Wainwright ellen nem hogy sikerült volna befejezni az inninget, hanem a Cards dobója pontot érő singlet ütött és 3-2 arányban visszavették a vezetést. Ezután két kieső mellett Blackmon és Chatwood vállalt egy-egy singlet, Dickerson ellen SOval ért véget a támadás. Az ötödik tetején egy double után Molina RBI singlet vágott, de a kettes felé tartva kiesett, nálunk mindhárom ütő könnyedén elbúcsúzott. A hatodik dobórészt háromból három kiejtéssel abszolváltuk, majd Helton leadoff doublet követően két out mellett Blackmon RBI doublelel zárkóztunk vissza egyetlen pontra. Ezt követően Outman egy singlet és egy walkot engedélyezett egyetlen outig, Lopez pedig két kiejtéssel zárta le a játékrészt. A mieink részéről a Dickerson-LeMahieu-Tulo hármas képtelen volt bázisra kerülni, majd Ottavino mutatott be háromból három outot, ám sajnos Pacheco singlet és Rutledge walkot leszámítva mi se jutottunk messzebb. A kilencedik tetején Brothers csak egy singlet kapott, majd az utolsó támadásban Fowler singlet jegyzett, Tulot szándékosan sétálni hagyták, Culberson singlelel feltöltöttük a bázisokat, sajnos azonban Helton ellen lezárták az akciót, így egy ponttal alulmaradtunk.
- Hiába volt több ütésünk 12-10 arányban, a vendégek győzelmét képtelenek voltunk megakadályozni. Két játékosunk végzett két ütéssel és valamennyi pontunkon ők osztoztak: Tulowitzki az újabb két RBIval már 76 pontos az évben, Blacmon a 18. pontját termelte. Chatwood az évi ötödik vereségét szenvedte el, miután hat inning alatt nyolc ütést és négy futást kapott. Ellenben a bullpen valamennyi tagja hibátlan volt, Ottavino és Brothers egy-egy teljes inninget hozott le.

4. meccs, csütörtök: Rockies-Cardinals 7-6 extra inningekben walk-off
Az utolsó mérkőzésen Oswalt lehetett a mieink dobója, Herrera bekerült a kettes bázisra, LeMahieu a hármasra, Torrealba volt az elkapó és Culberson is feltűnt az outfielden. A legelső dobórészben csak egyetlen sétát engedélyeztünk, majd Blackmon single után zsinórban három SOt szenvedtünk el. Aztán egy séta után a Tulo-Herrera-Helton dupla játékkal védekeztünk, egy újabb single után pedig hamarosan összejött a harmadik out, miközben Helton és Culberson ütéseivel nyomultunk előre és Torrealba RBI singlelel a vezetést is megszereztük, a Herrera elleni dupla játék közben újabb futó ért haza. Oswalt magabiztosan hozta a harmadik részt, Dickerson leadoff single után pedig Tulo 2run HRal takarított, Torrealba és Herrera single ütéseit követően a dobó ellen zárult le a támadás. Nem sokáig tartott a 4-0s előny, két walkot követően Beltran RBI singlelel volt eredményes, majd Molina sac flyt hintett, kisvártatva pedig Cruz duplájával egyetlen pontra felzárkóztak a vendégek. A soros támadásban egyedül Blackmon jutott bázisra, majd az első singlet követően Holliday single ütésével egyenlített a Cards, melyet követően Oswaltot Corpas váltotta. Az ötödik támadás alkalmával Culberson doublet és Herrera singlet jegyzett, de a pinch hitter Fowler ellen menteni tudtak. Ottavino háromból három kiejtéssel jeleskedett a következő részben, nálunk csak Dickerson járt bázison egy walk jóvoltából. Ezt követően a vendégek egyetlen singlet mutattak fel Outman ellen, majd Helton séta után sorban három kiejtést szenvedtünk el. A nyolcadik tetején a leadoff singlet követően két outnál Freese duplájával jutott előnyhöz a vendég csapat az újonc Bettis ellen, közben két outot követően Dickerson triplájával sikerült kiegyenlítenünk 5-5re. A kilencedik dobórészben Brothers két singlet szedett be, majd sajnos egy harmadikat is Hollidaytől, mellyel ismét lépéshátrányba kerültünk. Az első ütő Helton azonban bevágott egy solo HRt és egyenlítettünk, majd Herrera double után véget ért az alap játékrész. Az első extra inninget Belisle hibátlanul megoldotta, de mi se jártunk bázison, majd Pomeranz hozott három outot, közben egyedül Culberson ért el egy singlet. A következő dobójátékban csak egy sétát kaptunk, de egyetlen futónk se került bázisra, majd a 13. játékban Lopez dobott hibátlanul, egy single és egy walk közben ellenünk is összejött a három kiejtés. Ezt követően újabb háromból három kiejtéses játékrész következett mindkét oldal számára, aztán Scahill két felengedést követően hagyott szándékos sétát és Kozma ellen dupla játékkal védekeztünk loaded 1outnál. Aztán LeMahieu singlelel nyomult előre, az őt követő Dickerson belőtte a walk-off triplet és 7-6ra megnyertük az összecsapást.
- A 15 inninget át tartó küzdelem a mi sikerünket hozta, 21 ütést jegyeztünk a vendégek 12 találatával szemben. Dickerson és Tulowitzki voltak a legjobb pontszerzőink két-két ponttal, miközben Blackmon négy, Herrera és Culberson három-három találatot regisztrált RBI nélkül. A kezdő dobó Oswalt nem egész öt játék alatt öt ütésből négy futást szenvedett el, majd a továbbiakban Bettis és Brothers ellen született egy-egy run, de például Pomeranz és Lopez két-két inninget hoztak le, a végén pedig Scahill megszerezte idei első győzelmét.

Az NL West divízió jelenlegi állása (W-L):

1. Los Angeles Dodgers 88-65 (153 meccs)
2. Arizona Diamondbacks 77-75 (152 meccs)
3. San Diego Padres 71-81 (152 meccs)
4. San Francisco Giants 71-82 (153 meccs)
5. Colorado Rockies 70-84 (154 meccs)

Visszacsúsztunk az utolsó helyre a csoportban, a Dodgers és a D'backs 2-2es döntetlenre végzett egymással, a Padres a Mets otthonában 3-1re, a Giants 2-1re nyerte meg aktuális párharcát a mieink döntetlenje mellett. A divízión belül SD-LAD és COL-ARZ párharcok következnek, a Giants pedig a Yankees otthonában folytatja.

Tehát az Arizona Diamondbacks ellen folytatjuk hazai pályán a következő időpontokban: szombat 02:40, vasárnap 02:10, vasárnap 22:10. GO ROCKIES!!!

- Tóth Milán írása -

Az Észak-amerikai profi labdarúgóligában (MLS) szereplő Colorado Rapids hazai pályán 2-1-re nyert az FC Dallas ellen. A vendégek a második félidő elején jutottak vezetéshez, de Oscar Pareja legénysége nem sokkal később már előnyben volt.



Rapids 2 v 1 Dallas

Csapat: Irwin – Wynne, Moor, O’Neill, Klute – Sturgis (Mera, 81.), Thomas (Torres, 56.) – Sanchez, Powers, Harris – Buddle (Brown, 75.)
Gólszerzők: Sanchez az 59. és Hedges a 65. (öngól), illetve Ferreira az 51. percben.

Mindössze két pont választotta el a csapatokat egymástól a mérkőzés előtt, és mivel már csak néhány meccs van hátra az alapszakaszból, egyre nagyobb jelentőséggel bír egy győzelem. A hazai környezetben játszó Rapids ennek megfelelően kezdeményezőbben lépett fel, a 26. percben pedig Harris előtt egy hatalmas lehetőség adódott, de túl magasra ugrott, így öt méterről nem tudott a kapura fejelni. Öt perccel az első félidő vége előtt Buddle-höz került a labda, aki 15 méterről lőtt is, ám ő is célt tévesztett.

A második játékrészt is a Rapids kezdte jobban, majdnem a középkezdésből gólt is szerzett az együttes. Egy előre vágott labdát a jobb szélről Harris csúsztatott tovább a vendégek büntetőterületére, Buddle pedig jobbal lőtt éles szögből, de a dallasi portás a helyén volt, hárítani tudott. Bár az ezt követő szöglet is veszélyesen kanyarodott középre, a vendégeknek sikerült tisztázniuk.

Négy perccel később a Dallas szinte a semmiből jutott vezetéshez. A texasiak szépen építették fel támadásukat, Ferreira pedig a balról laposan betett labdára nagyon jó ütemben érkezett, megelőzve a coloradói védőket és Irwint egyaránt, 0-1.

A Rapids nem zuhant össze, Vicente Sanchez remek találatának köszönhetően az 59. percben ismét döntetlent mutatott az eredményjelző. Klute jobbal adott be a bal szélről, egy hazai védő azonban nagyon rossz helyre fejelte a játékszert, pontosan Sanchez elé, az uruguayi támadó pedig kapásból, éles szögből lőtt a kapuba, 1-1.

Öt perc telt el, amikor Sanchez ismét villant, ezúttal azonban „csak” gólpasszt adott. A rutinos támadó egy remek cselt csinált az alapvonal mellett, védőjét csúnyán átverte, majd középre gurított Torres irányába. A találatot azonban nem a panamai szerezte, hanem egy dallasi védő, nevezetesen Hedges, aki minden bizonnyal tisztázni szeretett volna, ám szerencsétlenül ért bele a labdába, 2-1.

A vendégek még nyomtak, próbálkoztak, adódtak is helyzeteik, Irwin eszén azonban többször már nem sikerült túljárniuk, így a Rapids ismét győzött, aminek köszönhetően már 45 pontos. Lazításra azonban nincs idő, hiszen egyrészt még közel sem biztosította helyét Pareja legénysége a rájátszásban, másrészt pedig szombaton a Portland Timbers otthonában van jelenése a coloradói labdarúgás profi egyesületének.

A hazaiak eggyel kevesebb meccset játszottak a mieinknél, jelenleg 43 pontjuk van. Több jó játékossal is rendelkeznek, akik közül Will Johnson, Ryan Johnson, Darlington Nagbe, Rodney Wallace és Diego Valeri vannak a legjobb formában, ők összesen 36 gólt szereztek eddig a bajnokságban. Tíz napja Maxi Urrutit is szerződtette a Timbers, az argentin csatár piaci értékét a mértékadó transfermarkt.de kétmillió euróra becsüli – csak viszonyításképpen, Buddle értéke 500 ezer, míg Thomasé másfél millió a német szakportálon.

Az erős keret ellenére a Portland nincs kirobbanó formában, hiszen legutóbbi öt bajnokijából csupán egyet sikerült megnyernie (Toronto ellen 4-0). Otthon azonban veszélyes Caleb Porter együttese, március óta nem nyert egyetlen gárda sem Oregonban. Ennek megfelelően a fogadási tippek alapján nem mi vagyunk az összecsapás favoritjai, ugyanakkor már nem egyszer rácáfolt erre a Rapids – reméljük, hogy most hétvégén is sikerül legalább egy pontot szerezniük Irwinéknek.

Az elmúlt hétvége alatt a Colorado Rockies csapata az első meccs megnyerése után sajnos két sima vereséget szenvedett az Arizona Diamondbacks otthonában rendezett párharcban.



1. meccs, péntek: Diamondbacks-Rockies 5-7
A párharc nyitó mérkőzésén Chatwood lehetett a kezdő dobónk, az infielden a Helton-LeMahieu-Tulo-Arenado négyes kezdett, kívül Dickerson, Blackmon, Cuddy álltak, az elkapó Rosario volt. Az első akcióban két kiesés után lendültünk támadásba, Tulo single és Cuddy double jóvoltából került bázisra, Rosario mindkettejüket hazaküldte egy 2run singlelel, közben Chatwood az első dobórészt két ütés ellenére lehozta, köszönhetően a Tulo-LeMahieu-Helton dupla játéknak is. Ezt követően zsinórban három singlet helyeztünk el, de a bases loadedot Tulo ellen hárítottak, a hazaiak csak egyetlen sétára voltak képesek. Aztán kiesett mindhárom denveri ütő, majd a D'backs előtt alakult ki egy loaded 1out lehetőség, Chavez sac fly megmozdulásával pedig egy ponttal közelebb is tudtak zárkózni hozzánk. A negyedik akcióban háromból három groundoutot szenvedett el a sor vége, majd a következő részt három single ellenére magabiztosan abszolváltuk, megint volt egy Tulo által indított DP két találat között. Az ötödik tetején Dickerson single után LeMahieu kapott dupla játékot, Tulo és Cuddy ütéseit követően pedig Rosario ellen védekeztek sikerrel. Aztán Chatwood újra felengedett három futót és egy wild pitch által sajnos haza is értek ellene az egyenlítést érő futással, végül Scahill hárította el a teli pályás szituációt. A hatodik támadásban Blackmon és Pacheco értek el egy-egy singlet, de előbbi a hármas bázis felé tartva kiesett, miközben Ottavino két felengedést és két kiejtést jegyzett, a harmadik outot Outman hozta össze. A hetedik inninget Dickerson duplájával kezdtük, majd az őt követő LeMahieu pontot érő single ütésével átvettük a vezetést, majd Tulo jegyzett singlet, egy out mellett pedig Rosario vágott egy 2run doublet, mellyel még jobban elhúztunk, Helton sétált, majd Blackmon egy triplával mindkét futót beküldte és immár 7-2es előnyhöz jutottunk. Outman a soros dobórészt egy single ellenére abszolválta, majd mindhárom ütőnk simán búcsúzott, a nyolcadik részt Bettis hozta le hibátlanul. A kilencedik tetején se jutottunk bázisra, eközben Corpas engedett két singlet és két out mellett Montero kitakarított egy 3run HRal, de Brothers gond nélkül lehozta az utolsó kiejtést, 7-5nél közelebb nem engedtük őket.
- Összesen 16 ütést jegyeztünk, Dickerson és Tulowitzki három-három találatot ért el. Rosario két ütésből összesen négy RBIt postázott, jelenleg 78 pontnál tart az évben. Blackmon két ütést és két pontot szerzett, neki is már 15 RBI van a neve mellett. Chatwood 4.2 inning alatt hét ütés és hat séta ellenére csupán két futást kapott, nem volt elég magabiztos. Outman négy sikeres outtal abszolválta az idei harmadik győzelmét. Corpas a kilencedik inningben beszedte a 3run HRt, Brothers pedig már a 17. savet érte el.

2. meccs, szombat: Diamondbacks-Rockies 9-2
A kezdőben az egyetlen változás a left fielden Culberson feltűnése volt, a soros dobó a sérülésből visszatérő Oswalt lehetett. Az első próbálkozásban LeMahieu single után Tulo kapott dupla játékot, eközben mindhárom arizonai ütőt strikeouttal búcsúztattuk el. A második tetején elhullott a denveri hármas, majd sajnos az első két ütést követően Parra 2run RBI doublelal szerzett vezetést a D'backs. Ezt követően három sima out közben Culberson ért el egy singlet, Oswalt kiszórta a hazaiak trióját. A negyedik akcióban Tulo jegyezte az egyetlen single ütésünket, közben két találatot kaptunk, de az Oswalt-Tulo dupla játékkal elhárítottuk az újabb veszélyt. Az ötödik akcióban egyetlen sétát harcoltunk ki Arenado jóvoltából, a kezdő dobó két outig két singlet kapott, végül Scahill fejezte be a játékot egy popouttal. A következő próbálkozásban megint simán kiesett a sor első három embere, majd Scahill három kiejtés közben három duplát kapott, Parra és a dobó Miley találatai egy-egy újabb futást eredményeztek az arizonaiak számára, akik ezzel 4-0ra húztak el tőlünk. Aztán viszont Rosario került bázisra, Helton egy duplával hazaküldte őt, az utána következő Arenado RBI singlelel 4-2re felzárkóztunk. Nem sokáig tartott a reménykedés, hiszen a hetedik dobórészben Boggs rögtön beszedett egy solo HRt Hilltől, majd egy triplet követően Prado sac flyal volt eredményes. Újra sima  lett a mérkőzés, pláne hogy a következő próbálkozást simán buktuk, majd Francis szenvedett el újabb ütéseket, melynek eredményeként Eaton RBI doublet, Hill 2run RBI singlet jegyzett, a házigazdák ezzel már 9-2re elhúztak. Az eredmény pedig többet nem változott, a legutolsó támadásban egyedül Rosario ért el egy singlet, a sima vereséget sajnos nem kerülhettük el.
- A hazaiak 16 ütésével szemben a mieink mindössze hét találatot tudtak felmutatni, egyedül Rosario volt képes két ütésre, pontot viszont nem szerzett. A pontszerzőink Helton és Arenado voltak, előbbi az 52., utóbbi pedig kereken az 50. RBIt postázta a szezonban. A dobóink gyenge teljesítményt nyújtottak, Oswalt 4.2 IP alatt kapott két pontjával elszenvedte a hatodik vereséget az évben, Scahill, Boggs, Francis ugyancsak egynél több futást szenvedett el a továbbiakban.



3. meccs, vasárnap: Diamondbacks-Rockies 8-2
A mindent eldöntő utolsó meccsre jelentősen átalakult az összeállítás, az elkapó posztot Torrealba foglalta el, az infielden Tulo mellett Pacheco, Rutledge, Herrera kezdett, kívülre Dickerson és Wheeler is bekerült, a soros dobó Chacin lehetett. Az első támadásban Rutledge vállalt egy doublet, de a hármas bázisnál nem jutott messzebbre, közben a hazaiak egy singlet követően Goldschmidt RBI singlelel szereztek vezetést és csak két újabb felengedés után tudtunk hárítani. A második inning teljesen eseménytelenül alakult, majd a harmadik tetején Blackmon ért el egy 2out doublet, míg egy séta után Goldschmidt 2run HRal növelte a különbséget a hazai együttes. A folytatásban Tulo volt az egyetlen pályára kerülő futónk, majd a negyedik támadást egy triple és egy walk által indította a D'backs, Eaton forceout játéka közben az első futó hazaért, majd a bomba formában lévő Goldschmidt két embert küldött be a duplájával és már 6-0 volt az eredmény. Az ötödik tetején Herrera harcolt ki egy sétát, majd a pinch hitter Culberson 2run hazafutásával szépítettünk, de hamar jött a válasz, Lopez ellen Davidson küldött ki egy solo HRt a bal szélre. A hatodikban simán kiesett a Tulo-Wheeler-Pacheco hármas, Lopez három groundout segítségével biztosan levédekezte az aktuális dobórészt. Aztán Herrera jegyezte az egyetlen single ütésünket, Manship dobójátéka alatt pedig egy singlet engedtünk be. A nyolcadikban megint csak egyedül Tulo tudott bázisra kerülni két kieső után egy singlelel, közben a hazaiak a leadoff double után Owings singlelel növelték tovább az előnyüket. A befejező akcióban már csak Herrera harcolt ki egy 2out singlet, a különbséget sajnos képtelenek voltunk faragni, így 8-2es vereséget szenvedtünk az utolsó mérkőzésen.
- A hazaiak végig vezetve diadalmaskodtak és 12-8 arányban voltak jobbak az ütések számában. Blackmon, Tulowitzki, Herrera fejenként két ütést ért el, Culberson a második hazafutását szerezte az idényben. Chacin csak négy játékot bírt ki, ezalatt hét ütést és hat futást engedett, sajnos megkapta a kilencedik vereséget. Lopez és Manship két-két játék alatt egy-egy pontot szenvedett el.

Az NL West divízió jelenlegi állása (W-L):

1. Los Angeles Dodgers 86-63 (149 meccs)
2. Arizona Diamondbacks 75-73 (148 meccs)
3. San Francisco Giants 69-81 (150 meccs)
4. San Diego Padres 68-80 (148 meccs)
5. Colorado Rockies 68-82 (150 meccs)

Visszaestünk az utolsó helyre a csoportban, mivel a Giants idegenben nyerte meg 3-1re a Dodgers elleni párharcot, a Padres pedig háromból két meccset elhozott Atlantából. A következő napokban a csoportban ARZ-LAD meccsek következnek, a többiek közül a SF a Metsnél, a SD a Bucsnál lép pályára.

A mieink ezt követően a St. Louis Cardinals ellen léphetnek pályára a Coors Fielden a következő menetrend szerint: kedd 02:40, szerda 02:40, csütörtök 02:40. Sajnos, kezdünk nagyon elfogyni a szezon végére, de talán még egyszer sikerül megrázni magunkat és hazai pályán újabb győzelmeket tudunk majd felmutatni. GO ROCKIES!!!

College football:

- A Colorado szombatra tervezett Fresno State elleni hazai mérkőzését már pénteken törölték a várható, kritikus időjárásra vonatkozóan. A két iskola elöljárói várhatóan a napokban ülnek össze az új időpont meghatározása céljából. Addig úgy néz ki, a 2-0-val rajtoló Buffs soron következő meccsére csak szeptember 28-án kerülhet sor a konferencia-rivális Oregon State otthonában.

- A Colorado State megszerezte első győzelmét a 2013-as idényben, miután a másodosztályú Cal Poly együttesét sikerült 34-17 arányban leduplázni hazai közönség előtt. A mieink már az első drive végén vezetést szereztek Alexander 6 yardos futásával, erre a vendégek kisvártatva egy FG-vel tudtak válaszolni, ám az első etap hátralévő részében a rutinos Roberts további két sikeres mezőnygólt süllyesztett el, tíz pontosra növelve ezáltal az előnyünket. A második negyed első másodperceiben a lehető legközelebb zárkózott fel a Mustangs, egy TD-vel ugyanis 13-10-re megközelítettek bennünket, de a félidő előtti időszakban még két touchdown-t szereztek a mieink: Bibbs közelről vetődött be az end zone-ba, Grayson pedig egy 36 yardos passzjátékot kivitelezett a másodéves Higgins-szel. A szünetbeli állás ezzel 27-10 volt a javunkra, ezt követően a harmadik negyedben egy TD-vel közelebb zárkózott az ellenfél, de a záró felvonásban Cartwright elkapásával újra növeltük a különbséget, egyúttal beállítottuk a magabiztos különbségről árulkodó végeredményt. Grayson nagyszerűen játszva majdnem elérte a 300 yardot, miközben két TD-t süllyesztett el, legjobb célpontjai Gillmore (83) és Coffman (78) voltak, míg Nwoke egymaga 133 yardot vállalt a földön. Végig magabiztosan játszottunk, és esélyeshez méltó győzelmet arattunk, nem engedtük a kis csapatnak, hogy meglepetést okozhassanak nekünk. 1-2-es mérleggel állunk, jövő szombaton pedig a szezon legnagyobb érdeklődéssel várt mérkőzése következik, ugyanis McElwain korábbi csapata, az országos első kiemelt Alabama otthonában fogunk szerepelni. Egy biztos: stream-et könnyen lehet majd találni a mérkőzéshez, másfelől sajnos előre félhetünk a hatalmas veréstől.

- A Northern Colorado képtelen volt meglepetést okozni az első osztályban szereplő Wyoming otthonában, ugyanis az MWC-s csapat 35-7 arányban helyben hagyta a Macikat. A félidei állás 21-0 volt a Cowboys javára, majd a legutolsó negyedben a csere QB Tancik passzából Vander Velde volt eredményes 31 yardról, de sajnos képtelenek voltunk szoros meccset kiharcolni. Lobato csak 114 yardot passzolt, a váltótárs Tancik pedig 161 yardig jutott egy TD-passzal karöltve. A jóval esélyesebb házigazdák minden tekintetben végig uralták a mérkőzés alakulását, legfeljebb az első és a harmadik negyed pont nélküliségére lehetünk büszkék, de valójában sajnos egy pillanatig sem lehetett kérdéses, hogy melyik csapat nyeri a találkozót. A Bears 1-2-es mérleggel térhet vissza a hazai közönség elé, jövő szombaton ugyanis egy újabb első osztályú csapatttal, a Northern Iowa-val fogunk találkozni.

MLB:

- A Rockies a párharc második mérkőzését rendkívül simán, 9-2 arányban elvesztette a szombati játéknapon a Diamondbacks vendégeként. A házigazdák a második inningben szereztek vezetést két ponttal, majd egy darabig ugyan szoros volt a mérkőzés, de a hatodik játszmától kezdve folyamatosan, minden egyes játékban szereztek minimum újabb két-két runt, így a végére sajnos kiütéses vereséget szenvedtünk. A szépítő pontjainkat a hetedik felvonásban szereztük Helton és Arenado megmozdulásai jóvoltából, amikor 2-4-re vissza tudtunk jönni, de sajnos a D'backs ezt követően hamar biztossá tette, hogy esélyünk sem lehet ezen az összecsapáson. Oswalt visszatérése nem sikerült jól, nem egész öt játék alatt elszenvedte a hatodik vereségét a szezonban, pedig hét ütésből csak két pontot kapott, ettől független ismét bebizonyosodott, hogy abszolút nem való a csapatba. Később Scahill és Boggs két-két, Francis pedig további három futást szenvedett el. Eközben amíg a hazaiak 16, addig a mieink csupán hét ütést szorgoskodtak össze, egyedül Rosario volt képes két találatra. A vasárnap esti fináléban Chacin startján áll vagy bukik a párharc végkimenetele.

MLS:

- A Rapids nagyszerű győzelmet aratott a szombati rangadón az FC Dallas ellen, ugyanis hátrányból fordítva 2-1-re győztük le az egyik legnagyobb nyugati riválisunkat. Az összeállítás mondhatni a szokásos volt: Irwin - Wynne, O'Neill, Moor, Klute - Thomas, Sturgis, Powers - Harris, Sanchez - Buddle. A gól nélküli első félidőt követően a második felvonás első perceiben a texasiak legnagyobb sztárja, Ferreira szereztek meg számukra a vezetést, szerencsére azonban az 59. percben a néhány hete igazolt Sanchez megszerezte első gólját a Rapids színeiben, miután egy rövid mentést éles szögből, kapásból vágott be csodálatosan a hosszú sarokba. Az uruguay-i támadó végig rendkívül veszélyesen játszott, és alig hat perccel később újabb gólt harcolt ki a csapat számára, amikor nagyszerűen húzott el a bal oldalon, középre gurított labdája pedig ugyan Gaby Torres-hez nem jutott el, de a menteni igyekvő dallasi hátvédről a kapuba jutott. Ezzel tehát átvettük a vezetést, és a hajrában hiába összpontosította minden erejét az egyenlítésre az FCD, megtartottuk az előnyünket és megszereztük mind a három pontot. A meccs emberének természetesen Sanchez-t választották, aki hetek óta új színt visz a csapat játékába, és ezúttal végleg kiteljesedett a klasszisa. Az újabb három ponttal őrizzük a harmadik helyünket a nyugati konferenciában, jövő pénteken viszont a mögöttünk csak két ponttal lemaradva található Portland otthonában fogunk vendégeskedni.

College football:

- Az Air Force a papírformának megfelelően sima, 42-20-as vereséget szenvedett a konferencia egyik legerősebbjének tartott vetélytársától, a Boise State-től idegenben. Az első pontokat meglepetésre a mieink szerezték, kevesebb mint öt perc után az irányító Awini közeli beérésével jutottunk előnyhöz, de pár perccel később TD-vel válaszolt a Broncos. Az első negyed döntetlen állással ért véget, és a továbbiakban is becsülettel tartottuk magunkat, sőt a második felvonás elején Conant 33 yardos FG-jával újra megszereztük a vezetést. Nem sokkal később TD-vel fordított a hazai csapat, de Awini újabb 1 yardos futásával 17-14 arányban visszavettük az előnyt, végül a félidő előtt kevesebb mint fél perccel az utolsó szó a hazaiaké volt, akik egy közeli TD-vel vezetést szereztek, és az ő 21-17-es vezetésükkel tört ki a szünet. A harmadik negyedben egyetlen pontszerző akciót láthattunk, amely sajnos ismét a vendéglátók nevéhez fűződött, az újabb TD-vel immár 11 pontosra hízott a két csapat közti differencia. A befejező etap elején Conant bevágott egy újabb közeli mezőnygólt, többre viszont sajnos már nem voltunk képesek, a Broncos pedig a hajrában két újabb TD-vel végképp megpecsételte a sorsunkat. Az első félidőben nagyon szépen tartottuk magunkat, sajnos a második 30 percben a favorit alaposan fölénk nőtt és magabiztosan győztek le minket, de szerencsére megalázni nem engedtük magunkat. Awini 99 yardot passzolt és 107-et futott, kicsit aggasztó, hogy a csapat megint csak összesen 188 yard futásig jutott. Egy győzelem mellett már két vereséggel áll a csapat, sajnos a konferencián belül eddig mindkét meccsünket elvesztettük. Jövő szombaton a Wyoming elleni hazai rangadón óriási szükségünk lenne végre az érdemi javításra.

MLB:

- A Rockies nagyszerű győzelemmel kezdte a Diamondbacks elleni idegenbeli párharcot, és a divízió-rivális otthonában 7-5-re diadalmaskodtunk péntek éjszaka. Rögtön az első támadásban Rosario 2-run single-lel jutottunk előnyhöz, majd a hazaiak két apró ponttal az ötödik inning végére egyenlíteni tudtak egy sac fly és egy wild pitch jóvoltából az egyébként kifejezetten biztosan kezdő Chatwood ellen. Egy darabig 2-2 volt az állás, de aztán a hetedik akcióban minden fontos kérdést eldöntöttünk: LeMahieu sima RBI single-jét követően Rosario újra két futót küldött haza egy duplával, és még ugyanezt a támadást Blackmon koronázta meg egy 2-run triple által. Öt szerzett ponttal öt futás előnyre tettünk szert, ami végül elegendő volt a magabiztos győzelemhez, az arizonaiak csak a legutolsó játékban voltak képesek egy szépítő hazafutásra, mellyel kicsit ugyan ránk ijesztettek, de Brothers lehozta az újabb save-et. Rosario két kétpontos ütéssel, azaz összesen négy RBI-jal végzett, a csapat pedig 16 ütést szorgoskodott össze, Dickerson és Tulo hárommal-hárommal voltak a legjobbak, bár pontot egyikük sem szerzett. Chatwood két pontot szenvedett el az első nem egész öt játékban, később Corpas kapott még hármat a végén, a többi dobónk hibátlan volt. A szombati második mérkőzésen az elmúlt hónapokban sérült Oswalt sikeres visszatérésében bízhatunk mérsékelt esélyekkel.